A Toshiba piacra dobja a Libretto 20 subnotebookot. Ez volt abban az időben a legkisebb és legkönnyebb olyan hordozható gép, amely képes volt egy teljes asztali operációs rendszer (Windows 95) futtatására. A ma divatos mininoteszek ősének tekinthető masina mérete 210x115x34 milliméter, súlya pedig 840 gramm volt. 75 MHz-es AMD 486 DX4 processzort, 8 MB memóriát, 6,1 colos kijelzőt és 270 MB-os merevlemezt tartalmazott.
A Libretto 20 a Toshiba által kiadott korabeli felvételen
Az Advanced Micro Devices (AMD) piacra dobja a társaság első 64 bites processzorát, az x86-64 architektúrára épülő Opteron (SledgeHammer) chipet.
A Fairchild Semiconductor nevű cég néhány korábbi vezetője (Jerry Sanders III, Ed Turney, John Carey, Sven Simonsen és Jack Gifford), valamint Frank Botte, Jim Giles és Larry Stenger megalapítják az Advanced Micro Devices (AMD) vállalatot. Az AMD logikai chipekkel lépett a piacra, s ezt követte 1975-ben a RAM chipek gyártása.
A Hewlett-Packard bemutatja első laptopját, a HP-110-et. A sajátos külsejű gép egy 5,33 MHz-en futó Harris 80C86 processzorra épült, súlya 3,8 kg volt, LCD kijelzője 16 sorban soronként 80 karaktert tudott megjeleníteni. Ez volt a korban a legnagyobb memóriával szállított hordozható PC: az operációs rendszer (MS-DOS 2.11) és az alkalmazások (Lotus 123) a 384 kB méretű ROM-ba voltak „beépítve”, a háttértárat 272 kB RAM jelentette. A HP-110 egy akkumulátortöltéssel 16 órán át volt használható.
Az IBM, a Toshiba és a Siemens bejelentik, hogy a memóriafejlesztés területén együttműködési megállapodást kötöttek. A szerződés fontos mérföldkő a félvezetőipar történetében, de szakértők szerint nem csak ott: a szövetség egyben egyik fontos jele volt a globalizálódó, határokat nem ismerő gazdaság megerősödésének.
Mivel az olcsó notebookok nem bírnak a Vistával, a Microsoft kénytelen tovább életben tartani régebbi operációs rendszert.
Mire nálunk megjelenik az első modell, addigra máshol már az okosabb változatot árulhatják a boltok.
