A Cape Canaveral-i űrközpontból felbocsátották az első geostacionárius pályára állított kereskedelmi célú távközlési műholdat, az Early Birdnek is nevezett Intelsat 1-et. A 34,5 kg súlyú eszköz közel négy évig volt aktív, Európa és Észak-Amerika között biztosított közvetlen telefonos, televíziós és faxkapcsolatot.
A bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról a modernizált Molnyija–M hordozórakétával állították Föld körüli pályára az első szovjet polgári távközlési műholdat, a Molnyija-1-et. A műhold hengeres tartály, melyet kúpos részek zárnak le, átmérője 1,6 méter, hossza 4 méter, 6 darab napelemszárnyának fesztávolsága 8 méter.
A Csiucsüan Űrközpontból felbocsátják az ország első kísérleti műholdját a Kína-1-et, ezzel Kína lett az ötödik ország, mely saját hordozórakétával űreszközt állított pályára. A technikai eszközök mellett rádióadóval rendelkezett, ami Mao elnök tiszteletére a Dong Fang Hong („A Kelet vörös”) dalt sugározta. Energiaellátását kémiai akkumulátorok biztosították. Aktív szolgálati idejét 15 napra tervezték.
Arthur C. Clarke lezárja hatoldalas kéziratát (The Space Station – Its Radio Applications), melyben a geoszinkron műholdak működésének alapvetését vázolta fel. Februárban már közzétett egy levelet erről a Wireless Worldben, ugyanott, ahol októberben majd korszakalkotó cikkét is megjelenteti (Exra-terrestial Relays), melynek alapján megkapta a „műholdas távközlés atyja” címet.
Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma bejelenti, hogy a több mint két évtizede fejlesztett, akkor 24 műholdra támaszkodó globális helyzetmeghatározó rendszer (Global Positioning System – GPS) működőképes (elérték a fejlesztésben az Initial Operational Capability névű határpontot), s alkalmas a civil használatra is.
A Csendes-óceán fölött belépett a légkörbe és megsemmisült az Explorer–1 (hivatalos lajstromjele szerint a Satellite 1958 Alpha) a világ harmadik, az Egyesült Államok első műholdja, melyet 1958. január 31-én indítottak útjára. Az űrverseny kényszere miatt kifejlesztett Explorer-1 néhány hónapig működött, utolsó adatait május 23-án küldte.
Bajkonurból elindítják, majd Föld körüli parkolópályára állítják a Luna–10 (E-6S-206) második nemzedékű szovjet holdautomatát, mely a Hold első mesterséges bolygója lett. Április 3-án állt Hold körüli pályára, 460 fordulat alatt 219 rádiókapcsolatot létesített. 56 napos éllettartamot követően az akkumulátorok kimerülése miatt az utolsó kapcsolatot május 30-án regisztrálták.
Az USA Iowa államában, De Moines-ban megszületett John Robinson Pierce, aki mérnökként és teoretikusként komoly eredményeket ért el számtalan területen. Egyik legjelentősebb fejlesztése a kollégáival együtt kidolgozott impulzuskód-moduláció (PCM) koncepciójának megalkotása, de a Bellnél dolgozva a sci-fi könyveket is író kutató meghatározó szerepet vállalt a kereskedelmi célú műholdak létrehozásában – Arthur C. Clarke mellett őt tekinthetjük a műholdas technológia egyik atyjának.
