Tuning

Mielőtt a Phenom teljesítményével foglalkoznánk, lássuk, hogy az új processzor milyen órajel elérésére képes, természetesen a tuning révén. A K10 túlhajtásához azonban fel kell frissíteni tudásunkat, ugyanis a K8-nál megszokott és bevált technikák egy kicsit másképpen működnek. Más hardveroldalak tesztjeit szemlélve sokszor úgy tűnt (számunkra), hogy a túlhajtás során nem vesznek figyelembe egy sor tényezőt, ezért ezek az oldalak a Phenom tuningpotenciálját kudarcként értékelték, pedig elképzelhető, hogy ők maguk vallottak kudarcot, és nem a processzor.

Mint tudjuk, a processzor órajele egy szorzó és az FSB szorzatának eredményeként jön létre. A K8 és K10 processzorok nem hagyományos rendszerbuszon keresztül kapcsolódnak a külvilághoz, ezért az FSB-t a HyperTransport órajeléből szokás származtatni – ennek létezik egy szorzója, melyet ha beszorzunk az „FSB”-vel, akkor megkapjuk a CPU órajelét. A tisztánlátás kedvéért megemlítjük, hogy a K8/K10 esetében természetesen ez nem az FSB, hanem egy olyan érték, amit az alaplapon található órajel-generátor a HyperTransport-link sebességéből származtat, de ezt a könnyen összezavarható olvasók ne vegyék figyelembe...

A processzor órajele tehát valahogy így áll össze: 11 x 200 = 2200 MHz. Fontos megjegyezni, hogy a 11 a processzor szorzója (mert általa a processzor órajelét kapjuk eredményül), a 200 MHz pedig egy alapérték, amivel a rendszer többi komponense esetében is dolgozunk.

A K10 processzorokban az északi híd és a harmadszintű gyorsítótár órajele külön állítható, a Phenom 9500 esetében ezeknek a szorzója 9x-es. Ha tehát az FSB-t vesszük alapul, ami 200 MHz, akkor kiszámolható, hogy az NB és L3 cache órajele 1800 MHz (9 x 200). Az Athlon CPU-ban az északi híd a proceszor órajelén jár.

A Phenom processzor egy HyperTransport-linken keresztül kommunikál a külvilággal, ehhez is tartozik egy szorzó, amely alapesetben 9x-es, ezt az alap FSB-vel összeszorozva szintén 1800 MHz-et kapunk eredményül (AM2-es lapban csak 1000 MHz), de ezt ne keverjük össze az NB és L3 órajelével, mert nincs semmi közük egymáshoz. A HT órajele egyébként a K8-ban 1000 MHz volt (5x-ös szorzó).

Meg kell még említenünk a memória órajelét is. A K8 és K10 processzorok egyik sarkalatos pontja az integrált memóriavezérlő. A memóriavezérlő a processzor órajelén jár, ezért a memória órajelének meghatározásához valamilyen képletre van szükségünk. A K8-ban ez úgy működött, hogy a processzor órajelének valahányadán működött a memória (ennek az volt az eredménye, hogy a memória sokszor nem a referencia-órajelen jár, például 2200 MHz-es CPU-órajel esetén DDR2-800-ra állítva a memóriát csak 367 MHz-en jár, mert a CPU órajelét 6-tal elosztva kaptuk meg a referencia-órajelhez [DDR2-800, azaz 400 MHz] legközelebb álló memória-órajelet). Az AMD mérnökei ezt a problémát felismerték, ezért a K10 a memória órajelét másképpen határozza meg.

Megfigyeléseink arra engednek következtetni, hogy a memória órajele immár az FSB-ből származik, ugyanúgy, mint az Intel processzoroknál. 200 MHz-es FSB esetén a 2x-es szorzó jelenti a 400 MHz-es memória-órajelet, azaz a DDR2-800-as beállítást. 1,66x-os szorzóval kapjuk meg a 333 MHz-et (DDR2-667), 1,33-assal a 266 MHz-et (DDR2-533) és 1x-essel a 200 MHz-et (DDR2-400). A memóriavezérlő egy új lépcsőfokot is támogat, a DDR2-1066-ot, ehhez 2,66x-os szorzót használ a processzor (2,66 x 200 = 533 MHz).

Van tehát jópár különböző órajelünk, ezek mind a processzorhoz tartoznak, mindet az FSB-ből származtatjuk, és a tuningolás során az összeset figyelembe kell venni.

Amikor tuningra kerül a sor, elsődlegesen az FSB-hez nyúlunk hozzá, hiszen csak ennek a növelésével lehet magasabb órajelet elérni (kivételt képez a szorzóállítható Black Edition processzor). Viszont amikor az FSB-t megnöveljük, az összes FSB-ből származtatott órajel megváltozik. Mi történik, ha az FSB-t 250 MHz-re emeljük?

A processzort 2750 MHz-re tuningoltuk, de emellett a többi, az FSB-ből származtatott órajelű rész sebessége is megváltozott. Erre azért kell figyelni, mert így a processzor túlhajtása során nem csak egyetlen komponens okozhat instabilitást, hanem rögtön három másik is. Éppen ezért ahhoz, hogy stabilizáljuk a rendszert, a többi komponens szorzójával is variálnunk kell. Néhány irányelv, amit érdemes szem előtt tartani.

• A processzor maximálisan elérhető órajele legfőképpen a szerencsétől és hűtéstől függ.
• A HyperTransport órajele AM2+ alaplapban lehetőleg maradjon 2 GHz alatt (AM2-ben 1 GHz környékén)! Ez a link nem jelent korlátot a rendszerben, viszont szorzója csökkentésével kipipálhatunk egy lehetséges hibaforrást.
• Az NB/L3 órajele egy külön téma. Az általunk tesztelt processzoron maximum 2,3 GHz-et volt képes elviselni; az előző oldalon látható táblázat alapján nem érdemes túl magasra állítani az órajelét, hiszen a teljesítményt alig befolyásolja.
• A memória tuningja a modulok tűrőképességétől függ, órajelét lehetőleg vegyük vissza, amíg a processzor maximális órajelére vagyunk kíváncsiak. Arra külön figyeljünk, hogy a K8/K10 processzorok általánosságban kényesebbek a memória típusára!

Ha tehát az irányelveket figyelembe vesszük a túlhajtás során, akkor az FSB 250 MHz-re állítása után az NB/L3 szorzóját vegyük vissza 8x-ra, a HT-link szorzóját 7x-re, a memória beállítását pedig DDR2-800-ra. Az eredmény pedig:

Így elkerülhetjük, hogy a processzor órajelének feljebb tornászásába beleszóljon az NB/L3/HT/RAM órajele. Ez persze csak egy példa volt, lehet finomítgatni itt-ott, kísérletezni, az NB/L3 és a memória végét megkeresni, de az már egy másik történet.

A Gigabyte és az MSI felkészült [+]

A processzor tesztelésében és túlhajtásában két alaplap volt a segítségünkre, a Gigabyte GA-MA790FX-DQ6, illetve az MSI K9A2 Platinum, mindkettő az AMD vadonatúj 790FX chipkészletére épül, amit egy későbbi cikkünkben mutatunk be közelebbről. Végül a Phenomot a Gigabyte-ban teszteltük le, mert az MSI BIOS-a még annyira sem volt kiforrott, mint a Gigabyte-é (azóta változhatott a helyzet, ugyanis a két gyártó szinte hetente ad ki újabb, javított BIOS-verziókat).

Alapórajel [+]

Az alaplapok után ismerkedjünk meg az AMD saját fejlesztésű túlhajtó szoftverével, az OverDrive-val. Ezzel a programmal gyakorlatilag mindent beállíthatunk, aminek köze van a rendszer teljesítményéhez: órajeleket, feszültségeket, időzítéseket és még sok minden mást. Ugyanígy a processzor és a hozzá kapcsolódó komponensek órajeleiről is tájékoztatást ad, éppen ezért a CPU-Z helyett ezt használtuk, amikor a tuningra került a sor. A képeken jól látszik, hogy maga a processzor 2200 MHz-en, az északi híd (NB és L3), illetve a HyperTransport-link 1800 MHz-en, a memória pedig 533 MHz-en (DDR2-1066) jár. A B2 steppinges processzor alapfeszültsége 1,25 V. A jobb felső képen látható, hogy mind a négy mag azonos órajelen fut, az energiatakarékossági funkciók bekapcsolásával viszont a terhelés függvényében változtatják órajelüket – egymástól függetlenül. A bal alsó képen szorzók, órajelek és feszültségek beállítási lehetőségei láthatók, a negyediken pedig a memóriával kapcsolatos 50 opció. A memória órajelét és a memóriavezérlő működési módját Windows alatt nem lehet módosítani.

2400, 2600 és 2800 MHz [+]

Az Oliverdától kapott processzort (2007/43. hetében készült) kis feszültségemelésekkel sikerült 2950 MHz-re tuningolni, ez 34%-os órajelemelésnek felel meg. Mivel a tesztprocesszorban ilyen nagy tuningpotenciál rejtőzött úgy döntöttünk, hogy az egyelőre csak az AMD terveiben szereplő magasabb órajelű típusokat is leteszteljük (2,4, 2,6 és 2,8 GHz). Ezt végül úgy értük el, hogy a processzor órajelén felül a többi komponens sebességére is nagyon odafigyeltünk, és próbáltuk a referenciához közel tartani őket. Egyedül az NB/L3 órajelével kapcsolatban voltunk kicsit tanácstalanok, mert nem tudjuk, hogy ez hogyan fog alakulni később, a magasabb órajelű Phenomok megjelenése után. Ezért döntöttünk úgy, hogy a 2400 MHz-es CPU mellé 1800 MHz-hez közeli NB/L3-at állítunk be, a 2600, 2800 és 2950 MHz-es CPU-k mellé pedig 2,1–2,15 GHz-es NB/L3-at társítunk, ezekkel az értékekkel nem nagyon lőhetünk mellé. De ha igen, akkor sincs nagy probléma, hiszen az előző oldalon látszott, hogy az L3 órajele nem számít túl sokat a tesztekben.

A csúcs: 2950 MHz [+]

Frissítve (2008.01.23): utólag a kezünkbe akadt egy másik Phenom 9500-as processzor is, amivel nem voltunk ilyen szerencsések, ez a 39. héten készült CPU már 2,6 GHz-en sem volt stabil, így ismét bizonyítást nyert, hogy a tuning lutri.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!