Asus

Asus alaplapok specifikációi:

Az Asus P5B és P5B Deluxe már a Core 2 megjelenése után felkapott típusok lettek. Vannak viták arról, hogy egyszerű tuningolgatásra melyik a jobb, hogy komoly tuningra melyik a jobb – egyeseknek bejött a sima P5B is, mások pedig csak a Deluxe-ra esküsznek, így hát mi is utánajártunk, hogy mi a helyzet. A két alaplap alapvetően különbözik, hiszen más-más árkategóriát céloznak meg. A sima P5B a 965-ös lapok között egy az olcsóbbak közül, míg a P5B Deluxe (Wifi) az egyik legfelszereltebb és ennek köszönhetően legdrágább is. A különbségek felsorolását a déli híd típusánál kezdhetjük, a sima P5B-vel ellentétben a P5B Deluxe-on RAID-es ICH8R trónol. Emiatt a sima P5B-n csak négy, déli hídra csatlakozó SATA port található, míg a Deluxe-on hat. Ezenfelül, az Intelnek hála, találunk az alaplapon egy JMicron JMB363-as SATA/PATA-vezérlőt, ami egy PATA és két SATA-csatlakozó meglétét teszi lehetővé; utóbbiak közül az egyik eSATA. Az integrált hangvezérlők terén az Asus az ADI chipjeire szokott szavazni, ezek közül a sima P5B az AD1988A, míg a P5B Deluxe az AD1988B típusjelű kodekjét kapta meg. A gyártó weboldalán nem sikerült kiderítenünk a két chip közti különbséget. Hálózati vezérlőkben is jobban áll a Deluxe, hiszen két gigabites chippel szerelték fel, míg a sima P5B-t csak eggyel, de egy internetező, néha LAN-ra járogató felhasználónak ennél nem is kell több. És végül az elmaradhatatlan FireWire, mely a Deluxe-on van, a sima P5B-n viszont nincs.

Asus P5B és P5B Deluxe [+]

A csomagolást kibontva már nem szenved ekkora hátrányt a P5B, hiszen a Deluxe-hoz csak egy-két, a létfenntartáshoz nem túl szükséges eszközzel csomagol többet a gyártó (heatpipe-hűtés, MediaLauncher DVD stb.). A két alaplap, ahhoz képest, hogy egy típusjelölés alá tartozik, külsőre teljesen különbözik. A sima P5B egy nagyon egyszerűen felépített „átlag alaplap” benyomását kelti, míg a Deluxe-ról lerí, hogy a tervezők vért izzadtak azért, hogy valami egyedit alkossanak. A P5B-n a chipset hűtését egy egyszerű alumíniumbordával oldották meg, míg a Deluxe-on egy rézborda található, mely a FET-eket hűtő bordával lett összekötve egy heat-pipe-on keresztül. A bővítőhelyek elhelyezése is különbözik, a sima P5B nagyon hasonlít a 915-ös P5GD2-re, míg a Deluxe már inkább a 955-ös P5WD2-re hajaz. Ki van ez ám találva, a nyák felépítése sosem változik jelentősen, csak a chipset cserélődik ki időről időre. A P5B ezen a téren ebből következően sajnos nem lett jobb, egy duplaszlotos VGA-val a három PCI foglalatból csak kettő marad szabadon, miközben a PCI x1-es eszközök még mindig nagyon el vannak dugva a szemeink elől, pedig már 2 (és fél) éve ott a foglalat az alaplapokon. Az Asus a déli hídra tett hűtőbordával is igyekszik kiemelni, hogy a sima P5B és a P5B Deluxe között komoly különbségek vannak, hiszen utóbbira rézborda került, míg a simára csak alumínium.

Asus P5B és P5B Deluxe: a CPU-foglalat környéke [+]

Ezt a törekvést, illetve annak hozományát láthatjuk a processzorfoglalatok környékén is, hiszen a P5B csak háromfázisú, a P5B Deluxe viszont nyolcfázisú feszültségellátással rendelkezik, ez elvileg stabilabb feszültségleadást eredményez a CPU felé, ami a tuningnál kiemelkedő fontosságú. A Deluxe esetében ráadásul a kondenzátorok mellett található MOSFET-eket hűti egy réz hűtőborda is, ami szintén jól jöhet, ha tuningra kerül a sor. A probléma szerintünk ott van, hogy mivel az északi híd és a FET-ek össze vannak kötve, az egyik túlzott melegedése kihathat a másik tuningpotenciáljára (főleg a FET-eké a chipsetre).

Asus P5B és P5B Deluxe hátlap [+]

A két P5B esetében a soros és párhuzamos port „szerelmeseinek” le kell mondaniuk az egyikről, ugyanis a sima P5B-ről a soros, a Deluxe-ról pedig a párhuzamos port hiányzik, kicsit olyan szaga van ennek, mintha manapság már csak a helyhiány határozná meg ezeknek a portoknak az integrálását/nem integrálását. A szokásos interfészeken felül a P5B-n egy eSATA-portot is találunk (a Deluxe-on is van egy), ennek azonban semmi köze nincs a déli hídhoz, tehát nem kell összekötni semmivel úgy, mint az ASRock ConRoeXFire-eSATA2 esetében. A Deluxe-on ezen felül találunk egy IEEE 1394 portot is, és egy Wi-Fi AP-vezérlőt is, illetve mindkét alaplapon van koaxális és optikai SPDIF-kimenetet.

Asus P5B és P5B Deluxe: a külső PATA-vezérlő és a Wi-Fi-vezérlő [+]

A két P5B-n egy-egy JMicron JMB363-as jelölésű chip végzi el azt a munkát, amit az Intel már nem tartott szükségesnek, azaz egy IDE csatornát és két SATA portot kezelnek. Sokaknak ezekkel a külső megoldásokkal problémái vannak, a legfőbb gond az, hogy DOS, illetve Linux alatt nem látszanak az erre a chipre kötött CD/DVD-meghajtók, így a telepítés igen komoly kihívássá lép elő. A P5B Deluxe-hoz jár egy Wi-Fi antenna is, amit az alaplapon található Wi-Fi AP-ra érdemes csatlakoztatni, illetve kapunk mellé egy Asus Array Microfon névre keresztelt iránymikrofont is.

BIOS

Asus P5B és P5B Deluxe: a POST / PATA-vezérlő beállítása / CPU beállítások [+]

Memóriabeállítások / tuningopciók / hardware monitor [+]

A BIOS szintjén a két alaplap nem tér el túlságosan egymástól. A gép bekapcsolását követően először egy Asus logó jelenik meg. A különböző órajelek, a CPU feszültsége és az FSB Termination Voltage teljesen megegyezik, azonban az első komoly hátrány a memória feszültsége esetében éri a sima P5B-t, hiszen a Deluxe 2,45 V-os maximumával szemben a P5B-ben csak 2,1 V-ig emelhető. További probléma (lehet), hogy a sima P5B-n nem lehet beállítani sem az északi, sem a déli híd feszültségét, és a SATA/PCIe feszültségét sem. Ezek közül talán az MCH-feszültség hiánya a legproblémásabb, hiszen az jól jön, amikor magas FSB-t akarunk elérni. Ezeken a különbségeken kívül viszont minden másban megegyezik a két BIOS. Érdekesség, hogy a memória órajele aszinkron módban egész 1066 MHz-ig emelhető, ezt ki is próbáltuk a későbbiekben, hogy van-e értelme egyáltalán. Az Asus elsőként rukkolt elő olyan BIOS-szal, amivel 6x-ig csökkenthető a Core 2-es processzorok szorzója, őt később követte a többi nagy gyártó.

Északi híd feszültsége a P5B Deluxe-on [+]

A JMicron chip IDE-kezelésének módját szintén a BIOS-ban kell beállítani, a rákötött merevlemezek működhetnek sima IDE lemezként, de beállíthatunk AHCI módot, vagy létrehozhatunk RAID-tömböt is.

540 MHz-es FSB a P5B-vel [+]

A két alaplap FSB-tuningja nagyon hasonlóan zajlott. 6x-os CPU-szorzóval és 1,4 V-ra állított CPU-feszültség, illetve alap chipsetfeszültség mellett mindkét alaplap simán elfutott 500 MHz-es FSB-vel (6 x 500=3000 MHz). A sima P5B 510-en is stabil volt, viszont a Deluxe már nem. A P5B-vel 520, majd 530 MHz-re emeltük a tétet, utóbbinál már problémába futottunk, ugyanis újraindításnál ki, majd be kellett kapcsolni a számítógépet ahhoz, hogy újra elinduljon, ez valamiféle BIOS-hiba lehet (végül kiderült, hogy ez 520 MHz felett mindig előjön). Ekkor ellenőriztük a processzor feszültségét, és kiderült, hogy a beállított 1,4 V-hoz képest a BIOS szerint mindössze 1,32 V körül mozog ennek értéke, ami nem kis különbség. Az FSB-t 540 MHz-re emeltük, ahol a gép először nem indult el 5-5-5-15-ös időzítésekkel, ezen később lazítottunk 5-6-6-15-re, amivel végülis bebootoltunk, és sikerült lefuttatnunk pár tesztet is. 540 MHz-en stabilnak tűnt a gép, de újraindításnál a rendszer leállt, és csak a CMOS Clear segített rajtunk, ami sajnos BIOS-kiforratlanságra utal, szerencsére a CMOS Clear nem okozott gondot a későbbiekben, ugyanis a BIOS-ban el lehet menteni a beállításokat, és vissza lehet őket tölteni, ahogy a DFI-féle CMOS Reloadednél már megismertük.

Visszatértünk a P5B Deluxe-hoz, amellyel 510 MHz-ig jutottunk alap chipsetfeszültség mellett. Ekkor megemeltük a VMCH-t 1,65 V-ra, és a memóriáknak is adtunk egy kis kakaót, épp csak 2,25 V-ot, hogy jobban érezzék magukat 5-6-6-15-ös időzítések mellett. Mint utóbb kiderült, a Deluxe 1,4 V-os CPU-feszültség mellett 1,35 V-ot ad valójában a processzornak, ami bár jobb a sima P5B 1,32 V-os értékénél, még mindig nem az igazi. Végülis a P5B Deluxe-szal 520 MHz-ig jutottunk, ez az alaplap 540 MHz-en nem indult el ugyanazokkal a beállításokkal, amikkel a sima P5B még ment. Arra gyanakszunk, hogy ez a heat-pipe-os chipsethűtésnek „köszönhető”, hiszen a MOSFET-ek melegedése így ráhúzódik a chipset hűtésére is.

A processzort a sima P5B-vel 7x490 MHz-ig (3430 MHz) sikerült tuningolni. 1,45 V-os VCore mellett a CPU mindössze 1,36 V-ot kapott, míg 1,5 V-nál csak 1,4 V-ot, ami ráadásul terhelésre leesett 1,36 V-ra: előjött az hiba, ami a korábbi 915-ös lapokra is jellemző volt. Ezzel szemben a P5B Deluxe-szal a 490 MHz-es FSB-t már 1,45 V-on sikerült stabilizálni.

A két P5B tuningban nem hozott szégyent az Asusra, de vannak bosszantó hibák, melyekre jobban is odafigyelhetnének a fejlesztők.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!