ECS PX1

ECS PX1 specifikációk:

Az ECS-től csak egyetlen alaplapot kaptunk, méghozzá egy nem éppen olcsó példányt, a PX1 pont annyiba kerül (kb. 46 000 forint), mint az Asus P5B Deluxe. Lássuk, hogy melyikük éri meg jobban az árát. Az első szembetűnő különbség, hogy az ECS PX1 ICH8-DH déli hidat kapott, szemben a P5B Deluxe ICH8R-jével. Ez annyit jelent, hogy a PX1-en az ICH8-as chip „Digital Home” utótaggal ellátott verziója trónol, mely az ICH8R-nél annyival tud többet, hogy támogatja az Intel Quick Resume Technology-t, azaz Viiv-kompatibilis. A QRT-nek köszönhetően a számítógép gyorsan ki-, illetve bekapcsolható; erre a Quick Resume állapot szolgál, amely az operációs rendszer bootolása után bármikor lehetővé teszi az azonnali használatba vételt, illetve kikapcsolást. A bővítőhelyeket nézve az ECS kicsit jobban áll, mert eggyel több PCIe x1-es foglalatot kínál fel. A támogatott merevlemezek és optikai meghajtók száma megegyezik a P5B Deluxe-on találhatóval, hiszen az ICH8-DH déli híd szintén hat SATA-eszközt támogat, és az ECS PX1-re is JMicron JMB363-as chipet integráltak, aminek köszönhetően további két SATA (az egyik eSATA) és egy IDE-csatorna található az alaplapon. Az Asusszal ellentétben az ECS nyolccsatornás Realtek HDA kodeket integrált a PX1-re, ez hozzávetőleg azonos minőséget nyújt az Asuson található ADI-val, viszont a Realtek csak az alaplapra vezeti ki az SPDIF kimenetet (ráadásul kábel sincs hozzá), míg az Asuson ez a hátpanelen található. Hálózati vezérlőkben a két alaplap kürülbelül egál, hiszen a PX1-re is két gigabites vezérlőt integráltak, viszont FireWire-ben a P5B Deluxe áll jobban: a portok száma elegendő a PX1-en is, de kivezetést csak egyet kapunk, míg az Asushoz szintén egyet, de ott a hátpanelen is van egy port.

ECS PX1 [+]

Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy az ECS nem viccel, amikor az Extreme jelzővel ellátott alaplapjait elkészíti. Ez a doboz kinyitása után azonnal egyértelművé válik, és ha kicsit tovább kutatunk, akkor kétségünk sem maradhat efelől. Az alaplap mellé az ECS olyan eszközöket csomagol, melyek más gyártóknak eszébe sem jutnak (CAT5e UTP-kábelt, USB-hosszabbító, eSATA házon belüli hosszabbító). Az alaplap felépítése kellemesnek mondható, a PX1-ről már kijelenthető, hogy tényleg az „enthusiast” felhasználók számára készítették. Kifogásolnivalónk nincs túl sok, talán az IDE-csatlakozó elhelyezése nem túl jó, és – mint azt már a P5B Deluxe esetéből tudjuk – a chipset két tagjának, illetve a processzorfoglalat mellett található MOSFET-ek hűtési módszere olyan, ami bár első látásra szépnek és jónak tűnik, valójában nem biztos, hogy ha tuningra kerül a sor, akkor hatékony – igaz, kétségkívül hangtalan megoldás.

ECS PX1 hátlap [+]

Az alaplap hátoldalán az ECS is a szokásos portokat vonultatja fel, ezeken kívül egy eSATA-val találkozhatunk itt. Ha valakinek hiányozna a párhuzamos port, azt megtalálja a mellékelt kellékek között.

ECS PX1: a CPU-foglalat környéke és az Intel hálózati vezérlő [+]

Az alaplapi feszültségellátás négyfázisú, a tekercsek mellett található MOSFET-rengeteget az ECS egy hűtőbordával hűti, ez egy heat-pipe révén összeköttetésben van az északi híddal. Szerencsére az ECS volt olyan eszes, és ezt a hűtőbordát inkább nagy kiterjedésűre tervezte, mintsem magasra, így a processzorhűtők kompatibilitásával nem lesz problémánk. A PX1-en találkoztunk először az Intel 82566DC jelölésű gigabites hálózati vezérlővel, ami csak azért számít különlegességnek, mert míg a többi 965-ös lapon található hálózati vezérlő jobb esetben PCIe sávon keresztül továbbítja az adatokat a déli híd felé, addig a 82566 egy dedikált útvonalon keresztül kommunikál az ICH8-cal. Ez esetben az ICH8 látja el közeghozzáférés-vezérlő (MAC) szerepét, a 82566DC pedig adó-vevőként (PHY) funkcionál.

BIOS

ECS PX1 BIOS: tuningopciók / hardware monitor / smart fan control [+]

Térjünk rá a BIOS-ra, ami sajnos nem tartozik a PX1 erősségei közé, és ez a P5B Deluxe javára billentheti a mérleg nyelvét. Az alaplap opciók szintjén elviekben szolid mértékű tuningra alkalmas, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy az ECS mérnökeinek még van min dolgozniuk. Az FSB csak 433 MHz-ig állítható, a CPU-szorzó nem állítható, és a PCIe órajele sem fixálható, ami egy igen komoly hátrány. Ezenkívül csak a processzor és memória feszültsége állítható, ezek sem túl nagy mértékben, így hát a PX1 nem igazán tuningra lett kitalálva.

Pár megjegyzés az alaplaphoz: újraindítás vagy Ctrl+Alt+Del billentyűkombináció lenyomása után az alaplap lekapcsolja az egész rendszert („elveszi” az áramot), majd pár pillanat múlva visszakapcsol. Nem tudjuk az okát, viszont ez a módszer nem valószínű, hogy a merevlemezeknek túl jót tenne. További probléma volt a PX1-gyel, hogy CD-ről nem lehetett vele bebootolni; bár a BIOS-ban ott az opció, az alaplap ezt figyelmen kívül hagyja (emiatt egyébként a BIOS-frissítés érdekes helyzetet teremt, ha nincs floppymeghajtó a közelben).

Lássuk a tuningot, ami a PX1 esetében nem zajlott olyan lazán, mint az Asus P5B-vel. Az FSB emelését ez esetben kisebb lépésekben kezdtük el, először emeltünk 300 MHz-re, a gép még ment. Következett a 310, majd a 320 MHz, és jöhetett a 330 MHz, eddig nem is volt probléma. A 340 MHz beállítása után az alaplap nem indult el, ekkor gyanakodni kezdtünk, hogy az „Auto Detect PCI Clk” menüpont lehet a hunyó, ami eddig engedélyezve volt. Átkapcsoltuk „Disabled”-re, a gép továbbra sem indult el. Elkezdtük csökkenteni az FSB-t, míg végül 333 MHz-es órajelnél elindult a gép, de a merevlemezeket nem látta a PCIe-es IDE-vezérlő (JMicron JMB363). Itt le is állt a számítógép, majd miután reseteltünk, a gép „behalt”, de szerencsére egy újabb reset már segített. Ekkor az „Auto Detect PCI Clk” értékét újra „Disabled”-re állítottuk, aminek hatására a gép már el sem jutott a merevlemezek detektálásáig. Úgy tűnik tehát, hogy 330 MHz a felső határ a PX1-gyel.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!