Ethernet-sebesség és audiominőség, tuning

Ethernet

Az alaplapokon található integrált hálózati vezérlők minőségének leteszteléséhez a Windows 2000 DDK-ban megtalálható NTttcp benchmarkot hívtuk segítségül. A tesztben szereplő alaplapokat egy Cat6-os minősítésű UTP-kábelen keresztül összekötöttük egy szervergéppel, majd a gépeken lefuttattuk a következő parancsot:

szerver gép (sender) parancsa: ntttcps -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xx alakban) -a

fogadó gép (receiver) parancsa: ntttcpr -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xy alakban) -a

A program a lefutást követően a hálózati vezérlő adatáteresztő-képességét és az adatmozgatással járó processzorterhelést írja ki. A tesztünkben szereplő végső eredmény öt lefuttatott teszt átlaga.

A sebességtesztet a ConRoeXFire-eSATA2-n található Realtek vezérlő nyerte, ami kicsit meg is lepett minket, bár a többi PCIe-es vezérlő sincs túl sokkal lemaradva.

A CPU-terhelési tesztben, ha a gigabites vezérlőket nézzük, akkor az az Intel chip lett a befutó (ECS PX1), amelyik dedikált linken keresztül kommunikál a déli híddal, úgy tűnik tehát, hogy van értelme egy ilyen megoldásnak. A Marvell chipes vezérlők 16–20%-ra terhelték le a Core 2 E6300-as CPU-t, míg a Realtek vezérlők 22–23%-ra, ami azért egy ilyen processzor esetében már igen soknak tűnik. A 10/100 megabites vezérlő (ASRock ConRoe865PE) persze sokkal kisebb értéket ért el.

Audio

Az alaplapokon található integrált audiovezérlők objektív teszteléséhez a Rightmark Audio Analyzer nevezetű programot vettük elő, mellyel egy egyszerű tesztet lefuttatva minőség szerint rangsorolhatjuk a hangkeltőket. Az RMAA egy világszerte elfogadott, referencia-hangkártyateszt program, amely hat szempont szerint vizsgálja meg és osztályozza az adott eszközt, majd hatféle rangsorolást kap az adott vezérlő az adott tesztben: Nagyon gyenge, Gyenge, Átlagos, Jó, Nagyon jó és Tökéletes. A teszt különböző fázisai röviden összefoglalva a következők.

Az átviteli függvény meghatározza, hogy az audioeszköz mely frekvenciákat tudja pontosan reprodukálni, és melyek vesznek el a lejátszás során. Általában a magasabb és alacsonyabb frekvenciák szoktak ennek szenvedő alanyai lenni, tehát az átlag feletti audioeszköz hanggörbéje relatíve egyenletes.

A THD (harmonikus torzítás) az audioeszköz által generált (általában) nemkívánatos harmonikus frekvenciák aránya. A magas minőségű hangkeltők jórészt alacsony (0,002 %-nál alacsonyabb) THD-vel rendelkeznek, de vannak kivételek.

Az IMD (intermodulációs torzítás) egy hangrendszer torzításának mértékét határozza meg, amennyiben abba többkomponensű jel kerül, ekkor a hangrendszerben nemkívánatos, a jelek összekeveréséből, modulációjából származó jelek is megjelennek.

A dinamika kifejezi számokban, hogy a nagyon gyenge jeleket (hangokat) az audioeszköz milyen minőségben képes reprodukálni.

A zajszint teszt a hangkeltő alapzaját (sziszegést) méri nulla bemeneti jelnél (a kisebb érték a jobb), a sztereó áthallás pedig a két oldal (bal és jobb) hanganyagának áthallását, dB-es csillapítását határozza meg (minél kisebb, annál jobb).

Analóg kimeneten az alaplapok többsége „jó” minősítést kapott, ami teljesen megszokott az integrált hangkodekektől, ezen a téren túl sok változásra már nem számítunk. Egy kivétel van, az ECS PX1-en található Realtek ALC885-ös chip, amely „nagyon jó” értékelést kapott, gyakorlatilag csak egy picike választja el attól, hogy – a Rightmark programja szerint – Sound Blaster Audigy szintű minősítést érjen el. A Gigabyte alaplapokat együtt értékeltük, mert mindegyiken ugyanolyan hangkodek található.

Az integrált audiovezérlők CPU-terhelésének mértékét ezúttal az UT2004 helyett a Half Life 2 Episode One-nal és a FEAR-rel teszteltük le. Az eredmények értékeléséhez tudni kell, hogy a ConRoe865PE-ben a GeForce3 Ti200-on csak 640x480-as felbontást használtunk mindkét tesztben, teljesen minimálisra vett grafikával. HL2EP1 alatt a legtöbb hangkodek 20–26%-ra terhelte a CPU-t, ami azért egy Core 2-es CPU esetében nem túl szép látvány. FEAR alatt javult a helyzet, és 5–10%-ra csökkent a terhelés mértéke. A ConRoe865PE-n található Realtek kodek 4–7%-ra terhelte a processzort, elég valószínűnek tartjuk, hogy itt a VGA is beleszólt az eredményekbe.

Végül egy grafikonban összesítettük az elért tuningeredményeket is. A túlhajtás mindig egy adott rendszer komponenseinek minőségétől és persze a szerencsétől függ. Mi azonos környezetben teszteltük le az összes alaplapot, és ezeket az eredményeket kaptuk, előfordulhatnak a nagy átlagtól eltérő eredmények, de az interneten olvasgatva úgy tűnik, hogy sikerült nagyrészt reális képet alkotnunk a most bemutatott alaplapokról.

Hamarosan folytatjuk az alaplapok bemutatását, akkor az Abit, az MSI és a Foxconn mutathatja meg, hogy mire képes.

fLeSs

A tesztben szereplő alaplapokat az alábbi cégek bocsátották rendelkezésünkre:

• ASRock ConRoe865PE: Planar.hu Kft.
• ASRock ConRoeXFire-eSATA2: Case Hungary Kft.
• Asus P5B és P5B Deluxe: Asus Hungary
• ECS PX1: Mmd PR Hungary
• Gigabyte 965P-S3, 965P-DS3 és 965P-DS4: GO-RUN Kft.