Az elmúlt hónapokban jelentősen megváltoztak az erőviszonyok az asztali PC-k piacán. A processzoroknál az Intel a Core 2 Duóval átvette a vezetést az AMD-től, amely korábban az Athlon 64 X2-vel hosszú időn keresztül nem talált legyőzőre, de a legerősebb videokártyák esetében is sokszor megfordult a kocka. A Radeon X1900-as után az NVIDIA a kétchipes GeForce 7950 GX2-vel rukkolt elő, erre az ATI kiadta az X1950 XTX-et, míg végül az NVIDIA megelégelte az egészet, és elkészítette a GeForce 8800-at. Röviden összefoglalva tehát zajlik az élet. Most persze nem videokártyákról lesz szó, hanem a sláger Core 2-es CPU-k köré épülő rendszerekről. Rengeteg kérést, kérdést kaptunk, melyekben Core 2 alá való alaplapok felől érdeklődtek a felhasználók, és bár egy ilyen teszt körvonalai már a vadonatúj processzor megjelenése után kirajzolódtak, úgy döntöttünk, hogy ezúttal nem fogjuk elsietni az alaplapok letesztelését – erre több okunk is volt. Először is azok, akik a processzor megjelenését követően azonnal összeállítanak egy új rendszert, nem feltétlenül a mi tesztjeink alapján fogják megvenni az alaplapot, ők a hardcore felhasználók, „szeretik” a hibákat maguk megtapasztalni. Idővel viszont a világhálón található fórumok bejegyzései alapján összeírható egy olyan lista, amelyen azok az alaplapok szerepelnek, melyekre a legtöbben kíváncsiak. Másodszor sosem szerettünk bughalmazokat tesztelni, a gyártóknak pedig mindig kell egy-két hónap az alaplap kiadását követően, hogy az addig ismeretlen hibákat BIOS-frissítésekkel orvosolják.
Miért is van szükség egy ilyen tesztre, mikor LGA775-ös alaplapok már régóta léteznek? A Core 2-es processzorokkal való kompatibilitás feltétele egyrészt a 266 MHz-es FSB támogatása, másrészt a gyártónak az alaplapot a VRM 11-es specifikációkban foglaltak szerint kell elkészítenie, amely kisebb támogatott feszültségeket és finomabb lépésközönkénti feszültségállítást tesz lehetővé. A Pentium 4-esek, illetve Pentium D-k idejéből származó alaplapokat még a VRM 10 szerint építették, így ezek nagyrészt nem támogatják a Core 2 processzorokat, a gyártók vagy teljesen új, vagy új verziójú alaplapokat adtak ki (SE, rev2 jelölés és hasonlók). A kompatibilitással kapcsolatban tisztázni kell még a chipset kérdését is, hiszen tesztünkben találkozni fogunk 3 éves chipkészletre épülő alaplappal is – egy alaplap CPU-támogatása nem csupán a chipkészlettől függ. Sokszor tévesen úgy nyilatkoznak egyes chipkészletekről, hogy ezt vagy azt a processzort nem támogatják, holott a helyzet ennél bonyolultabb. Az alaplapgyártók rendre az új chipset köré építik az új alaplapokat, hiszen valamiből nekik is meg kell élniük. Igazi kakukktojás az ASRock, amely épít több éves vagy hibrid chipkészletekre is alaplapokat. Persze a korosodó lapkakészletek mindig fejletlenebbek, hiányzik belőlük valamilyen funkció támogatása, vagy előfordulhat az is, hogy bár képesek együttműködni az új processzorokkal, de például a memória sebességét nem tudják kellően leosztani, ezért a sebességet tekintve hátrányba kerülnek korszerű társaikkal szemben.
A következőkben meg fogunk ismerkedni az Intel P965, alias Broadwater chipsettel. A P965 a Core 2-vel egy időben jelent meg, nem titkoltan az új processzorok kiszolgálása céljából. Ezek után 13 darab 865/945/965, majd további 5–7 darab 975X chipkészletes alaplapot fogunk bemutatni, több részletben. Az elmúlt három év sokrésztvevős alaplapteszjeinek tapasztalatait felhasználva ezúttal kicsit másképpen fogtunk hozzá a munkához. Először is nem az egyes márkák adott chipkészletre épülő legdrágább modelljeit vizsgáltuk, hanem az olvasók visszajelzései alapján választottuk ki tesztalanyainkat, márkánként akár három modellt is. A mennyiségi munka általában a minőség rovására megy, azonban mi megpróbáltuk megtalálni az arany középutat. Az alaplapok bemutatása során megpróbálunk a lényeges különbségekre koncentrálni, hiszen manapság a legtöbb alaplapgyártó már csak egy-két ponton tud kitűnni a tömegből, általában valami kis extra funkcióval, csomagolással, tuningolhatósággal vagy éppen az árral. A teljesítményteszteket nem vettük túlságosan hosszúra, hiszen a PH! olvasói már jól tudják, hogy az azonos chipkészletre épülő alaplapok teljesítménye 99%-ban megegyezik (igaz, lesz néhány más lapkakészlettel szerelt alaplap is tesztünkben, ezek teljesítményére azonban így is fény fog derülni). A déli hidak IDE-vezérlőjének sebességét korábban számos alkalommal lemértük már, így erre ezúttal nem tértünk ki. Az USB és FireWire vezérlők sebességét továbbra is teszteljük, és mivel egyre inkább terjed az eSATA, így ezt is megvizsgáltuk. A hálózati vezérlő sebességét és processzorterhelését mérő teszt, illetve az audiominőség teszt nem változott, de az integrált hangvezérlő processzorterhelését már nem az UT2004-gyel, hanem két új játékkal mértük le.
A P965 chipset
| Lapkakészlet | Intel P965 | Intel 975X | Intel 945P |
| Architektúra | Intel P965 + ICH8R | Intel 975X + ICH7R | Intel 945P + ICH7R |
| Rendszerbusz sebessége | 1066/800/533 MHz | ||
| DIMM per csatorna / csatornák száma | 2 DIMM / 2 csatorna | ||
| Maximális memória | 8 GB | ||
| Memória típusa | DDR2 800/667/533 | DDR2 667/533 | |
| Maximális FSB- és memória-sávszélesség | 8,5 GB/s 12,8 GB/s |
8,5 GB/s 10,6 GB/s |
|
| Északi és déli hidat összekötő sín | Direct Media Interface (2 GB/s) | ||
| PCI Express-sávok | 1 x16, 6 x1 1 x16, 1 x4, 2 x1 |
1 x16 vagy 2 x8 6 x1 |
1 x16, 6 x1 |
| SLI/CrossFire-támogatás | csak CF | csak CF | csak CF |
| PCI-foglalatok | 6 | ||
| IDE/ATA-támogatás | ATA100: csak külső chippel SATA300: 6 port |
ATA100: 1 csatorna/2 eszköz SATA300: 4 port |
|
| NCQ | Támogatott | ||
| RAID | 0, 1, 0+1, 5 | ||
| USB 2.0 | 10 port | 8 port | |
| Gigabit Ethernet port | opcionális | ||
| Útvonal a GbE számára | PCI Express | ||
| Integrált audio | 7.1 HD, 24 bit 192 kHz AC'97 2.3 Audio | ||
Az Intel P965 chipkészlet a Core 2-es processzorokkal egy időben látott napvilágot. Az új, Broadwater névre keresztelt chippáros hozott magával néhány újítást, de semmi eget rengetőre nem kell számítani. A számozás kicsit megtévesztő lehet, hiszen az Intel mindig a fejlettebb chipkészletet szokta feljebbszámozni, azonban a 975X már jóval a 965 előtt megjelent. A 965 elvileg gyorsabb, kisebb késleltetésekkel bír a memória felé, és új déli híd kapcsolódik hozzá, ugyanakkor a PCIe sávok leosztását nézve butább a 975X-nél, és valószínűleg ezért is kapott alacsonyabb számozást, mert a CrossFire csak a high-end konfigurációk privilégiuma lehet. Igaz, az elmúlt hetekben már kiderült, hogy 16+4-es felállásban a 965 is támogatja a CrossFire-t, teljesítményét tekintve ez nem azonos a valódi, 8+8-as felállású CrossFire-rel.
A 965-ös északi híd annyiban különbözik az elődnek számító 945-től, hogy támogatja a DDR2-800-as memóriákat is, így a processzor és a memória közti elméleti maximális sávszélesség 10,6 GB/s-ról 12,8 GB/s-ra nőtt. A 975X hivatalosan nem támogatja a 800-as memóriákat, de a legtöbb alaplapgyártó mégis lehetőséget ad a BIOS-ban a memóriák 800 MHz-en történő járatására. Az északi és a déli híd továbbra is a Direct Media Interface által biztosított 2 GB/s-os adatvonalon kommunikál egymással, és itt jön a lényeg, az új északi hídhoz már a most bevezetett Intel ICH8-as déli híd jár, amely viszont több újítással is rendelkezik. Talán a legszembeötlőbb ezek közül, hogy az Intel elhagyta belőle az IDE-vezérlőt, azaz a déli híd nem támogatja a korosodó szabványt. Ezzel egyébként kisebb bakot is lőtt az Intel, ugyanis emiatt az összes alaplapgyártó kénytelen egy külső IDE-vezérlő chipet integrálni alaplapjára, ami tovább növeli az amúgy sem olcsó Intel lapkakészletes alaplapok árát, hiszen az IDE-csatolós eszközök nem fognak hipp-hopp eltűnni a számítógépekből, ráadásul az ODD-gyártók még mindig nem erőltetik a SATA interfészt. Az IDE-vezérlő hiányát pótolandó hat SATA II-es eszköz köthető a déli hídra. A támogatott RAID-technológiák sora nem változott, viszont nőtt a támogatott USB portok száma, szám szerint 8-ról 10-re – mint látni fogjuk a későbbiekben, ezt a gyártók nem különösebben igyekeznek kihasználni. A déli híd egy dedikált linken keresztül kapcsolódó Intel hálózati vezérlővel (Intel DC82566 PHY) teremt lehetőséget hálózati kommunikációra, illetve a szabad PCIe sávok adnak módot önálló hálózati vezérlőchipek rendszerbe integrálására. Végül a támogatott audioszabvány sem változott.
Tesztsorozatunk első részében négy márkával és nyolc alaplappal ismerkedünk meg. A tuningot egy Core 2 Duo E6300-as processzorral vittük véghez.
ASRock alaplapok specifikációi:
| Alaplap típusa | ASRock ConRoe865PE | ASRock ConRoeXFire-eSATA2 |
| Processzortámogatás | Core 2 Duo/Extreme/Quad, Pentium D/4, Celeron CPU-k | |
| Foglalat típusa | Socket T (LGA775) | |
| Lapkakészlet | Intel 865PE (MCH) Intel ICH5 |
Intel 945P (MCH) Intel ICH7R |
| Memória | 4 DIMM / maximum 4 GB DDR-400/333/266 dual-channel DDR-400/333/266 támogatás |
4 DIMM / maximum 4 GB DDR2-667/533 dual-channel DDR2-667/533 támogatás |
| Bővítőfoglalatok | 1 AGP 8x 5 PCI |
1 PCI Express x16 1 PCI Express x4 1 PCI Express x1 3 PCI |
| Serial ATA / RAID | 2 SATA150-port – Intel ICH5 | 4 SATA300-port (RAID 0, 1, 0+1, 5) – Intel ICH7 2 megosztott eSATA-port |
| Parallel ATA / RAID | 2 Ultra ATA 100/66/33 – Intel ICH5 | 1 Ultra ATA 100/66/33 – Intel ICH7R |
| Integrált audio | Realtek ALC850 nyolccsatornás hangkodek | Intel HDA – Realtek ALC888 nyolccsatornás hangkodek |
| Integrált hálózati vezérlők | Realtek 8101L 10/100 Ethernet (PCI) | Realtek 8111B Gigabit Ethernet (PCIe) |
| FireWire (IEEE 1394) | nincs | 1 port – TI TSB43AB22A |
| USB 2.0/1.1 | 4 port a hátlapon, 2 az alaplapon (nincs kivezetés) | 2 port a hátlapon, 3 az alaplapon (2-höz van kivezetés) |
| Méretek | ATX, 305 x 229 mm | ATX, 305 x 218 mm |
| Gyártó honlapja | - ASRock | |
| Termék leírása | - ConRoe865PE | - ConRoeXFire-eSATA2 |
| Bruttó kiskereskedelmi ára | kb. 13 000 forint | kb. 23 000 forint |
Első két szereplőnk az ASRocknak hála költözhet be a számítógépünkbe. Két low-end alaplappal állunk szemben, hiszen áruk nem éri el még a 25 000 forintot sem, ennek ellenére támogatják a Core 2 processzorokat. Az AGP csatolós videokártyák és DDR400-as memóriák tulajdonosai számára, úgy tűnik, itt a megváltás, hiszen a ConRoe865PE a közel 3 éves Intel 865PE chipkészletre épül, így még köze sincs a PCI Expresshez és a DDR2-es memóriákhoz. 775Dual-VSTA néven létezik egy VIA chipkészletes, szintén AGP-s, DDR-es alaplap is az ASRock kínálatában, azonban a mi szívünkhöz inkább a jó öreg, bevált és kiforrott 865PE chipkészlet áll közelebb. Az alaplap igen olcsó, ennél fogva semmi extrára ne számítsunk, a gyártó nem különösebben tömte ki a dobozt, az alaplapon van SATA, hang és integrált LAN, ezen kívül semmi különös. Ami igen meglepő, hogy az ASRock szerint ez az alaplap már a négymagos Core 2 Quad processzorokra is ki lett képezve. Ugyanakkor jó kérdés, hogy vajon egy ilyen chipkészlettel mire képes a Core 2 Duo. A DDR400-as memóriák és az AGP miatt mi nem aggódnánk (mármint hogy visszatartják a Core 2-es rendszert), ugyanakkor a chipset nem ismeri a 266 MHz-es FSB-t, így a megfelelő memória-órajelet csak visszaosztással tudja elérni, ami nem ideális megoldás.
865PE chipset és Core 2 Duo együtt [+]
A ConRoeXFire-eSATA2 kicsit már fejlettebb, hiszen a 945P chipkészletre épül, tehát ez már csak a PCI Express-es videokártyákat és DDR2-es memóriákat támogatja, azok közül is maximum a 667-est, így elvileg olcsón egy nagyon gyors és mára kiforrott chipkészlet köré épülő alaplapot kaphatunk kézhez. A gyártó ezúttal már kicsit bőkezűbb volt a csomagolásnál, az alaplap mellé a szokásos kellékeken felül egy HDMI-kábelt is kapunk. A ConRoeXFire-eSATA2 a déli hídnak megfelelően már csak egy IDE-porttal szolgál (két PATA eszköz számára), viszont négy SATA-portot támogat, ráadásul az ASRock ráintegrált további két eSATA-portot is. Elsőre jól hangzik, hogy hat SATA port található egy ilyen költséghatékony alaplapon, azonban van egy kis bökkenő: az eSATA csak akkor működőképes, ha egy déli hídra kapcsolódó SATA portra kötjük, vagyis valójában négy SATA port van az alaplapon. A Realtek ALC888-as HDA hangkodek már a jobbak közé tartozik, és a PCIe-es Realtek gigabites hálózati vezérlő is a gyorsabbak táborát gyarapítja. Ráadásként az alaplapon van egy FireWire port és egy HDMI SPDIF-kimenet is, mellyel az alaplap és a VGA közvetlenül összeköthető, így a hangok a HDMI-n keresztül továbbítódnak a tévé felé.
ASRock ConRoe865PE és ConRoeXFire-eSATA2 [+]
A két alaplap felépítése őrzi magán az asrockos megoldások nyomait, azonban lényegileg teljesen különböznek, hiszen két eltérő chipsetgenerációról van szó. Mindkét lap négy memóriafoglalattal rendelkezik és négy memóriamodul fogadására képes, melyeket kétcsatornás üzemmódban is meg tudnak hajtani. A tápcsatlakozók mindkét alanyon ugyanoda kerültek, és a videokártya befogadására képes foglalatok is nagyjából azonos helyen vannak. Ami a 865PE chipkészletes lapon PCI, az a 945-ösön PCI Express, egy-egy x4-es és x1-essel találkozhatunk a ConRoeXFire-eSATA2-n. A 865-ös lapon a floppycsatlakozó került kicsit szerencsétlen helyre, a 945-ösön pedig az egyetlen IDE-csatlakozó nincs túl jó pozícióban, a videokártyával könnyen összeakadhat a kábelünk.
ConRoeXFire-eSATA2: eSATA [+]
A ConRoeXFire-eSATA2-n találunk két eSATA-csatlakozót a hátoldalon, ezek viszont csak akkor lépnek működésbe, ha összekötjük őket egy déli hídra kapcsolt SATA-porttal. Kicsit viccesen néz ki az egész számítógépházat keresztülhidaló, a videokártyát is kikerülő SATA-kábel, de ha az ASRock ezt csak így tudta megoldani, akkor nincs mit tenni. Cserébe gyorsan és egyszerűen csatlakoztatható, SATA II-kompatibilis külső egységeket használhatunk az adattároláshoz.
ASRock ConRoe865PE és ConRoeXFire-eSATA2 hátlap [+]
A két alaplap hátulról nagyon hasonló, csak az eSATA-portok meglétében különböznek. Mindkét alaplapon található egy-egy PS2-port a billentyűzet és az egér számára, egy-egy soros és párhuzamos port, egy Ethernet-aljzat, hat audioport, a ConRoe865PE-n további négy USB-port, míg a ConRoeXFire-eSATA2-n csak kettő plusz kettő eSATA-port.
BIOS
| Alaplap típusa | ASRock ConRoe865PE | ASRock ConRoeXFire-eSATA2 |
| BIOS típusa | AMI BIOS | |
| Beállítható FSB | 66-300 MHz között 1 MHz-es lépésekben | 95-350 MHz között 1 MHz-es lépésekben |
| Állítható AGP/PCI vagy PCIe órajel | Egyik sem fixálható | |
| Beállítható memória-órajelek | Nem állítható be | Auto 200 MHz (DDR2-400) 266 MHz (DDR2-533) 333 MHz (DDR2-667) |
| Beállítható feszültségek | - CPU: nem beállítható - VCCM (DRAM): Auto, High, Low - VDDQ (AGP): Low, High - VTT (CPU'S FSB): Low, High |
- CPU: nem beállítható - VCCM (DRAM): Auto, High, Normal, Low - +1,5V Voltage: High, Normal |
ConRoe865PE BIOS [+]
ConRoeXFire-eSATA2 BIOS [+]
Az ASRock sosem kápráztatott el minket a tuningopciók garmadájával, és ezúttal sem tett kivételt a gyártó. A két Core 2-es lap csak nagy jóindulattal nevezhető tuningra megfelelő eszköznek. Az FSB-órajele eleve csak 300, illetve 350 MHz-ig állítható, ami alig magasabb, mint a Core 2-es processzorok 266 MHz-es alapértéke. Az AGP, illetve PCIe órajele egyik alaplapon sem fixálható, és ami még fájóbb, az az, hogy a 865-ös lapon még a memória órajele sem állítható be (nincs rá opció). A ConRoeXFire-eSATA2 már lehetőséget ad a memória órajelének beállítására, azonban ezt kissé érdekesen teszi, hiszen bármire állítjuk az opciót, az alaplap csak DDR2-400-as beállítással hajlandó elindulni, tehát a beállítás hatástalan marad. A feszültségek kérdését jobb nem is firtatni...
ConRoe865PE alapjáraton [+]
A ConRoe865PE-n tehát nem állítható be a memória órajele, így a rendszert már félve indítottuk el. A CPU-Z képen jól látható, hogy mi is a problémánk; az alaplap az FSB és a memória órajelét 3:2-es arányban határozza meg, így 266 MHz-es FSB mellett a memória csak 177 MHz-en jár. Ez azonban nem az ASRock, hanem a chipset „hibája”, hiszen a 865PE idejében még csak 200 MHz FSB-s CPU-k léteztek, ezekhez pedig 1:1 (DDR400), 5:4 (DDR333) és 3:2-es (DDR266) arányú FSB–memória leosztások léteztek. Az 5:4-es leosztás már nem lett volna megfelelő (266:213), hiszen úgy a memória a referenciaórajelnél (200 MHz, azaz DDR400) magasabb értéket vett volna fel.
ConRoeXFire-eSATA2 alapjáraton [+]
Ugyanezzel a problémával találkoztunk a ConRoeXFire-eSATA2 esetében is, ez az alaplap csak a 4:3-as arányú leosztást ismeri (Core 2 Duóval), hiszen a 945P chipkészlet elvileg csak a DDR2-400 (4:3), DDR2-533-as (1:1) és DDR2-667-es (4:5) beállítást ismeri, ezek közül az ASRock a DDR2-400-as beállítást alkalmazza – valószínűleg azért, mert az a legbiztonságosabb, hiszen 266 MHz-es FSB mellett is mindössze 200 MHz (DDR2-400) a memória órajele, pedig nyugodtan engedélyezhették volna az 1:1 arányú leosztást is.
A ConRoe865PE-ben a processzort maximum 300 MHz-es FSB-n tudtuk meghajtani, valószínűleg nem itt volt az északi híd vége (bár biztos nem volt sokkal magasabban se), de a BIOS maximum 300 MHz-es FSB-t enged beállítani. A ConRoeXFire-eSATA2-ben 300 MHz-es FSB-nél a rendszer stabil volt, de újraindítás után már nem jött be a POST képernyő, csak egy reset után, ami talán BIOS-bug. Próbálkoztunk magasabb FSB elérésével, de végül maximum 300 MHz-nél maradtunk: 325-ön nem indult el a gép, 312-n sem (akkor sem, ha a „+1,5 V Voltage”-t „High”-ra állítottuk – ez elvileg a SATA/PCIe feszültsége), valamint 306 MHz-en sem.
Frissítés 2006.11.27-én: a ConRoeXFire-eSATA2 egy újabb verziójú BIOS-szal (P1.60) képes lett a memória órajelének normális leosztására, így az akár 667 MHz-en is járatható.
Asus alaplapok specifikációi:
| Alaplap típusa | Asus P5B | Asus P5B Deluxe Wifi |
| Processzortámogatás | Core 2 Duo/Extreme/Quad, Pentium D/4, Celeron CPU-k | |
| Foglalat típusa | Socket T (LGA775) | |
| Lapkakészlet | Intel P965 (MCH) Intel ICH8 | Intel P965 (MCH) Intel ICH8R |
| Memória | 4 DIMM / maximum 8 GB DDR2-800/667/533 dual-channel DDR2-800/667/533 támogatás | |
| Bővítőfoglalatok | 1 PCI Express x16 2 PCI Express x1 3 PCI | 2 PCI Express x16 1 PCI Express x1 3 PCI |
| Serial ATA / RAID | 4 SATA-port – Intel ICH8; 1 SATA és 1 eSATA-port (RAID 0, 1, JBOD) - JMicron JMB363 | 6 SATA-port (RAID 0, 1, 0+1, 5) – Intel ICH8R; 1 SATA és 1 eSATA-port (RAID 0, 1, JBOD) - JMicron JMB363 |
| Parallel ATA / RAID | 1 Ultra ATA 100/66/33 – JMicron JMB363 | |
| Integrált audio | Intel HDA - ADI AD1988A nyolccsatornás hangkodek – SPDIF kimenet | Intel HDA - ADI AD1988B nyolccsatornás hangkodek – SPDIF kimenet |
| Integrált hálózati vezérlők | Realtek 8111B Gigabit Ethernet (PCIe) | Marvell 88E8056 Gigabit Ethernet (PCIe); Marvell 88E8001 Gigabit Ethernet (PCI) |
| FireWire (IEEE 1394) | nincs | 2 port – TI TSB43AB22A |
| USB 2.0/1.1 | 4 port a hátlapon, 4 az alaplapon (2-höz van kivezetés) | 4 port a hátlapon, 2 az alaplapon (2-höz van kivezetés) |
| Méretek | ATX, 305 x 229 mm | ATX, 305 x 245 mm |
| Gyártó honlapja | - Asus | |
| Termék leírása | - P5B | - P5B Deluxe Wifi |
| Bruttó kiskereskedelmi ára | kb. 33 600 forint | P5B Deluxe: kb. 46 000 forint P5B Deluxe Wifi: kb. 50 000 forint |
Az Asus P5B és P5B Deluxe már a Core 2 megjelenése után felkapott típusok lettek. Vannak viták arról, hogy egyszerű tuningolgatásra melyik a jobb, hogy komoly tuningra melyik a jobb – egyeseknek bejött a sima P5B is, mások pedig csak a Deluxe-ra esküsznek, így hát mi is utánajártunk, hogy mi a helyzet. A két alaplap alapvetően különbözik, hiszen más-más árkategóriát céloznak meg. A sima P5B a 965-ös lapok között egy az olcsóbbak közül, míg a P5B Deluxe (Wifi) az egyik legfelszereltebb és ennek köszönhetően legdrágább is. A különbségek felsorolását a déli híd típusánál kezdhetjük, a sima P5B-vel ellentétben a P5B Deluxe-on RAID-es ICH8R trónol. Emiatt a sima P5B-n csak négy, déli hídra csatlakozó SATA port található, míg a Deluxe-on hat. Ezenfelül, az Intelnek hála, találunk az alaplapon egy JMicron JMB363-as SATA/PATA-vezérlőt, ami egy PATA és két SATA-csatlakozó meglétét teszi lehetővé; utóbbiak közül az egyik eSATA. Az integrált hangvezérlők terén az Asus az ADI chipjeire szokott szavazni, ezek közül a sima P5B az AD1988A, míg a P5B Deluxe az AD1988B típusjelű kodekjét kapta meg. A gyártó weboldalán nem sikerült kiderítenünk a két chip közti különbséget. Hálózati vezérlőkben is jobban áll a Deluxe, hiszen két gigabites chippel szerelték fel, míg a sima P5B-t csak eggyel, de egy internetező, néha LAN-ra járogató felhasználónak ennél nem is kell több. És végül az elmaradhatatlan FireWire, mely a Deluxe-on van, a sima P5B-n viszont nincs.
Asus P5B és P5B Deluxe [+]
A csomagolást kibontva már nem szenved ekkora hátrányt a P5B, hiszen a Deluxe-hoz csak egy-két, a létfenntartáshoz nem túl szükséges eszközzel csomagol többet a gyártó (heatpipe-hűtés, MediaLauncher DVD stb.). A két alaplap, ahhoz képest, hogy egy típusjelölés alá tartozik, külsőre teljesen különbözik. A sima P5B egy nagyon egyszerűen felépített „átlag alaplap” benyomását kelti, míg a Deluxe-ról lerí, hogy a tervezők vért izzadtak azért, hogy valami egyedit alkossanak. A P5B-n a chipset hűtését egy egyszerű alumíniumbordával oldották meg, míg a Deluxe-on egy rézborda található, mely a FET-eket hűtő bordával lett összekötve egy heat-pipe-on keresztül. A bővítőhelyek elhelyezése is különbözik, a sima P5B nagyon hasonlít a 915-ös P5GD2-re, míg a Deluxe már inkább a 955-ös P5WD2-re hajaz. Ki van ez ám találva, a nyák felépítése sosem változik jelentősen, csak a chipset cserélődik ki időről időre. A P5B ezen a téren ebből következően sajnos nem lett jobb, egy duplaszlotos VGA-val a három PCI foglalatból csak kettő marad szabadon, miközben a PCI x1-es eszközök még mindig nagyon el vannak dugva a szemeink elől, pedig már 2 (és fél) éve ott a foglalat az alaplapokon. Az Asus a déli hídra tett hűtőbordával is igyekszik kiemelni, hogy a sima P5B és a P5B Deluxe között komoly különbségek vannak, hiszen utóbbira rézborda került, míg a simára csak alumínium.
Asus P5B és P5B Deluxe: a CPU-foglalat környéke [+]
Ezt a törekvést, illetve annak hozományát láthatjuk a processzorfoglalatok környékén is, hiszen a P5B csak háromfázisú, a P5B Deluxe viszont nyolcfázisú feszültségellátással rendelkezik, ez elvileg stabilabb feszültségleadást eredményez a CPU felé, ami a tuningnál kiemelkedő fontosságú. A Deluxe esetében ráadásul a kondenzátorok mellett található MOSFET-eket hűti egy réz hűtőborda is, ami szintén jól jöhet, ha tuningra kerül a sor. A probléma szerintünk ott van, hogy mivel az északi híd és a FET-ek össze vannak kötve, az egyik túlzott melegedése kihathat a másik tuningpotenciáljára (főleg a FET-eké a chipsetre).
Asus P5B és P5B Deluxe hátlap [+]
A két P5B esetében a soros és párhuzamos port „szerelmeseinek” le kell mondaniuk az egyikről, ugyanis a sima P5B-ről a soros, a Deluxe-ról pedig a párhuzamos port hiányzik, kicsit olyan szaga van ennek, mintha manapság már csak a helyhiány határozná meg ezeknek a portoknak az integrálását/nem integrálását. A szokásos interfészeken felül a P5B-n egy eSATA-portot is találunk (a Deluxe-on is van egy), ennek azonban semmi köze nincs a déli hídhoz, tehát nem kell összekötni semmivel úgy, mint az ASRock ConRoeXFire-eSATA2 esetében. A Deluxe-on ezen felül találunk egy IEEE 1394 portot is, és egy Wi-Fi AP-vezérlőt is, illetve mindkét alaplapon van koaxális és optikai SPDIF-kimenetet.
Asus P5B és P5B Deluxe: a külső PATA-vezérlő és a Wi-Fi-vezérlő [+]
A két P5B-n egy-egy JMicron JMB363-as jelölésű chip végzi el azt a munkát, amit az Intel már nem tartott szükségesnek, azaz egy IDE csatornát és két SATA portot kezelnek. Sokaknak ezekkel a külső megoldásokkal problémái vannak, a legfőbb gond az, hogy DOS, illetve Linux alatt nem látszanak az erre a chipre kötött CD/DVD-meghajtók, így a telepítés igen komoly kihívássá lép elő. A P5B Deluxe-hoz jár egy Wi-Fi antenna is, amit az alaplapon található Wi-Fi AP-ra érdemes csatlakoztatni, illetve kapunk mellé egy Asus Array Microfon névre keresztelt iránymikrofont is.
BIOS
| Alaplap típusa | Asus P5B | Asus P5B Deluxe |
| BIOS típusa | AMI BIOS | |
| Beállítható FSB | 100-650 MHz között 1 MHz-es lépésekben | |
| Állítható AGP/PCI vagy PCIe órajel | PCIe: 90-150 MHz között 1 MHz-es lépésekben PCI: Auto, 33,33 MHz | |
| Beállítható memória-órajelek | Auto DDR2-533 DDR2-667 DDR2-800 DDR2-889 DDR2-1067 | |
| Beállítható feszültségek | - CPU: 1,2250 V és 1,7000 V között 0,0125 V-os lépésekben - Memory Voltage: Auto, 1,80 V és 2,10 V között 0,1 V-os lépésekben - FSB Termination Voltage: Auto, 1,200 V, 1,300 V, 1,400 V, 1,4500 V - Chipsetfeszültség: nem beállítható | - CPU: 1,1000 V és 1,7000 V között 0,0125 V-os lépésekben - Memory Voltage: Auto, 1,80 V és 2,45 V között 0,05 V-os lépésekben - FSB Termination Voltage: Auto, 1,200 V, 1,300 V, 1,400 V, 1,4500 V - NB Vcore: Auto, 1,25 V, 1,45 V, 1,55 V, 1,65 V - SB Vcore (SATA, PCIe): Auto, 1,50 V, 1,60 V, 1,70 V, 1,80 V - ICH Chipset Voltage: Auto, 1,057 V, 1,215V |
Asus P5B és P5B Deluxe: a POST / PATA-vezérlő beállítása / CPU beállítások [+]
Memóriabeállítások / tuningopciók / hardware monitor [+]
A BIOS szintjén a két alaplap nem tér el túlságosan egymástól. A gép bekapcsolását követően először egy Asus logó jelenik meg. A különböző órajelek, a CPU feszültsége és az FSB Termination Voltage teljesen megegyezik, azonban az első komoly hátrány a memória feszültsége esetében éri a sima P5B-t, hiszen a Deluxe 2,45 V-os maximumával szemben a P5B-ben csak 2,1 V-ig emelhető. További probléma (lehet), hogy a sima P5B-n nem lehet beállítani sem az északi, sem a déli híd feszültségét, és a SATA/PCIe feszültségét sem. Ezek közül talán az MCH-feszültség hiánya a legproblémásabb, hiszen az jól jön, amikor magas FSB-t akarunk elérni. Ezeken a különbségeken kívül viszont minden másban megegyezik a két BIOS. Érdekesség, hogy a memória órajele aszinkron módban egész 1066 MHz-ig emelhető, ezt ki is próbáltuk a későbbiekben, hogy van-e értelme egyáltalán. Az Asus elsőként rukkolt elő olyan BIOS-szal, amivel 6x-ig csökkenthető a Core 2-es processzorok szorzója, őt később követte a többi nagy gyártó.
Északi híd feszültsége a P5B Deluxe-on [+]
A JMicron chip IDE-kezelésének módját szintén a BIOS-ban kell beállítani, a rákötött merevlemezek működhetnek sima IDE lemezként, de beállíthatunk AHCI módot, vagy létrehozhatunk RAID-tömböt is.
540 MHz-es FSB a P5B-vel [+]
A két alaplap FSB-tuningja nagyon hasonlóan zajlott. 6x-os CPU-szorzóval és 1,4 V-ra állított CPU-feszültség, illetve alap chipsetfeszültség mellett mindkét alaplap simán elfutott 500 MHz-es FSB-vel (6 x 500=3000 MHz). A sima P5B 510-en is stabil volt, viszont a Deluxe már nem. A P5B-vel 520, majd 530 MHz-re emeltük a tétet, utóbbinál már problémába futottunk, ugyanis újraindításnál ki, majd be kellett kapcsolni a számítógépet ahhoz, hogy újra elinduljon, ez valamiféle BIOS-hiba lehet (végül kiderült, hogy ez 520 MHz felett mindig előjön). Ekkor ellenőriztük a processzor feszültségét, és kiderült, hogy a beállított 1,4 V-hoz képest a BIOS szerint mindössze 1,32 V körül mozog ennek értéke, ami nem kis különbség. Az FSB-t 540 MHz-re emeltük, ahol a gép először nem indult el 5-5-5-15-ös időzítésekkel, ezen később lazítottunk 5-6-6-15-re, amivel végülis bebootoltunk, és sikerült lefuttatnunk pár tesztet is. 540 MHz-en stabilnak tűnt a gép, de újraindításnál a rendszer leállt, és csak a CMOS Clear segített rajtunk, ami sajnos BIOS-kiforratlanságra utal, szerencsére a CMOS Clear nem okozott gondot a későbbiekben, ugyanis a BIOS-ban el lehet menteni a beállításokat, és vissza lehet őket tölteni, ahogy a DFI-féle CMOS Reloadednél már megismertük.
Visszatértünk a P5B Deluxe-hoz, amellyel 510 MHz-ig jutottunk alap chipsetfeszültség mellett. Ekkor megemeltük a VMCH-t 1,65 V-ra, és a memóriáknak is adtunk egy kis kakaót, épp csak 2,25 V-ot, hogy jobban érezzék magukat 5-6-6-15-ös időzítések mellett. Mint utóbb kiderült, a Deluxe 1,4 V-os CPU-feszültség mellett 1,35 V-ot ad valójában a processzornak, ami bár jobb a sima P5B 1,32 V-os értékénél, még mindig nem az igazi. Végülis a P5B Deluxe-szal 520 MHz-ig jutottunk, ez az alaplap 540 MHz-en nem indult el ugyanazokkal a beállításokkal, amikkel a sima P5B még ment. Arra gyanakszunk, hogy ez a heat-pipe-os chipsethűtésnek „köszönhető”, hiszen a MOSFET-ek melegedése így ráhúzódik a chipset hűtésére is.
A processzort a sima P5B-vel 7x490 MHz-ig (3430 MHz) sikerült tuningolni. 1,45 V-os VCore mellett a CPU mindössze 1,36 V-ot kapott, míg 1,5 V-nál csak 1,4 V-ot, ami ráadásul terhelésre leesett 1,36 V-ra: előjött az hiba, ami a korábbi 915-ös lapokra is jellemző volt. Ezzel szemben a P5B Deluxe-szal a 490 MHz-es FSB-t már 1,45 V-on sikerült stabilizálni.
A két P5B tuningban nem hozott szégyent az Asusra, de vannak bosszantó hibák, melyekre jobban is odafigyelhetnének a fejlesztők.
ECS PX1 specifikációk:
| Alaplap típusa | ECS PX1 |
| Processzortámogatás | Core 2 Duo/Extreme/Quad, Pentium D/4, Celeron CPU-k |
| Foglalat típusa | Socket T (LGA775) |
| Lapkakészlet | Intel P965 (MCH) + Intel ICH8DH |
| Memória | 4 DIMM / maximum 8 GB DDR2-800/667/533 dual-channel DDR2-800/667/533 támogatás |
| Bővítőfoglalatok | 2 PCI Express x16 2 PCI Express x1 3 PCI |
| Serial ATA / RAID | 6 SATA-port (RAID 0, 1, 0+1, 5) – Intel ICH8 1 SATA és 1 eSATA-port (RAID 0, 1, JBOD) – JMicron JMB363 |
| Parallel ATA / RAID | 1 Ultra ATA 100/66/33 (RAID 0, 1, JBOD) – JMicron JMB363 |
| Integrált audio | Intel High Definition Audio – Realtek ALC885 nyolccsatornás hangkodek (S/PDIF kimenet) |
| Integrált hálózati vezérlők | Intel 82566DC Gigabit-vezérlő (PCIe) Realtek RTL8139S Gigabit-vezérlő (PCI) |
| FireWire (IEEE 1394) | 1 port – VIA VT6308P |
| USB 2.0/1.1 | 4 port a hátlapon, 4 az alaplapon (2-höz van kivezetés) |
| Méretek | ATX, 305 x 244 mm |
| Gyártó honlapja Termék leírása |
- ECS - ECS PX1 |
| Bruttó kiskereskedelmi ára | 45 990 forint |
Az ECS-től csak egyetlen alaplapot kaptunk, méghozzá egy nem éppen olcsó példányt, a PX1 pont annyiba kerül (kb. 46 000 forint), mint az Asus P5B Deluxe. Lássuk, hogy melyikük éri meg jobban az árát. Az első szembetűnő különbség, hogy az ECS PX1 ICH8-DH déli hidat kapott, szemben a P5B Deluxe ICH8R-jével. Ez annyit jelent, hogy a PX1-en az ICH8-as chip „Digital Home” utótaggal ellátott verziója trónol, mely az ICH8R-nél annyival tud többet, hogy támogatja az Intel Quick Resume Technology-t, azaz Viiv-kompatibilis. A QRT-nek köszönhetően a számítógép gyorsan ki-, illetve bekapcsolható; erre a Quick Resume állapot szolgál, amely az operációs rendszer bootolása után bármikor lehetővé teszi az azonnali használatba vételt, illetve kikapcsolást. A bővítőhelyeket nézve az ECS kicsit jobban áll, mert eggyel több PCIe x1-es foglalatot kínál fel. A támogatott merevlemezek és optikai meghajtók száma megegyezik a P5B Deluxe-on találhatóval, hiszen az ICH8-DH déli híd szintén hat SATA-eszközt támogat, és az ECS PX1-re is JMicron JMB363-as chipet integráltak, aminek köszönhetően további két SATA (az egyik eSATA) és egy IDE-csatorna található az alaplapon. Az Asusszal ellentétben az ECS nyolccsatornás Realtek HDA kodeket integrált a PX1-re, ez hozzávetőleg azonos minőséget nyújt az Asuson található ADI-val, viszont a Realtek csak az alaplapra vezeti ki az SPDIF kimenetet (ráadásul kábel sincs hozzá), míg az Asuson ez a hátpanelen található. Hálózati vezérlőkben a két alaplap kürülbelül egál, hiszen a PX1-re is két gigabites vezérlőt integráltak, viszont FireWire-ben a P5B Deluxe áll jobban: a portok száma elegendő a PX1-en is, de kivezetést csak egyet kapunk, míg az Asushoz szintén egyet, de ott a hátpanelen is van egy port.
ECS PX1 [+]
Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy az ECS nem viccel, amikor az Extreme jelzővel ellátott alaplapjait elkészíti. Ez a doboz kinyitása után azonnal egyértelművé válik, és ha kicsit tovább kutatunk, akkor kétségünk sem maradhat efelől. Az alaplap mellé az ECS olyan eszközöket csomagol, melyek más gyártóknak eszébe sem jutnak (CAT5e UTP-kábelt, USB-hosszabbító, eSATA házon belüli hosszabbító). Az alaplap felépítése kellemesnek mondható, a PX1-ről már kijelenthető, hogy tényleg az „enthusiast” felhasználók számára készítették. Kifogásolnivalónk nincs túl sok, talán az IDE-csatlakozó elhelyezése nem túl jó, és – mint azt már a P5B Deluxe esetéből tudjuk – a chipset két tagjának, illetve a processzorfoglalat mellett található MOSFET-ek hűtési módszere olyan, ami bár első látásra szépnek és jónak tűnik, valójában nem biztos, hogy ha tuningra kerül a sor, akkor hatékony – igaz, kétségkívül hangtalan megoldás.
ECS PX1 hátlap [+]
Az alaplap hátoldalán az ECS is a szokásos portokat vonultatja fel, ezeken kívül egy eSATA-val találkozhatunk itt. Ha valakinek hiányozna a párhuzamos port, azt megtalálja a mellékelt kellékek között.
ECS PX1: a CPU-foglalat környéke és az Intel hálózati vezérlő [+]
Az alaplapi feszültségellátás négyfázisú, a tekercsek mellett található MOSFET-rengeteget az ECS egy hűtőbordával hűti, ez egy heat-pipe révén összeköttetésben van az északi híddal. Szerencsére az ECS volt olyan eszes, és ezt a hűtőbordát inkább nagy kiterjedésűre tervezte, mintsem magasra, így a processzorhűtők kompatibilitásával nem lesz problémánk. A PX1-en találkoztunk először az Intel 82566DC jelölésű gigabites hálózati vezérlővel, ami csak azért számít különlegességnek, mert míg a többi 965-ös lapon található hálózati vezérlő jobb esetben PCIe sávon keresztül továbbítja az adatokat a déli híd felé, addig a 82566 egy dedikált útvonalon keresztül kommunikál az ICH8-cal. Ez esetben az ICH8 látja el közeghozzáférés-vezérlő (MAC) szerepét, a 82566DC pedig adó-vevőként (PHY) funkcionál.
BIOS
| BIOS | Award BIOS (09/14/2006) |
| Beállítható FSB | alap FSB és 433 MHz között 1 MHz-es lépésekben |
| CPU-szorzó állítás | nincs |
| PCIe órajele | nem fixálható |
| Beállítható feszültségek és órajelek | - CPU: default, +0,05 V, +0,10 V, +0,15 V - RAM: default, +0,05 V és +0,35 V között +0,05V-os lépésekben - Auto Detect PCI Clock: Enabled, Disabled |
ECS PX1 BIOS: tuningopciók / hardware monitor / smart fan control [+]
Térjünk rá a BIOS-ra, ami sajnos nem tartozik a PX1 erősségei közé, és ez a P5B Deluxe javára billentheti a mérleg nyelvét. Az alaplap opciók szintjén elviekben szolid mértékű tuningra alkalmas, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy az ECS mérnökeinek még van min dolgozniuk. Az FSB csak 433 MHz-ig állítható, a CPU-szorzó nem állítható, és a PCIe órajele sem fixálható, ami egy igen komoly hátrány. Ezenkívül csak a processzor és memória feszültsége állítható, ezek sem túl nagy mértékben, így hát a PX1 nem igazán tuningra lett kitalálva.
Pár megjegyzés az alaplaphoz: újraindítás vagy Ctrl+Alt+Del billentyűkombináció lenyomása után az alaplap lekapcsolja az egész rendszert („elveszi” az áramot), majd pár pillanat múlva visszakapcsol. Nem tudjuk az okát, viszont ez a módszer nem valószínű, hogy a merevlemezeknek túl jót tenne. További probléma volt a PX1-gyel, hogy CD-ről nem lehetett vele bebootolni; bár a BIOS-ban ott az opció, az alaplap ezt figyelmen kívül hagyja (emiatt egyébként a BIOS-frissítés érdekes helyzetet teremt, ha nincs floppymeghajtó a közelben).
Lássuk a tuningot, ami a PX1 esetében nem zajlott olyan lazán, mint az Asus P5B-vel. Az FSB emelését ez esetben kisebb lépésekben kezdtük el, először emeltünk 300 MHz-re, a gép még ment. Következett a 310, majd a 320 MHz, és jöhetett a 330 MHz, eddig nem is volt probléma. A 340 MHz beállítása után az alaplap nem indult el, ekkor gyanakodni kezdtünk, hogy az „Auto Detect PCI Clk” menüpont lehet a hunyó, ami eddig engedélyezve volt. Átkapcsoltuk „Disabled”-re, a gép továbbra sem indult el. Elkezdtük csökkenteni az FSB-t, míg végül 333 MHz-es órajelnél elindult a gép, de a merevlemezeket nem látta a PCIe-es IDE-vezérlő (JMicron JMB363). Itt le is állt a számítógép, majd miután reseteltünk, a gép „behalt”, de szerencsére egy újabb reset már segített. Ekkor az „Auto Detect PCI Clk” értékét újra „Disabled”-re állítottuk, aminek hatására a gép már el sem jutott a merevlemezek detektálásáig. Úgy tűnik tehát, hogy 330 MHz a felső határ a PX1-gyel.
Gigabyte alaplapok specifikációi:
| Alaplap típusa | Gigabyte 965P-S3 Gigabyte 965P-DS3 |
Gigabyte 965P-DS4 |
| Processzortámogatás | Core 2 Duo/Extreme/Quad, Pentium D/4, Celeron CPU-k | |
| Foglalat típusa | Socket T (LGA775) | |
| Lapkakészlet | Intel P965 (MCH) Intel ICH8 |
Intel P965 (MCH) Intel ICH8R |
| Memória | 4 DIMM / maximum 8 GB DDR2-800/667/533 dual-channel DDR2-800/667/533 támogatás |
|
| Bővítőfoglalatok | 1 PCI Express x16 2 PCI Express x1 3 PCI |
2 PCI Express x16 3 PCI Express x1 1 PCI |
| Serial ATA / RAID | 4 SATA-port – Intel ICH8; 2 SATA (RAID 0, 1, JBOD) - Gigabyte SATA2-chip |
6 SATA-port (RAID 0, 1, 0+1, 5) – Intel ICH8R; 2 SATA (RAID 0, 1, JBOD) – Gigabyte SATA II chip |
| Parallel ATA / RAID | 1 Ultra ATA 100/66/33 – Gigabyte SATA II chip | |
| Integrált audio | Intel HDA – Realtek ALC883 nyolccsatornás hangkodek SPDIF kimenet |
|
| Integrált hálózati vezérlők | Marvell 88E8053 Gigabit Ethernet (PCIe) | |
| FireWire (IEEE 1394) | nincs | 1 port – TI TSB43AB23 |
| USB 2.0/1.1 | 4 port a hátlapon, 3 az alaplapon (nincs kivezetés) | |
| Méretek | ATX, 305 x 210 mm | ATX, 305 x 244 mm |
| Gyártó honlapja | - Gigabyte | |
| Termék leírása | - 965P-S3 és 965P-DS3 | - 965P-DS4 |
| Bruttó kiskereskedelmi ára | 965P-S3: ~ 35000 forint 965P-DS3: ~ 41000 forint |
~ 45000 forint |
Harmadik résztvevőnk a Gigabyte, amely három alaplappal lépett be a ringbe. Mindhárom P965 chipsetes, és hármójuk közül kettő szinte ikertestvéreknek mondható. A 965P-S3, DS3 és DS4 az Asus P5B-kkel egyetemben a Core 2 Duo processzorok megjelenése után azonnal slágertermék lett, nem csak az egyszerű felhasználók körében, de a Gigabyte-nak ezúttal a túlhajtók körében is népszerű alaplapokat sikerült alkotnia. Kezdjük a bemutatót a két olcsóbbikkal; a 965P-S3 és 965P-DS3 gyakorlatilag teljesen megegyeznek, a kondenzátorokat kivéve. A Gigabyte a 965P-DS3-ra polimer-alumínium szilárdelektrolitos kondenzátorokat épített, míg a 965P-S3-on még a régi, hagyományos folyékony elektrolitos kondenzátorokat találjuk. Az új fejlesztés elvileg érdemi változást hoz, tovább bírja a gyűrődést, és így az alaplapnak is hosszabb lesz az élettartama. Erre egzakt bizonyíték még nincs, hiszen az újfajta, szolid kondenzátorokkal szerelt lapok még mind nagyon fiatalok – a hosszútávú statisztikákra tehát még várnunk kell, de addig is legyünk jóhiszeműek. A Gigabyte ennek az egy különbségnek köszönhetően kb. 6000 forinttal drágábban adja a DS3-at az S3-nál. A 965P-S3 az Asus P5B-vel van egy árban, míg a 965P-DS3 a most bemutatásra nem kerülő P5B-E Plus riválisának tekinthető. Újabb 4000 forintot ugrunk, és máris ott vagyunk a 965P-DS4-nél, amely viszont a P5B Deluxe konkurense.
A 965P-S3 és DS3 (innentől csak DS3) túl sok mindenben nem különbözik a DS4-től. A kisebbik lapon csak sima ICH8-as déli híd található, míg a DS4-en ICH8R, ennek következtében pedig négy helyett hat SATA portot kínál és támogatja a RAID 0, 1, 0+1 és 5 üzemmódokat. Mindkét (mindhárom) alaplapon megtalálható továbbá egy külső SATA/PATA vezérlőchip, melyre Gigabyte SATA2 feliratot íratott a Gigabyte, viszont valószínűnek tartjuk, hogy ugyanolyan JMicron chipről van szó, mint az Asus és az ECS alaplapok esetében (legalábbis a lábkiosztásuk megegyezik). A hangot mindhárom alaplapon egy Realtek ALC883-as HDA-kodek biztosítja, és a hálózati vezérlő esetében sincs túl nagy variálás, mindhárom alaplapra egy PCIe-es Marvell vezérlő került. A 965P-DS4 ezen felül felkínál egy FireWire portot is, és 34 mm-rel szélesebb is kisebb testvéreinél, viszont a specifikációkból kiolvasható különbségek tárháza ennyivel zárul is.
Gigabyte P965-S3 és P965-DS3 alaplapok [+]
A Gigabyte a csomagolásnál sem variált túl sokat, hiszen mind a három típushoz ugyanazokat a kellékeket adja (965P-S3, 965P-DS3, 965P-DS4), csak a dobozok színe különbözik. Egyébiránt itt meg is kell említenünk, hogy ilyen alacsony színvonalú kellékcsomaggal csak az ASRock alaplapok esetében szoktunk találkozni, de előfordult már olyan is, hogy még egy ASRock alaplaphoz is több mindent kaptunk, mint amivel a Gigabyte szolgál, miután kifizettünk a 965P-DS4-ért 45 000 forintot. Egy 13 000 forintos ASRock vagy egy 35 000 forintos, belépőszintű, sallangmentes, tömegek számára előállított 965P-S3 esetében (amelyre egy vadiúj chipset került) még csak-csak elmegy, hogy ilyen szegényes a körítés, de azért egy közel ötvenezer forintos 965P-DS4-től nem ezt várnánk... De nézzük a felépítést! A 965P-DS3 esetében a gyártó nem használt heat-pipe-os hűtőrendszert a chipset hűsen tartásához és a MOSFET-ekkel sem foglalkozott külön, csak egy-egy passzív alumínium hűtőborda található az északi és a déli hídon. A színkódolás ezúttal is adott, ahogy azt a Gigabyte alaplapok többségétől megszokhattuk. A nyák alsó régiójában található hat SATA port közül csak a sárga színűek kapcsolódnak a déli hídhoz, a lila foglalatosak a külső SATA/PATA-vezérlőhöz tartoznak. A foglalatokat tekintve a Gigabyte számunkra szimpatikusabban dolgozott az Asusnál, hiszen a három PCI foglalat teljes mértékben kihasználható, igaz, ha hosszú bővítőkártyákkal rendelkezünk, az IDE csatlakozóba kapcsolódó kábellel meggyűlhet a bajunk.
Gigabyte P965-DS4 [+]
A 965P-DS4 drágább a DS3-nál, a plusz pénzért pedig további szolgáltatások járnak. Az ártöbblet egy részét a drágább déli híd és az IEEE 1394-es vezérlő teszi ki. A másik felével kapcsolatban, ha találgatnánk, akkor a chipseten és a MOSFET-eken található hűtőbordarendszerre (mert ez már rendszernek is nevezhető) voksolnánk, melynek a megtervezése, olybá tűnik, igen sok álmatlan éjszakát okozhatott a mérnököknek. A Silent Pipe névre keresztelt, heat-pipe-pal összekötött hűtőbordák mindegyike rézből készült, és nagyon divatos meg jól néz ki. Egy dolog van csak, ami aggodalomra adhat okok, az pedig, hogy az összes forró alkatrész össze van kötve egymással, és mint tudjuk, a heat-pipe-ban található, gáz halmazállapotúvá vált folyadék a melegebb alkatrészektől mindig a hűvösebbek felé áramlik (egyrészt tehát jobban osztja el a hőt, másrészt viszont potenciálisan melegíti az amúgy hidegebb zónákat -- hogy ez összességében milyen hatást vált ki, jó kérdés). A DS4 ezen kívül nem sokban különbözik a DS3-tól, egy-két SATA foglalat máshova került, az IDE csatlakozó elfordult, és az egyik PCI helyére külsőre x16-os PCIe-foglalat került (ez valójában, elektromosan csak x4-es), de ezen kívül semmi komolyabb változtatás nem történt.
Gigabyte P965-S3/DS3 és P965-DS4 hátlapok [+]
A három alaplap hátulról (vagy ha jobban tetszik, akkor oldalról) is szinte megegyezik, a szokásos portokon felül egy-egy koaxális és optikai SPDIF-kimenet található, illetve a DS4-en ezenkívül egy FireWire portot is találunk, úgy tűnik tehát, hogy a Gigabyte nem állt be az eSATA-t népszerűsítők táborába, viszont továbbra is támogatja a soros és párhuzamos portokat.
Az újfajta kondenzátorok, illetve a külső SATA/PATA-vezérlő [+]
Készítettünk további két képet az alaplapokról. A 965P-DS3 esetében a Gigabyte a folyékony elektrolitos kondenzátorokat polimer-alumínium szilárdelektrolitos kondenzátorokra cserélte, melyek valahogy így mutatnak (bal kép). A jobb oldalin a plusz PATA/SATA-vezérlő látható Gigabyte felirattal.
BIOS
| Alaplap típusa | Gigabyte 965P-S3 Gigabyte 965P-DS3 |
Gigabyte 965P-DS4 |
| BIOS típusa | Award BIOS | |
| Beállítható FSB | 100-700 MHz között 1 MHz-es lépésekben | |
| Állítható AGP/PCI vagy PCIe órajel | PCIe: 90-150 MHz között 1 MHz-es lépésekben | |
| Beállítható memóriaszorzók | 2.00 2.50 3.00 2.66 3.33 4.0+ |
|
| Beállítható feszültségek | - CPU Voltage: 0,52250 V és 1,6000 V között 0,00625 V-os lépésekben, majd 1,6 V, 1,8 V és 2,0 V - DIMM Voltage: Normal, +0,1 V és +0,6 V között 0,1 V-os lépésekben - FSB Overvoltage: Normal, +0,1 V, +0,2 V, +0,3 V - G(MCH) Voltage: Normal, +0,1 V, +0,2 V, +0,3 V - PCIe Overvoltage: Normal, +0,1 V |
- CPU Voltage: 0,52250 V és 1,6000 V között 0,00625 V-os lépésekben, 1,6 V és 2,37500 V között 0,00500 V-os lépésekben - DIMM Voltage: Normal, +0,025 V és +0,775 V között 0,025 V-os lépésekben - FSB Overvoltage: Normal, +0,05 V és +0,35 V között +0,05 V-os lépésekben - G(MCH) Voltage: Normal, +0,05 V és +0,75 V között 0,05 V-os lépésekben - PCIe Overvoltage: Normal, +0,05 V és +0,35 V között 0,05 V-os lépésekben |
Gigabyte P965-széria: integrált eszközök / tuningopciók / hardware monitor [+]
Lássuk a BIOS-t, amelyben szerencsénkre a Gigabyte nagyot alkotott. Ez egyrészt azért örvendetes, mert míg a korábban nálunk járt és letesztelt Gigabyte alaplapokkal szinte mindig volt valami kis gubanc, amikor a tuningra került sor (vagy nem támogatta ezt a feszültséget, vagy azt az órajelet stb.), a 965P-széria esetében erről szó sincs. És ami még örvendetesebb, hogy a széria mindhárom tagja megfelel a tuningra, vagyis a Gigabyte az olcsóbb lapoknál nem korlátozta apróbb kis trükkökkel a túlhajtást úgy, mint az Asus (gondoljunk a P5B-re és P5B Deluxe-ra). Na persze azért némi különbség van a legdrágább modell, a DS4 javára. A beállítható FSB-t, PCIe-órajelet, illetve memóriaszorzókat tekintve a három alaplap megegyezik, azonban a feszültségek terén a DS4 a legjobb (az S3 és a DS3 megegyezik). Miben is látható, hogy a DS4 a nyerő? Arról van szó, hogy a DS4 esetében a beállítható minimális vagy maximális feszültségek alacsonyabbak/magasabbak, ráadásul a lépésközök is kisebbek, vagyis a tuning kifinomultabb. Tegye fel a kezét az, akit érdekel, hogy a memória 2,1 vagy 2,0875 voltot kap...! A DS4 előnye ennyiben ki is merül, szerencsére az S3 és a DS3 is kiválóan alkalmas a tuningra, lássuk is mindjárt a tapasztalatokat.
510 MHz-es FSB a P965-S3-mal [+]
Elsőként az S3-at izzasztottuk meg, hiszen ez a legolcsóbb. A chipset alapfeszültségen kb. 500 MHz-ig bírta a próbát. Az 510 MHz-hez már +0,1 V MCH-feszültség kellett, viszont az 520 MHz már +0,2 V-os többlettel sem akart menni. Összességében nem rossz ez az eredmény. Érdekes, de a DS3-mal alapfeszültségen csak 490 MHz-ig jutottunk, az 500 MHz-hez már kellett a +0,1 V-os kakaó. 510-en csak +0,2 V-os MCH-val tűnt stabilnak a rendszer, viszont újraindítás után a memória órajele néha 266-ra ugrott vissza (BIOS-bug?), ezért az 500 MHz-nél maradtunk végső eredményként. A 965P-DS4-gyel alapfeszültségen csak 485 MHz-ig jutottunk, 490 MHz-en már fagyott a rendszer. Érdekes jelenség, emlékezzünk csak arra, amit a heat-pipe-ról írtunk korábban; lehet, hogy nem is annyira jó ez a megoldás? Az északi hídnak +0,1 V-ot adtunk, és így újabb 5 MHz-et préseltünk ki az alaplapból, tehát elértük a 490 MHz-et, de az 500 MHz csak nem jött össze, ezért felváltottunk +0,2 V-ra, ahol még mindig nem volt stabil az 500 MHz, míg végül +0,3 V-on 2 óra tesztelés erejéig stabilnak tűnt a rendszer, de nem mernénk lefogadni, hogy az is maradt volna napokig. Hozzá kell tennünk, hogy az északi hídon található hűtőborda a DS4-en volt a legmelegebb, közel 10 fokkal mértünk magasabb értéket, mint a DS3-on! Találós kérdés: a chipset melegedett ennyivel jobban, vagy a MOSFET-ek melegét „kapta meg” az északi híd is? Mi a második válaszra tippelünk...
Amikor a CPU túlhajtására mentünk rá, a három alaplap közel ugyanúgy teljesített: 1,4 V-os feszültséggel 490 MHz-ig jutottunk, de az 500 MHz-es FSB-vel (7 x 500=3500 MHz) már mind a három alaplapban bizonytalankodott a rendszer, a Vezérlőpult leállt, kernelhiba jelentkezett stb., nem igazán jött ki, hogy a DS4-en a processzor feszültségellátása komolyabb és jobban megszerkesztett, mint az olcsóbb lapokon (a DS4-en hatfázisú, a DS3-on pedig csak háromfázisú feszültségellátás található).
| Alaplapok | ASRock ConRoe865PE BIOS P1.4 ASRock ConRoeXFire-eSATA2 BIOS P1.5 Asus P5B BIOS 0701 Asus P5B Deluxe BIOS 0711 ECS PX1 BIOS 09/14/2006 Gigabyte 965P-S3 BIOS F5 Gigabyte 965P-DS3 BIOS F6 Gigabyte 965P-DS4 BIOS F5 |
| Processzor | Intel Core 2 Duo E6300 (1,86 GHz; 2 MB L2 cache) |
| Memória | Corsair TwinX1024-8500UL - 2 x 512 MB |
| Órajel / időzítések | DDR2-800: 5-4-4-9 |
| Videokártya | Asus EAX1900 CrossFire 512 MB (625/725 MHz) |
| Merevlemezek | Fő-HDD: Maxtor DiamondMax 10 250 GB (PATA; 16 MB cache) USB-tesztek: Samsung SpinPoint P120 200 GB (PATA; 8 MB cache) |
| DVD-meghajtó | NEC 3550 |
| Tápegység | Cooler Master RS-550-ACLY |
| Operációs rendszer | Windows XP Professional Service Pack 2 + DirectX 9.0c |
| Chipset-driver | Intel INF Update 8.1.1.1001 |
| Videokártya-driver | Catalyst 6.9 |
A tesztekhez egy E6300-as Core 2 Duót használtunk. A memóriát minden alaplapban DDR2-800-as órajelre állítottuk 5-4-4-9-es időzítések mellett. Az Asus P5B-t leteszteltük DDR2-1066-os aszinkron memóriaórajelen is, ahol az időzítéseket 5-5-5-15-re állítottuk. A 865PE chipsetes DDR400-as memóriákat kezelő ASRock ConRoe865PE alaplapban két esetet vizsgáltunk; a memória a chipset korlátai miatt csak 177 MHz-en járt, és először 2-2-2-5-ös, majd 2,5-4-4-8-as időzítésekkel teszteltük a rendszert. Az ASRock ConRoeXFire-eSATA2-ben a memória (mint korábban már említettük) csak DDR2-400-as sebességen járt, azaz 200 MHz-en (míg a többi lapban 400 MHz-en). Az X1900-as videokártya az ASRock ConRoe865PE alaplapba nem igazán tudott volna belemenni, ezért ezt egy GeForce3 Ti200-zal teszteltük le (csak ilyen volt éppen kéznél) – a játéktesztekben ezért ez a típus nem is szerepel.
Először a CPU-Z-vel leellenőriztük az FSB-t, ami minél közelebb áll a 266,6 MHz-hez, annál jobb, hiszen a Core 2-es processzorok rendszerbusza 266 MHz-es. Komolyabb eltérést egyik alaplappal sem tapasztaltunk.
A memóriasávszélesség tesztben a P965 chipsetes alaplapok közel egyformán teljesítenek. Az Asus P5B 1066 MHz-es aszinkron memóriaórajellel vezeti a mezőnyt, de előnye csak olvasásban mérhető (egyébiránt ilyen beállítás a Gigabyte alaplapokban is van). A 945P chipkészletes ASRock ConRoeXFire-eSATA2 olvasásban komoly hátrányt szenvedett, hiszen a memória órajele mindössze 200 MHz szemben 965-ös alaplapokkal, melyekben 400 MHz, viszont érdekes módon írásban szinte nincs is különbség. A 865PE chipsetes, DDR400-as memóriával megtámogatott ConRoe865PE viszont jól szerepel, általánosnak nevezhető 2,5-4-4-8-as időzítésekkel épp olyan eredményt ér el, mint a 965-ös alaplapok, viszont 2-2-2-5-ös időzítéssel pár százalékkal még gyorsabbnak is bizonyul azoknál.
Kíváncsiak voltunk a különböző chipsetek által elérhető késleltetési értékekre is, hiszen az összképet ez is jelentősen befolyásolhatja. 2-2-2-5-ös időzítésekkel a 865PE chipsetes ConRoe865PE azonos eredményt ér el a 965 chipsetes ECS PX1-gyel. 2,5-4-4-8-as időzítésekkel már lassul az elérés. A 945-ös lap a memória alacsony órajele miatt a késleltetési tesztben komoly lemaradásban van.
Elővettünk néhány hétköznapi alkalmazást is, a konvertáló Auto Gordian Knotban és Cinebench alatt még alig-alig van különbség az egyes alaplapok között, viszont a memóriára igen érzékeny WinRAR alatt már más a helyzet. A sort az a 965-ös alaplap vezeti, amelyikben a memória aszinkron 1066 MHz-en jár (ez lehetne a P5B Deluxe vagy akármelyik Gigabyte lap is). Ezek után a 800 MHz-en járatott 965-ös lapok következnek, és érdekes módon 13%-os lemaradásban van a 2-2-2-5-ös időzítéseken járatott ConRoe865PE. Ez azért furcsa, mert az Everest tesztjeiben ez a páros ugyanolyan gyors volt, mint a 965-ös lapok. Ezután következik a 945-ös ASRock, majd a 2,5-4-4-8 időzítésekkel futó 865-ös lap.
A játéktesztekben nem szerepel a ConRoe865PE, ugyanis éppen nem volt kéznél AGP-s Radeon X1900... A 965-ös lapok nagyon hasonló eredményeket érnek el, ahol még van egy kis CPU-limit, ott kijön a magasabb, aszinkron órajelen járatott memória előnye. A 945-ös lap minden tesztben az utolsó helyen végez, ez a memória alacsony órajelének tudható be, ugyanakkor elég valószínű, hogy VGA-limitált beállítások mellett ez a kis hátrány eltűnne. A Gigabyte alaplapok BIOS-ában található egy „Robust Graphics Booster” elnevezésű kapcsoló, kipróbáltuk, hogy ez vajon mit ér. Az eredményeken látszik, hogy nem túl sokat.
Létrehoztunk egy 512 MB-os RAMDRIVE-ot, és erre felmásoltunk egy kb. 500 MB-os fájlt. Ezt a fájlt átmásoltuk az USB vagy FireWire vezérlőn csüngő merevlemezre, így született meg az írási eredmény, majd a vezérlőn csüngő merevlemezről visszamásoltuk a fájlt a RAMDRIVE-ra, így megkaptuk az olvasási eredményt. A másolást a Disk Bench nevezetű programmal végeztük el, mert ez a program a másolás végén képes átlagolni a másolás sebességét.
A tesztekbe ezúttal bevettük az egyre jobban favorizált eSATA-t is, ami gyakorlatilag egy SATA II-es csatlakozásnak felel meg, így pedig teljesen egyértelmű, hogy gyorsabb az USB-nél és a FireWire-nél. Olvasásban az alaplapokon található IEEE 1394-es vezérlők ugyanolyan gyorsak voltak, ez a sebesség pedig elegendő volt a déli hídban található USB-vezérlők legyőzésére. A 865-ös alaplapon ICH6-os déli híd van, ezért érdekességképpen ezt is leteszteltük, és mint látható, úgy tűnik, hogy ezen a téren javított az Intel, hiszen az ICH8-as USB-vezérlője olvasásban 15%-kal gyorsabb elődjénél.
Írásban is az eSATA lett a befutó, és ami kicsit furcsa, hogy az írási eredmények jobbak lettek olvasásban mért értékeknél. Ez talán annak köszönhető, hogy olvasásnál a RAMDISK még beleszól a sebességbe, míg írásnál tényleg csak a csatoló és a háttértár lehet a szűk keresztmetszet. Írásban a IEEE 1394-es vezérlők között már komolyabb különbségek is kirajzolódtak. Ami kicsit meglepett minket, az az ECS-n található VIA chip gyenge szereplése és az Asus P5B Deluxe-on, illetve az ASRock ConRoeXFire-eSATA2-n található Texas Instruments chip különböző eredményei.
Processzorterhelésben már szerencsére nincs gond egyik vezérlővel sem, igaz, ezeket az eredményeket egy Core 2-es processzorral értük el, egy egymagos Pentium 4-gyel valószínűleg magasabb százalékokat kaptunk volna.
Megnéztük, hogy a véletlen-elérési időket (random access time) tekintve melyikkel hányadán állunk, és mint kiderült, ez a benchmark nem igazán alkalmas bárminek is a kimutatására, legalábbis abban az esetben, ha vezérlőket tesztelünk.
Ethernet
Az alaplapokon található integrált hálózati vezérlők minőségének leteszteléséhez a Windows 2000 DDK-ban megtalálható NTttcp benchmarkot hívtuk segítségül. A tesztben szereplő alaplapokat egy Cat6-os minősítésű UTP-kábelen keresztül összekötöttük egy szervergéppel, majd a gépeken lefuttattuk a következő parancsot:
szerver gép (sender) parancsa: ntttcps -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xx alakban) -a
fogadó gép (receiver) parancsa: ntttcpr -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xy alakban) -a
A program a lefutást követően a hálózati vezérlő adatáteresztő-képességét és az adatmozgatással járó processzorterhelést írja ki. A tesztünkben szereplő végső eredmény öt lefuttatott teszt átlaga.
A sebességtesztet a ConRoeXFire-eSATA2-n található Realtek vezérlő nyerte, ami kicsit meg is lepett minket, bár a többi PCIe-es vezérlő sincs túl sokkal lemaradva.
A CPU-terhelési tesztben, ha a gigabites vezérlőket nézzük, akkor az az Intel chip lett a befutó (ECS PX1), amelyik dedikált linken keresztül kommunikál a déli híddal, úgy tűnik tehát, hogy van értelme egy ilyen megoldásnak. A Marvell chipes vezérlők 16–20%-ra terhelték le a Core 2 E6300-as CPU-t, míg a Realtek vezérlők 22–23%-ra, ami azért egy ilyen processzor esetében már igen soknak tűnik. A 10/100 megabites vezérlő (ASRock ConRoe865PE) persze sokkal kisebb értéket ért el.
Audio
Az alaplapokon található integrált audiovezérlők objektív teszteléséhez a Rightmark Audio Analyzer nevezetű programot vettük elő, mellyel egy egyszerű tesztet lefuttatva minőség szerint rangsorolhatjuk a hangkeltőket. Az RMAA egy világszerte elfogadott, referencia-hangkártyateszt program, amely hat szempont szerint vizsgálja meg és osztályozza az adott eszközt, majd hatféle rangsorolást kap az adott vezérlő az adott tesztben: Nagyon gyenge, Gyenge, Átlagos, Jó, Nagyon jó és Tökéletes. A teszt különböző fázisai röviden összefoglalva a következők.
Az átviteli függvény meghatározza, hogy az audioeszköz mely frekvenciákat tudja pontosan reprodukálni, és melyek vesznek el a lejátszás során. Általában a magasabb és alacsonyabb frekvenciák szoktak ennek szenvedő alanyai lenni, tehát az átlag feletti audioeszköz hanggörbéje relatíve egyenletes.
A THD (harmonikus torzítás) az audioeszköz által generált (általában) nemkívánatos harmonikus frekvenciák aránya. A magas minőségű hangkeltők jórészt alacsony (0,002 %-nál alacsonyabb) THD-vel rendelkeznek, de vannak kivételek.
Az IMD (intermodulációs torzítás) egy hangrendszer torzításának mértékét határozza meg, amennyiben abba többkomponensű jel kerül, ekkor a hangrendszerben nemkívánatos, a jelek összekeveréséből, modulációjából származó jelek is megjelennek.
A dinamika kifejezi számokban, hogy a nagyon gyenge jeleket (hangokat) az audioeszköz milyen minőségben képes reprodukálni.
A zajszint teszt a hangkeltő alapzaját (sziszegést) méri nulla bemeneti jelnél (a kisebb érték a jobb), a sztereó áthallás pedig a két oldal (bal és jobb) hanganyagának áthallását, dB-es csillapítását határozza meg (minél kisebb, annál jobb).
| Rightmark Audio Analyzer 5.4 16 bit / 44 kHz |
Átviteli függvény (40 Hz-től 15 kHz-ig), dB | Zajszint, dB (A) | Dinamika, dB (A) | THD, % | IMD + zaj, % | Sztereó áthallás, dB | IMD 10 kHz-en, % | Minősítés |
| ASRock ConRoe865PE Realtek ALC850 |
+0,19, -0,83: Átlagos |
-75,3: Átlagos |
65,8: Átlagos |
0,031: Jó |
0,060: Jó |
-77,5: Nagyon jó |
0,187: Átlagos |
Jó |
| ASRock ConRoeXFire-eSATA2 Realtek ALC888 |
+0,24, -0,32: Nagyon jó |
-84,2: Jó |
83,4: Jó |
0,0041: Nagyon jó |
0,032: Jó |
-82,4: Nagyon jó |
0,016: Nagyon jó |
Jó |
| Asus P5B ADI 1988A |
+0,15, -0,08: Nagyon jó |
-85,9: Jó |
85,7: Jó |
0,024: Jó |
0,057: Jó |
-67,3: Jó |
0,057: Jó |
Jó |
| Asus P5B Deluxe ADI 1988B |
+0,14, -0,07: Nagyon jó |
-86,9: Jó |
85,5: Jó |
0,026: Jó |
0,058: Jó |
-68,3: Jó |
0,057: Jó |
Jó |
| ECS PX1 Realtek ALC885 |
+0,01, -0,05: Tökéletes |
-91,3: Nagyon jó |
91,1: Nagyon jó |
0,0033: Nagyon jó |
0,015: Nagyon jó |
-90,0: Tökéletes |
0,103: Átlagos |
Nagyon jó |
| Gigabyte P965-S3/DS3/DS4 Realtek ALC883 |
+0,25, -0,32: Jó |
-85,4: Jó |
85,9: Jó |
0,012: Jó |
0,023: Jó |
-85,1: Tökéletes |
0,104: Átlagos |
Jó |
Analóg kimeneten az alaplapok többsége „jó” minősítést kapott, ami teljesen megszokott az integrált hangkodekektől, ezen a téren túl sok változásra már nem számítunk. Egy kivétel van, az ECS PX1-en található Realtek ALC885-ös chip, amely „nagyon jó” értékelést kapott, gyakorlatilag csak egy picike választja el attól, hogy – a Rightmark programja szerint – Sound Blaster Audigy szintű minősítést érjen el. A Gigabyte alaplapokat együtt értékeltük, mert mindegyiken ugyanolyan hangkodek található.
Az integrált audiovezérlők CPU-terhelésének mértékét ezúttal az UT2004 helyett a Half Life 2 Episode One-nal és a FEAR-rel teszteltük le. Az eredmények értékeléséhez tudni kell, hogy a ConRoe865PE-ben a GeForce3 Ti200-on csak 640x480-as felbontást használtunk mindkét tesztben, teljesen minimálisra vett grafikával. HL2EP1 alatt a legtöbb hangkodek 20–26%-ra terhelte a CPU-t, ami azért egy Core 2-es CPU esetében nem túl szép látvány. FEAR alatt javult a helyzet, és 5–10%-ra csökkent a terhelés mértéke. A ConRoe865PE-n található Realtek kodek 4–7%-ra terhelte a processzort, elég valószínűnek tartjuk, hogy itt a VGA is beleszólt az eredményekbe.
Végül egy grafikonban összesítettük az elért tuningeredményeket is. A túlhajtás mindig egy adott rendszer komponenseinek minőségétől és persze a szerencsétől függ. Mi azonos környezetben teszteltük le az összes alaplapot, és ezeket az eredményeket kaptuk, előfordulhatnak a nagy átlagtól eltérő eredmények, de az interneten olvasgatva úgy tűnik, hogy sikerült nagyrészt reális képet alkotnunk a most bemutatott alaplapokról.
Hamarosan folytatjuk az alaplapok bemutatását, akkor az Abit, az MSI és a Foxconn mutathatja meg, hogy mire képes.
fLeSs
A tesztben szereplő alaplapokat az alábbi cégek bocsátották rendelkezésünkre: