Színhőmérséklet (Color temperature), fehéregyensúly (White Balance, WB) II.

A leggyakrabban előforduló értékek szerepelnek a gépek fehéregyensúly-beállításai közül (Flash – vaku, Daylight – napfény, Incandescent – izzólámpa, Fluorescent – fénycső, Shade - árnyék), melyek általában közelítő értékek, de legtöbbször módosíthatóak. A felhasználók azonban az esetek jelentős részében az automatikus fehéregyensúly (AWB, Auto White Balance) beállításra hagyatkoznak. Ez a módszer arra alapul, amire a fénymérés is: a 18%- os szürke minden színösszetevőből azonos mennyiséget tartalmaz (ezért is szokták neutrálisnak mondani). Az algoritmus a képen általában a legfényesebb, de még nem beégett témarészletre nézve próbálja egymáshoz igazítani a kék-zöld-piros csatornák színét. Ez vagy összejön a gépnek, vagy nem (sok esetben nem, ilyenkor korrekciókra van szükség), különösen akkor számíthatunk nagyobb tévedésre, ha kevés neutrális színűnek mondható képelemünk van.

Ha hibás eredményt kaptunk AWB-vel, illetve az előre beállított értékekkel, akkor más módszerhez kell folyamodnunk. Ha rendelkezünk színhőmérséklet-mérővel (ez a ritkább eset), akkor a legtöbb dSLR-ben Kelvin skálán megadható a színhőmérséklet és a színezet.

Használhatunk szürke lapos mérést, ez esetben a fotózandó területre teszünk egy szürke lapot, amit lefényképezünk, és megadjuk referenciának. Azért jobb a szürke lap, mert a fehér lapot könnyen túlexponálhatjuk, és ha csak az egyik színcsatorna is túlcsordul, hibás fehéregyensúlyhoz jutunk. Ilyen eszköz például a Michael Tapes által kifejlesztett Whibal is (www.rawworkflow.com/whibal/).

Vannak más módszerek is, pl. a ColorRight objektív elé helyezhető fehéregyensúly beállító eszköze (www.colorright.com) vagy az ugyanilyen elven működő Expodisc (www.expoimaging.net). Ezeknél az eszközöknél nem a téma, hanem az objektívre eső fény színét mérjük meg, milyen arányban tér el a neutrálistól. Egy képet készítünk az eszközzel az objektíven, és ezt használjuk fel referenciának.

Általában nem csak egy fényforrás szerepel a képünkön, ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az egyik által megvilágított képrészlet színhelyes lesz, a többi nem. Tipikus eset pl. a vakufénnyel megvilágított ember, háttérben az izzólámpával megvilágított szoba.
Ilyenkor a vaku fénye által dominált rész jó fehéregyensúllyal rendelkezni, de a háttér bántóan sárgává válik. Ezekben az esetekben érdemes a vaku színét színszűrővel korrigálni olyan mértékben, hogy a környezeti világítással (közel) azonos színhőmérsékletű legyen.

Az alábbi ábrán jól látható mekkora különbség lehet az AWB és a beállított fehéregyensúly közt:

(forrás: www.colorright.com)

Amennyiben utólag korrigálni szándékozunk a fehéregyensúlyon érdemes RAW formátumban fotózni, mert a JPEG 8 bites színmélysége miatt könnyen torzulhatnak a színek, széteshetnek a színátmenetek utólagos korrekció esetén.

Feladat: próbáljunk automatikus, és manuális fehéregyensúllyal képet készíteni kevert világítás esetén.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!