Digitális kompakt fényképezőgépek: különbségek a tüköraknásokhoz képest

Szó esett már arról, hogyan épülnek fel és működnek a dSLR gépek. Kicsit kalandozzunk el a kompaktok irányába is, hiszen a ma eladott gépek döntő többsége ebbe a kategóriába esik.
Mi a legfőbb különbség a kompakt gépek és a dSLR-ek közt? Első ránézésre a méret rögtön szembetűnő lehet, de a fő eltéréseket nem itt kell keresni, hanem a működési elvben.

A tüköraknásnál már láttuk, hogy az objektíven bejövő fény egy tükörre esik, ami a keresőbe vetíti a képet, illetve továbbítja az AF egység fele. Az exponáláskor a tükör felcsapódik, majd egy mechanikus zár kinyílik, és az érzékelőre fény kerül.
A kompaktoknál ez a folyamat máshogy megy végbe. A mai kompakt gépeknél nincs sem tükör, sem különálló AF egység, de legtöbb esetben különálló mechanikus zár sem, hanem mindent az érzékelő végez.

A kompaktokban az objektívben levő rekesz, oldja meg a feladatot (központi zár: ez esetben nem függőlegesen lefutó lamellákról van szó, hanem a rekesz teljes becsukásáról. Előnye, hogy bármilyen záridővel lehet trükközés nélkül vakuzni), valamint "elektronikus zár" segíti a működést (egyes gépekben találkozhatunk redőnyzárral is, de ez igen ritka). Ennek vannak előnyei és hátrányai is. Előnyök többek közt (a teljesség igénye nélkül):

• kevesebb mechanikus elemet tartalmaz a fényképezőgép, így kisebb a meghibásodások esélye,
• bizonyos esetekben az előnyösebb fizikai méret,
• pontosabb (de lassabb) AF.

A hátrányok közé sorolhatjuk:

• a valós optikai élőkép hiányát (néhány típusnál még van átnézeti kereső, de a kettő nem azonos: a TTL keresőknél nincs parallaxis hiba – az a hiba, hogy a kereső és a rögzített kép eltér egymástól, különösen közelre történő fotózásnál –, az átnézeti keresőknél előfordul),
• a kisebb szenzorok okozta kisebb dinamikát és zajosabb képeket (különösen magas érzékenységen),
• és szintén a kisebb méretű szenzorok miatt a háttérelmosás nehézkes vagy nem is lehetséges.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!