Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • And

    veterán

    válasz netreg #11934 üzenetére

    "Pont ezért fog antennát váltani azonban akkor, mikor az (irányított és fal külső oldalán lévő) antennán keresztül nem tudja elérni a házon belüli klienst (vagy csak nehezen), ezért megpróbálja (felkapcsolja) a másik antennát, hopp, ez jobb: vált és viszont..."
    Ha arra gondolsz, hogy csupán egyetlen klienst kell így kiszolgálnia a routernek, az esetleg működhet, mint arra korábban itt utaltam. Ilyennel nincs tapasztalatom, úgyhogy majd számolj be róla ;).
    "Mivel az antennák alapban omnipolárisak, így nem tud nagy eltérés lenni a 2 v. 3 egymáshoz közel ültetett hatékonysága szempontjából."
    Omnipoláris antennáról még nem hallottam, csak omnidirekcionális (körsugárzó) kivitelűről. A polarizáció egy másik fogalom, az lehet lineáris (horizontális vagy vertikális) vagy körpolarizált (a helix típusnál). Ha pedig a több antenna célja az antenna diversity, akkor igenis nagy különbség lehet az egyes antennák által vett jelek szintje között egy adott pillanatban, a zárt térben kialakuló visszaverődések okozta helyi térerőváltozások miatt. Ha nem így volna, nyilván nem lenne értelme dinamikusan átkapcsolni sem közöttük. Hogy az antennák közel vannak egymáshoz, az ne zavarjon meg, az üzemi hullámhossz ugyanis nagyon alacsony, 2,4 GHz-en mindössze 12 centiméter körüli, vagyis ilyen nagyságrendnél is jelentős különbség lehet az egyes antennák által produkált eredő jelszintben.
    "Tehát itt is a rádiók száma dönt? Lényeges, hogy hány antennája van? Vagy az n-szabványnál ez ugyanazt jelenti? Akárhogy is, ahogy Kali is írta, gondolom csak akkor tudod a maximumot kihozni, ha a másik oldal is "ugyanilyen" felépítésű, hiszen a mátrix kommunikáció akkor teljes. Jól értettem?"
    A 'rádiók' száma 802.11n-nél (és most csak erre értve) meghatározza a párhuzamos spatial stream-ek számát. Ez jelen állás szerint minimum kettő, de a szabvány szerint a későbbiekben lehet 3 ill. 4 is. Az n-szabvány talán túlságosan is rugalmas. Tehát az n-nél nem ugyanazt jelenti a rádió fogalma, mint a csupán egyetlen jelfolyammal dolgozó a/b/g-szabványoknál: ezek a rádiók 802.11n esetén összetartoznak, az általuk kisugárzott / vett jelek kombinálásával érhető el a teljes sávszélesség. A dolgot elég sokáig lehet bonyolítani, hisz az antennák számát növelheti még a 'sima' diversity (vagyis két stream-hez is tartozhat három antenna), a többsávos kivitel (a 802.11n nincs sávhoz kötve, mint az a/b/g-szabványok voltak, működhet 2,4 és 5 GHz-en is), de még az eszköz multiszabványú kivitele, hiszen léteznek a/g/n - ami egyben a/b/g/n - routerek és kliensek is. Az is megvalósítás kérdése lehet, hogy egy sugárzót kétsávosra alakítanak-e ki (ilyen pici körsugárzóknál némi járulékos veszteség árán még könnyen megoldható), vagy éppen ehhez hasonló trükközéssel készítenek olyan antennát, amely fizikailag egyetlen tokban van, logikailag mégis kettő (RF-jellemzőiben szeparált). Szóval ember legyen a talpán, aki ránézésre meg tudja mondani, hogy egy több (köztük az n-) szabványt támogató, többsávos routeren látható 'antennaerdő' egyes tagjai éppen mire valók, melyik sávon és mely módoknál működnek, és melyek kapcsolódnak át az antenna diversity során..

Új hozzászólás Aktív témák