Az STMicroelectronics és Ericsson közös vállalata rövid (négyéves) fennállása alatt okostelefonokba és tabletekbe való ARM alapú SoC-ok tervezésével foglalkozott. Alapvetően az STMicroeletronics chiptervező tapasztalatát igyekeztek összeházasítani Sony-Ericsson okostelefon és tablet igényével, de a Sony és Ericsson szétválása után az ST-Ericsson sorsa is megpecsételődött.

NovaThor U8500 blokk diagrammja

A legismertebb ST-Ericsson SoC a NovaThor U8500 a 2011-es modellévben jelent meg, két ARM Cortex-A9 magja NEON kiterjesztést is kapott, 1 GHz-en járt, kétszer 32 bites memóriabuszán LP-DDR2 memóriát kezelt. Grafikus gyorsítónak az ARM referencia formatervét, a Mali-400-at használták MP1 vagyis egymagos kiszerelésben. Támogatja az OpenGL ES 2.0, OpenVG 1.1 és DirectX 9.3 (nagyjából DirectX 9.c) szabványokat, de ma már nem képvisel igazán komoly 3D-s teljesítményt. A 45 nm-es gyártástechnológiával készülő NovaThor U8500-at a Sony Xperia go, Xperia P, Xperia Sola, és Xperia U okostelefonjai mellett több Samsung modellben is pegkapta, például a Galaxy Ace 2-ben, Galaxy S III Mini és a Galaxy XCover 2.

Ugyanebben az évben jelent meg a NovaThor A9500 SoC, mely lényegében csak annyiban különbözik az U8500-től, hogy két ARM Cortex-A9-es magja 1,2 GHz-en üzemel, és nincs 3G modemje. Ezt a lapkát nagyon kevés készülékben használták, például a kínai piacra szánt HTC Sensation Z710t-ben és a szintén kínai piacon operáló Lenovo LePhone S899t-ben. A nagyreményű, FD-SOI gyártástechnológia révén, négy ARM Cortex-A9 maggal közel 3 GHz-es órajelet elérő, mégis szerény fogyasztású NovaThor L8580-at az ST-Ericsson megszűnésével törölték.