ARM és processzorarchitektúrája

Az ARM Holdings az Intel, AMD és sok más processzorgyártó gyakorlatával ellentétben nem gyártja, hanem csak tervezi a processzorarchitektúráit, majd ezeket licencelik a chipgyártók, melyek a vállalat tervei alapján és/vagy azok részleges módosításával, akár komponensek kihagyásával, illetve beillesztésével saját lapkát hoznak létre. Ez az üzleti modell kisebb bevétellel kecsegtet, mint a saját gyártás, de egyúttal a hozzá kapcsolódó fejlesztések és kiadások is kisebbek, hiszen nem kell költséges gyártósorokat fenntartani, vagy bérgyártatni és értékesíteni.

Az ARM processzorarchitektúrája RISC (Reduced Instruction Set Computer) elvre épül, vagyis az erőforrás ésszerű kihasználása törekszik. Emiatt egy ARM processzormag teljesítmény/fogyasztás aránya rendkívül jó. Manapság a teljesítmény is egyre nagyobb szintre nő, így már a mikroszervereknél is felmerült sok-sok kis ARM CPU-mag beépítése.

ARM alapú SoC blokk diagrammja
ARM alapú SoC blokk diagrammja

Az ARM megoldásait elsősorban alacsony energiaigényű mobil eszközökben, vagy egyszerű feladatok megoldására használják. A mai okostelefonok döntő többsége ARM processzormagra épít, de ilyen alapokon működnek a merevlemezek, nyomtatók, tévék és ipari számítógépek vezérlői, illetve  hamarosan mikroszerverek is. Rengeteg számítástechnikában és elektronikában képviselt vállalat licencel ARM architektúrát, olyan óriások, mint az AMD, Apple, Broadcom, Freescale, Fujitsu, Huawei, LG, Marvell, Microsoft, NEC, Nintendo, NVIDIA, NXP (a Philips jogutódja), Panasonic, Qualcomm, RIM, Samsung, Sony, Texas Instruments, Yamaha és Xilinx, de a DEC felvásárlása után még az Intel is épített az ARM-ra, majd az üzletágat eladták.

Az ARM időnként frissíti utasításkészlet architektúráját (ISA) és chipterveit. Jelenleg az ARMv7 a legfrissebb licencelhető utasításkészlet architektúra, erre alapoznak a mai okostelefon és tablet SoC-ok, jellemzően Cortex-A9 és Cortex-A15 magjai. Utóbbi azonos magszám és órajel mellett az ARM szerint 40%-kal gyorsabb az előbbinél. Ezeket egészíti ki a Cortex-A7, ami egészen energiatakarékos, de nem túl nagy teljesítményű fejlesztés.

Rövidesen bemutatkozik az ARMv8, mely az első 64 bites megoldás lesz, de 32 biten visszafelé kompatibilis marad az ARMv7-tel – 2014-ben várhatók a termékek. A licencelő partnerek többféle csomagot igényelhetnek; az Apple saját tervezésű (nem Cortex-A9 és nem is Cortex-A15) magjaihoz például elég lehet az utasításkészlet architektúra (ISA) licencelése, de a Samsung csak a Cortex-A7/A9/A15 magok sematikus terveit is igényli, és a chipek gyártását ez alapján házon belül tervezi meg. A kisebb kínai gyártók, mint például a Rockchip a fizikai terveket igényelik, amikkel közvetlenül be lehet állítani a bérgyártókhoz, így a lapka fejlesztése és a gyártás üzembe állítása jelentősen leegyszerűsödik.

Hirdetés