2017. november 25., szombat

S​zpo​n​z​or​u​nk​

DisplayPort interfész

  • (p)
Írta: Oliverda | Utoljára frissítve: 2013-05-21 11:03

A DisplayPort csatolószabvány fejlesztésének kezdete csaknem tíz évvel ezelőttre nyúlik vissza, a nagyközönség viszont csak 2005 augusztusában hallhatott először az új, képet és hangot egyaránt továbbító digitális rendszerről, melynek fejlesztésére a VESA külön munkacsoportot hozott létre. Míg a legfőbb riválisnak tekintett HDMI elsősorban az otthoni szórakoztatóelektronikai (házimozi) rendszerek része, addig a DisplayPortnak főként a számítástechnikai eszközök piacán van főszerepe, és hosszútávon a DVI utódját látják benne.

Bár a DisplayPort és HDMI szabványok hasonló elven, hasonló technológiákat alkalmazva működnek és ezzel együtt gyakorlatilag ugyanazt a minőséget ígérik, mégis fontos különbség van a technológiák elérhetősége közt. Míg a DisplayPort nyílt, mindenki által használható ipari szabvány, a HDMI licencköteles, melynek értelmében a HDMI-kompatibilis eszközöket előállító gyártóknak évente 10 000 dollár egyszeri díjat, továbbá minden értékesített készülék után minimum 1, maximum 15 cent licencköltséget kell fizetniük a HDMI szabványt gondozó HDMI Licensing LLC-nek.

A szabvány jelenleg az 1.2-es verzióját tapossa, mely egy meglehetősen magas, 17,28 Gbit/s-os maximális adatátviteli tempót képes biztosítani, amivel akár 4096x2160-as felbontás is beállítható 24 bites színmélység és 60 Hz-es képfrissítés mellett. A nagy sávszélességnek hála a 3D-s tartalmak megjelenítése sem akadály, sőt a Daisy Chain lánc topológia segítségével egyetlen aljzatra több megjelenítő is csatlakoztatható, így egyetlen port négy Full HD felbontású megjelenítőt is meghajthat. A 128-bites AES titkosítást DisplayPort Content Protection (DPCP) keretein belül a HDCP tartalomvédelem is támogatott. A színmélység csatornánként 6 és 16 bit között variálható, illetve a HDMI-hez hasonlóan a többcsatornás hang átvitele is megoldott, mely legfeljebb 24 bites, 192 kHz-es, 8 csatornás tömörítetlen PCM formátumú lehet.

A különféle csatlakozók kialakítását tekintve két fő típussal találkozhatunk. Az leginkább elterjedt típus egyszerűen csak DisplayPort névre hallgat, és 20 érintkezővel rendelkezik. A HDMI-vel ellentétben a kialakítás egy biztonsági kallantyút is alkalmaz az esetleges véletlenszerű kimozdulás megelőzésének érdekében. A másik népszerűbb kialakítás a mini DisplayPort (mDP), melyet az Apple alkotott, de később a VESA bevette a szabvány 1.2-es verziójába, így ma már teljesen hivatalosnak tekinthető. Az elnevezésből következik, hogy az mDP jóval kisebb és így helytakarékosabb, ami elsősorban a mobil gépeknél jelenthet előnyt, bár ennek ellenére egyes videokártyákon is viszontláthattuk már. A maximális kábelhossz aktív erősítő nélkül 3 méter lehet, míg a megfelelő beiktatott egységgel ez legfeljebb 33 méterre növelhető.

Egyes passzív vagy aktív adapterekkel a DisplayPort DVI-ra vagy akár HDMI-re is átalakítható. Általánosságban elmondható, hogy a passzív megoldásokkal legfeljebb Full HD felbontás érhető el, míg e fölé már aktív adapter szükséges.

A DisplayPort relatíve lassan indult hódító útjára, hisz az első kiskereskedelmi forgalomba került monitor (Dell UltraSharp 3008WFP) csak 2008 januárjában látott napvilágot, míg a csatolószabványt támogató videokártyák csak alig korábban jelentek meg a Radeon HD 3000 sorozat és a GeForce 9600 GT személyében, de ma már egyre szélesebb körben találkozhatunk a csatolóval.

Ha pontatlanságot találsz a cikkben, kérjük, írd meg a szerzőnek!
A bejegyzés utolsó frissítésének időpontja: 2013-05-21 11:03

H​i​rd​et​és​

Hir​det​é​s

Copyright © 2000-2017 PROHARDVER Informatikai Kft.