A digitális jövő, és benne a LeoPoly

Ahol a CES-en magyar szót hallottam, rögtön odamentem bandázni. Így futottam bele a LeoPoly nevű cég munkatársaiba, akik rendkívül érdekes dolgokat kezdtek mesélni a virtuális valóság, az informatika, a 3D nyomtatás és mindennapi életünk összefonódásáról. Sajnos Las Vegasban nem volt elég idő arra, hogy kellően elmélyedjünk a témában, így  abban maradtunk, hogy ha mindannyian hazajövünk, sort kerítünk egy hosszabb beszélgetésre. Nagyon érdekesnek tűnt mindaz, amiről röviden szó esett, illetve az is, hogy milyen szerepe lehet egy magyar cégnek ennek a most formálódó, még képlékeny világban. Kárpáti Zoltánnal, a LeoPoly ügyvezető igazgatójával végül sikerült is találkozni, így őt faggattuk ki minderről.

PROHARDVER!: Mit csinál a LeoPoly abban a digitális virtualizációs forradalomban, amelyről mostanában egyre több szó esik?

Kárpáti Zoltán, LeoPoly: Abban hiszünk, hogy a minket körülvevő tárgyak digitálissá fognak válni a közeljövőben. Vonatkozik ez hétköznapi használati vagy egészségügyi eszközeinkre épp úgy, mint a gyártástechnológiai berendezésekre, hogy csak néhány példát említsek. Ennek a folyamatnak két útja van: vagy digitálisan fogjuk fogyasztani, használni ezeket digitális környezetben, tehát például egy virtuális valóság univerzumban, vagy pedig 3D nyomtatási technológiák segítségével a valóságban állítjuk elő az említett tárgyakat, de úgy, hogy a gyártással kapcsolatos információk, az ehhez szükséges paraméterek korábban egy fájlban, tehát digitális formátumban léteztek. Ez egyébként, bár lehet, hogy elsőre furcsán hangzik, de egyáltalán nem egyedülálló folyamat, sőt. Ugyanez lejátszódott például a zeneiparban, a médiában vagy a fényképezés területén.

Kárpáti Zoltán, LeoPoly [+]

Mi a LeoPolyval arra törekszünk, hogy a felhasználóknak lehetőséget adjunk arra, hogy ezeket a digitalizált vagy kinyomtatásra váró eszközöket egyszerűen személyre szabhassák, megváltoztathassák, igényeik szerint átalakíthassák. Kicsit az Instagramhoz tudnám hasonlítani a megoldásunkat, amely gyors és felhasználóbarát képszerkesztést tesz lehetővé úgy, hogy a használatához nem kell megtanulni egy komplex program kezelését.

PH!: Tehát ha jól értem, arról van szó, hogy bárki, akár egy teljesen laikus felhasználó is bele tud nyúlni az általatok fejlesztett szoftver segítségébe ezekbe a digitális állományokba, és át tudja alakítani ezeket az említett tárgyakat?

K. Z.: Pontosan, és a kulcsszó nálunk az egyszerűség! Mert amiről beszélünk, azt eddig is meg tudták csinálni a 3D mérnökök vagy 3D dizájnerek, de ahhoz el kellett végezniük egy több éves képzést. A LeoPoly használatával erre viszont nincs szükség. Tehát ha mondjuk valaki szeretne egy kerek lencsés sárga napszemüvegből egy szögletes vöröset készíteni, akkor azt a különféle, a Leopoly szoftverben megtalálható eszközök segítségével könnyedén megteheti.

PH!: Léteznek hasonló kezdeményezések, vagy ez egy teljesen szűz terület?

K. Z.: Vannak olyan cégek, akik hasonló megoldásokat fejlesztenek, mint mi. De az előnyünk az lehet, hogy már működőképes, könnyen használható, sok tárgyalkotó eszközzel ellátott, multiplatform rendszerrel rendelkezünk. Arra nagy hangsúlyt fektettünk a fejlesztés során, hogy cégek és felhasználók számára egyaránt hasznos legyen a szoftverünk. Tehát ha van egy vállalkozás, amelynek szüksége lehet egy olyan, egyszerűen kezelhető, 3D tervezést biztosító programra, ami illeszthető 3D nyomtatóhoz, akár felrakható egy weboldalra és ezáltal mondjuk kapcsolható egy marketingkampányhoz, vagy egy VR alkalmazásban tárgyak készítésére ad módot, akkor erre mind tudunk megoldást kínálni.

[+]

PH!: Ha jól értem, akkor tehát arra is alkalmas lehet, hogy én a saját VR játékomban így hozzak létre egyedi külsejű objektumokat vagy tárgyakat? És ha ez így van, akkor az ilyen szoftverek elősegíthetik a virtuális valóság elterjedését, hiszen végül is ezáltal jelentősen leegyszerűsödhet a tartalomgyártás.

K. Z.: Igen, ez így van, de azt azért fontos megjegyezni, hogy mi csak egy eszközt nyújtunk ehhez, önmagában a LeoPolyval nem lehet programokat írni. Ám az tény, hogy a szoftverünkkel leegyszerűsíthető az ilyen appok megalkotása, illetve népszerűbbé tehetőek azáltal, hogy mondjuk könnyedén megalkothatjuk benne a karakterünk, avatarunk külsejét, vagy azt a környezetet, ahol az tevékenykedik.

Iszonyú ütemű fejlődés

PH!: Tehát akkor tulajdonképpen mindent arra tettetek fel, hogy a jövő a 3D nyomtatásé és/vagy a virtuális valóságé lesz. Hol áll ez a folyamat szerinted?

K. Z.: A CES-en számtalan komoly piaci résztvevővel találkoztunk, tárgyaltunk, és beszélgettünk erről. Nagyon úgy tűnik számomra, hogy a VR elképesztő fejlődés előtt áll, szinte mindenki nagyon komoly fejlesztésekkel készül, amelyekkel már a közeljövőben robbanthatnak. Minden jel arra utal, hogy a mobil megoldásokra helyezik a hangsúlyt, tehát el lehet majd felejteni a kényelmetlen kábeles rendszereket. A tartalmak vagy magukban a szemüvegekben jönnek létre, vagy vezeték nélküli úton jutnak majd el azokhoz, ennek következtében pedig komfortosabbá válik a használatuk, ami kulcsfontosságú lehet a VR eszközök elterjedésében.

Kárpáti Zoltán, LeoPoly [+]

Itt egy nagyon komplex folyamatról van szó, hiszen több területen nagyjából egy időben kell folyamatosan fejlődni. Szükség van arra is, hogy növekedjen a kijelzők felbontása és a hardverek teljesítménye, de ezzel párhuzamosan csökkennie kell a fogyasztásnak, valamint javulnia a vezeték nélküli adatátviteli technológiáknak. Épp emiatt nem lehet pontosan megmondani, hogy az áttörés mikor következik majd be, hiszen ez egy több tényezős folyamat.

Személy szerint úgy vélem, hogy 2017 karácsonyára már a boltokban lesznek az új generációs mobil VR eszközök, melyek iránt lesz is érdeklődés az első fecskék, az úgynevezett early adopterek révén. 2018-ban pedig már egy szélesebb körhöz fognak eljutni ezek a modellek, tehát a virtuális valóság a mainstream kultúra részévé válhat. De az elterjedés, az esetleges siker mértéke nagyban függ majd a tartalomkínálattól.

PH!: És mi a helyzet az árral? Azért az sem elhanyagolható szempont...

K. Z.: Az új VR eszközök egy része telefonos használatra épül majd, mint például a Samsung Gear VR, ennek megfelelően ezek ára viszonylag kedvező lesz, hiszen itt a hardvert külön nem kell megfizetni. Természetesen egy csúcskategóriás mobilra szükség van, de az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ezek azért viszonylag nagy számban kelnek el elég rövid idő alatt. Tehát alapvetően a kontent mennyisége és minősége a döntő, hogy milyen játékok, interaktív platformok, sőt közösségi alkalmazások lesznek. És itt jöhet majd képbe a LeoPoly, amely egy pici és izgalmas szelete az egésznek, hiszen itt arról van szó, hogy a felhasználók a kreativitásukat használhatják, aminek a virtuális valóságban sokkal fontosabb szerepe lesz, mint a jelenleg általunk ismert interneten.

Biztos vagyok abban, hogy a jövő Facebookjában már nem adatlapok vagy oldalak lesznek, hanem virtuális szobák vagy kertek, amiket mindenki úgy rendezhet be, ahogy akar. Nagyon sok múlik majd magukon a felhasználókon, hogy ők mit tesznek hozzá, mit hoznak ki a VR-ból, hogy ők milyen hozzáadott értékkel tudnak előállni, az ő képességeik, tudásuk hogyan kerülhet be a virtuális térbe. Ehhez pedig az kell, hogy meglegyenek a megfelelő, bárki által működésre bírható eszközök. Nagyon fontos, hogy az emberek aktív résztvevői legyenek a VR-nak, hiszen jelenleg inkább csak passzív szerep hárul rájuk. Épp emiatt éri rengeteg kritika a jelenlegi virtuális valóság eszközöket és alkalmazásokat, így például a játékokat, amelyek látványban különlegeset nyújtanak, de maga a játékélmény sokszor hiányzik.

[+]

Ezen fog változtatni az, hogyha a VR hardvergyártók a sisakok (HMD eszközök) mellé kihozzák a kontrollereket, amelyekkel majd magunkévá tudjuk tenni, birtokba tudjuk venni, át tudjuk alakítani virtuális tereinket! Ugyanis a vezérlőeszközök területén is komoly innovációra van még szükség. A legjobb lenne nyilván az emberi kezet valamilyen úton-módon átültetni a virtuális valóságba, de ez egy nagyon problémás terület. Az Intel a CES-en azt ígérte, hogy a Real Sense kamerák megoldást jelentenek majd erre, de még ők sem azt demózták a kiállításon, vagyis a technológia még nem kiforrott.

PH!: Az izolációt nem tartod problémásnak a VR eszközöknél?

K. Z.: Tény, hogy sokan vannak, akik fél óra után letépik magukról a szemüveget, és ezt a gyártók is tudják, érzik. Erre jelenthet megoldást a Microsoft-féle HoloLens és az ehhez hasonló, úgynevezett mixed reality megoldások. Itt a szemüveg nem zárja el a külvilágtól a gazdáját, hanem egy átlátszó felületre vetítik rá a különféle tartalmakat, tehát még nem is olyan, mint valami augmented reality rendszer, ahol egy külső kamera képe jelenik meg. Ebből is látszik, hogy a virtuális valóságnak már most több, egymástól élesen elkülönülő területe van, ami azért jó, mert ezek eltérő igényeket elégíthetnek ki, más-más problémákra felmerülő kérdésekre adhatnak választ. Tehát például az autóiparban, egy összeszerelő üzemben a hagyományos virtuális valóságnak nincs értelme, de a kiterjesztett valóságnak igen, hiszen ha animációk mutatják valós időben, hogy mit, hova kell építeni, az hatékonyabbá teheti a munkát.

PH!: A 3D nyomtatás is berobbanhat valamikor hasonlóan?

K. Z.: Igen, de az tény, hogy ez egy jóval nehézkesebb folyamat, Mindenesetre az Egyesült Államokban vagy a fejlett ázsiai országokban a 3D nyomtatókat a gyártók nagyon jutányosan adják oda az iskoláknak. Ez egyfajta evangelizációs folyamat, olyan, mint mikor a nagy operációs rendszer gyártója ingyen adja a szövegszerkesztőt, de csak azért, hogy később az ő szoftvereiket vedd meg. Így szoktatják tehát hozzá a jövőben felnövő generációkat a 3D nyomtatáshoz, így érik el, hogy ez a technológia életük szerves részévé váljon.

De ez persze az oktatási intézményeknek is nagyon jó, főleg ha megvan a lehetőség arra, hogy a diákok kiéljék a kreativitásukat is, vagy hogy pontosan olyan tárgyat nyomtassanak ki, amiről éppen tanulnak. És itt kanyarodunk vissza a kezdetekhez: a LeoPolyval őket is megcélozzuk, hiszen pontosan olyan programot fejlesztünk, amellyel tényleg bárki boldogulhat.

elefant