A Barts felépítése

[+]

A HD 6000-esek bejelentését nagy ködösítés előzte meg. Gyakorlatilag az utolsó napig találgatott mindenki, ami a paraméterek alapján nem is csoda. Az új termékcsalád a Northern Islands kódnévre hallgat, és ez ellentmond a korábbi pletykákban szereplő Southern Islands jelzésnek, ami alátámasztja, hogy az AMD nem hivatalos csatornái mesteri módon félrevezették az érdeklődőket. A Northern Islands egy érdekes generáció lett. Mindenképp érdemes megjegyezni, hogy a termékek a TSMC 32 nm-es eljárását használta volna, ám a tajvani bérgyártó törölte az ominózus gyártástechnológiát, így minden partner a 40 nm-es csíkszélességen rekedt. Ez azt eredményezte, hogy még termékcsaládon belül is lesznek jelentősnek mondható eltérések, ami eddig messze nem volt megszokott.

A Northern Islands első képviselője a Barts kódnevű GPU, ami a Radeon HD 6850 és 6870 alapját képzi. A lapka 1,7 milliárd tranzisztort tartalmaz, alapterülete pedig 255 mm². Az AMD tehát továbbra is a Sweet Spot stratégiát folytatja, ennek megfelelően a termék négyzetmilliméterenkénti teljesítményét próbálják maximalizálni. A korábbi generációval való összehasonlítás tehát most kiemelten érdekes lehet, ugyanis az azonos gyártástechnológiának hála tökéletes képet lehet kapni arról, hogy az AMD mérnökei mennyire végeztek jó munkát a Sweet Spot irányelveket követve. A Barts architektúrája sok helyen megújult, de sok helyen változatlan maradt. A lapkában összesen 14 darab 80 utas shader tömb kapott helyet egy-egy textúrázó blokk társaságában. A shader tömbök felépítése az előző generációhoz mérve változatlan, azaz továbbra is 16 darab szuperskalár shader processzor teljesít bennük szolgálatot. A Local Data Share természetesen megmaradt, és kapacitása sem változott, azaz szabványos 32 kB-os tárolók vannak egy-egy shader tömbhöz kötve. Szokás szerint nemcsak a helyi, hanem a globális adatmegosztás is része a rendszernek, így a két shader blokk közé ékelődő, nagy sebességű, 64 kB-os (Global Data Share) tárterület most sem hiányzik. A shader tömbönként található textúrázó blokk négy darab Gather4-kompatibilis csatornát alkalmaz, melyek csak szűrt mintákkal térnek vissza. Az interpoláció a HD 5000-es sorozathoz hasonlóan emulált, ám az AMD számos optimalizálást hajtott végre ezzel kapcsolatban, így ez a funkció az előző generációhoz viszonyítva jelentősen kevesebb általános erőforrást emészt fel.

[+]

A szuperskalár shader processzorok képességei nem javultak, vagyis egy az egyben a HD 5000-es generáció megoldásai köszönnek vissza, ami azonban változás, hogy a két darab shader blokk különálló Ultra-Threading Dispatch Processzorra támaszkodik, ami jelentősen javít a rendszer belső vezérlésén. A feldolgozó motor képességei is erősödtek. Az AMD továbbra is két raszterizálót rajzol a logikai vázlatba, ám ez csak az egység felépítésére utal. A Barts esetében is egy háromszög lesz órajelenként feldolgozva, de a scan conversion egységek ez idő alatt 32 pixellel birkóznak meg. A blending egységek száma is ennyi, tehát a rendszerben ezzel kapcsolatban nem keletkezik szűk keresztmetszet a felbontás növelése esetén. Csakhogy valami változás is legyen, megújult tesszellátort köszönthetünk, mely már a hetedik generációs megoldás az AMD történelmében. A vállalat a felső-középkategóriában érthetően nem ragaszkodik a szétbontott feldolgozó motor aránytalanul magas tranzisztorigényéhez, így inkább optimalizálták a tesszellációs képességeket. Az új egység átlagosan 75%-kal nagyobb teljesítményt kínál egészen húszszoros felbontásig. Ez valószínűleg elég lesz a legtöbb játék esetén, figyelembe véve azt, hogy a tesszellálás alkalmazása messze nem problémamentes.

A cég egyébként úgy látja, hogy a manapság elterjedt Full HD-s felbontás mellett már hatékonynak mondható, ha egy háromszög minimum 16 pixel, de semmiképpen se legyen kisebb négy képpontnál. Ez az elgondolás érthető, hiszen a mai hardverek a raszterizálást négyes pixelblokkokon hajtják végre a hatékony párhuzamos feldolgozás érdekében. A probléma akkor merül fel, ha egy háromszög kisebb, mint négy pixel, mivel ilyen esetben a négyes blokk nem azonos háromszögön dolgozik, vagyis a másik háromszögre is ki kell számolni a teljes blokkot, ami több mint erőforrás-pazarlás. Gyakorlati példával élve legyen egy háromszög egy pixel nagyságú. A számítás az egyik háromszöggel kezdődik az egyik pixelen, ami mellé további három képpont tartozik a blokkosított feldolgozás miatt. Ez már önmagában azt jelenti, hogy egyetlen apró háromszögért négy pixelt kell ellenőrizni, ám a poligon kicsi, így jó eséllyel mellette lesz a társa, ami további ellenőrzéseket jelent. Különösen kritikus eset a tényleges gyakorlat, ott ugyanis a háromszögek nem fedik tökéletesen a pixelt, vagyis legrosszabb esetben 12 pixel ellenőrzését is végre kell hajtani, ami lehangolóan sok felesleges munkát eredményez. Ez az a pont, amin a következő generációs DirectX platformoknak javítani kell, mert a jelenlegi rendszeren a feldolgozómotor kapacitásának nagy része, extrém mértékű tesszellálásnál csak az ellenőrzésre menne el. Szemléltetésnek az alábbi képet érdemes elővenni, ami a sárgára színezett képpontokkal jól szemlélteti, hogy mennyi munka megy kárba egyetlen apró háromszöggel.

A 775 MHz-es magórajelen ketyegő Radeon HD 6850 esetében a chip 12 aktív tömbbel dolgozik, ami 960 shader processzort és 48 darab Gather4-kompatibilis textúrázó csatornát eredményez. A Radeon HD 6870 már 14 darab tömbbel rendelkezik, ennek megfelelően az 1120 darab shader processzorhoz 56 textúrázó csatorna tartozik, míg az órajelfrekvencia 900 MHz-re módosul. Ebből az következik, hogy az előbbi modell 1,5, míg az utóbbi 2 TFLOPS-os számítási teljesítményre képes. Mindkét új Radeon 8 darab ROP blokkal rendelkezik, ami összesen 32 blending és 128 Z mintavételező egységet tartalmaz. Ezek a megszokott HUB központú memóriavezérlőre kapcsolódnak, ami négy darab 64 bites csatornára oszlik. A memóriakonfiguráció 1 GB lehet, és a memórialapkák a GDDR5 szabványra épülnek. Ezek a HD 6850-en 4 GHz-es, a HD 6870-en pedig 4,2 GHz-es effektív órajelen üzemelnek, ami 128 és 134,4 GB/másodperces adatátviteli sebességet garantál.

Mivel elmaradt a gyártástechnológiai váltás, így a fogyasztás szempontjából nem történt komoly fejlődés, de a HD 5000 sorozat igen magasra, vagyis alacsonyra tette a lécet ebből a szempontból. A Radeon HD 6850 és 6870 rendre 127, illetve 151 wattos maximális energiaigénnyel rendelkezik, a terhelésmentes időszak alatt azonban aktiválódnak az energiagazdálkodási szolgáltatások, ami nagyon hízelgő, 19 wattos fogyasztást eredményez.

[+]

Képminőség szempontjából tovább javult az anizotropikus szűrés, így a LOD szintek között eltűntek az éles átmenetek. Ennek az éles szemű játékosok örülhetnek, de a többség számára az eddigi megoldásokkal sem volt érzékelhető probléma. Az igazi változás az élsimítás területén következik be, ahol bemutatkozik a morfológiai algoritmus. Ez a megoldás egy DirectCompute alapú post-process effekt, ami az adott pixel végső színének meghatározásához a környező képpontokat is figyelembe veszi. Legnagyobb előnye, hogy minden leképzési eljárással működik, vagyis a deferred render motorokkal is, továbbá az élek mellett a textúrákat és az átlátszó objektumokat is szűri. A képminőség ugyan nem éri el a HD 5000-ben bemutatott úgynevezett AutoLOD funkcióval felvértezett rotated grid supersampling szintjét, ám jelentősen kevesebb erőforrással is beéri, vagyis a gyengébb kártyák mellett is alkalmazható, miközben az új játékokban amúgy is használhatatlan multisampling mintavételnél jobb minőséget eredményez.

[+]

Az új Radeonok az architektúrális változtatásokon felül újabb funkciókkal is bővülnek. Az UVD (Universal Video Decoder) 2 után eljött az idő az UVD 3 megjelenésére, ami az Ultra HD (7680x4320 pixel) videók gyorsítását is támogatja, valamint kezeli a VP8-as kodeket, mely az internetre betörő WebM és HTML5 tartalmak gyorsabb feldolgozását teszi lehetővé. A HD3D az NVIDIA 3D Visionjét másolja, egy erre kitalált szemüvegen keresztül 3D-s megjelenítést tesz lehetővé játékok és filmek alatt. Végül az új kártyákon a HDMI-kimenetet felfrissítették az utolsó, 1.4a verzióra, ami további két 3D-s formátum megjelenítését teszi lehetővé (side by side horizontal és top and bottom).

Amint az összegző táblázatunkból kitűnik első ránézésre, a HD 6800-asok jóval gyengébbnek látszanak elődeiknél, a HD 5800-asoknál. A GPU órajelek ugyan emelkedtek, de ha az 50-es és a 70-es párosításokat vesszük alapul, akkor azt látjuk, hogy a számolók és a textúrázók száma is közel 30%-kal csökkent, de még a memória órajele is visszafelé "fejlődött". Az AMD szempontjából örvendetes, hogy a GPU alapterülete 24%-kal redukálódott, ami alacsonyabb gyártási költségeket tesz lehetővé, de a paraméterek alapján ez inkább visszalépés, mint előrelépés. Szerencsére az ördög ezúttal is a részletekben rejlik. A HD 6800 a GTX 460 alapjául szolgáló GF104-es chiphez hasonlóan egy továbbfejlesztett, optimalizált architektúra, ezesetben ugyanis a két darab shader blokk külön vezérlést kapott, azaz lényegében a GF104-hez hasonlóan az ütemezés hatékonyságát javították. Ez az NVIDIA-nak bevált, hiszen a GTX 460 kevesebb számolóval is van olyan gyors, mint a robosztusabb, de fejletlenebb GTX 465 (igaz ott a textúrázók száma is nőtt), tehát a kérdés már csak az, hogy a HD 6800-asok is képesek-e erre a bravúrra.

A HD 6800-asok a HD 5800-asokat váltják a termékpalettán ezért egyértelmű elvárás a részünkről (és az olvasók részéről is), hogy legyenek legalább olyan gyorsak, mint elődeik. Hogy ez az elvárás megvalósult-e, hamarosan kiderül. Az mindenesetre tény, hogy a Barts 255 mm²-es alapterületével ismét feladja a leckét az NVIDIA-nak. A 200-250 dolláros ársávban a GTX 460 jóval nagyobb, 358 mm²-es chippel versenyez, ami továbbra is azt mutatja, hogy az AMD komoly fölényben van ezen a téren.

Referencia Radeonok

Ritkaságszámba megy, de néha azért előfordul: a tesztkártyákat ezúttal az AMD biztosította. Ez egyrészről úgymond megtisztelő és szeretjük is mert így van mihez viszonyítani a későbbiekben (a referenciakártyához), másrészről viszont kicsit stresszes, mert a kisérleti nyúl szerepét nem éppen szerencsés eljátszani. Szerencsére ezúttal nem volt semmi gond a VGA-kkal.

Radeon HD 6850 [+]

Radeon HD 6870 [+]

Az új Radeonok külsőre nem szolgálnak meglepetéssel, stílusukat tekintve hasonlóak elődeikhez. A fekete hűtőburkolat alatt egy fekete NYÁK lapul, melyeken a GPU körül mindkét esetben 8-8 memóriachip található. A két VGA hossza eltérő, a HD 6850 23 cm, a HD 6870 pedig 25 cm, tehát rövidebbek, mint a HD 5870, a HD 6850 pedig éppen olyan hosszú, mint a HD 5850. A HD 6850 alacsony fogyasztásának hála beéri egyetlen hattűs PCI Express tápcsatlakozóval, a HD 6870-en viszont már kettőt találunk. Érdekesség, hogy a CrossFire csatlakozókból csak egy került a VGA-kra, ami kérdésessé teszi a hármas CrossFire-ben való működtethetőséget. Monitorkimenetekből nincs hiány, a két DVI mellett egy HDMI és két mini DisplayPort csatlakozót használhatunk, ugyanakkor a sok kimenet miatt kisebb lett a szellőzőrács, ahol a meleg levegő szokott távozni.

[+]

Kívülről a két kártya hűtése igen hasonló, azonban amikor kézbevettük a két kártyát, rögtön érződött a különbség, ugyanis a HD 6870 sokkal nehezebb, mint a kisebbik Radeon. A videokártyák szétszedése után ki is derült, hogy miért. A HD 6850 GPU-jára egy 2010-es szemmel nézve igen picurka, alumínium, de rézbetétes hűtőbordát tettek. Ez egy szellőzőcsatornába illeszkedik, a meleg levegő a monitorkimenetek melletti szellőzőnyíláson távozik. A memóriachipekre is tettek egy passzív hűtőbordát, de ez megfigyeléseink szerint nem mindig nyerő megoldás. A HD 6870 hűtőburkolatának kialakítása ugyanilyen, ebben is egy légterelő csatornát találunk. A hűtőborda azonban más, a lamellák itt is alumíniumból készültek, de a hűtőborda nagyobb, és egy jóval vastagabb, hőcsöves rézalapú betéthez kapcsolódik, ennek köszönhető a súlykülönbség. A memóriákat és a mosfeteket egy nagyobb és vastagabb rögzített hűtőborda fedi.

[+]

A két tesztkártya GPU-ja 100%-ig megegyező, a feliratok szerint ezek 2010. 37. hetében készültek, tehát valamikor szeptember 12 és 18 között, kb. egy hónaposak. A chip felsőkategóriás mivolta ellenére már ránézésre is egészen kicsinek mondható. Memóriák terén ezúttal a Hynixre szavaztak az AMD-nél, ami elég szokatlan, mert az elmúlt fél évben szinte minden videokártyáról ugyanaz a típusú Samsung GDDR5-ös chip köszönt vissza. A HD 6800-asokon H5GQ1H24AFR-T2C feliratú 1,5 V-on működő, elméletileg 1,25 GHz-ig (GDDR5 5 GHz) működni képes chipeket találunk.

[+]

Mint említettük, a HD 6850 23 cm, a HD 6870 25 cm hosszú lett, előbbi éppen akkora, mint a HD 5850 vagy éppen a GTX 470, utóbbi pedig kb. 1 cm-rel rövidebb a HD 5870-nél. A képen látható VGA-k közül a GTX 460 tűnik ki leginkább kis méretével.

Tesztkonfig, fogyasztás, melegedés

Játékok

• Crysis Warhead (DirectX 10)
• James Camerons Avatar: The Game (DirectX 10.1)
• Just Cause 2 (DirectX 10.1)
• Tom Clancy's HAWX (DirectX 10.1)
• DiRT 2 (DirectX 11)
• BattleForge: Lost Soul (DirectX 11)
• Battlefield: Bad Company 2 (DirectX 11)
• Stalker: Call of Pripyat (DirectX 11)
• Aliens vs. Predator (DirectX 11)
• Metro 2033 (DirectX 11)

Az új Radeonok elvileg 180 USD (HD 6850) és 240 USD (HD 6870) kezdőárral kerülnek a piacra, ami a hazai viszonyok között 50 000 és 65 000 forintot jelent. Ez egyben azt is jelenti, hogy az AMD a HD 6850-et a a GeForce GTX 460 768 MB-os verziója, a HD 6870-et pedig a GeForce GTX 460 1 GB-os verziója ellen pozicionálja, de biztosra vesszük, hogy lesz itt némi kavarás a dollár és az euro átváltása, na meg az áfa és a magyar viszonyok miatt. Végülis úgy döntöttünk, hogy az új Radeonok mellett lemérjük a GTX 460 kétféle változatát és a GTX 470-et is, amit még mindig lehet kapni (ki tudja meddig). Ezenkívül újrateszteltük az előző generációs Radeonokat (HD 5850 és 5870), illetve a "számkivetett" HD 5830-at is. Érdekes kérdés, hogy a HD 6800-ak mennyivel gyorsabbak vagy lassabbak a régebbi Radeonoknál. A játékokat 1680x1050-es és 1920x1200-as felbontásban és a maximálishoz közeli képminőségi beállítások mellett teszteltük, ugyanis, mint az korábbi tesztjeinkből kiderült, bírniuk kell ezt a tempót. Egyébként is, a Full HD (1920x1080) felbontás már egyáltalán nem szokatlan manapság, rengeteg olcsó LCD TFT monitort lehet kapni 1920x1080-as natív felbontással.

A HD 6800-asok mellé megkaptuk a Catalyst 10.10-es verzióját (pontosabban a bétát, ami AMD_Win7_Vista_Radeon_HD6800_Oct5_8.782RC2.exe névre hallgat), ez remélhetőleg nem a végleges verzió, mert két játék alatt komoly grafikai bugokat sikerült felfedeznünk. Ugyanakkor ez a driver komoly mértékben gyorsítja az AMD kártyáit HAWX alatt, ami rá is fért a Radeonokra, mert mint az utóbbi tesztjeinkből kiderült, ebben a játékban a GeForce-ok megalázó vereséget mértek ellenfeleikre.

A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA videokártyáin „legjobb minőség”-re, a Radeonokon pedig a legszebbre állítottuk. Az anizotropikus szűrést, ha a játék lehetőséget adott rá, akkor a játékból kapcsoltuk 16x-osra, ha nem, akkor a videokártya driveréből. Az élsimítást alkalmazásvezéreltre állítottuk. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk. Ez az opció a HD 6800-asokat használva immár három lehetőséget kínál fel, mi a középsőt választottuk.

Crysis Warhead alatt egy előzőleg elmentett replayt használtunk a kártyák teljesítményének leméréséhez. Az Aliens vs. Predatort, a Battlefield: Bad Company 2-t, a Metro 2033-at és az Avatart úgy teszteltük le, hogy a játékban egy előre rögzített útvonal bejárása közben a FRAPS-szel lemértük az fps-eket. A végső eredményt három lefutott kör után jegyeztük fel. A Stalker: Call of Pripyat, a DiRT 2, a Just Cause 2, a HAWX és a BattleForge esetében a játékba beépített teljesítménytesztet alkalmaztuk a mérések során. A JC2-t és a HAWX-et eközben FRAPS-szel is mértük hogy legyen minimum fps-es eredményünk. Néhány teszttel ezelőtt észrevettük, hogy a Battleforge hibásan méri a minimum fps-t, ezért itt is a FRAPS-et alkalmaztuk.

A fogyasztást egy konnektorba dugható digitális készülékkel mértük le, tehát a grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, természetesen a monitort kivéve. Immár egy újabb mérőkészüléket használunk ami pontosabban és gyakoribb időközönként méri a fogyasztást ezért a korábbi cikkeinkben szereplő fogyasztási eredmények és az újak nem hasonlíthatóak össze!

A HD 5800-as Radeonok fogyasztása már eleve igen alacsony, ennek köszönhetően fogyasztás/teljesítmény tekintetében ezidáig verhetetlenek voltak. Nos, a HD 6800-asok maximális fogyasztás terén előrébb léptek, azaz csökkent a kártyák felvett teljesítménye. A HD 6850 kb. 10 wattal eszik kevesebbet a HD 5850-nél, a HD 6870 pedig majdnem 30 wattal éri be kevesebbel, mint a HD 5870. Ez persze még nem jelent semmit mert könnyen lehet, hogy lassabbak is, mint az elődök. Ebből következően a GTX 460-nal való összehasonlításban az új Radeonok még jobban állnak, mint elődeik. Érdekességként még annyit, hogy a HD 6870 üresjáratban többszöri megismételt mérés után is kevesebbet fogyasztott, mint a HD 6850, igaz, a különbség minimális (4 watt) és ráfoghatnánk, hogy mérési hibahatáron belüli, de szerintünk itt inkább arról van szó, hogy a HD 6870-re a jól sikerült chipek kerülnek, ergo a tesztelt HD 6850 nem csak hogy hibás Barts-ra épül (hiszen egy blokkot le kellett tiltani), de ugyanakkor magasabb feszültséget is igényel. Az üresjárati órajelek terén történt némi változás, ugyanis a HD 5800-as széria 157/300 MHz-es értéke 100/300 MHz-re csökkent.

A HD 6850 és a HD 6870 ventilátora

Ezúttal kicsit jobban körbejártuk a ventilátorok témáját. Mind a két légkavaró 92 mm-es, 38 mm magas, axiális lapátokkal. Utóbbi talán csúszócsapágyas (a típusjelzés végén az S utal erre). Mindkettőnek magas a motorereje, amiből arra lehet következtetni, hogy maximális fordulaton sokat pörögnek és hangosak. Az erős motorok alacsony fordulaton gyakran enyhén morgósak szoktak lenni, és ezt hallottuk is a HD 6870-nél, ez egy halkabb számítógépházból ha enyhén is, de valószínűleg kihallatszik. A HD 6850 ventilátora lényegében hangtalan üresjáratban, morgó hangot sem hallatott, ami jó.

Amint az a GPU-Z-vel készített log fájlokból kiderült, 21-22 fokos szobahőmérséklet mellett ezek a ventilátorok üresjáratban 900 és 1000 rpm környékén járnak. Ez aztán egészen 1700 rpm-ig emelkedett a terhelés hatására, de a ventilátorokban még van tartalék mert a logfájlból kiderül, hogy a HD 6850 kavarója maximális sebességének csupán 44%-át, a HD 6870 ventilátora pedig csak 28%-át érte el, tehát egy meleg nyári napon egy kevésbé szellős házban biztosra vehető, hogy 2000 rpm fölött pörögnek. A GPU-k hőmérséklete igen furán alakult, bár a fogyasztási eredmények alapján erre már számítani lehetett. A gyengébbik kártya 45-50 °C-ról 75 °C-ig melegedett, míg az erősebbik Radeon hűvösebb volt jó 10 fokkal. Ez talán annak köszönhető, amit már említettünk, hogy a HD 6850-en szolgálatot teljesítő GPU gyengébb "eresztés", ezért több feszültségre van szüksége. Természetesen ezt relatív kell értelmezni az órajelek és a GPU aktivált részeivel együtt (abszolút mértékben a HD 6870 GPU-ja kap több feszültséget).

Ha már a GTX 460-nal való hasonlítgatás a téma, akkor essen szó a tuningról is, ugyanis ezen a téren a GeForce-ok különösen jók, nem ritkán 25-30%-os órajelemelést is képesek elviselni a feszültség megváltoztatása nélkül. A HD 6800-asokról nem mondhatjuk el ugyanezt. A HD 6850 775/1000 MHz-es órajeleit mindössze 800/1100 MHz-ig, a HD 6870 900/1050 MHz-es órajeleit pedig 950/1200 MHz-ig sikerült megemelnünk. Ez 3/10%-os és 5/14%-os túlhajtásnak felel meg, elég régen találkoztunk ennyire "antituningos" videokártyákkal. Ezt akár rá is foghatnánk a korai chipverzióra (stepping) vagy a referenciahűtés gyenge hatásfokára, lehet találgatni. Még az is lehet, hogy az AMD nem szeretné, ha túl gyorsak lennének a 6800-asok, mert azzal a saját üzletének ártana. Mindenesetre ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy jelen pillanatban eléggé pengeélen táncolnak az új VGA-k.

Talán ennek köszönhető, hogy az Asus újonnan bejelentett, gyárilag túlhajtott HD 6850 DirectCu-jának GPU-ja 790 MHz, a 6870 pedig 913 MHz-es órajelekkel érkezik, nem éppen figyelemreméltó gyári tuning, ennél jobban el szokták engedni a lovat.

Crysis, Avatar, Just Cause 2

Az első négy tesztelt játékban a sorrend szinte változatlan. A leggyorsabb kártya továbbra is a HD 5870, őt a HD 6870 követi, majd a HD 5850 és a HD 6850 jön. Ha az AMD-nek az volt a célja, hogy HD 6800-asokat a HD 5800-asok közé lője be, akkor nagyon úgy tűnik, sikerült nekik. A gyenge tuning nem változtatott semmit a képen, Crysis Warhead alatt a HD 6850 picit közelebb került a GTX 470-hez, a HD 6870 pedig a HD 5870-hez, de nem tudták beérni őket. A GTX 460-nak egyelőre nem termett túl sok babér.

HAWX, Dirt 2, BFBC2

A következő három játékban megismétlődnek az eredmények, a HD 6870 picit lassabb a HD 5870-nél, a HD 6850 pedig a HD 5850-nél lassabb. A Catalyst 10.10 rengeteget javított a Radeonok HAWX alatt elért teljesítményén, előző tesztjeinkben az azonos árkategóriában található riválisok közül a GeForce közel a dupláját futotta a Radeonoknak. A GTX 460 ezúttal sem nagyon rúg labdába, bár azért HAWX alatt megszorongatták a HD 6850-et.

STALKER, AvP, Metro 2033, Battleforge

És végül az utolsó négy tesztelt játék alatt sincs változás.

Összegzés

Cikkünk játéktesztes része igencsak rövidre sikeredett, mert nincs túl sok mondanivaló az új kártyákról. A HD 6800 egy olyan termékfrissítés, ami az alacsonyabb előállítási költségek következtében elsősorban az AMD versenyképességét javítja, és csak másodsorban szól a teljesítményről. A HD 6870 teljesítmény szempontjából a HD 5850 és a HD 5870 közé lett belőve, a HD 6850 pedig a HD 5850 alá, ergo aki azért venne HD 6800-at a HD 5800 helyett, mert magasabb a számozása és ebből következően gyorsabb, az csalódni fog. Most akár el is kezdhetnénk szapulni az AMD-t, hogy miért egy ilyen frissítéssel szúrja ki a szemünket, de nem fogjuk, mert a HD 6800-asok megjelenése alapvetően a vásárlók szempontjából is kedvező fejlemény. A HD 5800 ára azért stagnált (vagy éppen emelkedett) az utóbbi egy évben, mert egyrészt nincs konkurencia, másrészt így is elvitték mindet (állítólag). A HD 6800 eleve alacsonyabb árazással indul, és tekintve, hogy HD 5800 teljesítményszintű kártyákról van szó, ez azt jelenti, hogy végre a HD 5800-as sebességét olcsóbban vehetjük meg, márpedig ennél többre az emberek 99%-ának biztosan nincs szüksége. Ráadásul ezek eleve olcsóbb chip köré épülnek, így a későbbi árcsökkentésnek is nagyobb az esélye. Ami a konkurenciát illeti a GTX 460 csak árával versenyezhet majd. Az 1 GB-os OC verziók a HD 6850 sebességét elérve még mindig megfontolandóak, a sima GTX-ek pedig alacsonyabb áron szintén versenyképesek, elvégre nincs mindenkinek szüksége HD 6800 szintű teljesítményre; 1920x1200-as felbontás mellé a GTX 460 is elég, legfeljebb kevesebb látványjavító effektet kapcsolunk be. Különben is az a véleményünk, hogy 1920x1200-as (vagy 1920x1080) felbontásban az ember már nem a miniatűr recéket figyeli a monitoron...

Az új Radeonok kevesebbet fogyasztanak elődeiknél, de lassabbak is, így fogyasztás per teljesítmény mutatójuk is hasonló azokhoz. Talán szerencsésebb lett volna ezeket a kártyákat mondjuk HD 6840-nek és HD 6860-nak nevezni, ez valamivel egyértelműbben utalna teljesítményükre. A HD 6750/6770 talán már túlzás lenne, mert annyival azért nem lassabbak.

Radeon HD 6850 (GTX 460 1 GB áron vagy olcsóbban)

Radeon HD 6870 (HD 5850/GTX 470 áron vagy olcsóbban)

fLeSs és Abu85

A Radeonokat ezúttal az AMD bocsátotta rendelkezésünkre.