Még egy forduló
Amikor legutóbb a Civilization-széria konzolra látogatott, egy különleges program lett a végeredmény: a kisebb pályák, az igazán komplex játékelemek hiánya, no meg a győzelem esetén vidáman táncoló tankok látványa tökéletesen illeszkedett platformokra. A világért sem állítanám, hogy a Civilization Revolution jobb lett volna, mint akkori PC-s párja, de az biztos, hogy a játszhatóságnak igen jót tett, hogy szimpla port helyett egy, a célplatform tulajdonságait figyelembe vevő új játék született. Egy évtizeddel és két teljes Civ-generációval később a kiadó most más taktikát követ: a Civilization VI konzolon is pontosan ugyanaz a játék lett, mint ami három éve számítógépeken is megjelent.
Ennek természetesen van sok igen pozitív hatása is, azonban néhány tekintetben szomorú következményekkel is számolni kell. Mielőtt azonban kitérnénk a részletekre, villámgyorsan vegyük át, hogy mi is az a Civilization, elvégre a konzolos közönség egy jelentős része jó eséllyel kimaradt e nagyszerű szériából. A sorozat lényegében az emberi civilizációt modellezi, ahol a játékos egy országot vezetve próbál világuralomra törni.
A játék egy jelentős részét a városok alapítása és menedzselése jelenti: az, hogy milyen épületeket húzunk fel, milyen egységeket képzünk ki, milyen projekteket futtatunk, óriási hatással lesz birodalmunk sorsának alakulására. Ezen felül természetesen a katonai feladatok súlya is a mi vállunkat nyomja: maguk a csaták automatikusan zajlanak két ellenséges egység találkozásakor, de a harcosok (és harci elefántok, ballisztikus rakéták és az arzenál millió egyéb tagja) vezetgetése, fejlesztése és jó karban tartása már a mi feladatunk lesz. És ez még csak a jéghegy csúcsa: már az alapjátékban is törődnünk kell a diplomáciával, a kutatás-fejlesztéssel, a tereprendezéssel, a ritka nyersanyagokkal való kereskedelemmel, a kémkedéssel és kémelhárítással, a világcsodák építésével, a vallásalapítással, illetve az államformák és az államszervezés részletkérdéseivel.
Sőt – míg a fentiek lényegében minden Civilizationről elmondhatók, a hatodik rész mindebbe egy sereg extra dolgot pakolt bele. A vallásokat például minden korábbinál komplexebben kezeli a játék, tetszés szerinti saját hitet is összelegózhatunk, és a szent helyek is kiemelkedően fontossá váltak. A városok építésénél is hatalmas újítások vannak: a települések nem egyetlen mezőt foglalnak el, mint korábban, hanem teljes vonzáskörzetüket beépíthetjük, és különféle városnegyedek felhúzásával és bővítésével specializált metropoliszokat is létrehozhatunk. A városállamok is igen kidolgozottá váltak, egy sereg eltérő módon kiterjeszthetjük ezekre befolyásunkat.
Mindent összevetve, a Civilization VI nagyszerű játék volt PC-n, annak ellenére is, hogy a kiegészítőkkel megpakolt ötödik részhez képest azért volt néhány hiányzó játékelem is. És persze az sem tagadható, hogy a mesterséges intelligencia sem képes igazán nagy ellenállást kifejteni; magasabb fokozatokon egyszerűen többet csal a gépi rivális, de okosabb nem lesz. Az elmúlt három évben két nagy kiegészítő is megjelent a játékhoz: az első, a Rise and Fall elsősorban a kormányzók bevezetésével és a lojalitás-rendszerrel egészítette ki az alap játékmenetet, a Gathering Storm pedig a természeti katasztrófákat és a minden szereplőre kiható döntéseket hozó világkongresszust vezette be – no és a sorozatban először a magyar népet is.
Mindennek ára van
A konzolos Civilization VI alaphelyzetben – a PS4 digitális piacterén 16.500 forintért – nagyjából azt tudja, amit az eredeti alapkiadás is tudott, mindössze néhány extra civilizáció (például a viking és a lengyel) kapott helyet a csomagban. Akinek a kolosszális fejlődéseket hozó két kiegészítőre is szüksége lenne, azokat egy DLC-be csomagolva tudja megvenni további 12.500 forintért. (Csak a miheztartás végett: az alapjáték iPad-verziója pár napja 1800 forintra volt leértékelve, a minden extrát tartalmazó Platinum kiadás pedig e sorok írásakor PC-n olcsóbb, mint a konzolos alapjáték.)
Konzolon is ugyanúgy rámehetünk arra, hogy vallásunkra tűzzel-vassal áttérítsük az egész világot, de a kutatások előtérbe helyezésével technikailag is leléphetjük a riválisokat. Az inkvizíciótól a nukleáris rakétákig, az erdőirtástól a bábállamok kialakításáig, az ismert történelmi személyiségek tömeges kinevelésétől a Mars meghódításáig számtalan eszközt vethetünk be a civilizációs küzdelem során. A kiegészítők közül a GatheringStorm kifejezetten fantasztikus lett, és a klímaváltozás hatásai ellen való küzdelem – vagy épp a bolygó megmentéséért vívott világszintű összefogás elképesztő nyomása – korábban nem létező dinamizmust és izgalmakat csempész a játékba. A „csak még egy fordulót!” mantra bizony ma is működik, és előfordult, hogy csak a felkelő nap kergetett el a tévé elől.
De.
De a Civilization VI így sem működik tökéletesen konzolon. Meggyőződésem, hogy működhetne, de a portolást végző Aspyr a kezelőfelület és az irányítás terén hozott néhány érthetetlen döntést. Képernyőkről kilógó szövegek, zavaróan kialakított menük (csak próbáld meg a Civilopédiát lapozgatni…), a hasznos és fontos dolgok tömegét elhallgató oktatóküldetés, és egy hiányzó funkció (az épületek és az egységek arannyal történő azonnali megvételét nem találtam meg) nehezíti a konzolos játékosok dolgát, nem is beszélve a töltési idők megnyúlásáról. Úgy félezer kört követően még a kisebb térképeken is hajlamos borzasztóan lelassulni a dolog, hát még, ha egy méretes világon tevékenykedünk egy sereg riválissal. Valamilyen szinte érthető a dolog, hisz sok változót kell kezelni – de amikor a játék még a legdurvább mai konzolokon, SSD-ről futtatva is lassabban dolgoz fel egy fordulót, mint ahogy egy nyitott világú, brutális látványvilágú program betölt, az azért már idegesíti az embert. Igaz, legalább a játék már nem szaggat, mint Switch-en, és attól a verziótól eltérően online multiplayer is van. (Publikus meccset mondjuk egyszer sem találtam, de hát a hosszú-hosszú órákig tartó Civ-meccsek szerintem különben is csak barátokkal működnek jól.)
Sokkal barátságosabb lépés lett volna, ha a konzolos játékosok a teljes csomagot megkapják egyben, ha a programot igazán zseniálissá tevő kiegészítőket nem külön kell megvásárolni – de hát hivatalosan PC-n is pont ennyibe kerül a játék. Önmagában sem rossz persze a Civilization VI (főleg, hogy itt nincs mellette egy felturbózott ötödik rész összehasonlítási alapnak), de aki szereti ezt a játékmenetet, a birodalomépítést, a fejlesztést és építést, a diplomáciát és a csatározást, azt valósággal meg fogja babonázni a két kiegészítő.
A Civilization VI tehát – főleg a kiegészítőkkel együtt – egy fantasztikus játék; csak épp konzolon drágább is és nehézkesebb is. A kontrolleres irányítás, amitől a bejelentés óta sokan tartottak, önmagában nem tett rosszat a játéknak. Igaz, meggyőződésem, hogy néhány rutinos konzolos designerrel sokkal pofásabb és áramvonalasabb irányítást is ki lehetett volna dolgozni, és csak reménykedni tudok benne, hogy a kiadó a következő hónapokra is finanszírozza a fejlesztést, hogy a kicsit durvább göcsörtöket sikerüljön lecsiszolni az amúgy remek játékról; és ki tudja, talán konzolon is sűrűek lesznek a komoly leárazások…
A Sid Meier’s Civilization VI most PlayStation 4-re és Xbox One-ra jelent meg. A játék már régebb óta elérhető PC-n, iPaden és Switch-en.
Pro:
- A kiegészítőkkel együtt ez a sorozat eddigi csúcsa;
- semmi fontos játékelem nem hiányzik PC-ről;
- Mátyás király is választható.
Kontra:
- Nagyon drága a teljes csomag;
- sokat tölt a fordulók között;
- kisebb irányítási gondok.
80
Grath