Partyjátékok ezerrel
Burnout Revenge – Crash Tournament:
Nálunk bevált módszer volt, hogy miközben Static-X megy a hifiről, egyszerre max. hatan ültünk a ps2 előtt, és golfszerűen gyűjtögettük a pontokat az egyre nehezedő pályákon, ahol csak annyi volt a cél, hogy egy előre meghatározott pontszámot kellett elérni a lehető legkevesebb nekifutással. Nincs sok boldogabb pillanat, mint amikor a haverok elismerően bólogatnak a pusztítást elnézve. Mindez már 360-on is elérhető.
RockBand I - II:
Egy kritikus egyszer felvetette, hogy vajon mi a Rockband és a GHWT egyetlen negatívuma? -Hogy soha senki nem akar énekelni. Ez azért nem teljesen igaz. A negyedik sör után az emberek egymás kezéből rángatják ki a mikrofont, és mindenki énekelni/ordítani/hörögni akar csak, hogy megmutassa, hogy ki a májer. Persze 4 sör után ez már nem olyan könnyű mint hinnénk. De akkor már senkit nem érdekel, hogy a többiek a földön fetrengve röhögnek...
Castle Crashers:
Négy kontroller, 4 ember, és a tömérdek kretén poén, amit az ember csak el tud képzelni. Amikor az emberek először játszanak vele, konkrétan nem tudják letenni a kontrollereket. nem sok olyan játékot láttam, ami 4 láncdohányost akár 3-4 órán át leköt, úgy, hogy egyikük eszébe sem jut, hogy rá kéne gyújtani. Mindemellett a legmeglepőbb, amikor hetekkel később egy Tabuparti alatt az emberek CC szinonímékkal és élményekkel mesélik el a kondenzcsíkot és egyéb kifejezéseket.
Tekken 5:
Csak egy okból nem preferálják sokan ezt a játékot. valahogy mindig Breki nyer, akármennyire részeg. Neki a vérében van. De a végén amikor vacsi vagy cigi közben még mindig arról van szó, hogy mekkora kombózás volt már és esélyed nem volt, valahogy mindenkit boldoggá tesz. Persze az is, hogy közösen utáljuk Brekit...
...őt leszámítva.
Nintendo Wii:
És végül, de nem utolsó sorban a legnagyobb változatosságot kínáló partyjáték, aminek a legnagyobb hibája a legnagyobb előnye ebből a szempontból. barmit csinálhattok, barmit eljátszhattok, tömérdek mennyiségű minijátékkal van ellátva a Nintendo Wii, elég abba belegondolni, hogy a csomag alapjául szolgáló Wii Sports mar eleve 5 minijátékot tartalmaz, és a box kivételével mindegyik játszható kettőnél több játékossal. Ha emellett még azt is vesszük, hogy a kiadás után kijött rá a Wii Play, a Warioware és azóta csak tágult ez a kör, tényleg egy elég masszív felhozatallal állunk szemben, amibe meg akár egy kétszemélyes zombilövöldözős rail-shooter is befér(Resident Evil - The umbrella Chronicles). Egyértelműen nyertes ebben a kategóriában, és valószínűleg ezzel magyarázható a piaci pozíciója is.
Kimaradtak a listából a sportjátékok, és bár tudom, hogy a FIFA mindenkinél mindent ver, de pont azért mert mégis mindenki ismeri, úgy döntöttem, hogy kihagyom a felsorolásból. Ami pedig a számozást illeti, ebbe azért nem mentem bele, mert nincs túl sok értelme. Úgyis azt veszitek elő, amit akartok, és amit az aktuális igények követelnek.
