Wi-Fi, videó, slow-motion
A kor szellemének és az igényeknek megfelelően természetesen az E-M10 Mark II is rendelkezik beépített Wi-Fi modullal, melynek segítségével nem csak letölthetjük az elkészült képeket, de vezérelhetjük is a vázat, sajnos azonban a könnyebb eszközpárosítást kínáló NFC-ről le kell mondanunk. A párosítás egyébként így sem okoz semmi nehézséget, csupán kicsit tovább tart. A művelethez szükségünk lesz az Olympus Image Share alkalmazásra (O.I.S., elérhető Androidra és iOS-re), melynek telepítése és indítása után a fényképező kijelzőjén a Wi-Fi feliratra bökve elindíthatjuk a csatlakozást. Az alkalmazáson keresztül, a telefon kamerájával a gép kijelzőjén megjelenő QR kódot leolvasva már csak jóvá kell hagynunk a kapott adatokat, és készen is vagyunk.
[+]
Ezt követően hozzáférhetünk a fontosabb funkciókhoz, böngészhetünk az elkészült képek között vagy az élőkép segítségével fotókat is készíthetünk. Az élőkép frissítése rendben van, ennyi késleltetés még belefér, és a hatótávolságára sem lehet panaszunk
[+]
A stabilizátor természetesen videózás közben is hasznos társunk lesz. Az alábbi három videóban a korábbiakhoz hasonlóan váltottunk stabilizálatlanról stabilizáltra.
Stablizátor kikapcsolva:
Szenzorstabilizátorral:
Szenzor- és digitális stabilizátorral:
A nem túl izgalmas, viszont szemléletes lépcsőzés után pedig itt egy utcakép, ahol csak a szenzorstabilizátort aktiváltuk.
A videóból kapunk slow-motiont is 120 fps formájában, de csak VGA felbontás mellett, ami valljuk be, nem sokat ér manapság. Ellenben jóval használhatóbb funkció, hogy egy adott sebességgel készített felvételt akár lassabban is lejátszhatjuk, pl. 60 fps → 24 fps, ami ugye 2/5-ére csökkenti a sebességet. Mindezt vázon belül, mindenféle egyéb szerkesztő program nélkül.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
