Multimédia, HDR és API
A GP104 nehezebben emészthető részei után a könnyedebb adatok következnek. Multimédiás fejlesztés, hogy megújul az NVENC nevű hardveres kódoló blokk, amit még anno a Kepler vezetett be; az új rendszer mostantól a H.264-es és a HEVC videók transzkódolása mellett a 10 bites HEVC-vel is megbirkózik. A dekódolásnál is megjelent a 10 és 12 bites HEVC támogatása, illetve VP9 is.
Hirdetés
Fontos előrelépés, hogy a Pascal architektúra új kijelzőmotort is kapott, így lehetővé vált a már elérhető HDR kijelzők, illetve az év második felében érkező HDR monitorok támogatása is.
[+]
A GP104-re épülő GeForce GTX 1080 esetében a kijelzőkezelés alapjaiban nem sokat változik, továbbra is maximum négy megjelenítő köthető rá, és az új VGA a szokásos dual-link DVI mellett három DisplayPort 1.2-es aljzatot kínál, illetve marad a HDMI 2.0-s interfész is. Annyit itt is fontos kiemelni, hogy az NVIDIA szerint képesek támogatni a DisplayPort 1.3-as és 1.4-es interfészt is, de konkrét hitelesítés hiányában ezt még nem lehet ráírni a termékekre.
Érdekes extra lesz még a Fast Sync funkció, ami tulajdonképpen egy speciális vertikális szinkron. Működése úgy néz ki, hogy amelyik programban a meghajtóból kényszeríthető a V-Sync, ott a Fast Sync is használható, és ennek segítségével a hardver kizárja a pufferelést. Helyére egy alternatív logika kerül, ami gyakorlatilag mindig csak egyetlen képkockát számol, mégpedig az aktuálisat, ezt elmenti egy memóriaterületre, és a következő kész képkocka is ide kerül. A Fast Sync előnye, hogy a lehető legkisebbre csökkenti a késleltetést, miközben megmaradt a vertikális szinkron által biztosított, képtörésmentes megjelenítés. A technológia ugyan teljesen szoftveres alapokon nyugszik, de használatához Pascal architektúrára épülő grafikus vezérlő szükséges. Mindemellett fontos kiemelni, hogy a rendszert olyan programon belül nem lehet használni, amelyik nem engedi meg a meghajtónak felülírni a beépített vertikális szinkronra szolgáló funkciót; ilyen az összes DirectX 12 és Vulkan API-n futó, illetve az egyes DirectX 10 és 11 API-t használó alkalmazások.
Az API-kra rátérve a Pascal a Maxwellhez képest nem sokat változott, így nagyjából ugyanazokat a DirectX 12 és Vulkan funkciókat támogatja. A DirectX 12 esetében érdemes kiemelni, hogy a Pascal architektúra már támogatja a konzervatív raszterizáció TIER_2-es szintjét. A Maxwell ebből csak a TIER_1-es szintet volt képes használni, de ez a gyakorlatban nem sokat ért, mivel pont az a funkció hiányzik belőle, ami a konzervatív raszterizációnak egyáltalán értelmet ad. Emiatt a konzervatív raszterizációnak a programozók is minimum ezt a szintjét céloznák.
A bekötési modell esetében némiképp csalódás lehet, hogy megmaradt a TIER_2-es szint, vagyis az NVIDIA nem váltott a legjobb TIER_3-asra. Utóbbi azért lenne fontos, mert lehetőséget adna a pure bindless modellre, vagyis a bekötés gyakorlatilag processzorra rót többletterhelés nélkül valósulna meg. Ugyanakkor valószínű, hogy az NVIDIA úgy gondolja, hogy az aktuális DirectX 12-es meghajtóikban mérhető többletterhelés nem annyira kritikus, hogy megérje a hardver nagymértékű áttervezése, ami a TIER_3-as szint eléréséhez szükséges.
Végül az SLI-nek is érdemes egy kis figyelmet szentelni, mivel kiderült pár apró részlet, amely a korábbi híreket más megvilágításba helyezi. Egyrészt az természetesen igaz, hogy az új SLI HB hidakkal csak két GPU támogatott, de opcionálisan használhatók a régi SLI hidak is. Ilyen formában megmarad a három- és négyutas SLI lehetősége is, ugyanakkor elvész a skálázódás 4K-s felbontáson, illetve felette. Az NVIDIA hivatalosan a hagyományos SLI hidakat maximum 2560x1440 pixeles felbontásra és 60 Hz-es frissítésre ajánlja, felette mindenképpen jobb konstrukció az SLI HB.
Ahogy azt egy korábbi cikkünkben leírtuk, a GP104 először csak a GeForce GTX 1080 Founder Edition verzióban lesz elérhető, méghozzá május végén, ára 699 dollár lesz.
Abu85
