Ki korán kel, szörnyeket lel
Ahhoz képest, hogy bő tíz éve még csak a legelszántabb importőrök próbálták PSP-jükön karmokká feszített ujjakkal elsajátítani a szörnyvadászat tudományát, ma a Monster Hunter a mainstream fővonalában van – e pillanatban például a Wilds a legjobban fogyó játék Steamen. A változásért szinte kizárólag a 2018-as World felelős, ami explicit módon a játékosbázis megnövelésére, a Japánon kívüli világ bevonására készült – és e téren is kolosszális sikert aratott. És bár készülnek epizódok a „régi” közönségnek is, a Capcom a World megközelítését továbbvivő Wilds fejlesztésére koncentrált leginkább. Az új játékosok megszólítása továbbra is fontos – és már megjelenés előtt sikerrel járt a terv, hiszen én is újoncként vonultam ki a frontvonalra: még sosem játszottam Monster Hunter játékkal, úgyhogy most egy friss szörnyvadász osztja meg tapasztalatait. A veterán rajongóknak persze nem kell aggódnia, hiszen a fejlesztők a Worldhöz hasonló tisztelettel és odafigyeléssel készítették el a Wilds-epizódot is – új tájakkal és szörnyekkel szórakoztatva mindenkit, alig néhány kacifántosabb megoldást kicsiszolva a megszokott dolgok közül.
Az első lépés a szörnyhekatombák felé természetesen a karakterszerkesztő meghódítása – itt örvendetesen sok lehetőség és állítható mérce vár ránk, úgyhogy aki a Monster Huntereket egyfajta barbár divatbemutatóként élvezi leginkább, az ismét elsőrendű kiszolgálást kap. Karakterünk küllemén később is bármikor módosíthatunk, ha mondjuk egy páncél vagy sisak miatt új frizurára vagy szemszínre lenne szükség. Főhősünkön túl hűséges palico macskatársunkat is személyre szabhatjuk, sőt, amennyiben úgy kívánjuk, szőrös kis barátaink mostantól a nyávogás helyett emberi nyelven is megszólalhatnak. A történet az emberek elől eddig elzárt Tiltott Földekre való utazással nyit, hogy ott nyomára bukkanjunk a titokzatos Fehér Harag nevű fenevadnak, valamint feltérképezzük a külvilágtól elzárt világot. Magáról a történetről nem is osztanék meg többet: a fővonalbeli Monster Hunterek mintájára most sem ez van fókuszban, a fordulatok és események általában nem a karakterekhez kapcsolódnak, hanem elsősorban az új ellenfeleket és helyszíneket vezetik fel drámai módon.
Természetesen egy szörnyvadász számára a legfontosabb eszközt dédelgetett, babusgatott, megannyi szinten keresztül fejlesztett fegyvere jelenti – ezúttal is a korábban látott 14 eltérő kategóriából lehet választani. Vannak ezek közt konzervatív megoldások (kard és pajzs, íj, csatakalapács) és kicsit vadabb dolgok is, mint a nehézlándzsát ágyúval kombináló gunlance, a barátságos rovarok felhőjét hordozó penge, az insect glaive, vagy az akció közben alakot váltó switch axe. Minden fegyvertípus teljesen egyedi kombókkal, ritmussal és taktikákkal rendelkezik, így egy-egy váltás majdnem olyan radikális átalakulást hoz, mintha egy verekedős játékban hirtelen új karakterre ugranánk. Kedvencünk megtalálása ezért több órát is igénybe vehet, amit a legalább ilyen hosszú gyakorlási időszak követ majd a fronton. Ha bizonytalankodnánk, Alma nevű segítőnk néhány kérdés megválaszolása után felmutat a számunkra talán ideális fegyverre. Természetesen a fegyverek mellett számtalan páncél is elérhető: a legtöbbet továbbra is az elejtett bestiák bőréből és más darabjaiból varrathatjuk meg, így mindegyik a forráslény tulajdonságait viseli mondjuk súly, fizikai védelem vagy éppen tűzellenállás terén. Utazásunk során segítségünkre lesz új hátasunk, a Seikret, ami pillanatok alatt képes eljuttatni minket a kívánt célterületre – sőt, amennyiben szeretnénk, akár hátra is dőlhetünk pihenni kicsit míg ő elcipel minket egyenesen a küldetéshez.
Szárnyas hátasunk előnyei azonban messze túlmutatnak az utazáson, ugyanis amellett, hogy tárolni is tudja extra eszközeinket, segítségével lehetőségünk van hordozni egy másodlagos fegyvert is, így lovaglás közben bármikor válthatunk ezek között – ha úgy kívánjuk, akár két azonos típusú, de más tulajdonságokra, különleges hatásokra kigyúrt fegyverrel is felturbózhatjuk arzenálunkat. Ahogy vadásszuk a különféle szörnyeket, úgy válnak elérhetővé az új fegyverfejlesztések és páncélvariációk, melyek legyártásával harci képességeink jelentősen megnőhetnek. Ezekre szükség is lesz, hiszen a vadabb ragadozók, de néha még a felbőszült vegetáriánus lények is képesek megtorolni minden hibánkat, így nem mindegy, hogy mi védi a hátsónkat, illetve, hogy milyen gyorsan tudjuk legyalulni életerő-csíkjukat. A tájékozódás segítésére egy 3D-s térképet is kapunk, amit ugyan több óra volt megszokni, egy idő után kifejezetten hasznosnak bizonyult, és egyszerűen megtaláltam rajta a levadászandó szörnyeket, valamint a különböző nyersanyagokat. Utóbbiak gyűjtésében ezúttal is segítségünkre lesz a csuklónkra erősített parittyánk, amivel akár különböző speciális tölteteket is lőhetünk ki harc közben – ezek tárháza pedig sokat bővült a Worldhöz képest.
Terepszemle
Most térjünk rá a játék leglényegesebb elemére: a vadászatra. Minden küldetés előtt érdemes alaposan felkészülni, hiszen a siker kulcsa a brutálisabb lényeknél (a tüzes Nu Udra nevét talán itt dobnám be) sokszor a megfelelő előkészületekben rejlik. Az egyik legfontosabb lépés a szükséges felszerelések elkészítése: különféle csapdákat, töltényeket, gyógyitalokat és erősítő főzeteket állíthatunk elő, melyek szinte nélkülözhetetlen társaink lesznek a harcban. Ha már jól ismerjük a kiszemelt szörnyet, a célzottan megválasztott fegyverzet és páncélzat szintén elengedhetetlen – ám nem szabad lebecsülni a főzés jelentőségét sem. Sátrunkban – vagy hordozható grillsütőnk segítségével akár a vadonban is – ínycsiklandó ételeket készíthetünk, melyek különböző ideig tartó erősítő hatásokkal ruháznak fel minket. Ráadásul az étkek látványa is rendkívül gusztusos, nem egyszer azon kaptam magam, hogy megéheztem a látványos tálalástól. A vadászat megkezdésére több lehetőség is akad: segítőnknél, Almánál választhatunk küldetést, felkészülhetünk a saját sátrunkban, vagy akár menet közben, egy véletlenszerű összetűzés során is belevethetjük magunkat egy óriási, több fázisból álló, az egész pályán végigsöprő küzdelembe.
Számos küldetéstípus közül választhatunk: folytathatjuk a kampányt, ismételten megküzdhetünk a már legyőzött szörnyekkel, vállalhatunk mellékküldetéseket és részt vehetünk időszakos eseményeken is. A vadászat során érdemes kihasználni a környezet által nyújtott lehetőségeket: hatalmas sziklákat zúdíthatunk a gigászi bestiákra, más lényeket csalhatunk be a harcba, vagy akár Palicónk segítségével elterelhetjük magunkról a figyelmet. Fegyverünk állapotára szintén oda kell figyelni, ugyanis a penge viszonylag gyorsan tompul, ezért akár küzdelem közben is élezésre szorulhat. Az újdonságok sorát gazdagítja a fókusz mód, amely lehetővé teszi, hogy pontosabban célozzunk a szörnyek meghatározott pontjaira, valamint most már a szörnyeken keletkezett sérüléseket is láthatjuk. Ezt kihasználva súlyos sérüléseket okozhatunk: a megfelelő helyen eltalált lények nemcsak masszív sebzést szenvednek el, de egy pillanatra meg is bénulhatnak. A sebzések helyén maradandó sebhelyek keletkeznek, így az adott pontot újra kihasználni már nem lehetséges.
Ha sikeresen legyőztük a kiszemelt fenevadat, lehetőségünk nyílik megnyúzni azt, hogy a nyert nyersanyagokat új páncélok és fegyverek készítéséhez használjuk fel. Egy teljes felszerelés összeállításához azonban valószínűleg nem lesz elegendő egyetlen vadászat, így előfordulhat, hogy többször is szembe kell néznünk ugyanazzal a szörnyeteggel. A küldetések végén extra jutalom és pénz üti markunkat, ám utóbbi mértéke csökkenhet, ha a harc során a szörny kiütött minket (vagy társainkat). Külön köszönet a fejlesztőknek, hogy immár nincs szükség a korábban megszokott lootolási idő kivárására – amint végeztünk, azonnal lezárhatjuk a küldetést. A környezet dinamikusan változik, ami közvetlen hatással van a szörnyek viselkedésére is: bizonyos lények kizárólag adott időjárási viszonyok között bukkannak fel, ami még izgalmasabbá teszi a vadászatot. Természetesen a fentiek ugyanúgy élvezhetők egyedül és akár négyfős csapatokban is: bármely szörny ellen közösen szállhatunk harcba barátainkkal, vagy akár ismeretlen vadászokkal. Ha a küzdelem hevében úgy érezzük, jól jönne a segítség, egy jelzőfény fellövésével mások támogatását is kérhetjük – sőt, amennyiben nem találunk elérhető játékost, abban az esetben gép által irányított társak csatlakoznak hozzánk, akik szintén kiválóan helytállnak a csatatéren.
A történet befejezése korántsem jelenti a kaland végét, hiszen ekkor nyílik meg a High Rank lehetőség, amely új küldetéseket, vadászati szinteket, szörnyvariációkat és számos egyéb érdekességet tesz elérhetővé. A fejlesztők már előre bejelentették a közelgő frissítéseket is: az első új fenevad, a hatalmas leviatán Mizutsune már tavasszal érkezik. A teszt PlayStation 5-ön zajlott, és míg e platformon a bétaverzió során teljesítményorientált módban is komoly akadozásokkal találkoztunk, a végleges kiadás sokkal stabilabb élményt nyújtott – néhány elhanyagolható röccenéstől és az elvártnál homályosabb képminőségtől eltekintve nem tapasztaltam komolyabb problémát. (PC-n nem láttam ezt a verziót, de nagyon kíváncsi leszek rá, hogy ott mekkora az előrelépés a korábbi tesztverziókhoz képest.) Azok számára, akik a részletgazdag látványt helyezik előtérbe a képkockaszám helyett, külön opció áll rendelkezésre, míg a kompromisszumot keresők egy kiegyensúlyozott módot is választhatnak, amely a vizuális minőség és a teljesítmény között keresi egyensúlyt.
Mi tehát a végső következtetés? Vajon érdemes új vadászként belevágni a Monster Hunter Wilds világába? Az első néhány, kultúrsokkal felérő órában erre talán még habozva válaszoltam volna, ám a tesztidőszak második felére a játék annyira magába szippantott, hogy szinte alig tudtam letenni a kontrollert. Végre kiismertem fegyvereim működését, kellően felkészültem a küldetések előtt, és fokozatosan elsajátítottam a vadászat fortélyait. Amikor egy gigászi Rathalos bukkant fel a látóhatáron, már alig vártam, hogy belevethessem magam a küzdelembe! A Monster Hunter Wilds világa él és lélegzik. Változatos helyszínei és sokszínű lényei dinamikusan reagálnak a környezetükre, így sosem érezzük statikusnak a kalandot. A fegyverek cserélgetésével teljesen eltérő játékmeneteket próbálhatunk ki, míg a nyersanyagokból készített páncélok és harci eszközeink nemcsak a fejlődés szempontjából elengedhetetlenek, de a változatos dizájn révén frissítő vizuális élményt is nyújtanak. A sorozat veteránjai még új fegyverzet és radikális átalakulások híján sem fognak csalódni a Wilds nyújtotta élményben, az újoncokat pedig csak bátorítani tudom, hogy merjenek belevágni! A játék valóban egyedi és felejthetetlen kalandot kínál mindenkinek, aki hajlandó felfedezni a vadon veszélyekkel teli, ám lenyűgöző világát.
A Monster Hunter Wilds PC-re, PlayStation 5-re és Xbox Series konzolokra jelenik meg 2025. február 28-án. A játék dobozos verzióban is megjelenik.
A tesztjátékot a magyar forgalmazó Cenega Hungary biztosította.
Összefoglalás
A Monster Hunter Wilds a Capcom legendás szörnyvadász-sorozatának legújabb része, amely a World által kitaposott utat követi, célja pedig továbbra is az, hogy a hardcore rajongók kiszolgálása mellett a szélesebb közönséget is megszólítsa. Bár rendszereit tekintve óriási átalakulás ezúttal nem volt, változatos harcrendszerével, színes és dinamikus világával, valamint fantasztikus vidékeivel és faunájával friss élményt nyújt a régi vágású és az újonc szörnyvadászoknak is. Bár középszerű története durván 25 óra alatt végignézhető, a játék lényegi részét nem a sztori, hanem a (kooperatív) vadászat adja, a stáblista után megnyíló lehetőségek pedig kétszer ennyi játékidővel kecsegtetnek.
A Monster Hunter Wilds legfőbb pozitívumai:
- Változatos harcrendszer a 14 fegyvernek köszönhetően;
- gyönyörű, életteli, az eddigieknél dinamikusabb világ;
- apró, de kreatív és hasznos újítások minden téren;
- hatalmas és változatos bejárható terület.
A Monster Hunter Wilds legfőbb negatívumai:
- A történet még mindig középszerű;
- kisebb teljesítmény-hibák.
Balga Bence