Hirdetés
CD-formátumok
- CD-DA (Digital Audio): A piacon kapható legtöbb zenei CD formátuma. Ez az eredeti változat a hőskorszakból, amikor még csak zenetárolásra használtak a lemezt (Audio CD vagy CD-Audio-nak is nevezik). Persze ekkor még nem DA volt a megnevezés, ezt csak később akasztották rá. A CD felülete hangsávokra van tagolva, amelyek közt 2 másodperc szünet van. Akik grabbeltek már, azaz CD-ről leszedtek számítógépre zenét, azok biztosan tudják, hogy a .wav kiterjesztésű file-ok ezt a CD hangkódolást képezik le.
- CD-ROM (Read Only Memory): Ez a szabványos adattároló formátum, amelyet 1985-ben a Sony és Philips közösen indított útjára. A 90-es évek első felében minden programnak gyorsan kiadták a CD-s verzióját (nekem még megvolt a legendás Civilization nevű játék eredeti gyári CD-n, pedig csak 3MB-ot foglalt el a 650-ből). Népszerűségét pont ennek a hatalmasnak számító 650MB-nak köszönhette.
- CD-ROM XA: A ROM változatot kicsit felturbózták audio és videó képességekkel, ezért alkalmas multimédiás feladatokra.
- Mixed Mode CD: Adatokat és hangsávokat is tartalmaz. Először az adatok vannak rögzítve és ezt egy vagy több audio track követheti. Ezzel csak akkor van gond, ha betesszük egy régi CD-lejátszóba, ami gyanútlanul lejátssza az első session-ben lévő másolt Windows95-öt, ami mint tudjuk, nem hangzik valami jól. Félretéve a tréfát, tényleg elég kellemetlen hangokat ad ki ilyenkor a hifi, Windows ide vagy oda.
- CD-Extra: Ugyanúgy adatokat és hangsávokat tartalmaz, mint a Mixed Mode CD, azzal a különbséggel, hogy míg az előzőben minden egy session-ben helyezkedik el, ez már egy multisession-ös formátum. Az első session-ben audio track-ek vannak, a CD-lejátszó csak ezt látja, a többi session-be pedig azt teszünk, amit csak akarunk.
- CD-I (Interactive): Audio-videó sávok vannak rajta.
- Video CD: MPEG1 kódolású, elég jó minőségű filmet tartalmaz.
- CD-XA Bridge Disc: Az XA és I ötvözete. Videó és fotó CD-k készítésére használják.
Ezeket a formátumokat még véletlenül sem szabad összekeverni a CD-R, CD-RW megnevezésekkel. Ezek nem a CD tartalmáról, hanem az írhatóságáról adnak információt. Tehát ez egy más kategória. A CD-R (Recordable) egyszer írható, míg a CD-RW (ReWritable) újraírható lemezt takar. Azt hiszem, a CD-RW előnyeit nem kell ecsetelgetnem. Folytatva az előző gondolatmenetet, a CD-olvasók rendkívül gyorsan elterjedtek és napról-napra jelentek meg az egyre gyorsabb eszközök. A verseny a szerény egyszeres (150 Kbyte/másodperces) olvasási sebességgel kezdődött, de mára a 40x, 50x sebesség sem ritka. Persze ezek csak névleges értékek, a valódi olvasási sebesség (átlagértéke) úgy 25-30x-os ezeknél az olvasóknál. Majd pár éve megjelentek az első írók, ezek ára sokáig az egekben trónolt. Szépen lassan, mint általában a számítástechnikában, ezeknek az ára is elkezdett csökkenni. Mára már elérte a sokak által megfizethető szintet, manapság már nem számít luxusnak. Sőt, egyre többen választják az adat archiválásának ezt a formáját. Az .mp3 kiterjesztésű zenék virágkorában alig akad ember, akinek ne lenne egy jó válogatása. A kisebb cégeknek is érdemes elgondolkodni egy ilyen irányú beruházáson, mert sok időt és pénzt lehet megspórolni adataink biztonságos elmentésével. Ennyi bevezetés után, azt hiszem, itt az ideje, hogy valami konkrét eszközzel is szolgáljak.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
