Szatyornyi Kirby

A megszokott – még ha kicsit ki is bővített – elszipkázható képességek mellett azonban Forgotten Landet tud újdonságot is nyújtani: Kirby ezúttal már nem csak hozzá hasonló méretű élőlényeket, hanem nagyobb tárgyakat is megpróbálhat beszívni. Igaz, egy autó, egy italautomata, vagy egy óriási izzó még az ő gigáján is megakad, és ilyenkor úgy néz ki hősünk, mintha egy rikító rózsaszín, végtelenül aranyosan mosolygó ponyvát szíjaztak volna az adott eszközre – ami persze önmagában is igen szórakoztató látvány. Ráadásul ezekkel a fura zabálási kísérletekkel hősünk mindig egy ideiglenes új képességet is kap. Egy lifteskocsira tapadva másként elérhetetlen magasságokba juthat el, vagy akár a plafonon levő kapcsolókat is aktiválhat – egy vízvezetékre rácuppanva pedig a japán gömböc a magyar kiskakaséhoz hasonuló begyével több köbméter folyadékot szíhat be, hogy aztán feszülő szatyorhoz hasonlóan totyogjon tovább, vízágyújával eloltva a tüzeket, eltakarítva a tintapacákat, megsemmisítve akár a legnagyobb gépeket is. Ez volt az egyik kedvencem, a másik pedig az, amikor Kirby egy fémkarikára csavarodik rá, és nevetséges korongként járja apró léptekkel a pályát – ilyenkor puszta leheletével képes minimalmokat aktiválni, egész seregeket elfújni, vagy éppen csónakra állva vad tempót diktálni a hullámokon.

Bár ez a megoldás hoz néhány, a caplatós-ugrálós játékmenetet megszakító autóvezetős vagy levegőben siklós szakaszt is, azért továbbra is ez uralja a játékidőt. A szinte teljesen lineáris pályák végére való eljutás általában ezúttal sem nehéz dolog – Kirby képességei pokoli erősek, ráadásul hősünk meglepően sokat tud a levegőben evickélni, így az elrontott ugrások sem feltétlenül vezetnek halálhoz. Mivel viszont minden pálya titkok tömegével van felruházva, a játékos pedig önkéntelenül is megpróbálkozik ezek összegyűjtésével, a Forgotten Land így is állandó taktikázásra és keresgélésre készteti az embert.

[+]

Ha valaki csupán a nyilvánvaló utat követve végigmegy a pályákon, az kimarad a játék legravaszabb, legkreatívabb részeiből, azon szakaszokról, ahol néha időre kell cselekedni, máskor meg egy adott képességet kell valami különleges módon használni. A megkeresendő Waddle Dee-k majdnem mindig ilyen helyekre vannak elrekesztve, és a minden szinten változó extra feladatok is megkövetelik a kíváncsiságot. Ezekre a kis lényekre pedig szükség lesz: nem csak a városkájuk bővül folyamatosan az ő felszabadításukkal, de a rendes pályákat követően minden világban a főellenséghez vezető utat is ők tudják megnyitni.

[+]

A Forgotten Land egy rendkívül vidám, mindig szórakoztató játék lett, de az nyilvánvaló, hogy nem abban a ligában játszik, mint mondjuk a Super Mario Odyssey – ahhoz túl egyszerű a pályatervezés, és túl alacsony a kihívás szintje. (Ha mindenképpen hasonlítgatni kellene, akkor inkább a 3D Worlddel rokonítanám.) Még akkor is így van ez, ha az első világban tapasztalható „minden pályán elsőre megtaláltam minden titkot” diadalérzetet elég hamar el kell felejteni – olyannyira, hogy egy idő után a főellenfelek már képesek igazi problémákat is okozni, és akár többször is vissza kell térnünk egy-egy helyszínre, hogy egy alaposan eldugott feladatot megtaláljuk és megoldjunk. (A főellenfeleknél ez kötelező is lesz, mert a titkos feladatok egy része valamelyik konkrét képesség használatát írja elő.) Sőt, a végigjátszás után az arénában megnyíló feladatok már szó szerint nehezek lesznek, próbára térve nem csak a Kirby-veteránokat, de jószerivel mindenkit.

[+]

Szerencsére ez sosem irritáló feladat, mert a Forgotten Land is egy kreatív ötletekkel teli, vidám játék lett, ami ráadásul ugyanúgy feszül a tartalomtól, mint a vízzel teli Kirby. A sztoripályák és a képességeket oktató szintek mellett van egy, a megmentett Waddle Dee-k számának növekedésével együtt növő városka is, ahol nem csak igen hasznos épületek nyithatók meg (az aréna rengeteg díjjal kecsegtet, az étteremben vásárolt kaját pedig akár elvitelre is kérhetjük, hogy a pályákon faljuk be azokat), de a moziban újranézhetjük a meglepően igényes átvezető jeleneteket, a horgászat és a bárpultoskodás pedig szintén igen élvezetes minijátékokat jelentenek. Emellett kipróbálhatjuk a kétjátékos-módot is, amelyben a második karakter ugyan nem Kirby, tehát nem tudja beszívni ellenfeleit, de lándzsájával és harcművészetével így is igen hatékony tud lenni. Az egyedüli extra lehetőség, amely engem cseppet sem vonzott, a több száz figura gyűjtögetése volt – ezekből egyszerűen túl sok van ahhoz, hogy egyáltalán felvetődjön bennem a 100%-os gyűjtemény összeállításának terve.

Mindez odáig vezet, hogy bár az első végigjátszás körülbelül tíz órát igényel, a kimaxolásokkal, minijátékokkal, titkok felderítésével (illetve az ekkor megnyíló remixelt pályákkal) nagyon könnyen eltölthető még legalább egyszer ennyi idő a játékban bármiféle vontatottság-érzet, vagy monotonitás nélkül is. Néhány szívós főellenségnek köszönhetően kicsit nehezebb talán, mint a korábbi felvonások bármelyike, de a bármikor elérhető könnyű mód erre is gyógyírt jelent. Egyszerűen jó érzés játszani ezzel a rózsaszín pamaccsal, látni és kihasználni minden mafla átalakulását – ugyanolyan nagyszerű dopamin-termelő ez a felvonás is, mint a Kirby-sorozat legtöbb darabja. Megannyi másik, Switch-en – siker és minőség tekintetében – teljesen új korszakot nyitó, új szintet elérő Nintendo-sorozattal szemben nem gondolom úgy, hogy a Forgotten Land is valami ugrásszerű előrelépés lenne, de így is a hosszú sorozat legjobb darabjáról van szó. Akinek pedig mostanában szüksége lenne némi koncentrált jókedvre, őszinte mosolyra, vidáman dúdolt zenékre, ennél jobb játékot nem találhat erre a célra.

A Kirby and the Forgotten Land kizárólag Switch-re jelent meg.

Összefoglalás

Egyfelől egy teljesen tipikus Kirby-játék: végtelenül aranyos, pompásan néz ki, és élmény vele játszani. Másfelől megint tele van apró újításokkal, amelyek miatt sokkal többé válik egyes részei összességénél – a bővülő város, a fejleszthető képességek, illetve a tárgyak beszippantása mind rengeteget ad hozzá a játékhoz. Nem csak gyerekeknek!

A Kirby and the Forgotten Land legjobb vonásai:

• A zenétől a látványig minden vidámságot sugároz
• A fejleszthető képességeket tényleg kihasználó pályatervezés
• A hatalmas tárgyak elnyelése fantasztikusan működik
• Megdöbbentően sok érdekes extra tartalom van benne
• A könnyű mód és a kooperatív mód miatt tökéletes gyerekeknek is

A Kirby and the Forgotten Land leggyengébb pontjai:

• A sztori igen fura irányokba kalandozik el

Bényi László