IWILL KA266-R

EV6 266MHz-en - a RAM sem marad le (Iwill KA266-R)

Asszem, nem mindennapi lapot sikerült kézhez, 3.3 megapixeles Canon gépünkkel pedig lencsevégre kapni, ugyanis nálunk járt az Iwill egyik legújabb alaplapja, a DDR-SDRAM-okkal fűthető, Socket A-s, KA266-os. Rajta az Acer első komolyabb chipkészlete, az ALi MAGiK1, amely ugyan még a standard North/South Brigde-es megoldásokra hajaz, hiszen ő maga is így építkezik, azonban a rendszer igencsak masszívnak bizonyult, és bár a 133-as FSB-t az alaplap hivatalosan is támogatta, az efölötti értékekkel már nem tudott mit kezdeni.

Nem úgy, mint az Iwill KK266-os, KT133A-s lapja, amelyik csak 150MHz fölött lendül bele igazán - a lapot szerkesztőségünkbe várjuk, hamarosan.

"DeLorean helyett"

Amíg a Procomp lapját olcsó alternatívaként ajánlhattuk mindenkinek, addig az Iwill board nem épp a kispénzűeknek készült. Olyannyira nem, hogy az SDRAM árak mélyrepülését egyelőre nem követő DDR-RAM-ok még szinte megfizethetetlenek. Itthon. Részben azért is, mert alig kapni őket.. A megfizethetetlenség persze relatív, azonban amíg az SDRAM-ért lassan már nekünk fizetnek, csak vigyük el minél hamarabb, addig a Double Date Rate szóhármassal megkülönböztethető új generációs holmikért még tűvé kell tenni a várost. Persze csak annak, aki nem olvas minket, hiszen szó lesz forgalmazókról és árakról is. Azonban egyelőre tegyünk tisztába pár dolgot, hogy megalapozott döntést hozhasson a nyájas olvasó, amikor az Iwill lapja, vagy csak maga a DDR-es platform mellett dönt. Vagy elveti azt.

Az elvetés persze csak pillanatnyi elmezavarnak lesz betudható, mert rövidesen már az EstFM Export Memory cuccosának reklámjába is belevétetik majd a DDR címke, mert ez a jövő útja.

Csak időutazóknak?

Hirdetés

Akik a jövő útját szeretnék járni már ma, azoknak DeLorean szupersportkocsi helyett csak egy Iwill lapba kell beruházniuk, azaz, hogy inkább kettőbe.. Mert a 128Mb PC2100-as Samsung DDR-SDRAM-ért szinte még egy lap árát le kellett szurkolni. Mindezekhez képest a proci szinte bagatell, belépő szintnél maradva az eddigi két komponens együttes árának kb. a tízede.. Persze a kövér lúd axióma alapján ("ha lúd, legyen.."), egy 650-es Duron eléggé komolytalanná tenné a bátor időutazókat, tehát inkább gigás TBird-re tessetek voksolni, úgy illik.

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy cikkünk végleges formába öntésekor már volt élő ára a PC1600as DDR moduloknak, és ezek már nem is voltak olyan szörnyen irreálisak, 64/128/256Mb-ot 14/30/55e ft-ért jegyzett a nagykeres lista, jövő hétre rendelve és persze nettó.

Thunderbird-Spitfire-Palomino-Appalosa: versenylovak a névadók

Még szerencse, hogy nálunk mindez nem volt kardinális kérdés, hiszen a gyárilag szorzó-lock nélküli 600-as Duron-unk, azóta már az MSI K7T Turbo (KT133A) lapjában rója a köröket, és feltehetőleg már alig emlékszik az Iwill-re. Hiába, a hosszú távú memória (DDR?..) nem épp a CPU-k sajátja, vagy mi a szösz.. Mi persze annál inkább, és kell is emlékeznünk, ha a Transcend DDR-es lapját korrektül szeretnénk majd hozzámérni az Iwill-hez. (ha már a jövő latolgatásáról esett szó..) Azonban a gyártókkal és platformokkal vakuzás után csapjuk végre a levesbe!

Akik olvasták eddigi egyetlen Iwill-es írásunk, azoknak vélhetően nem kell bemutatni a márkát, akik pedig nem tartoznak az előbbiek közé, azok olvassák csak el.. :) De jelen dolgozat konzisztenciáját nem felhígítandó, pár szóban azért felidéznénk, mitől Iwill az Iwill. Ez a kérdés (mitől mi a mi..) már a Procomp revink kapcsán is rendkívüli jelentőséggel bírt, és ott igen érdekes össze(nem)függésekre derült fény.

Sajnálatos módon arra viszont nem, hogy a Procomp-nak igenis van rendes, magyar képviselete, a Flashdesign személyében, valamint arra sem, hogy a jobb helyeken 2 év gart adnak rájuk, kérjétek számon nyugodtan a kiskereken..

Dióhéj I.

Tehát pár szóban: 12 éves történelem, SCSI-s alapfejlesztések, folyamatos innováció, Tajvan után már Európában is - több éve, ISO címke a cégnek/termékeknek, egy ideje már itthon is hozzáférhető.

Régi-új szlogen

Dióhéj II./a - chipset

Mint említettük, az alaplap az ALi MAGiK1 chipkészletre épül, amely ugyan képes az SDRAM támogatásra, mégis, jelenleg "csupán" DDR-re korlátozott változatokkal találkozni. Ilyen az Iwill lapja is. A két "híd" sima PCI buszon tartja a kapcsolatot, ennyiben tehát nem trendi az Acer üdvöskéje, semmi V-Link, meg Hub Architecture (ICH).. A North Bridge (M1647) a CPU-val max. DDR 266MHz-en (EV6) kommunikál, a memória PC1600/PC2100-as modulokból is felépülhet, és összesen 6 Bank áll rendelkezésre. Ez azért is érdekes, mert erre egyedül az Iwill lapja képes, a többiek beérik 2db (DDR-RAM esetén ugye..) 184 pin-es DIMM Slot-tal. Sokaknak persze még egy modul is drága, de ez más kérdés.. Viszont fontos momentum, hogy 133-as FSB-vel érkező Athlon-jainkat "PC100"-as DDR-RAM-mal -alapból- nem kínálhatjuk meg, mert a chipset az aszinkron memória management-et nem hozza: a szinkronizáció okán beiktatandó latency-kkel már nem lenne olyan makulamentes a működés. Más kérdés, hogy a 133-as TBird-ök is szorzó-lock mentesíthetők, így a rendszer lefele kompatibilitása megoldható.. (főképp azért, mert az Iwill-en lehet szorzót állítani) Persze a 4x-es AGP support is ott figyel, bár ezt leginkább akkor kéne szóba hozni, ha hiányozna.. A South Bridge (M1535D+) semmi extra, ATA/100, 6 USB, AC97-es soft-codec, bár ez utóbbinak szinte semmi haszna, hiszen a lapra integrált C-Media CMI-8738 chip 4.1-es hangzásvilágától irdatlan távolságban leledzik..

Északról délre..

Dióhéj II./b - DDR-SDRAM

Már vagy tucatszor említettük a DDR-RAM-ot, azonban a terminológia, lehet, hogy nem mindenkinek világos. Double Date Rate - ez is elhangzott, de még ez sem abszolút magyarázat.. Elvileg annyiról van szó, hogy az órajel mindkét "ága" hordoz információt, tehát az SDR-es modulokhoz képest "kétszeres" sávszélesség adódna. Azért az idézőjel, mert ez messze nem igaz, kb. 60-70%-kal szolgáltat több sávszélességet egy PC1600-as DDR modul, mint PC100-as társa. És ugyan az előbbi mondatból kihallható a 16*-os "többség" is, szó sincs 1600MHz-ről, hiszen mindössze a RAM sávszélességére vonatkozik a megjelölés (100.000.000*64*2/8 byte), ami 1600Mb pro secundo. És ha 133MHz-es (DDR 266) a RAM-unk, akkor ugyanilyen alapon beszélhetünk 2128Mb-os sávszélességről, azaz PC2100-as modulról. A szép az egészben csak az, hogy amíg egy videókártyánál feketén-fehéren látszódik a nyereség, ha DDR-RAM-ról van szó, az alaplapoknál ez már korántsem ilyen egyértelmű. A PIII-hoz készített DDR-es chipset-ek nem sokat adnak hozzá a régi-új architektúrához - az "elszálló" sávszélességgel igazán csak a P4 tud majd mit kezdeni, de ez egy másik időutazás.. Nem így az Athlon-ok, ahol a DDR 200MHz-es FSB-hez képest, eleddig még a PC133-as RAM-ok is bőven szűkek voltak. Ez változik meg most.

A jövő útja

A DDR-RAM persze nem az egyetlen alternatíva a CPU-k sávszélesség igényének kipipálására, hiszen itt van nekünk (még egy ideig) a Rambus, akinek RDRAM moduljai szintén egy lehetséges utat jelölnek, bár temérdek gyártó út helyett inkább utálattal gondol a high-tech ipar legarcátlanabb vámszedőjére.

Hogy melyik a jobb, megoszlanak a vélemények, de a DDR-RAM pl. még így is sokkal olcsóbb, és az RDRAM még így is jobban skálázódik, ráadásul a Play Station 2-ben is RDRAM feszít..

A videokártyákhoz képest még így is csekély..

A külföldön már emberi (értsd: megfizethető) árú DDR modulokkal ellentétben, az RDRAM-ok úgy globalice drágák, a legnagyobb aránytalanságot egy honi forgalmazó árlistáján szereplő Intel Vancouver (i820-as) lap (9e-ért), és a hozzá való 128Mb RDRAM (46e-ért) között fedeztem fel.

Layout, ilyesmi

Az alaplapot mozgató technológiák ismerete mellett azonban ne felejtkezzünk el magáról a lapról sem, és bár a képek sokat elárulnak, röviden foglaljuk össze a jellemzőket.

Pár megjegyzés. Az Iwill ugye már nem bajlódik ISA slot-tal, értjük miért, de megérteni már nem olyan könnyű - manapság még lenne mire használni. A 3. DIMM foglalat Iwill-es kuriózum, máshol nincs, csak kettő. A floppy csatlakozó igen érdekes helyre került, hogy mennyire praktikus, ki-ki döntse el maga.. A tápot is el lehetett volna ügyesebben helyezni, a legtöbb helyen és helyzetben ez a megoldás biztos nem előnyös. A CPU foglalat tájolása okán, a hűtőbordát rögzítő kallantyú könnyen belóghat az első RAM slot fölé - szűkös a hely, nem vitás. Az Iwill jó szokásához híven, itt sem tesz különbséget PS/2 port és PS/2 port közt, az egér és a billentyűzet szabadon felcserélhetők, bár a színkódolt kivitelű foglalatok nem maradnak el. Az AMR slot végülis jó helyen van, de egyszer azért szívesen letesztelnénk egy belevaló egységet is.. A North bridge-re ugyan jár alapból hűtés, de a lap így is csak 133MHz-ig bírta, aztán bemondta az unalmast.

Korai öröm

Az alaplapból egyelőre az 1.3-as a legutolsó széria, azonban nálunk még egy korai példány járt, VCore állítást ez még nem tudott. (ezt a hiányt az 1.3-as széria már orvosolja) Persze a feszültséget legkönnyebb magán a CPU-n átrajzolni, így mi is 1.88V-ot állítottunk be Duron-unknak. A 6-os szorzó maradt a régiben, ekkor 133MHz-ig bírta a lap, és mert maga a proci sem volt egy világbajnok darab, a szorzóállítás teszteléséhez mindössze egy 7*120-as beállítást eresztettünk rá a lapra - semmi gond, bár ezen egyáltalán nem lepődtünk meg. A laphoz kapott PC2100-as Samsung DDR-SDRAM-ok a lehető legjobb paraméterekkel bírtak, kár hogy a hivatalos 133MHz-en felül nem állt módunkban kipróbálni őket. Teszteredények kicsit lejjebb.

Minek nevezzelek?..

Az Iwill-nél az alaplapokból mindig készül egy "könnyített" kivitel is, ezekről általában a RAID controller-t spórolják le, azonban a mi lapunk a full extrás verzió volt, ezért is a "-R" jelzés a nevében. Az AMI chipje valójában egy CMD 649-es controller, csak a neve más, mindenesetre RAID 0/1/0+1-es protokollokkal boldogul, bár sokak szerint az IDE (akár ATA/100-as, akár kisebb) RAID-ezés csak játék, ezek a chip-ek még bőven terhelik a CPU-t is, nemígy SCSI-s társaik, de ez messze vezet..

Tesztközel

Elvileg itt kéne kiderüljön, hogy mennyivel jobb technológia ez az egész DDR-es dolog, de sajnos ez még várat magára, hiába minden előzetes elméleti fejtegetés. Bár a Sisoft Sandra eredményei impozánsak, ennél többet bajosan mutathatunk. Frame rate-ekkel nyilván nem lenne sok értelme előhozakodni, az más lapra tartozik, így hát marad a Sandra, szívünk egyetlen királynője..

136MHz már sok volt a jóból..

Mindent egybevetve, és persze a zsűri most sem volt könnyű helyzetben, az Iwill lapja remek darab, még ha a DDR-SDRAM-okra egyelőre nincs is feltétlen szükség. Egyértelműen erre halad az iparág, azaz nemsokára már a csapból is DDR memória folyik majd, de manapság még leginkább presztízs-technológia ez, a gyakorlati haszna csekély. Erről tanúskodtak a benchmark-ok is, a programok ugyan megérzik a DDR-es alap(lap)okat, de mi már kevésbé, akkor is leginkább a pénztárcánk vonatkozásában. Az Iwill azonban mindent megtett, hogy lapja a megvásárlás utáni próbatételeket könnyedén viselje - az alaplap nálunk hibátlanul működött, gyerekbetegségeket alig regisztráltunk. Az igazi próbatétel persze csak ezután kezdődik, a tesztüzem mindig kicsit elfogult, már az időfaktor okán is..

(keopsz!)