Hirdetés

Fejlesztési pokol

Bizonyára senkinek nem mondok azzal újdonságot, ha azt állítom, videojátékot nem egyszerű manapság fejleszteni. Kis túlzással talán az is elmondható, hogy az elmúlt évtizedben számos cég döntött úgy, hogy a minőség helyett a mennyiségre helyezik a hangsúlyt, így folyamatosan kapjuk a megszokott címeket, holott biztosan sokan örülnek egy-egy újdonságnak. Szerencsére az elmúlt hónapokban számos remek címmel gazdagodtunk, ezek közé tartozik ettől a héttől a Ninja Theory berkeiben készült Hellblade: Senua’s Sacrifice.

A játékot 2014-ben mutatták be először a nagyközönségnek (maga a fejlesztés már korábban indult), azonban a premierre elég sokat kellett várnunk. Ez részben a megváltozott körülményeknek is köszönhető, másfelől azonban a fejlesztőket is nem kevés peches momentum érte. Többek között az eredetileg kiszemelt színésznő az utolsó pillanatban mondta vissza a munkát egy Netflix project miatt, így lett Melina Juergens a főszereplő, aki nem más mint a Ninja Theory videoszerkesztője. Az sem segítette őket, hogy nem tudtak egy külsős mocap stúdióval dolgozni, így fogták magukat és a saját tárgyalójukat alakították át egy motion capture teremmé. A kisebb-nagyobb problémák miatt a megjelenés napja is többször módosítva lett, de sokak örömére a PlayStation 4 változat mellett PC-re bejelentették a játékot.

Kis érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a Ninja Theory nem indie játékként tekint a Hellblade-re, ők ugyanis egy AAA minőségű játékot akartak letenni az asztalra csökkentett áron. Sikerült nekik vajon? Nagyon is, elöljáróban elég ha csak annyit mondok, hogy minden hibája ellenére a Hellblade: Senua’s Sacrifice az utóbbi évek egyik legjobb, legélvezetesebb és egyben legkülönlegesebb alkotása lett.

Szerelem a halálon túl

Kicsit nehéz a sztoriról és annak körítéséről úgy írni, hogy ne spoilerezzünk el dolgokat, de azért megpróbáljuk. Az alaptörténet szerint mi a kelta Senuát fogjuk irányítani egy különös utazásban, amelynek az a célja, hogy megmentsük szerelmének lelkét az egyik viking pokolból, vagyis Helheimből, akit nem más ural mint Hela Istennő. Hősnőnknek nincs egyszerű dolga, útjára magával viszi kivégzett szerelme fejét, ugyanis a kelták szerint abban lakozik a lélek. Bár magányos küldetésnek tűnik a terve, mégsem lesz egyedül, Seuna ugyanis pszichózisban, azaz elmebajban szenved, aminek köszönhetően a teljes végigjátszás alatt számos hangot hall a fejében. Meglepetésünkre ez nem fogja zavarni a játékosokat, sőt bizonyos helyzetekben még segíteni is fognak minket, akár egy-egy csatában is hasznosnak bizonyulhatnak.

Ettől függetlenül Senua elméje egyre inkább a sötétség felé halad, érdekes lesz látni mi történik vele a befejezéskor. Magáról a játékmenetről érdemes néhány szót említeni. Ha le akarjuk egyszerűsíteni, a Hellblade egy TPS nézetű, misztikus kalandjáték akció és puzzle elemekkel. Utóbbira egy érdekes megoldást találtak ki a fejlesztők, bizonyos részeken ugyanis csak akkor tudunk túljutni, hogy ha megtaláljuk a lezárt ajtón látható rúnák formáját, felhasználva bizonyos tereptárgyakat. Egy idő után biztos lesz olyan, akiket ez kicsit zavarni fog, lévén nem kevés ilyen feladat van a játékban, de ettől függetlenül mindig volt okom arra, hogy tovább keressek egy-egy jelet. Hamar ráérezhetünk a harcokra is, három különböző támadásunk mellett lesz egy fókusz nevű képességünk is, ez egyfajta mini-bullet time-nak is felfogható, ez idő alatt többet tudunk majd sebezni az ellenfeleinken, sőt amikor démoni/szellemi alakban vannak csak így tudjuk megtámadni őket. Érdekesség, hogy semmilyen RPG elemet nem találunk a játékban, sem nyílt világot, de még csak egy inventory rendszert sem, így felszerelésünk egyáltalán nem lesz módosítható.

Az első csata a játékban

Ha a külcsínt és a hangokat nézzük, akkor a játékról elmondható, hogy egy audiovizuális remekmű. A Hellblade nem csak PC-n, de PlayStation 4-en is gyönyörű, bugokkal a végigjátszás alatt szinte egyáltalán nem is találkoztunk, az egész mondhatni úgy tökéletes, ahogy van. A hangokat külön érdemes megemlíteni a zenékkel együtt, ugyanis ezeknek köszönhetően mondhatjuk el azt, hogy a programot nagyon ajánlott fej- vagy fülhallgatóval kipróbálni, fantasztikus hatást érhetünk el így. A sok pozitív dolog mellett azért nem szabad elmenni a negatívumok mellett sem, hiszen a Hellblade sem hibátlan játék. A 30 euróért (30 dollár/25font) beszerezhető program mindössze 6-8 órányi tartalmat kínál, ez egyeseket zavarhat, főleg mert ha figyelünk a pályákra, akkor a gyűjthető rúnákat is összeszedhetjük egy végigjátszás alatt. (Érdemes meghallgatni őket, számos extra információt kapunk a viking világról, magáról Helheimről) A túlzott repetitív puzzle elemek sem fognak mindenkinek tetszeni, valamint akadnak olyan helyek, ahol először azt hisszük majd, hogy végtelenül élednek újra az ellenfelek.

Ami engem leginkább zavart, az a feliratozás problémája, ugyanis számos alkalommal fordult elő, hogy a főszereplő vagy a hangok a fejünkben nem pont azt mondták, mint amit leírva is láttunk. Nyilván ez nem őrült nagy hiba, de nem szabad elmenni mellette, talán egy patch-ben később javítják majd. Összességében a Hellblade: Senua’s Sacrifice-ról elmondható, hogy egy kifejezetten jól sikerült alkotás, hősnőnkkel együtt mi is részt vehetünk egy olyan utazásban, amelynek célja nem más mint az elfogadás, belső démonaink legyőzése egy olyan kalandban, amely nem csak testileg, hanem lelkileg is megviseli a szereplőket.

Mi élveztük minden egyes percet amit a programmal tölthettünk, reméljük a Ninja Theory következő alkotása is hasonló remekmű lesz.

A Hellblade: Senua’s Sacrifice PC-re és PlayStation 4-re jelent meg augusztus 8-án, mi utóbbin teszteltük a programot.

Pro:

• Audiovizuális mestermű,
• élvezetes, érzelmes narratíva,
• viking/kelta körítés,
• különleges atmoszféra,
• csökkentett ár mellett AAA minőség.

Kontra:

• Problémák a feliratozással,
• egyeseknek repetitív harc- és puzzle rendszer.

90

oriic