Tényleg van verseny?
De nem csak vezeték létezik. A mobilinternet vagy a WiMAX a GTS-Datanetet sosem érdekelte?
A WiMAX-ban gondolkodtunk. Évek óta figyeljük e technológia alakulását, de egyre inkább úgy látjuk, hogy nem lesz sikertörténet, nem ugrott rá a piac, holott évek óta elérhető. Öt évvel ezelőtt még mi is hittünk benne, be is jelentettük, hogy fogunk ilyen hálózatokat építeni a kezünkben lévő 3,5 GHz-es frekvenciára alapozva, de nem tudtunk működő üzleti tervet gyártani a technológia köré, annyira drágák voltak a berendezések.
De nem érzi fenyegetésnek, konkurenciának a mobilinternetet? Mert még ha a WiMAX valóban egyre inkább marginalizálódik is, az olyan vezeték nélküli technológiák, mint a jóval nagyobb iparági támogatást élvező LTE, egyre versenyképesebb sávszélességet biztosítanak, és idővel alighanem vállalati szintű szolgáltatásra is alkalmassá válnak.
Hirdetés
A mobilinternet terjedését nyilván nem lehet figyelmen kívül hagyni. Sőt, ha megnézzük a tavalyi statisztikákat, az internetszolgáltatásban ez volt az egyetlen olyan részterület, amely számottevően növekedett. Az ADSL stagnál, a kábeles széles sáv enyhén nő, de a mobilinternet szárnyal. Ennek ellenére én úgy gondolom, hogy nem jelent valódi fenyegetést a vezetékes technológiák számára, mert sem sebességben, sem kapacitásban nem fogja soha utolérni ezeket. A vezetékes hozzáférés 2,4 kbps-ról mostanra 120 Mbps letöltési sávszélességig jutott lakossági szinten, ilyen látványos fejlődést a mobil sosem fog tudni felmutatni, mindig a vezetékes megoldások mögött fog kullogni.
Nem is gondolkodnak abban, hogy nyissanak a mobilszolgáltatások felé?
Manapság divat az ügyfélnek többféle távközlési szolgáltatásból álló csomagot kínálni – ez még hiányzik a portfóliónkból, noha mutatkozik rá igény. Ezért nem kizárt, hogy nyitunk ebbe az irányba, de jelenleg nem ez az elsődleges prioritás.
Térjünk vissza a vezetékes szolgáltatáshoz. A GTS-Datanetnek is van saját optikai gerinchálózata, illetve vannak kiemelt ügyfelei, akikhez közvetlenül is elvitte a hálózatot, tehát van arra példa, hogy saját alépítménnyel együtt épít hálózatot.
Természetesen. Az országos gerinchálózatunk 2200 kilométer hosszú. A fővárosban a fontosabb ügyfelekhez közvetlenül is el tudjuk vinni az optikát, egy nagyobb irodaházba például egyértelműen érdemes elmenni, mert megtérülhet a beruházás.
Ha ilyen esetekben bekopogna a Magyar Telekom és helyet kérne magának az alépítményben, mire számíthatna?
Röviden: mivel mi nem vagyunk kötelezettek, nem kell beengednünk. Ugyanakkor persze számos példa van arra, hogy üzletelünk egymással, ettől egyáltalán nem zárkózunk el. De nekünk tényleg szűkösek a kapacitásaink. Gondoljunk csak arra, hogy a régi, örökölt alépítményeket még rézkábeleknek építették, öklömnyi vastag rézkábeleknek, ma pedig ujjnyi vékony optikai szálakat vezetünk – ezért nálunk valóban léteznek szűk kapacitások, míg a veterán telefontársaságoknál egyszerűen kell hogy legyen szabad alépítmény-kapacitás.
Azt mondja, az alternatívoknak köszönhető a piaci verseny. Ahol verseny van, ott van választási lehetőség is. Ma Magyarországon van a fogyasztóknak valódi választási lehetősége?
A Nemzeti Digitális Közmű alapötlete arra a megállapításra épül, hogy Magyarország közel háromezer helységének nagyjából egyharmada olyan, ahol adott a választás lehetősége. A települések másik harmadában legfeljebb egy vagy két szolgáltató van jelen, azaz vagy egyáltalán nem lehet választani, vagy korlátozott a választási lehetőség, a fennmaradó harmadban pedig egyszerűen nincs internet. Tehát a válaszom a kérdésre: van is, meg nincs is.
De ez területfüggő is. Például ha az ADSL-piacot nézzük, e szegmensben egészen másként áll hozzá a nagykereskedelemhez a Magyar Telekom és az Invitel. A Magyar Telekom lehetővé tette, megengedte, sőt egy idő után szívesen is vette ezt a konstrukciót, mert felismerte, hogy ez a számára is hasznos értékesítési csatorna – az Invitel erről nem így gondolkodik. Ezért például az Invitel szolgáltatási területén jóval kevesebb szolgáltató jelent meg nagykereskedelmi partnerként. Budapesten ugyanakkor rendkívül erős a verseny, többek között azért is, mert megjelentek a nem szabályozott kábeles internetszolgáltatók...
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
