Bevezető, helló Turing!

Az NVIDIA tavaly szeptemberben, jó két év szünet után mutatta be legújabb generációs grafikus processzorát, a Turingot, és vele az RTX 20xx szériát. Most induló cikksorozatunkban végigmegyünk az új GPU-val érkező kártyákon, tehát az RTX 2080 Ti, RTX 2080, RTX 2070 és RTX 2060 modelleken, illetve külön megnézzük majd azt is, hogy a valós idejű sugárkövetés, illetve a mélytanulásos supersampling, a DLSS mit hoz nekünk, felhasználóknak a konyhára. Első írásunkban, tartva magunkat a piacra érkezési sorrendhez, gyorsan áttekintjük, hogy mit tudnak a csúcsmodellek, vagyis az RTX 2080 Ti-re és 2080-ra épülő grafikus kártyák, különösen a korábbi csúccsal, a Pascalra épülő GTX 1080 Ti-vel összevetve. Hogy lesz gyorsulás, az nyilvánvaló – a kérdés inkább az, hogy mekkora, és hogy ennek fényében a jelenlegi 1080/1080 Ti tulajdonosoknak érdemes-e elgondolkozni a váltáson.

Turing architektúra

Nem szabad felületesen elsiklani az új GPU-k megjelenésével párhuzamos GTX-RTX névváltás felett, az R ugyanis, mint mindenki tudja, a Ray-tracingre, vagyis a sugárkövetésre utal, és ez azért fontos, mert mutatja azt, amit egyébként az NVIDIA vezetője, Jensen Huang is több előadáson hangsúlyozott már: a cég szerint a számítógépes megjelenítésben a jövő egyértelműen ezé a technológiáé. Ebből a szempontból az RTX sorozat pedig csak az első lépcső, ahol a hardver egyelőre valamivel előrébb jár, mint a szoftver.

[+]

Ami az architektúrát illeti, erről korábban már részletes elemzést írtunk, így ezt nem ismételjük meg. A most bemutatásra kerülő RTX 2080 Ti és 2080 mellett még az RTX 2070 és 2060 alkotja az eddig bejelentett Turing-családot, természetesen kiegészítve mobil oldalon a „sima” és a Max-Q változatokkal. Ezekhez csatlakozhat a későbbiekben az öszvér GTX 11xx sorozat, melyből pont a valós idejű sugárkövetést lehetővé tévő elemek hiányoznának. Ez abból a szempontból mindenképpen zsákutca, hogy az RTX nyújtotta valódi előnyökről le kell mondani, de egyelőre az RTX családtagok árai olyan magasságban mozognak, hogy az NVIDIA nem engedheti meg magának, hogy ne kínáljon valamit azoknak is, akik nem kívánnak 300 dollár feletti áron grafikus kártyát vásárolni.

[+]

Visszatérve jelen írásunk alanyaira tehát, a következő grafikus kártyák fognak versenybe szállni:

Miért hiányzik a Vega, tehetjük fel a kérdést – a válasz pedig az, hogy, mint korábbi tesztünkben is látszott, az AMD jelenlegi csúcskártyája nagyjából a GTX 1080-nal versenyez – a 1080 Ti viszont egyértelműen gyorsabb nála. Az RTX sorozat számára tehát a Radeon VII jelentheti az első szóba jöhető vetélytársat – ez azonban csak később érkezik a piacra.

ASUS ROG Strix RTX 2080 OC 8GB és 2080 Ti OC 11GB

Nem véletlenül mutatjuk be a két kártyát együtt: annyira közeli testvérek, hogy kívülről csak a típusjelzést hordozó matrica segít megkülönböztetni őket. A szemfülesebbek persze biztos kiszúrják, hogy a 2080-as verzió rendelkezik valami extrával, amivel a 2080 Ti nem: a gyártó FanConnect II funkciójához tartozó ventilátor-kivezetésekkel. Ennek lényege, hogy a kártya képes az általa felvett teljesítmény függvényében két külső ventilátort vezérelni, ami lehetővé teszi például, hogy a ház szellőztetését magasabb fokozatra kapcsolja, ha éppen játszunk. Ugyanakkor a 2080 Ti változatról esetünkben csak azért hiányoznak a csatlakozók, mert ez egy nagyon korai modell, a végleges, boltokba kerülő példányokra már felkerül a két négytűs kivezetés. Felhívnánk még a figyelmet az apró kapcsolóra, mellyel Performance és Silence beállítás között lehet váltani – ez a hűtőventilátoroknál alkalmazott vezérlési görbe alakját módosítja.

[+]

A kártyákon alkalmazott hűtési megoldás már ismerős a korábbi ROG Strix Gaming szériáról, azaz három darab, 88 mm átmérőjű ventilátor dolgozik egy 2,7 foglalatnyi helyet elfoglaló hűtőborda-monstrumon. A ventilátorokat némileg átdolgozták tavaly óta, például változott a lapátok formája, mindezt a jobb hatékonyság érdekében. A ventilátorok alatt és felett található bevágásokban kaptak helyett az Aura Sync-kompatibilis RGB LED-ek – ezzel kapcsolatban jó hír, hogy a kártyák hátoldalán található nyomógombbal ezeket egy pillantás alatt kikapcsolhatjuk.

[+]

A bordázat maga nikkelezett, és valójában két, különálló részből áll: a tényleges bordák a GPU-t és a fő VRM részleget hűtik – ebben hat darab hővezető cső is segítségükre van, melyek minden irányba kanyarogva biztosítják, hogy a hő minél nagyobb területen oszoljon szét. A kártya merevítését, illetve a memóriák, és pár kiegészítő energiaellátó elem hűtését egy külön fémkeret látja el, amely a hátsó oldalt burkoló fémlemezzel van összecsavarozva, így szendvicsszerűen fogják közre az egyedi NYÁK-ot.

[+]

Tovább haladva a kártya belseje felé, az áramköri lapon már észrevehetőek a különbségek a 2080 Ti és a 2080 között: nemcsak a GPU különbözik (előbbinél TU102-300A, utóbbinál TU104-400A), de természetesen utóbbin kevesebb a RAM. Mindkét esetben ugyanazokat a Micron 8RA77-D9WCW DDR6 chipeket kapjuk, ebben tehát nincs eltérés, van viszont a tápellátásban, a nagyobb kártya ugyanis 16+3, kisebb testvére 10+2-es kialakítást kapott.

ROG Strix 2080 OC [+]

ROG Strix 2080 Ti OC [+]

A kimenetek oldalán mindkét kártya öt csatlakozót kínál: két HDMI és két DisplayPort áll rendelkezésre, és persze megtaláljuk a Type-C konnektorként megjelenő VirtualLinket is.

Gigabyte AORUS 2080 Ti Extreme

Versenyzőink közül a legbrutálisabb, legkülönlegesebb kinézetű ez a VGA, amely nemcsak kikapcsolt állapotában egyedi, de bekapcsoltban is: az egymáson átlapoltan forgó ventilátorok ugyanis egy-egy lapátjukon külön LED-eket hordoznak, így az átlagnál jóval érdekesebb effekteket csikarhatunk ki belőlük. Az igen komoly, három foglalatot teljes egészében elfoglaló egység ugyan valamivel rövidebb, mint a versenytársak, viszont a második ventilátortól induló „kidudorodás” jelentős magasságnövelő tényező.

[+]

A hűtési megoldás a gyártó Windforce Stack 3X rendszere, mely három, egymással ellentétes irányban forgó ventilátort használ a bordázat felett. Ez a bordázat két egységből áll, melyeket összesen hét hővezető cső köt össze a GPU-t, a tápellátást és a memóriákat is érintő talpakkal. A GPU-val egyébként a hővezető csövek közvetlenül is érintkeznek. A komoly hűtés nemcsak optikai tuning: már a gyárilag erősen húzott a GPU, Boost órajele az alap 1545 MHz helyett 1770 MHz, amely szerény 15 százalékos túlhajtást jelent, míg az ASUS 2080 Ti-jéhez képest 7 százalék az előny.

[+]

Az egy egységet alkotó bordázatot és ventilátort leszerelve kapásból az áramköri laphoz jutunk, a Gigabyte nem alkalmaz olyan merevítést, mint az ASUS – cserébe viszont a kártya dobozában lapul egy speciális kiegészítő, amivel a gépházban megtámaszthatjuk a kártyát, hogy ne a teljes súlyával igyekezzen a PCIe foglalatot kitépni az alaplapból.

[+]

A kártya hátoldalán természetesen nem hiányzik a megszokott fémborítás, amelyen a sólyom jelzés kapott egy szép RGB háttérvilágítást. Ezen – és a ventilátorokon – kívül van még hely a világításnak: a felső élen található két ablak sem menekült meg, ezek közül a kisebbiknek annyi extra haszna van, hogy a ventilátorok álló helyzetében a Fan Stop felirat világít rajta.

[+]

Az egyedi NYÁK-on a TU102-300A GPU-t találjuk, illetve egy 16+3 fázisú tápmegoldást, melyet 2 x 8 tűs csatlakozó lát el extra mennyiségű energiával. Extra tudással itt kapcsolók vagy csatlakozók képében nem találkozunk, de a kijelzőkimenetek oldalán már vannak érdekességek, nevezeten ezek száma: összesen hét darabot kapunk, három HDMI-t, három DisplayPortot és egy Type-C-t. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyszerre hét monitort használhatunk, a négy kijelzőre vonatkozó korlátozás továbbra is él, de a rendelkezésre álló variációk száma elég nagy.

MSI RTX 2080 Ti Gaming X Trio

Az MSI-nél nem jellemző a visszafogott dizájn, és ezt a kártyamonstrumot sem vádolhatjuk majd azzal, hogy meglapulna a háttérben. Először is, már mérete is tiszteletet parancsoló, a közel 1600 gramm tömegű egység 327 mm hosszú, 140 mm magas és 2,7 foglalatnyi helyet igényel magának. A versenytársakhoz képest nem csak egy picit extrémebb tuninggal (alapbeállításon már 1755 MHz boost órajellel indul) hívja fel magára a figyelmet, hanem azzal is, hogy a két 8 tűs PCIe tápkonnektor mellett egy harmadik, 6 tűs csatlakozó is került rá.

[+]

A rengeteg elfűtött watthoz komoly hűtés szüséges, ehhez a cég saját Tri-Frozr megoldását alkalmazta, amelyet már több korábbi kártyán is láthattunk, kevesebb ventilátorral szerelt testvérei pedig rengeteg helyen felbukkannak. Jelen esetben viszont három, vékony, de sok lapáttal rendelkező ventilátor az, ami a levegőt szállítja, közülük a két hátsó nagyobb átmérőjű. Ezek, a versenytársakhoz hasonlóan alacsony GPU-hőmérsékletnél passzívak, működés közben pedig egy méretes, két részre osztott bordázatra fújják a levegőt.

[+]

Ez a bordázat összesen hét, ide-oda kígyózó hővezető csőhöz (hat 6 mm-es és egy 8 mm-es) csatlakozik, melyek a nikkelezett réztalpról szállítják el a meleget. A bordázat része egyébként az a hőelosztó lemez is, amely a hátsó és az első VRM részleget hivatott hűteni, míg a memóriák és néhány más elem egy külön fekete hőelosztót kapott.

[+]

A GDDR6 modulok egyébként a már megszokott, Micron gyártotta 8RA77-D9WCW-k, míg a GPU képében a TU102-300A teljesít szolgálatot. Itt jegyeznénk meg, hogy az eddigi összes kártyánál látott „A” végződés arra utal, hogy válogatott egységről van szó, amelynél engedélyezett a túlhajtás. Ebben segítségére van a 14+3 fázisú tápellátás.

[+]

Nem lenne a kártya MSI, ha nem világítana, mint a karácsonyfa: esetünkben a ventilátorok alatt és felett elhelyezkedő, fehéres betétek mögé kerültek az RGB LED-ek, melyeket természetesen a Mystic Light rendszerrel is összehangolhatunk.

Külön említésre méltó extrák tekintetében az MSI nem kényeztet annyira el bennünket: bár a csomagban kapunk egy, a kártya hajlását csökkenteni hivatott fémmerevítést, de például BIOS profilok közötti váltást lehetővé tévő kapcsolót, LED-et letiltó gombot vagy éppen extra ventilátorcsatlakozót már nem. A kivezetések is a megszokott menüből jönnek: három DisplayPort, egy HDMI és egy Type-C áll rendelkezésre.

Tesztkonfiguráció, szoftverek

Az RTX sorozat tesztjét természetesen az RX 590-nel bevezetett, új VGA-tesztplatformmal végezzük, amelynek alapját az egyre több szálat kezelni képes játékokra is gondolva a következő konfiguráció adja:

A mérésekhez a következő játékcsomagot állítottuk össze:

Eredmények

A számok elég szépen mutatják, hogy hova érkezett az RTX 2080 és 2080 Ti: hajszálra pontosan a 1080 Ti tetejére dobta le őket az NVIDIA. Érdekes látni egyébként, hogy az új generáció nem hoz drasztikus előrelépést, és csak egyetlen „lépcsőfokkal” kapunk jobb eredményeket, azaz az eddigi csúcsmodell, a 1080 Ti még mindig képes az új „majdnem csúcsmodell” RTX 2080 szintjét hozni. Tekintetbe véve persze azt, hogy az előbbi már szó szerint kifutó modell, így az NVIDIA tulajdonképpen nem lövi magát lábon, aki erre a teljesítményszintre vágyik, annak eddig a 1080 Ti-t kellett megfizetnie, mostantól pedig az RTX 2080-at fizeti meg.

[+]

[+]

[+]

[+]

[+]

[+]

[+]

[+]

A 2080 Ti játéktól függően közel 20 százalékos, tehát elég határozott fölényben van a 2080-hoz képest, ami ugyan szépen hangzik, de a legtöbb esetben mégsem jelent igazán előnyt, hiszen sok játékban már a 2080 is elég ahhoz, hogy 4K-ban, mindent kimaxolva is bőven elfogadható sebességet kapjunk, így a 2080 Ti tényleg csak a maximumra vágyók vagy a 144 fps alatt nincs élet filozófia követői számára nyújt pluszt. Más lesz persze a helyzet később, amikor tovább fejlődnek a játékok, így eljön majd az az időszak, amikor játszható/nem játszható alapon hozunk majd döntést a 2080 és a 2080 Ti között.

Fogyasztás

Érdekes módon nem csökkent, de nem is nőtt jelentősen az RTX széria energiaigénye, ha adott teljesítményre vonatkoztatjuk: a különbség az RTX 2080-at vizsgálva a 1080 Ti-hez képest nagyjából 8 százalékkal kedvezőbb, míg a 2080 Ti már 14 százalékkal hasznosítja hatékonyabban a konnektorból érkező energiát.

A fogyasztáshoz viszonyított teljesítményeknél látszik, hogy a tuninggal mennyire csökken a hatékonyság.

[+]

Ahhoz képest, hogy milyen teljesítményekről beszélünk, a hőmérsékletek még egész visszafogottnak tekinthetők. Mindezt az ASUS kártyái tudják a leghalkabban, majd utánuk az MSI következik, végül a Gigabyte az, ahol a ventilátorok a legjobban hallhatóak, de egy összeszerelt gépházban még így sem feltűnő.

[+]

Értékelés

Jött, látott és győzött az RTX 2080/2080 Ti páros, de ez nem meglepő, hiszen az eddigi leggyorsabb GPU-t leváltó új generáció csúcsmodelljétől el is várható ez a viselkedés. Azt egészen biztosan kijelenthetjük, hogy ez a két GPU egyformán alkalmas arra, hogy a mai játékokat még komoly minőségi beállítások mellett is 4K-ban élvezhessük, ahol pedig kihasználható a sugárkövetés és a DLSS, ott különleges effektekben is részünk lehet.

[+]

A két GPU közül az RTX 2080 az, ami kiérdemli a tetszett díjat – simán hozza azt a teljesítményt, ami ma kell a 4K-hoz, az RTX 2080 Ti pedig hiába gyorsabb 20 százalékkal, ha közben jó másfélszer(!) annyiba kerül. Ezzel pedig el is érkeztünk az RTX 2080-as család legnagyobb gondjához, ami az árazás. A „sima” 2080 esetében talán még mondhatjuk, hogy ezzel nincs igazán gond, sajnos az utóbbi hónapokban, években hozzászokhattunk a felsőkategóriás videokártyák magas árazásához.

Az általunk tesztelt ASUS ROG Strix RTX 2080 OC grafikus kártya 320 000 forint körüli áron érhető el, ami nagyjából megfelel a teljesítményben vele egy szinten mozgó, 1080 Ti-vel szerelt kártyákénak – már ahol még kaphatóak, hiszen a 1080 Ti kifogyóban van, egyre kevesebb helyen találkozhatunk vele. Persze RTX 2080-ra épülő VGA-t találunk olcsóbban is: az árak 240-250 000 forinttól indulnak. Ehhez képest az RTX 2080 Ti 380-390 000 forinttal nyit, de a tesztelt ASUS ROG Strix 2080 Ti OC 490 000 forint körül vásárolható meg – ennyiért sokan nem VGA-t, hanem inkább egy igen pofás, komplett PC-t vesznek.

[+]

A tesztelt kártyák közül talán a Gigabyte AORUS 2080 Ti Xtreme volt a leginkább figyelemreméltó: különleges dizájn, egyedi világítás, már alapból komoly tuning jellemzi. Sajnos a magyar boltokban egyelőre nem érhető el (de Nyugat-Európában is sok helyen csak előrendelést vesznek fel rá), és az MSI Gaming X Trio is ritka, mint a fehér holló – arra ugyanakkor nem számíthatunk, hogy bármelyik is olcsóbb lenne az ASUS termékénél, mely általában 1450-1500 euró közötti áron vásárolható meg – nagyjából ezen a szinten mozog az MSI is, a Gigabyte Xtreme pedig kicsit magasabban, az 1500 eurós szinten van.

[+]

Az ASUS ROG Strix Gaming páros, bár alapból konzervatívabbra hangszerelték, a leghalkabb: még tuningolva, teljes terhelésen sem zúg annyira, mint a többiek. A Silent és Performance üzemmód közötti váltást lehetővé tévő kapcsoló, a LED-eket egy nyomásra kikapcsoló gomb és a Fan Connect II csak tovább növelik vonzerejét. Az utolsó funkció különösen azért hasznos, mert mindegyik bemutatott modell a gépház belsejét fűti, ezzel pedig a leadott hőmennyiség függvényében külön trükkök nélkül is automatikusan gyorsulhatnak a ventilátorok.

NVIDIA RTX 2080 GPU

Wombath

Az ASUS grafikus kártyákat az ASUS Magyarország, az MSI grafikus kártyát az MSI, a Gigabyte kártyát pedig az NVIDIA biztosította.