Bumm a fejbe!
A játékosok kegyeiért vívott brutális küzdelem egyik kellemes következménye, hogy ma már tényleg mindenki olyan online csatákat vív, amilyeneket csak akar. A “multiplayer FPS” lényegében semmit nem jelent, ezt több körben kell pontosítani, mire megtudjuk, hogy valaki melyik alműfajra is gondol. Inkább a PvP, vagy a PvE vonz? Esetleg kevernéd a kettőt egy extraction shooterben? A fejlődés vonz, és így inkább a looter shooterek tetszenek - vagy a előre kialakított karakterek speciális képességeit akarod a legjobban kihasználni? Egyszerű deatchmatch-re vágysz, netán a picit összetettebb területfoglalós vagy zászlólopó játékmódokat élvezed inkább, vagy inkább lassú, taktikus csatákat vívnál? Feltámadás, vagy végleges halál? Sci-fi vagy mai military? Járművek vagy lopakodás? E szakosodásnak persze vannak vesztesei is: ha valaki nem újít, és/vagy hibákkal terhesen hozza a kötelezőt, a kegyetlen verseny szinte azonnal képes bedarálni egy-egy játékot. A győzelem felé vezető úton egy jól ismert licensz óriási előnyt jelenthet, és a NetEase pontosan ezt használta ki tavaly, amikor kiadták a képregény-karakterekkel megpakolt Marvel Rivalst. A kínai kiadó azonban nem elégedett meg annak remek indulásával, így már meg is érkezett a következő ingyenesen játszható, 5v5 küzdelmeket elénk pakoló játékuk. A PC-s verzió márciusban, a konzolos kiadások pár hete váltak elérhetővé - mi ez utóbbit próbáltuk ki jónéhány éjszakába nyúló menet során.
Az alapok unalomig ismertek tehát: adott egy free-to-play FPS, amelyben két ötfős csapat mérkőzik meg egymással ezeréves játékmódokban. A karaktereket itt Lancernek hívják, és jelenleg nem kevesebb mint 14 hős várja leendő rajongóit a menüben - köztük olyanok is, akiket különféle eredmények elérésével (értsd: akár valós pénzköltés nélkül is) lehet megnyitni. Minden harcosnak három különleges képessége van, melyek nagy része ismerős lesz más hero shooterek kínálatából: gyógyítás és vakítás, extra fegyverek és irányítható drónok, láthatatlanság és teleportálás várnak ránk mások mellett a FragPunkban is. A fegyverek jelentős része is ismerős lesz, ezek kilenc kategóiában hozzák a megszokott archetípusokat. Ezek közös jellemzője, hogy bár skineket és egyéb látványmódosítókat pakolgathatunk rájuk dögivel, gránátvetőt, lézercélzót vagy más, “igazi” kiegészítőket nem kezel a program. A pályák legfeljebb közepes méretűek, és néhány átlőhető ajtón túl teljesen statikusak - kinézetükre, változatos kialakításukra és színvilágukra nem lehet panasz, de azért nem ezek jelentik a FragPunk igazi vonzerejét.
Nem, a FragPunk nagy extrája, ami oly sokak figyelmét felkeltette már az első trailereben is az, hogy a körök között különleges, olykor tényleg durva hatású kártyákat aktiválhatunk. A lapok használatához úgynevezett shardokat kell elkölteni - e valuta pedig folyamatosan termelődik nálunk és minden csapattagunknál teljesítményünk függvényében. A körök közti szünetben a több mint 200 kártya közül véletlenszerűen kapunk hármat, és a csapattagok ezekre egyenként költhetik el shardjaikat. A kártyák eltérő értékűek, és persze minél erősebb darabról beszélünk, annál többet kell rájuk tartalékolni - a harmadik körben általában már mindkét csapat aktiválni tudja mindhárom lapját. A kártyák kellemesen őrültek, és noha mind “csak” egy-egy 'többnyire' passzív bónuszt ad a csapatnak vannak igencsak fantáziadúsak: az egyik például megnöveli ellenfeleink fejét, így a fejlövésekre jóval nagyobb esélyünk lesz. Vagy ott van az egyik legjobb lap, amellyel vámpír lőszert kapunk, és minden találatunk tölti saját életerőnket. Célrásegítés, láthatatlanság, érzékelés, extra regeneráció (és ennek letiltása) és hasonlók ugyanúgy várnak ránk, mint az alvás képessége, amellyel ugyan védtelenné válunk, ámde sebeink hamar begyógyulnak.
Hirdetés
Fontos tudni, hogy egy oldalon egy Lancer csak egyszer szerepelhet, és mivel egyes karakterek észrevehetően népszerűbbek, sokszor előfordul, hogy kedvencünket nélkülözni kell. Sajnos meglepően sokan vannak, akik egyszerűen nem képesek ezt megemészteni, és a meccs elindulását direkt megvárva egy káromkodás-zuhatag kíséretében kilépnek. A rendszer a legtöbb esetben ilyenkor nem pótolja a kiesett játékost (ha valamit, hát ezt sürgősen kellene javítani!), és felborul az egyensúly. Ha viszont ilyen baleset nem történik, a szerverek remekül dolgoznak, és a FragPunk játékmenete is úgy van kialakítva, hogy sűrű, akcióval és taktikával teli helyzetekben nyomják össze a játékosokat. A körök így meglepő tempóban pörögnek le, és mivel állandóan változik, hogy védekezünk vagy támadunk (hacsak egy kártya közbe nem szól), még a random osztott lapok nélkül is változatos lenne egy-egy mérkőzés.
Technikai szempontból túl sok kivetnivalót nem lehet találni a FragPunk működésében: az Unreal Engine 5 hozza a kötelezőt, de az erősen stilizált látvány miatt nyilván ehhez az is kell, hogy az ne taszítson minket. Nekem személy szerint ezzel nem volt semmi gondom, ez a tiritarka látvány jobban tetszett, mint a FragPunk mellett kicsit sterilnek tűnő Valorant vagy Spectre Divide (nyugodjék békében).Meglepő módon a konzolos verziók is egész részletes grafikai beállítási lehetőségeket kaptak, olyannyira, hogy a framerete-limitek állítása teljes egészében egyedinek mondható. A megfelelő opciókkal (és megfelelő megjelenítőn) akár konzolon is lehetséges a 200 feletti fps elérése. Mindenképpen érdemes némi időt rászánni a beállítások megvizsgálására, tényleg igen mélyen lehet személyre szabni a FragPunk grafikai részét.
A FragPunk játékmenete dicséretet érdemel: az alapok ismerősek, a látvány stílusos, a kártyákkal pedig sikerült valami tényleg egyedit is felmutatni. Egy, csak egy baja van a FragPunknak, az viszont eléggé az arcunkba van tolva: az ingyenes játszhatóság ezúttal igen agresszív mikrotranzakciós gazdasággal van ellensúlyozva. A fizetős Battle Pass még hagyján, az majd’ mindenhol van - de a csak valós pénzért megvehető Coinok, illetve további három további, játékidővel gyűjthető valuta mindent megtesz azért, hogy a pénzköltés felé tereljen. Szó se róla, egyelőre tényleg előnyt nem lehet vásárolni, de a skineket igen látványos módon úgy alakították ki, hogy radikális legyen a kontraszt az ingyenes és a fizetős szerelések minősége között. Szintén vannak időszakos események, ahol csak limitált ideig elérhető ultimate skineket is szerezhetnek azok, akik elég jegyet vesznek, és rájuk mosolyog a szerencse istennője is. A legjobban akkor járunk, ha ezt teljesen el tudjuk engedni, és pusztán a játékmenet élménye miatt játszunk a FragPunkkal - a másik oldalról meg persze drukkolunk azért, hogy legyen néhány dúsgazdag bálna, és ez a vidámpark ne zárjon be azonnal, mint oly sok másik, amit nem tartottak el a mikrotranzakciók.
A FragPunk PC-re, PlayStation 5-re és Xbox Series gépekre jelent meg.
Összefoglalás:
A FragPunk elsőre az elmúlt évek egyik legkreatívabb és legszórakoztatóbb próbálkozása a hero shooterek piacán. Azon túl, hogy mindenhol hozza legalább a kötelezőt, a kártyarendszer egy érdekes és izgalmas újítást jelent, és konzolon is igen mélyen beleáshatjuk magunkat a grafikai beállításokba. A mikrotranzakciók nagyon előtérbe vannak tolva, de ha szemünk már reflexből siklik át a bannereken, igen kellemes időt tölthetünk el a FragPunkkal.
A FragPunk pozitívumai:
- Pörgős játékmenet, izgalmas csaták;
- számos egyedi karakter;
- a kártyarendszer remek újítás;
- crossplay, rengeteg beállítás, mindez ingyen.
A FragPunk legnagyobb negatívumai:
- A karakteregyensúly messze van a tökéletestől ;
- zavaróan előtérbe tolt mikrotranzakciós bolt.
oriic