Turmix-kommunikátor
Működik Tajvanon egynéhány dizájnercég, melyeknek vezetői fejükbe vették, hogy megpróbálják emberközelibbé tenni a számítástechnikát. Ezek a vállalatok eme nemes cél érdekében igyekeznek különböző egyedi stílusú, hovatovább (szerintük) divatos termékekkel meglepni a világot. Az ázsiai tervezők ízlésvilága szerint alkotott produktumokra azonban tapasztalatok szerint sokszor nem feltétlenül vevő az európai vagy tengerentúli vásárlóközönség, ezért azok a kütyük, amelyeket Japánban vagy Kínában oly lelkesen fogadnak a fogyasztók, Európában előfordul, hogy a termékmenedzserek kontrollján sem jutnak át. Kivéve persze, ha árban mindent vernek.
A tajvani Dialogue nem tartozik egyik fenti kategóriába sem. Termékei egyrészt képesek voltak utat találni Európába – beleértve hazánkat is –, másrészt nem is tekinthetők kimondottan olcsónak. Az okok alighanem a technológiai háttérben rejlenek; a vállalat világszerte egyik legismertebb kreálmánya, a Flybook ugyanis nemcsak külsőleg feltűnő, hanem fejlett (vagyis inkább drága) technológiákat is felvonultató hardver is egyben. Alighanem ennek köszönhető, hogy amikor hazavittem, feleségemmel felváltva rángattuk ki egymás kezéből.
A Flybook érdekes mix. Egy notebook, egy tábla-PC és egy okostelefon kereszteződéséből jött létre, az ereiben csörgedezik egy kis PDA-vér is, ugyanakkor egyik említett eszközt sem helyettesíti száz százalékosan. A Flybook másfelől divatcikk, méghozzá (bocsánat azoktól az uraktól, akik Flybookot hordanak magukkal) női divatcikk, és nem csak azért, mert a hajkefe, piperecikkek, elektromos sokkoló és egyéb kellékek mellett jól elfér egy átlagos méretű női táskában.
A Dialogue tábla-PC-je (nevezzük ennek, végtére is ehhez a formához áll a legközelebb) jelenleg hét színben vásárolható meg, ebből is jól látszik, hogy mi játssza az egyik legfontosabb szerepet a Flybook kiválasztásánál. Míg konfiguráció mindössze egy van (illetve most jön majd egy modellfrissítés), festésből féltucatnyinál is több áll tehát rendelkezésre, köztük kedvencemmel, a metálnarancssárgával, a metálsárgával vagy éppen azzal a kínálatot amúgy uraló metálbordó színnel, amiben a szerkesztőségünkbe is eljutott Flybook pompázott.
A gép körülbelül akkora dobozban érkezett, amilyenekbe mostanában a piacvezető márkák csomagolják erősebb PC-s tápegységeiket. Bár a részletes műszaki adatokat már korábban szemügyre vettük a termék imázsára építő, azt reklámozó (amúgy példásan pofás) weboldalon, ekkor tudatosult először bennem, hogy voltaképpen milyen szemtelenül apró ez a gép.
Aprónak ugyan apró, de meglehetősen vaskos, és méreteihez képest szerintem kissé nehéz is a Flybook (bár a feleségem szerint nincs a súlyával semmi baj), ez azonnal feltűnt, amikor kibányásztam a leírásokkal, telepítőlemezekkel, tápegységgel, akkumulátorral megrakott dobozból. Mivel nem adódott lehetőségem rá, hogy benézzek a bőre alá, arra tippelek, hogy a gépnek nehéz a csontozata, azaz valamilyen vastag és nehéz merevítőváz vagy masszív-passzív hűtés lehet belül – előbbire egyébként mindenképpen szükség van, mert a műanyag külső borítás itt-ott bizony horpad, hajlik, leglátványosabban a kijelzőfedő esetében.
A műanyag festésével kapcsolatban vegyesek az érzéseim; a metálfényezésű lakkréteg szépen csillog-villog ugyan, de egyben rendkívül sérülékeny is (bár nem próbáltam direkt karcolgatni, de el tudom képzelni, amint a táskában vándorló kulcscsomó, körömreszelő stb. mély barázdákat szánt a fedőlap festékrétegébe), szállításnál tehát mindig erősen ajánlott a megfelelő táska vagy legalább a mellékelt védőtok.
Frontális támadás
A beviteli felületet körbefogó, illetve a kijelzőt szegélyező műanyag szürke festése már valamivel strapabíróbbnak tűnik. Egyben le a kalappal a gyártó előtt, akinek ha cipőkanállal is ugyan, de sikerült rázsúfolnia a beviteli felületre egy csaknem teljes, magyar kiosztású klaviatúrát, egy mutatóeszközt (öt gombbal), valamint két hangszórót.
A klaviatúra gombkiosztása amúgy nem is olyan rossz, bár magát az elrendezést szokni kell, így elsősorban azzal kell megbarátkoznia a használónak, hogy az „í” karakter, illetve a főbb szerkesztőfunkciók közül négy csak az Fn gomb lenyomásával csalható elő. A gombok egészen aprók (bár még kezelhetők), különösen az ékezetes karaktereknél, a szóközbillentyű ebből kifolyólag normál kéztartásnál túl magasan van a hüvelykujjnak, így érzésünk szerint a Flybookon tíz ujjal maximum egy hatéves gyerek tud csak kényelmesen gépelni.
Persze mindjárt feltehető a költői kérdés, miszerint minek gépelni, amikor ott van az érintőpanel, amit a tábla-PC-knél megszokott módon lehet böködni, ráadásul a tollal beírt szöveget (egyelőre csak a főbb világnyelveken) alkalmasint több-kevesebb sikerrel képes felismerni a Flybook. Ez az érintőpanel egyébiránt 8,9 hüvelykes képátlójú, felbontása szerint a viszonylag ritkán használt WSVGA kategóriába esik, azaz vízszintesen 1024, függőlegesen 600 pixelből áll. Az LTPS technológiájú panel fényereje és kontrasztja remek, jók a rálátási szögek is, a felület pedig értelemszerűen ellenállóbb az átlagnál, viszont jobban is tükröződik.
A billentyűzet alatt eléggé el nem ítélhető módon gyakorlatilag nincs kéztámasz, az alsó gombsor és a gép pereme közti pár centis helyet az előre bepattintható háromcellás akkumulátor tölti ki szinte teljes szélességben. A klaviatúra felett kicsit több a hely, itt jobb oldalra egy pöcökegeret tettek a hiányzó tapipad pótlására, mellé jobb- és baloldalt egyaránt elhelyeztek gombokat. Innen adja ki a hangot is a Flybook; az apró hangszórókat nem szabad lebecsülni, méretüket meghazudtolóan nagy hangerővel képesek megszólalni.
A Flybook négy oldala közül három gyakorlatilag teljesen csupasz, jobbról csak a toll varázsolható elő, balra pedig a GPRS kapcsolathoz elengedhetetlen SIM kártyát helyezhetjük be egy a bekapcsológomb mellett található, gumiborítású nyílásba.
Hátul már nagy a tumultus; balról jobbra tápcsatlakozó, telefonvonal-csatlakozó, USB portok, vezetékes hálózati csatoló, D-Sub kimenet, TV-kimenet, két FireWire port, a hangrendszer csatlakozói, valamint utóbbiak alatt egy PCMCIA kártyahely sorakozik. Talán hátulról figyelhető meg a legjobban a Flybook középső, elforgatható zsanérja, mely amúgy tarthatná kissé stabilabban is a kijelzőt, bár tábla-PC módban ez aligha fog bárkit is bosszantani.
Szállj messze, szállj magasra...!
A Dialogue Flybookja külsőre tehát meglehetősen figyelemfelkeltő látványt nyújt, bizonyára sokakat érdekel, hogy az aprócska gép vajon belső értékeit tekintve is kiemelkedik-e a mezőnyből. Bizony kiemelkedik, a Flybook ugyanis azon kevés számítógépek egyike, melyek a szebb napokat megért Transmeta processzortechnológiájára építenek: a gépben konkrétan egy Transmeta Crusoe TM5800 típusjelzésű processzor lapul, amely egyben az északi híd feladatait is ellátja. Az 1 GHz-en ketyegő, 512 kB másodszintű gyorsítótárral rendelkező processzor energiatakarékosnak energiatakarékos ugyan, cserébe viszont néha fájóan gyengécske számítási teljesítményt présel ki magából. Tekintve azonban, hogy a gép jórészt hordozható kommunikátor és elektronikus jegyzettömb szerepekre hivatott, elfogadható választásnak tűnik a Crusoe CPU.
A processzor mellé 512 megabájtnyi PC2700-as DDR memóriát szerelt a gyártó, így a gép a neki szánt felhasználási területeken bőven elemében lehet. Ha mégsem, úgy bővítésre sajnos nem adódik lehetőség, a gyártó szerint fél gigabájt az elérhető maximális memóriaméret, háromdimenziós tervezőprogramok használata így kifejezetten ellenjavallt, igaz, nem csak a kevés memória miatt.
Tárolórendszer
Ha már a processzor lassú, legalább a tárolórendszer legyen kategóriájához képest gyors – gondolhatták a Flybook tervezői, amikor úgy döntöttek, hogy 2,5 hüvelykes méretkategóriájú merevlemezt építenek a gépbe az ebben a szegmensben általánosan használt 1,8 hüvelykes egység helyett. Ez jelen esetben egy Toshiba gyártmányú, 8 MB gyorsítótárral ellátott, 40 gigabájtos, 4200 fordulat/perces motorral ellátott HDD-t fed, de lényegében bármilyen, Ultra-ATA rendszerű HDD beépíthető a gépbe, ezzel lehetőséget adva a felhasználónak mind a háttérkapacitás bővítésére, mind pedig az adatelérés gyorsítására. A tárolórendszer a Flybooknál egyébiránt csak a merevlemezt takarja, optikai egység értelemszerűen nincs (ez mondjuk érthető), a manapság oly divatos memóriakártya-olvasó is kimaradt (ez már kevésbé érthető).
A kijelzőről korábban már tettünk említést, itt még annyit érdemes elmondani, hogy egy ATI-féle, első generációs Mobility Radeon szolgálja ki az érintőképernyőt. A DirectX 7-támogatással rendelkező GPU 16 MB dedikált memóriát használ pufferként, mindazonáltal szerény képességei aligha teszik alkalmassá komolyabb grafikus munkákra, vagy a XXI. században kiadott 3D-s játékprogramok futtatására.
Végezetül a Flybook talán legnagyobb erősségét a kommunikációs rendszer jelenti; itt bizony még a nagyokat is megszorongatja a Dialogue tábla-PC-je. Az általános alapnak tekinthető vezetékes megoldások (modem, Fast Ethernet vezérlő) mellett itt elsősorban a rádióhullámokat meglovagoló rendszereké a főszerep. A 802.11b szabványt támogató vezeték nélküli hálózati vezérlő mellett a gépbe bepréseltek még egy Bluetooth-modult, valamit egy Siemens MC45 típusú GPRS modemet is. Utóbbiba a gép oldalán kell becsúsztatni a SIM kártyát, majd a megfelelő szolgáltatások aktiválása után bizsergető érzés közepette máris részeseivé válhatunk a tényleg (hely)korlátok nélküli, ámde (hazánkban még) bicskanyitogatóan drága mobil internetnek.
A kommunikációval kapcsolatosan érdemes még megemlíteni, hogy a Flybookból nem dudorodik ki semmiféle antennaféleség, ami a belezsúfolt vezeték nélküli technológiák sokrétűsége fényében kisebbfajta bravúr, jóllehet ennek egyik szenvedő alanya pont az imént említett GPRS modem lehet, mely így (főleg dimbes-dombos területeken) igen érzékennyé válhat a térerő csökkenésére. Tanulság: hegymászáshoz senki ne vigyen magával Flybookot.
Légy a levesben
A Flybook néhány jól behatárolt feladatkör ellátására hivatott, melyek között nem szerepelnek a teljesítményigényes programokat igénylő műveletek, ennélfogva a Dialogue apró PC-je nem egy erőgép, éppen ezért felmentést adtunk neki néhány tesztprogram lefuttatása alól. Az Everest Ultimate Edition 2006 legújabb hivatalos változatával, valamint a PCMark 04 tesztprogrammal elvégzett mérések eredményeit is mindenféle kommentár nélkül, inkább csak tájékoztató jelleggel ismertetjük, így mindenki könnyűszerrel képet kaphat arról, hogy nagyjából mire képes a Transmeta processzorral ellátott masina saját gépéhez képest.
Dialogue Flybook mérési eredmények | |
Teszt | Eredmény |
PCMark04 v1.3.0 | 972 pont |
Everest Ultimate Edition 2006 Memóriaolvasás |
637 MB/s |
Everest Ultimate Edition 2006 Memóriaírás |
353 MB/s |
Everest Ultimate Edition 2006 CPU PhotoWorxx |
1601 pont |
Everest Ultimate Edition 2006 FPU Mandel |
286 pont |
Az akkumulátoros üzemidőt sem a szokásos módon mértük, ezúttal igyekeztünk valós felhasználási körülmények közt vizsgálni a Flybook képességeit. A gép háromcellás akkumulátora normál, internetes használat során (WLAN-vezérlővel) nagyjából két és fél órányi pötyörészést engedett számunkra, mielőtt teljesen kimerülten lecsapta volna az áramot. Mit ne mondjunk, el tudnánk képzelni ennél jobb akkumulátoros üzemidőt is, különösen annak ismeretében, hogy a gépbe szerelt Transmeta Crusoe processzor maximális fogyasztása nincs egészen 7 watt. De legalább hamar feltöltődik az áramforrás: a töltöttségi szint teljesen lemerített állapotból átlag két óra alatt eléri a kilencvenöt százalék körüli értéket.
A géppel amúgy rendkívül kényelmes a nethasználat, a Flybook normál esetben egyáltalán nem melegszik túlzott mértékben, ráadásul a hűtésnek is mindössze egy kimeneti nyílása van a hátlapon, tehát minden további nélkül ölbe vehető a masina.
Nem véletlenül írtuk, hogy a Flybook nem igazi tábla-PC, ennek egyik fő árulkodó jele, hogy a gyártó nem az ehhez a feladathoz kialakított operációs rendszert telepíti gyárilag a gépre, hanem egy közönséges Windows XP Home változatot. Ehhez kiegészítőül jár még a tollhoz való szoftver, valamint a vezeték nélküli technológiákat és a képi paramétereket (forgatás, kimenetek) vezérlő Flybook Control Center alkalmazás. Ennyit a szoftverről.
Terméktámogatás, jótállás
A Dialogue terméktámogatása a szinte teljesen ismeretlen márkához képest szokatlanul jó, legalábbis ami az internetes segítségnyújtást illeti; a gépnek dedikált weboldalon (angol nyelven) megtalálható minden szükséges információ, meghajtóprogram (igaz, ezeket jó rég nem aktualizálták) és kézikönyv. Bár itt a warranty, azaz garancia linkre kattintva egy nagy üres ablak fogadja a látogatót, nem kell megijedni, a törvényben előírt egy év jótállás jár a Flybookhoz.
Végső soron jópofa gép ez a Flybook, még a feleségemnek is felcsillant a szeme, amikor meglátta, nem véletlenül; a Dialogue kommunikátor-tábla-PC hibridjének célcsoportját ugyanis elsősorban a 15–35 év közötti lányok/nők jelentik. Tulajdonképpen erre épít az egész website-marketing is, no és persze ne feledkezzünk meg a színválasztékról sem, melybe véleményem szerint csak alibiből került bele a szürke és a fekete dukkózás.
Bár hosszú oldalakat szinte lehetetlen gépelni a Flybookkal, a tervezők igyekezetét dícséri, hogy sikerült rázsúfolniuk egy magyar kiosztású klaviatúrát a gépre, amit normál (azaz tábla-PC) használat esetén szerencsére eltakar a kijelző, így a hölgyujjak nem fognak önkéntelenül görcsbe rándulni a gombok felé közeledve. Lehet vele vonaton, buszon, autóban, ágyban vagy akár a parkban ülve is internetezni (a plazát alig merjük említeni), ami, mint tudjuk, a modernkori nő egyik nélkülözhetetlen szükséglete.
Dialogue Flybook A33i | |
Processzor | Transmeta Crusoe TM5800 (1,0 GHz, 512 kB L2 cache) |
Lapkakészlet | ULI/ALI M5451 |
Memória | 1 x 512 MB PC2700 DDR |
Merevlemez | 40 GB Ultra-ATA100, 4200 rpm, 8 MB cache |
Kijelző | 8,9" WSVGA (1024x600 pixel), LTPS |
Grafika | ATI Mobility Radeon 16 MB memóriával |
Hang | Realtek ALC202(A) |
Optikai meghajtó | nincs |
Kommunikáció | V.92/V.90 modem, Fast Ethernet, Bluetooth, 802.11b WLAN, Siemens MC45 GPRS modem |
Interfészek | 2 x USB 2.0, 2 x FireWire, D-Sub és TV-kimenet, PC Card slot |
Akkumulátor | 3 cellás lítiumion |
Méret, tömeg | 235 x 155 x 31 mm, kb. 1,23 kg |
Jótállás | 1 év |
Fogyasztói ár | kb. 459 000 Ft |
A Flybook tehát alapvetően egy érdekes, figyelemfelkeltő kis kütyü, magukat modernnek vagy trendinek tekintő nőknek. Pont annyira divatcikk, mint mondjuk a Gucci- vagy Mango-féle holmik (kinek mi jön be), és ehhez mérten bizony drága is. Nem lehet véletlen, hogy a Flybookot eddig több divat- és életmódmagazin szerkesztősége látta vendégül, mint ahány informatikai tematikájú lap. A gép mindettől függetlenül tulajdonképpen nekünk is tetszett, bár kétségtelen tény, hogy technológiai szempontból, illetve anyagminőség tekintetében lenne még mit fejlődnie. Az utód talán kiköszörüli majd ezeket a (számunkra létező) csorbákat, de mindez aligha érdekli a célközönséget: a Flybook így is olyan kis cukorfalat.
Ami tetszett:
- sokrétű mobil kommunikáció,
- hangtalan működés,
- kategóriájához képest gyors merevlemez.
Ami nem tetszett:
- túl vastag,
- túl nehéz,
- gyenge műanyag burkolat,
- drága.
Renwick
A cikkünkben szereplő Flybook tábla-PC-t a Macropolis Kft. juttatta el szerkesztőségünkbe.