Cooler Master Elite 100, kompakt ház táppal

Elite 100 kívülről

Ahogy haladunk előre az integráció vonalán, úgy közelítünk a régi jó Commodore-os (vagy ZX Spectrum-os) időkhöz, amikor a teljes személyi számítógép elfért a billentyűzet alatt. Ma, az integrált grafikus, hang- és hálózati kártyák idejében egyre kevesebb esetben van szükség a teljes méretű ATX alaplapra, sokszor még a kisebb microATX is fölösleges. Kezdenek divatba jönni a még kisebb, Mini-ITX megoldások, melyek között akad olyan is, amire brutális teljesítményű játékos számítógép építhető. Az ilyen kis alaplapokhoz fölösleges a teljes méretű ház, sokkal kisebb, kompaktabb megoldás elég. Egy ilyen kicsi, lapos típust, a Cooler Master Elite 100 házat néztünk meg.

Meglehetősen konzervatív burkolatot kapott az Elite 100 egyszerű, műanyag előlappal és klasszikus – szerencsére nem a végletekig elvékonyított – acéllemezekkel a többi részén. Szerintünk nem valami szép, de egészen praktikus darab. Alapterülete 262x318 milliméter, amivel nem tartozik a legkisebbek közé, cserébe nem csak Mini-ITX, hanem microATX alaplapok is beleférnek. Magassága nem éri el a 70 millimétert, ami alaposan behatárolja a felhasználható processzorhűtők választékát. Szellőzésére akár azt is rámondhatnánk, hogy passzív, ugyanis nincs benne ventilátor, viszont a megfelelő helyeken szellőzőnyílásokkal látták el. A legnagyobb a processzorfoglalat várható helye fölé került, két kisebb pedig az oldalfalakra. Az alábbi képen feltűnhet, hogy az Elite 100 belső, kapcsolóüzemű táppal rendelkezik, viszont ez nem ATX, hanem flexATX formátumú. Teljesítménye 150 watt, ezzel bőségesen elég lesz a beszerelhető konfiguráció ellátásához.

A komor előlapon megtalálható minden lényeges elem. Középen egy nagy, aktív állapotban kéken vágító bekapcsológomb trónol, tőle balra került a két USB 2.0 csatlakozó és a hang ki- és bemenete. Némi barkácsolással még két USB-t telepíthetünk ide. A másik oldal szintén bővíthetünk: az alsó, kisebb nyílásba kártyaolvasó szerelhető. Pontosan ide illőt nem lesz egyszerű keríteni, mert bár a Cooler Master honlapja hivatkozik ilyen kiegészítőre, azt sehol sem találtuk. Feljebb, a nagy nyílás mögé notebookokból ismert, vékony optikai meghajtó tehető.

Hátul semmi különöset nem találtunk. Itt van a Mini-ITX vagy microATX alaplap hátsó csatlakozópaneljének kihagyott hely, illetve a főkapcsoló nélküli táp. A ház 70 milliméter alatti magassága és a táp miatt még feles bővítőkártyáknak sem alakítottak ki helyet. Halk üzemre talán jobb lehet egy külső tápos megoldás. Sajnos a Cooler Master Elite 100 nem valami olcsó jószág: táppal és három év garanciával 23 000 forintba kerül, amiből már egész korrekt microATX-es kuckó hozható össze akár 400 wattos táppal is. Úgy fest, a kis méret adóját még mindig meg kell fizetni.

Elite 100 belülről

Klasszikus módszerrel, a hátul három csavarral rögzített tető eltávolításával juthatunk hozzá a Cooler Master Elite 100 belsejéhez. A felső fémburkolat és alatta a váz elég masszívnak tűnik ahhoz, hogy akár nehezebb monitorokat is a vízszintesen fekvő gépre tegyünk. Minden bizonnyal így használja majd a többség, mert az élére állításhoz nem adnak hozzá lábat; viszont aki mégis máshogy használná, annak nagyjából kétezer forintos felárral létezik VESA monitoros rögzítővel kiegészített változat is.

Érdekes trükkel rögzítették a tápot: egyik sarka az alaplap távtartójára támaszkodik felülről, így az áramforrás még a Mini-ITX alaplapra is rálóg. Ezt a részletet jól jegyezzük meg, később még fontos szerepe lesz. Az első részre többfunkciós tálca került, amire többféle meghajtót tehetünk. A notebookos, vékony optikai egység kerül balra, mellé elfér egy 2,5 hüvelykes adattár. Alulra alaplapfüggő, hogy mit tudunk szerelni; Mini-ITX esetén egy-egy 2,5 és 3,5 hüvelykes merevlemezt, vagy két 2,5 hüvelykest tehetünk, tehát akár gyors, SSD RAID rendszerlemezt és óriási adattárat is csinálhatunk. Ha microATX lapot vetünk be, akkor ugrik az alsó 3,5 hüvelykes állás, de marad a 2,5-ös, esetleg lapos memóriamodulok esetén egy vékony 2,5 hüvelykes SSD beférhet a 3,5 hüvelykes helyre.

Néhány, csak csavarhúzóval elérhető pöcök kioldása után távolítható el az előlap. Ezt a műveletet is jegyezzük meg jól, később még fontos szerepe lesz. Egyelőre elég annyit tudni róla, hogy az előlap eltávolítása nélkül nem férünk hozzá a meghajtós tálcát középen rögzítő csavarhoz. Alapvetően szűk helyet kapunk benn, ezért kissé kellemetlen lesz, hogy az előlapi komponensek és a táp kábelezését sem vágták méretre, ezért fölöslegesen sok tyúkbél fog benn tekeregni. Főleg, ha hozzáadjuk még azt az adagot, ami az egyedi optikai meghajtóhoz tartozik.

Nappaliba szánt számítógépeknél rendszerint fontos követelmény a halkság. Az Elite 100 csupa rács burkolata jó alapot jelent a csendes géphez, de a felhasznált 150 wattos, aktív PFC-s tápra ezt nem feltétlenül mernénk rámondani. Hiába írták burkolatára, hogy hanggyilkos „Noise killer”, kis, 30 milliméteres ventilátora láttán semmi jóra sem számítottunk.

Szerelés

Az alaplap beszereléséhez először ki kellett venni a tápot és annak támasztójából a kis alátétet, ami üres állapotban az alaplapot helyettesítette. Ezután könnyedén becsavarozva az Asrock Mini-ITX alaplapját, majd rögzítve a tápot észrevettünk egy fölöttébb kellemetlen együttállást. Az Asrock lapján a szokásosnál jobban a PCI Express csatoló felé tolták a processzorfoglalatot, ami az alaplapra rálógó táppal azt eredményezte, hogy az Intel gyári hűtőnél szélesebb modellek, mint amilyen például a kiváló Cooler Master GeminII M4, nem férnek be.

Szétnézve a nagyobb alaplapgyártók kínálatában, arra jutottunk, hogy Intel- és AMD-vonalon is sok az ilyen elrendezésű temék, tehát aki szélesebb hűtőventilátorban gondolkodik és Elite 100 házat szeretne, esetleg tervezi használni a PCI Express foglalatot, annak néhány modellre szűkülnek a lehetőségei alaplap terén. Jó hír, hogy a microATX-es megoldásoknál ez a probléma nem merül fel, így megfontolandó inkább ilyen lapot szerelni a kis Cooler Masterbe, viszont nem szabad elfelejteni, hogy ebben az esetben nem fogunk tudni 3,5"-es merevlemezt tenni a házba.

Meglehetősen trükkös volt az Elite 100 adattárainak tálcára rögzítése. Ha mind a két oldalt ki szeretnénk használni, akkor erősen kötve lesz a szerelési sorrend. Előbb az alsó 2,5-ös tárat érdemes betenni, aztán mellé a 3,5 hüvelykest, majd felülre az optikai meghajtót, végül a felső 2,5 hüvelykest. Ha bármelyik meghajtót ki akarjuk venni, akkor legalább egy-két további tárolót is el kell majd távolítanunk.

A meghajtótálca: balra a felső része, jobbra az alja

Ez még hagyján, de mi van akkor, ha a kész tálcát a négy meghajtóval berögzítjük felhasználva a két oldalsó és a középső csavart is, majd elegánsan rápattintjuk az előlapot? Bizony akkor csúnyán pórul járunk, mert az előlap alsó tartópöckeit a meghajtótálca nyílásain benyúlva lehet elérni, de ezeket blokkolják az adattárak. Némi kínlódás és feszegetés hatására azért megszabadultunk az előlaptól, majd kivehettük a tálcát.

Összességében tehát nem volt problémamentes a Cooler Master Elite 100 szerelése, de erre minden kicsi háznál számítani lehet, ahol a szűk helyre rengeteg alkatrészt kell bezsúfolni. A sok, túl hosszú kábellel nem könnyítette meg a dolgunkat a gyártó, de tény, hogy a Mini-ITX alaplap elé három adattár és még egy optikai meghajtó is befért, erre pedig nem sok konkurensben nyílik lehetőség. Egyedül az előlap leblokkolható rögzítését tartjuk igazán nagy hibának.

Tesztelés, értékelés

Mint az a szerelésnél már látszott, a Cooler Master Elite 100 teszteléséhez egy Asrock Mini-ITX alaplapot használtunk, azt, amit a nemrég megjelent HTPC-s hűtőtesztünkben is. A konfigurációba mozigéphez bőségesen elegendő, Core i3-2120 processzort tettünk gyári Intel hűtővel, mely nem egy erőgép, de korábbi méréseinkkor bizonyította, hogy el tudja látni feladatát. Összehasonlítási alapnak régi jó Casetek CK-1020 házunkat használtuk, amibe a kis Cooler Master kényelmesen beleférne, akár kétszer is.

Tesztkonfiguráció:

• Intel Core i3-2120 processzor
• Intel gyári processzorhűtő
• Asrock H77M-ITX alaplap
• 2 x 2 GB Cruical BallistiX DDR3 memória
• 400 GB-os Samsung SATA merevlemez
• Cooler Master Real Power 550 wattos tápegység
• Casetek CK-1020 ház elöl 80 mm-es, hátul 92 milliméteres ventilátorral

Grafikonjainkon a processzormagok nyugalmi és húsz percnyi terhelés után mért maximális hőmérséklete látható kétféle beállítással. A méréseket 22 Celsius-fokos szobahőmérsékleten végeztük. Az első menetben a processzorhűtőt maximális, percenként 2000-es fordulatszámára állítottuk, a Casetek házban bekapcsoltuk az első és a hátsó ventilátort.

Annak ellenére, hogy a nagyobb házban a táppal együtt négy ventilátor mozgatta a levegőt, a processzorhűtő körül picivel magasabb hőfokot mértünk, mint a kis Elite 100-ban. Ennek oka, hogy a Cooler Master felső rácsán keresztül közvetlenül a külső, hideg levegő kerül a házba, ami utána meglehetősen gyorsan távozik is a hátsó és oldalsó nyílásokon, míg a nagyobb Casetekben sokkal hosszabb utat tesz meg elölről hátulra. Ha nincs a sajnos tényleg meglehetősen zajos ventilátorú flexATX táp, az Elite 100 halkabb is lehetett volna a Caseteknél, ahol a belső a hangszórók dobozához hasonlóan felerősíti a zajt. Sajnos a 150 wattos táp kis terhelésnél is magas hangon pörgő légkavarója ezt a győzelmet meghiúsította.

És ugyanez vonatkozott a következő körre is, amikor a CPU hűtőventilátorát lelassítottuk szinte hallhatatlan szintre (percenként 1400-as fordulatra), a Casetek esetében pedig kikapcsoltuk a ház hűtését. Ekkor még jobban megmutatkozott, hogy a nagyobb házban a ventilátorok nehezebben mozgatják meg a levegőt, így mostmár terhelésnél 7 °C-ra növekedett az Elite 100 előnye, de hangban továbbra is a Casetek volt a jobb. Mindkét házban elég jól bírta a merevlemez, a második, kisebb szellőzésű tesztkörben is éppen 45 °C alatt maradt az Elite 100 esetében mélyre elrejtett 3,5 hüvelykes winchester. Elég merev a szerelőkerete, így komolyabb, rezgésből adódó zajt nem hallottunk felőle.

Értékelés

Mai tesztünk kapcsán újra szembesültünk azzal a ténnyel, hogy aki kisméretű számítógép építésébe kezd, annak nagyon körültekintőnek kell lennie, és az sem árt, ha jól ki van bélelve a pénztárcája. A Mini-ITX alaplapok nem olcsók, és sok esetben szerencsétlen helyre, a PCI Express buszhoz túl közelre kerül processzorfoglalatuk. Frappáns megoldás lehet ezen problémák elkerülésére a microATX alaplap, és éppen amiatt érdekes a Cooler Master Elite 100 háza, mert ezt a méretet is támogatja. Ráadásul betehetünk mellé két, laposabb memóriamodulok esetén talán három 2,5 hüvelykes adattárat, és egy vékony optikai meghajtót is.

A ház elég masszív, szellőzése is teljesen rendben van, viszont két ponton szerintünk nagyot hibáztak a tervezők. Először is ott a szerencsétlen patthelyzetet okozó előlap, másodszor pedig 150 wattos tápjának kis ventilátora túl hangos, így olyan helyre nem ajánlott a masina, ahol fontos szempont a csendesség, vagyis épp HTPC-nek nem való. Sokkal szerencsésebb lett volna külső táppal szerelni. Ha irodában használnánk költséghatékony gépként, akkor viszonylag magas, 23 000 forintos ára jelenthet problémát (habár fellelhető olcsóbban is a piacon). Összefoglalva tehát a Cooler Master Elite 100 ígéretes ház, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeinket – kár érte. Bízunk benne, hogy lesz majd utódja, amelynél már kiküszöbölik ezeket a hibákat.

rudi

A Cooler Master Elite 100 házat a Cooler Master hazai képviselete bocsátotta rendelkezésünkre.