Főszerepben: Kevin Spacey
Azt talán még fejlesztői közül sem sokan tagadnák, hogy a tavalyi Call of Duty-epizód, a Ghosts a sorozat egyik mélypontja volt. Lapos kampány, unalmas multiplayer pályák, túlbonyolított alien-vadászós külön játékmód – az Infinity Ward stúdió ezzel a résszel teljesen elveszítette a fonalat. Szerencsére nekik lesz három évük rá, hogy kitaláljanak valami újat, valami izgalmasat, hisz a sorozaton már három fejlesztőcsapat dolgozik „vetésforgóban”. Az idei rész mindenképpen kérdőjel volt, hisz ez az új Sledgehammer első munkája; azt tudtuk, hogy a stúdió vezetőit a Dead Space-széria alkotóbrigádjából szipkázták el, de mivel itt nem horrormeséről van szó, senki nem tudta, hogy mit várhatunk tőlük.
Nagy vonalakban persze nem voltak kérdések: a közeljövő háborúiban fogunk részt venni, hatalmas robbanásokkal, eltérő országokban, mindig 100%-os lendülettel. A sorozat minden részére jellemző ez a recept, ami néha olyan klasszikust eredményezett, mint a Modern Warfare, de az is előfordult, hogy valami sokkal fantáziátlanabb sült ki a dologból. Az Advanced Warfare már eleve jól indít, hisz kis túlzással sci-fi környezetbe repít minket; no űrhajók nincsenek, és lézerágyúból is csak egy közepesen gyenge akad, a láthatatlanná tevő gúnya, az exoskeletonok, a DNS-kódolt vegyi fegyverek no és parányi drónok egész rajai mind-mind jelzik, hogy itt a sorozat új területre merészkedik.
Megvannak az előnyei annak, ha az ember egyik kezét a legelső bevetésén levágják… [+]
Igen nagy kár, hogy ezzel szemben a kampányban a történet meglehetősen klisés, a nagy fordulatot gyakorlatilag az első percektől lehet látni. Hiába kiszámítható azonban maga a sztori (egy privát, felbérelhető hadsereg egyik elit osztagában dolgozunk, egyenesen a céget vezető Jonathan Irons parancsainak megfelelően), szerencsére a küldetések kellemesen változatosak ahhoz, hogy mindezt megbocsássuk. És az sem árt persze, hogy hiába látjuk előre a történetet, az legalább kellően látványos rendervideók egész tömegével van elmesélve – ezek amúgy a magyar Digic stúdió munkái.
A teljes bolygón végigvezető küldetéssorozat (az Antarktisztól Bulgáriáig, Amerikától Irakig, Dél-Koreától Nigériáig igen sok helyen megfordulunk) kellemesen változatos feladatokat kínál. Nem mondom, hogy különösen új lehetőségeket villant fel az Advanced Warfare, de megint van eszelős akció és kétségbeesett menekülés; fegyverek nélküli lopakodás és néhány (szokás szerint legjobb esetben is közepes) járműves rész; egyszer száguldó autók és buszok tetején ugrálunk, másszor egy önjáró páncélzatba bújva számolunk le mindenkivel, akit ellenségként jelöl meg a gép. A legemlékezetesebb szakasz a játékmenetet illetően talán az, amikor egyik kezünk használhatatlanná válik, így csak egykezes fegyvereket tudunk használni, és persze újratöltés sincs – teljesen átalakul a játék, amikor minden lövés számít, amikor a legnagyobb kincs egy teli fegyver. Érdekes az a szakasz is, amikor Nigériában kell átkelnünk egy nyolcsávos autópályán; ez gyakorlatilag egy FPS-nézetből játszható Froggernek felel meg, csak persze sokkal több lövöldözéssel.
Bár igazi felejthetetlen klasszikus nincs a pályák között, rengeteg eltérő környezet és a sci-fi eszköztár mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy az Advanced Warfare igencsak játszatja magát. A legtöbb küldetésben viselt könnyűpáncélzatunk küldetésről küldetésre eltérő extrákkal rendelkezik: egyszer öngyógyító rendszer kap, másszor mágneses, falmászó kesztyűket; néha egy ugrásunkat alaposan megnövelő jetpack lapul rajta, másszor pajzsot tudunk magunk köré vonni. Mivel a játék meglehetősen könnyű lett, ezek használatára nem igazán vagyunk rákényszerítve, ezeknek multiplayerben sokkal nagyobb szerep jut. Furcsa újítást jelentenek az „okos” gránátok. Az egyik fajtát a levegőbe dobva az magának keres áldozatot, és célra tartva elkezdi üldözni azt. A nem halálos gránátot egy kattintással átállíthatjuk: drónok ellen kiváló EMP, katonákat elvakító villanó, illetve ellenfeleinket széles körben akár falon keresztül is mutató kutász verziók érhetők el. Míg az igen hasznos, hogy repeszgránátjainkat fedezék mögül is pontosan hajigálhatjuk ki, az igencsak visszavesz hasznosságukból, hogy a ezeket nem tudjuk „buta” módban használni, így nincs manuális célzás, sarok mögé, vagy nagy ívben hajított gránát – nem vagyok biztos benne, hogy a jövő katonái egyértelműen jobban járnak ezzel a megoldással.
A fegyverek terén már említettem az egy lézerágyút, mint az igazi sci-fi környezet letéteményesét, igazán kár, hogy ez nem olyan erős, mint várnánk. A megannyi ultramodern pisztoly, shotgun, gépfegyver, gránátvető és egyéb fegyver közül két fegyver emelkedik ki. Az egyik egy más játékokban rail gun néven futó mesterlövész-puska, amit ugyan viszonylag ritkán tudunk használni, de akkor elképesztő hatékonysággal. A másik nem is fegyver, hanem egy kiegészítő, ami itt Target Enhancer néven fut, és a nézőkében vörös ragyogással jelöl meg minden ellenfelet; akkor is, ha messze vannak, akkor is, ha töksötét van (jóval hatékonyabb, mint az éjjellátó) és akkor is, ha csak a csizmájuk vége látszik ki valami fedezék mögül. Részben ennek az eszköznek, részben a meglepően kevéssé agresszív mesterséges intelligenciának köszönhetően a kampány érezhetően könnyebb lett, mint a sorozat korábbi részei, így aki eddig Normal fokozaton küzdött, annak a Hardcore szint ajánlott, de még a negyedik, Veteran beállítás is könnyebb, mint mondjuk a Black Ops-ok vagy a Ghosts harmadik nehézségi szintje. A játékot könnyíti a fejlődési rendszer is. Az Advanced Warfare négy területen (megölt ellenfelek, fejlövések, gránátos ölések, illetve összegyűjtött laptopok) követi teljesítményünket, és bizonyos szintek elérésével kapunk egy elkölthető pontot. Összesen 11 képességet lehet fejleszteni, mindegyiket két szinten keresztül, és ezek további előnyöket biztosítanak, például plusz gránátokat, gyorsabb újratöltést vagy célratartást, robbanás elleni védelmet, netán hosszabb sprintelést.
Hirdetés
Online háborúk
Természetesen a Call of Duty mindig is több pilléren állt, a kampány móddal néhány megszállott online katona nem is fog foglalkozni. Bár ez szerintem hiba, mert kiválóan játszható, jó tempójú lett a sztorimód, az a multiplayerről is elmondható, hogy elfelejteti az előző rész csúfos kudarcát. Noha PS3-on, illetve Xbox 360-on sajnálatosan – és érthetetlenül – csak 6 vs 6 meccseket lehet vívni, PC-n és az újgenerációs konzolokon ismét 18 fő kergetheti egymást az elképesztően sok játékmód valamelyikében.
Karakterünk létrehozásához 13 elkölthető pontot kapunk, és természetesen mi választjuk ki, hogy ezt mire költjük. Minden fegyver, kiegészítő, gránát, perk, scorestreak bónusz, exoskeleton képesség, illetve valami szabályt áthágó Wildcard kártya egy pontot emészt fel, és a metajáték lényege, hogy mire áldozunk kevéske pontunkból, és mire megyünk rá. Ha minél több perket szeretnél, van három Wildcard, amik lehetővé teszik, hogy mindhárom kategóriában egy-egy újat kapcsolj be, de ez ugye rögtön kilenc pontot foglal le – mire költesz még ezeken kívül? Azt is megteheted, hogy két igen durva, összesen öt kiegészítővel ellátott fegyverrel rohansz harcba – de ekkor jó eséllyel perkek és scorestreak bónuszok nélkül leszel kénytelen küzdeni. Tényleg rengeteg lehetőség van, és azt mindenkinek a saját játékstílusa fogja diktálni, hogy valami elképesztően specializált karaktert legózik össze, vagy inkább egy mindenhez alapszinten értő figurával indul neki a küzdelmeknek.
A rengeteg új fegyver és kiegészítő mellett ami leginkább átalakítja a multiplayer meccseket a sorozat korábbi részeihez képest, az a scorestreak-rendszer kis átalakítása. Egyrészt, mivel ezeket most már ugyanúgy a karakteralkotó pontokból kell bekapcsolni, még az sem biztos, hogy rendelkezünk ilyenekkel – viszont ha erre megyünk rá, akár négy ilyen bónusz is bekapcsolható lesz. Sőt, ezek némelyike még tovább alakítható különféle bónuszokkal – persze ezek aktiválásával növekszik az elsütéshez szükséges pontok mennyisége. A szimpla felderítő UAV-ot például feltápolhatjuk radarzavaróval, hosszabb menetidővel, vagy akár az ellenfelek falon keresztüli mutatásával, és légelhárító eszközök elleni védelemmel is. A random ajándékot tartalmazó ajándékládánál választható előny, hogy ha nem tetszik a tartalma, újrasorsoltathatjuk azt, a lerakható gépágyút rakétavetőre vagy automatán működő verzióra cserélhetjük, a bombázókat halálos töltet helyett támogató ládákkal tölthetjük meg és így tovább. Ismét van az egész csatának azonnali győzelemmel véget vető szuperfegyver is, azonban a DNS-bombához nem pontokat kell gyűjteni, hanem elhalálozás nélkül kell 30 ellenféllel végezni. Ehhez mindenkinek sok sikert kívánok, én a mai napig nem láttam ilyet elsütve publikus szerveren…
Noha a fegyverek megnyitása a szokásos módon, szintlépéssel megy, ezúttal ezen, illetve a karakterkreáláson túl még egy könnyed RPG-szálat kapott a Call of Duty. Bármilyen játékmódban is játszunk, néha ládákkal jutalmaz minket a program, amiben zöld, kék vagy lila színnel jelölt fegyver, kiegészítő, vagy ruhadarab lapul. Ezek általában a szimpla eszközök kicsit erősebb verziói (bár a ruhadarabok nem hatnak ki a játékmenetre), igaz, csaknem mindegyik rendelkezik valami kisebb gyengeséggel is, hogy még változatosabb legyen a dolog. Annak, aki nem szereti az ilyen megoldásokat, majd’ mindegyik játékmódból akad klasszikus verzió is.
A duplaugrással ellőhető manőver kiváló a meneküléshez – noha nem feltétlenül ebben az esetben. [+]
A harmadik fő lehetőség az Exo Survival nevet viseli, és lényegében egy alaposan felturbózott horda játékmódról van szó. Legfeljebb négy játékos vághat neki a küzdelmeknek, minden körben egyre több és egyre vadabbul támadó ellenfelek, drónok és kutyák ellen. A körök teljesítésével szerzett extra pénzt elkölthetjük egyrészt felszerelésre, másrészt pedig új és új képességek megnyitására is. Körről körre változnak tennivalóink, van tengernyi megnyitható pálya, három választható karakterosztály – de valahogy az Exo Survival közel sem tud olyan magával ragadó lenni, mint a kampány, annyira vad és sokfelé ágazó lenni, mint a multiplayer. Biztos lesz olyan, aki pont erre kattan rá, igénytelennek semmiképpen nem nevezhető, és egyszer mindenképpen érdemes kipróbálni – optimális esetben haverokkal, mert publikus szervereken akad néhány kolosszális troll is, aki direkt társai ellen dolgozik.
Az Advanced Warfare sorozatának egyik legjobb darabja lett. Nem olyan ikonikus és emlékezetes, mint az első Moder Warfare, sztorija igencsak elmarad az első Black Ops-tól, háborúja pedig nem olyan monumentális, mint a második Modern Warfare, mégis egy kiválóan játszható program lett. Sajnos a régebbi konzolokon a multiplayernek betesz kicsit a lecsökkentett játékosszám, de ezt leszámítva ott is kiválóan sikerült a program. Bőven van még fejlődésre lehetőség, de az idei feladat a Ghosts után maradt keserű szájíz elfeledtetése volt, és ez maradéktalanul sikerült is.
Pro:
- Kellemes sci-fi kampány
- Multiplayerben minden eddiginél több testreszabhatóság
- Még több RPG-elem, ezúttal már minden játékmódban
Kontra:
- A kampány túl könnyű lett és néhány igazán emlékezetes pálya is hiányzik
- Az Exo Survival mód semmi különlegeset nem kínál
85
A Call of Duty: Advanced Warfare PC-re, PS3-ra, PS4-re, Xbox 360-ra és Xbox One-ra jelent meg.
