A fejlesztőeszközök

Az Intel partnerprogramjának igazán jól kidolgozott része a fejlesztőeszközök területe. A vállalat az AMD-hez hasonlóan nagyrészt az önálló munkavégzést tartja szem előtt, így a szoftverpartnereiket is ebből a szempontból támogatják. Ez teljesen normális felfogás, és a Codemasters játékain is látható, hogy kifejezetten jól optimalizáltak, bár kétségtelen tény, hogy az említett stúdió programjaihoz használt EGO videojáték-motor már túlkorosnak tekinthető, így volt idő erre a szintre fejleszteni, de ez semmit sem von le az érintettek érdemeiből.

A fejlesztőeszközök között az INDE (Integrated Native Developer Experience) IDE (integrated development environment, azaz integrált fejlesztői környezet) érhető el a partnerek számára. Ez lényegében tartalmazza a Graphics Performance Analyzer eszközöket, mint a System Analyzert, a Graphics Frame Analyzert, a Platform Analyzert és a Graphics Frame Debuggert. Fontos kiemelni, hogy utóbbi két elem csak pénzért érhető el, tehát az adott szoftverpartnernek 299 dollárt kell fizetni az Intelnek annyiszor, ahány programozó használja az említett modulokat. Ez nyilván nem segít a játékfejlesztők megnyerésébe, hiszen az Intel konkrétan pénzt kér a partnereitől azért, hogy biztosítsa számukra azokat az eszközöket, amelyekkel jól optimalizált programot lehet kiadni az hardvereikre. Ez például korábban nem így volt, de a vállalat vezetősége nemrég úgy döntött, hogy ebből is bevételt kell szerezni.

Mielőtt továbbmennénk, fontos kiemelni, hogy az AMD és az NVIDIA is köt olyan egyedi szerződéseket, amelynek értelmében bizonyos játékfejlesztők fizetnek azért, hogy az említett két cég kiemelt terméktámogatásban részesítse őket. Az extra sarc konstrukciója tehát nem egyedi, de az AMD és az NVIDIA koncepciójában nagy különbség, hogy abszolút nem korlátozzák a fejlesztőeszközeik egyes moduljainak hozzáférhetőségét, csupán pár programozót speciális feladatokkal bízzák meg, ha a fizetős ügyfél ezt igényli. Az Intel üzleti modellje annyiban más, hogy a sarcot már helyből megköveteli, de ezt egy kidolgozott üzleti konstrukcióban teszi meg, tehát nem kell direkt kapcsolatot keresni az Intellel, hiszen mindenféle megbeszélés nélkül beszerezhető a szükséges licenc és a kiemelt terméktámogatás.

Arról sok vita van, hogy melyik modell a kedvezőbb. A tehetősebb fejlesztőknek lényegében mindegy, hiszen valamilyen módon úgyis fizetni fognak a kiemelt terméktámogatásért. A kevés pénzzel gazdálkodó stúdióknak viszont az a jó, ha a fejlesztőeszközök összes modulját elérik ingyen, mert nem biztos, hogy szükségük van kiemelt támogatásra, de optimalizálni valószínűleg szeretnének, amihez nem árt a Platform Analyzer és a Graphics Frame Debugger modul elérhetősége.

Az Intel a fentiek mellett publikusan dokumentálja a grafikus architektúráit. Ezek több apró részletre vannak osztva, tehát nem egyetlen dokumentumban érhetők el, de ennek nincs túl sok jelentősége. Az alábbi oldalon letölthető a Gen7.5, a Gen7+, a Gen7, a Gen6, a Gen5 és a pár korábbi grafikus architektúra részletes leírása, illetve a megjelenés előtt álló architektúrák dokumentációja is a linkelt oldalra szokott felkerülni. Fontos kiemelni, hogy az Intel sajnos még nem készített publikus disassemblert a grafikus architektúráihoz, pedig fejlesztői igény a dokumentációk mellett mindenképp lenne rá. Ez egyelőre a jövő zenéje.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!