AMD 690G és 690V

Az AMD az ATI megvásárlásával nemcsak a kanadai vállalat grafikus processzorait, hanem – egyebek mellett – alaplapi chipkészleteit is megszerezte. Ezek a termékek legalább olyan fontosak, mint a GPU-k, hiszen így az AMD nagy konkurense, az Intel nyomába eredhet; saját processzoraihoz saját alaplapi vezérlőt is kínálhat. Kezdetben az ATI bekebelezése nem új, csak új nevű termékeket eredményezett, mint amilyen az AMD 480X CrossFire és 580X CrossFire, melyeket korábban ATI CrossFire Xpress 1600 és CrossFire Xpress 3200 néven ismertünk.

A grafikus maggal ellátott Radeon Xpress 1100 viszont megtartotta a nevét. Talán azért, mert az ATI felvásárlásakor már szinte teljesen készen volt ennek a lapkának az utódja. Végül 2007 elejéig kellett várni az immár AMD néven megjelenő, korábban RS690-ként emlegetett integrált GPU-s chipkészletre. Az AMD 690-es széria a Radeon X700-as GPU alapjaira épít, ami DirectX 9.0 (Shader Model 2.0) kompatibilitást jelent. Eleinte mindenki abban reménykedett, hogy végre egy 8 futószalagos, játékra is használható integrált megoldást látunk, de egy ilyen termék túl erős konkurencia lenne a legkisebb különálló VGA-knak. Azért az X700-ból megmaradt 4 futószalag is kétszer annyi, mint amennyi az ATI elődnek vagy az NVIDIA-féle konkurenseknek van. Ahogyan az Xpress 1100-nál, az AMD 690-nél is a CPU emulálja a vertex shadereket, ezúttal a korábbi egy helyett kettőt. Amiben több az AMD 690 a Radeon X700-nál, az a videolejátszást segítő Avivo technológia. Ezzel kiegyenlítették az NVIDIA GeForce 6100 szériájának PureVideo miatti előnyét.

A Radeon Xpress 1250 (illetve 1200) IGP-t magában foglaló 690G (illetve 690V) északi híd 80 nm-es gyártástechnológiával készül. Természetesen Socket AM2-es AMD processzorokat és DDR2 memóriát kezel. Összesen 24 PCI Express sávja van, amiből 4 a jól ismert SB600-as déli híddal tartja a kapcsolatot; a fennmaradó 20-ból egy 16-szoros és akár négy 1-szeres kapcsolat építhető ki.

Az AMD 690-nek két változata van, melyek csak monitorkimenetekben különböznek. A 690G-nek két digitális kimenete van, melyekre DVI vagy akár HDMI csatlakozó is telepíthető a hagyományos analóg D-Sub mellett. Így külső videokártyával akár négy monitort is meg tud hajtani. Az olcsóbb, elsősorban irodai felhasználásra szánt 690V-nek csak egy analóg kimenete van.

Az alaplapgyártók gyorsan rámozdultak az új AMD-s chipkészletre. A hazai piacon már az Asus, Foxconn és MSI 690-es megoldása is elérhető, és folyamatosan érkeznek az újabb modellek. A friss széria megjelenésével szinte teljesen eltűnt az ATI Radeon Xpress 1100, Socket AM2 foglalathoz már nem is kapni ilyen alaplapot.

MSI K9AGM2-F és K9AGM2-FIH

Az MSI AMD 690V és 690G chipkészletes alaplapjait próbáltuk ki elsőként. Mindkét termék a K9AGM2 nevet kapta, csak az utótag (F, L vagy FIH) különbözteti meg az egyes felszereltségi szinteket. Az L-nek 10/100 megabites hálózati vezérlője és 690V északi hídja van, a F-nek gigabites a hálózati kapcsolata, a FIH pedig már 690G-re alapoz. Mindhárom laphoz nagyon egyszerű hardverkörítés jár: IDE és SATA kábel, SATA tápadapter, hátlapi panel, telepítőlemez, használati útmutató. Ez azért kellemetlen, mert így nem férünk hozzá hat USB-hez, az egyik FireWire porthoz és a tévékimenethez sem, a megfelelő kiegészítő hátlapi paneleket pedig nem is olyan könnyű beszerezni.

A két északi híd valószínűleg csak a monitoros kivezetésekben különbözik, ezért nem csoda, hogy az MSI lapjai ugyanarra a nyomtatott áramkörre épülnek. Két lényeges különbség a PCI Express x16 csatlakozó fölött található chip, amely minden bizonnyal a FireWire vezérlő, valamint a alaplap szélén látható FireWire tűsor.

MSI K9AGM2-F – AMD 690V

Az alaplap elrendezése jól átgondolt, bár microATX méretben nem sok a variációs lehetőség. A chipkészlet ugyan kezelne négy memóriamodult is, de csak kettőnek van hely az MSI deszkákon. Ennek köszönhető, hogy csupán 215 mm mélyek. Szerelés szempontjából egyetlen kényes helyet találtunk, az egymás mellé helyezett főtápcsatlakozót és az egyetlen IDE konnektort.

MSI K9AGM2-FIH – AMD 690G

A 80 nm-es gyártási technológiával készülő IGP valószínűleg nem nagyon melegszik, csak egy passzív bordácskát szereltek rá. A hűs üzem jól jöhet, ha halk HTPC-t építünk. Az AMD 690G és 690V külsőre teljesen egyforma, csak kódjuk különbözik pár karakterben. Mindkét nálunk járt chip 2007 legelején (az első, illetve második héten) készült.

AMD 690G és 690V

Az SB600 jóval modernebbnek tűnik, mint NVIDIA-konkurense, az nForce 430, de tudásban szinte egyformák. Mindkettő egy IDE csatornát (két meghajtó) és négy SATA-300 meghajtót kezel, bár az nForce jobb RAID-ben. Az NVIDIA-nál van az előny hálózati vezérlők terén is, mert az AMD továbbvitte az ATI hagyományát, miszerint Ethernet adaptert nem integrálnak, hanem a hálózatkezelést teljes mértékben külső chipre bízzák.

Az MSI K9AGM2-F és K9AGM2-FIH közötti fő különbségek a hátlapon is látszanak. Az egyszerűbb modellről hiányzik a második monitorcsatlakozó (a FIH-en HDMI is van) és a FireWire aljzat. Mindkét alaplapnak nyolccsatornás Realtek ALC888 hangkodekje van, de SPDIF csatlakozók csak az alaplapon vannak, hátlapi kivezetés nem jár hozzájuk, ahogy a tévékimenethez sem.

MSI K9AGM2-F – AMD 690V

MSI K9AGM2-FIH – AMD 690G

Főbb paraméterek:

Foxconn A690GM2MA-8KRS2H

A Foxconn AMD 690G chikészletes alaplapjához, az A690GM2MA-8KRS2H-hoz is ugyanaz a szegényes felszerelés járt, pedig örültünk volna a FireWire és TV-out kivezetéseknek, mert nélkülük ezt a két extrát nem tudjuk kihasználni. A kevéske kábel is a lehető legalacsonyabb árra való törekvést jelzi. Irodai használatra ez a körítés is elegendő, de aki HTPC-t szeretne építeni, annak lehet, hogy hosszasan kell majd keresgélnie a kiegészítőket.

A nyomtatott áramkör nem sokban különbözik az MSI-nél látottól. A kék alapszínhez itt színes csatlakozók társulnak. A négy memóriafoglalat miatt a Foxconn teljes microATX méretű, vagyis 245 x 245 mm-es. A kiegészítő, négytűs tápcsatlakozó az alaplap jobb felső sarkára került, és szerencsésebben helyezték el a fő tápcsatlakozót is – itt a ritkábban használatos floppycsatlakozó közelébe tették. A négy SATA aljzat egy vonalba került és fölöttük egy kiegészítő chipnek és néhány csatlakozósornak alakítottak ki helyet. A későbbiekben külső eSATA vagy FireWire vezérlő kerülhet majd ide.

Ugyan a chipkészlet HDMI csatlakozót is kezel, a Foxconnál inkább a DVI-t választották. Elvileg a DVI és HDMI felállás is lehetséges, de egy olcsó integrált VGA-s alaplapról egyelőre még nagy merészség lenne lehagyni az analóg D-Sub kimenetet.

Főbb paraméterek:

Teszt – szintetikus mérések, alkalmazások

Az új AMD 690 chipkészletek fő riválisa az NVIDIA GeForce 6100/6150 és nForce 405/410/430 chipkészletek kombinációja, ezért az Asus egyik jól felszerelt alaplapját, korábbi integrált GPU-s tesztünk szereplőjét, az M2NPV-VM-et állítottuk ki az AMD-k ellen. Szerettük volna megmérni valamelyik ATI Radeon Xpress 1100-as alaplapot is, de AM2-es foglalattal ilyet nem találtunk a hazai piacon, tehát nemcsak letesztelni, hanem megvásárolni sem lehet. Az IDE, audio és Ethernet képességeket nem mértük le újra, hiszen a tesztben szereplő alaplapok déli hídjait és kiegészítő vezérlőit korábban már többször leteszteltük. Az integrált GPU-k mellett az ATI és NVIDIA leggyengébb diszkrét grafikus kártyáit is kipróbáltuk. Mivel a három AMD 690 chipkészletes alaplap teljesítménye szinte egyforma volt (az azonos felépítés és órajelek miatt), ezért csak az MSI K9AGM2-FIH eredményeit tüntetjük fel.

Először a fogyasztást mértük meg, és érdekes dolgokat tapasztaltunk. A grafikonon a tápegység felvett teljesítményadatai szerepelnek, melyeknél megközelítőleg 20%-kal kisebb a teljes rendszerek tényleges fogyasztása.

Üresjáratban még rendben voltak az értékek, a két integrált VGA-s konfiguráció fogyasztott legkevesebbet, de processzorterhelésnél és játék közben is az MSI alaplapos, különálló Radeon X300 SE grafikus vezérlős rendszer érte be a legkevesebb energiával. Ez valószínűleg annak tulajdonítható, hogy az integrált VGA a rendszermemóriából táplálkozik, és ez extra fogyasztást produkál, az X300 SE pedig nagyon kevéssel is beéri. Annak ellenére, hogy az új AMD chipkészlet kisebb csíkszélességgel készül, mint az NVIDIA, az üresjáraton kívül mindenhol többet fogyasztott mintegy 10%-kal.

Az AMD platformoknál a memóriavezérlés már egy ideje a processzor dolga, és általában nem befolyásolja az alaplapi chipkészlet, de az integrált videovezérlős rendszerek mások, mert az IGP is a rendszermemóriából táplálkozik. Ez meg is látszott az eredményeken. Amikor kiegészítő VGA-t használtunk, az AMD és az NVIDIA chipkészlete is gyorsabb volt, mint az IGP-vel. Integrálttal az NVIDIA, külső VGA-val az AMD bizonyult egy picivel jobbnak, de ez eltérések minimálisak voltak. Csak a Radeon X300 SE-s memóriaolvasási értéke volt kiugró.

Az elsősorban processzortól függő alkalmazástesztek eredményeiben sem volt számottevő különbség a chipkészletek között. Ezen egyáltalán nem lepődtünk meg, hiszen korábbi tesztjeinkben is ugyanezt tapasztaltuk az Athlon 64-es platformon.

Teszt – játékok

Nagy kérdés, hogy az új, négy futószalagos beépített GPU mire elegendő játékokban. Mivel ma már a legkisebb különálló videokártyákon is 4–8 pixelfutószalag és saját memória szorgoskodik, számítottunk rá, hogy az AMD 690G azért nem fog vitézkedni.

A régi jó Quake 3-ban 1024x768 pixeles felbontásnál, maximális részletességre állítva is játszható sebességet kaptunk, bár az NVIDIA konkurens 30%-kal jobban teljesített, a kis VGA-k pedig jóval több, mint a dupláját hozták az AMD-nek.

A szintén régi Unreal Tournament 2004-ben már az AMD volt jobb 10%-kal, ami kicsit kevésnek tűnik négy futószalagtól a kettő ellenében. Talán nem is a shaderek, hanem a memória a szűk keresztmetszet. A kis VGA-k ismét rádupláztak az IGP-kre.

A grafikailag igényesebb Far Cry-ban már csak 800x600-as felbontásban, közepesnél gyengébb grafikai beállításokkal tudtunk játszható sebességet elérni. Természetesen a GeForce 7100 GS és a Radeon X300 SE ismét kétszer gyorsabb volt az IGP-knél.

A Half-Life 2 Episode One-ban már 640x480-ra kellett visszavenni a felbontást, hogy közepes grafikai minőséggel elfogadható sebességet produkáljunk. Az AMD 690G chipkészlet nagyszerű teljesítménye azt az elképzelésünket erősíti meg, hogy itt nem is az integrált GPU, hanem a memória-sávszélesség a szűk keresztmetszet. Az X700 redukált utódja nem csak az integrált GeForce 6150-et, hanem a GeForce 7100 GT-t is megelőzte.

Hasonló volt a helyzet az autós játékban. Alacsony felbontásban, komoly grafikai kompromisszumok mellett tudtunk csak játszható sebességet elérni, és akkor az AMD 690G megverte a GeForce-okat. Ebben a vereségben talán benne volt az NVIDIA meghajtója is, mert korábban hasonló gyengélkedést tapasztaltunk a nagyobb GeForce-oknál.

Megvizsgáltuk az integrált grafikus vezérlők képminőségét is.

AMD 690G – UT2004 / Quake 3 / Far Cry / HL2 Ep1 / NFS: Carbon

GeForce 6150 – UT2004 / Quake 3 / Far Cry / HL2 Ep1 / NFS: Carbon

GeForce 7100 GS – UT2004 / Quake 3 / Far Cry / HL2 Ep1 / NFS: Carbon

Radeon X300 SE – UT2004 / Quake 3 / Far Cry / HL2 Ep1 / NFS: Carbon

Az Unreal Tournament 2004-ben és a Need for Speed: Carbonban mind a négy tesztalanynál ugyanazt a látványt kaptuk. Quake 3-ban a GeForce-oknál hiányzott egy kis árnyék a kép bal alsó negyedében a lenti falról lelógó monitorról. Far Cry-ban mindkét IGP-nél hiányzott egy mélységi árnyékolási hatás a bokrokról. A Half-Life 2 Episode One-ban csak a GeForce 6150 esetében nem volt kockás a kép jobb oldalán látható drótkerítés, és ennek a kártyának a képe is sötétebb volt.

Értékelés

A chipkészletbe integrált grafikus processzorok újfent bizonyították, hogy játékra csak nagyon korlátozott mértékben elegendőek. A régebbieknél azt tapasztaltuk, hogy fele olyan gyorsak, mint a legkisebb grafikus kártyák. Az újabbaknál kiderült, hogy az AMD 690-es széria Radeon X700-zal rokonságban álló, négy futószalagos GPU-ja, a Radeon Xpress 1250 már lépést tud tartani az alsókategóriás videokártyákkal. Sajnos, ez a sebesség még a legkisebb felbontásnál, jelentősen redukált képminőségnél is éppen hogy csak elég volt a játszható sebességhez, holott a legmodernebb játékokat, mint a Stalker, Oblivion, Test Drive Unlimited, ki sem próbáltuk.

Az AMD K8-as platformján a processzorba integrált memóriavezérlő miatt a chipkészletek nem befolyásolják lényegesen a számítási teljesítményt. Az AMD 690-es chipset ugyanúgy teljesített, mint NVIDIA-s ellenfele vagy a grafikus mag nélküli megoldások. Amit hiányolni lehet, az a tuning, hiszen még az FSB-t sem lehetett állítani. Persze a beépített GPU-s chipkészletekkel nem a tuningosokat célozzák meg, hanem az olcsó irodai számítógépre vagy HTPC-re vágyókat.

Mindkét csoport megtalálja számításait az új AMD chipkészletekben. Az AMD 690V + SB600 párosra építő MSI K9AGM2-F legvonzóbb tulajdonsága a 14 600 forintos vételára, emiatt ajánlott minősítést érdemel. Igaz, hogy csak egy monitort kezel és nincsenek FireWire csatlakozói, de irodában talán fölöslegesek ezek az extrák.

Az AMD 690G-s MSI K9AGM2-FIH szintén megéri a 4000 forinttal magasabb árát, hiszen az extra kiadásért cserébe kapunk még egy, ráadásul HDMI monitorkimenetet, valamint FireWire csatlakozókat. Nagy kár, hogy a tévékimenethez és az SPDIF audioaljzatokhoz nem kapunk hátlapi kivezetést, pedig megérnék azt a fejenként pár száz forint többletkiadást. Nagyjából ennyivel drágább az NVIDIA chipkészletes Asus M2NPV-VM, amelyhez vannak hátlapi panelek, de a második videokimenete csak DVI, nem HDMI. Az okosabbik MSI alaplap nekünk így is tetszett, HTPC-alapnak ajánlott. Igazán érdekes lenne egy komolyabb hangprocesszorral felszerelt verzió.

Nem kerülheti el az ajánlott minősítést a Foxconn A690GM2MA-8KRS2H sem, hiszen csak 16 700 forint az ára. Olyan helyekre lehet nagyszerű, ahol a lehető legkisebb költséggel akarnak kiépíteni kétmonitoros rendszert.

MSI K9AGM2-F – irodába MSI K9AGM2-FIH – HTPC-be Foxconn A690GM2MA-8KRS2H – két monitorhoz

fLeSs, rudi

A tesztben szereplő grafikus kártyákat, az Asus M2NPV-MV, az MSI K9AGM2-F és K9AGM2-FIH alaplapot az Expert Computer Kft., a Foxconn A690GM2MA-8KRS2H alaplapot a HRP Hungary Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.