Bevezető

Az Intel a Springdale-lel és a Canterwooddal nagyot alkotott: hasonló teljesítményű lapkakészletekkel sokáig nem találkozhattunk a Pentium 4-es platformon. Ezek a chipkészletek szinte tökéletesre sikerültek, hiszen a 800 MHz-es rendszerbusszal rendelkező Pentium 4 processzorok támogatásán felül képesek voltak a Hyper-Threadinget is kezelni, a processzor számára legmegfelelőbb, kétcsatornás DDR400-as memóriavezérlővel felvértezve pedig egy kiegyensúlyozott és gyors rendszer alapját képezik. Csupán egyetlen probléma van velük: az áruk. A 875P nagyon drága, és a 865PE sem eléggé olcsó ahhoz, hogy ne jusson eszünkbe alternatívák után kutatni. Mivel az Intel is tisztában van ezzel, ezért elkészítette ezeknek a chipseteknek az egycsatornás memóriavezérlővel ellátott megfelelőjét, az Intel 848P-t, amely ugyan olcsóbb, de lassabb is, mint az előbbiek.

Természetesen a konkurens lapkakészletgyártók sem alszanak, és ha kissé megkésve is, de szépen sorban bejelentették saját fejlesztéseiket, melyekkel nem titkoltan egy kisebb szeletet kívántak kihasítani az Intel processzorokhoz szánt chipkészletek piacának tortájából. A VIA és a SiS elsőként egycsatornás lapkakészleteket küldött csatasorba (VIA PT800 és SiS 648FX), melyekkel bebizonyították, hogy képesek az Inteléhez hasonló sebességű, ám annál olcsóbb termékekkel előrukkolni. Azonban az új lapkakészletek fogadtatása nem volt meggyőző – talán az "Intel processzor alá Intel chipset" gépépítési koncepció miatt. A későbbiekben a VIA kiadta a PT800 méltó utódjának számító PT880-at, amely már ugyan kétcsatornás memóriavezérlővel rendelkezik, ám az Intel 875P sebességét még mindig nem éri el, ennek ellenére ez a chipset továbbra is vonzó alternatíva lehet, hiszen az inteles megfelelőjénél olcsóbban ugyanolyan szolgáltatásokat kínál. A SiS időközben a SiS 655FX nevű chipsettel rukkolt elő, amely ugyan gyors lett, de a gyártó meglátása szerint nem eléggé. Ezért született meg a SiS 655TX.

Vajon ez a két, már újnak ugyan nem számító, de Magyarországon még ismeretlenségbe burkolózó lapkakészlet képes felvenni a versenyt az Intel kínálatával szemben? Tesztünkből kiderül.

SiS 655 FX és TX

Elsőként lássuk a SiS gyártotta chipsetek blokkdiagramját. A SiS 655FX és a SiS 655TX csupán az Advanced HyperStreaming támogatásában tér el – erről a funkcióról később bővebben szólunk.

Hirdetés

A SiS 655TX északi híd támogatja a 800 MHz-es rendszerbusszal rendelkező Pentium 4 processzorokat, illetve lefelé kompatibilis egészen 100 MHz-es FSB-ig. A chipset ezen felül támogatja a Hyper-Threading technológiát, amely 2,4 GHz-től felfelé már a legtöbb Pentium 4 processzorban megtalálható. A SiS 655TX északi híd a processzorral, a memóriákkal, az AGP-vel (amely már támogatja a 8x-os szabványt) és a déli híddal kommunikál.

SiS 655FX és SiS 655TX északi hidak - katt a nagyításhoz

Az északi híd a memóriákat többféle módon képes elérni (később részletesen beszámolunk a chipset ezen tulajdonságáról), első körben legyen annyi elég, hogy támogatja a kétcsatornás memóriainterfészt, amellyel ideális mértékben képes kielégíteni az újabb, 800 MHz-es rendszerbusszal rendelkező Pentium 4 processzorok által megkívánt 6,4 GB/s-os sávszélességet.

Az északi és a déli hidat a SiS által MuTIOL névre keresztelt, már második generációs, 1 GB/s áteresztőképességű Multi-threaded I/O link köti össze, amely mindkét irányban 16 bit széles kommunikációt tesz lehetővé. Összehasonlításul az Intel Hub Architecture 266 MB/s, a VIA Ultra V-Link pedig szintén 1 GB/s áteresztőképességgel rendelkezik. (Az Intel 915 és 925x chipkészleteknél az új Direct Media Interface már 2 GB/sec sávszélességet biztosít). A SiS MuTIOL technológia három rétegből épül fel, a MuTIOL tranzakciós rétegből, a MuTIOL linkrétegből és a MuTIOL fizikai rétegből.

SiS 964 déli híd - katt a nagyításhoz

A SiS 655FX és 655TX északi hidakhoz a gyártó a SiS 964-es déli hidat ajánlja, amely az Intel ICH5R és a VIA VT8237-hez hasonló tulajdonságokkal bír. A SiS 964 egy EHCI-kompatibilis USB 2.0-vezérlővel és három OHCI-kompatibilis USB 1.1-vezérlővel rendelkezik, összesen tehát nyolc USB portot támogat. A déli híd ezen felül két ATA133-kompatibilis Parallel ATA csatornát támogat, csatornánként két eszközzel, illetve két Serial ATA 150-kompatibilis eszköz natív támogatását nyújtja, melyeket akár RAID 0 (striping [összefűzés], sebesség), RAID 1 (mirroring [tükrözés], biztonság) vagy JBOD (Just a Bunch Of Disks) módokban is használhatjuk. További integrált feature a hatcsatornás, AC'97-kompatibilis hangkodek és a 10/100-as hálózati vezérlő is. Egyedül a natív Firewire-támogatás hiányzik.

A felsoroltakból látható tehát, hogy a SiS igazán kitett magáért, hiszen az északi és a déli híd papíron felveszi a versenyt az Intel felsőkategóriás chipkészleteivel, ugyanakkor a két chipet összekötő link négyszer nagyobb sávszélességet ígér, mint a korábbi Intel-megoldás. Mielőtt a letesztelendő alaplap bemutatására térnénk, térjünk vissza a korábban megígért memóriavezérlő és HyperStreaming bemutatására.

A SiS memóriavezérlő

A kétcsatornás memóriavezérlők a legtöbb chipset esetében csak akkor hajlandóak kétcsatornás módban működni, ha a memóriafoglalatokba helyezett memóriamodulok azonos méretűek és azonos típusúak, de legalábbis azonos időzítésekkel rendelkeznek, hiszen csak két azonos 64 bites memóriamodult képesek egy 128-asként megcímezni. A korábbi Intel chipsetek tipikusan így működnek, hiszen ha a felsorolt feltételek közül valamelyik nem teljesül, azonnal egycsatornás módba váltanak át. A SiS ennek elkerülése érdekében kicsit igazított a memóriavezérlőn, és a kétcsatornás működés mellé létrehozta a dual 64 bites módot. A memóriavezérlő innentől kezdve a következőképpen működik.

A SiS nagyon szép munkát végzett, hiszen amint két memóriamodult helyezünk az alaplapba, azonnal kétcsatornásként működik a memóriavezérlő. Természetesen a memóriavezérlő a lassabbik memóriamodulhoz igazodik, annak sebességével éri el a másik, gyorsabb memóriamodult is, ráadásul a két modul összehangolása is kicsit lassít a memóriasebességen. Azok, akik egy gépfejlesztés alkalmával első körben csak az alaplapot kívánják lecserélni, a SiS megoldásával elméletben nagyon jól járnak.

SiS HyperStreaming

Akik tudják, hogy mi az a marketing és PR, azok számára egyértelmű, hogy a SiS által HyperStreamingre keresztelt "csoda" nem más, mint maga a chipset és annak működési elve. A SiS látványos flash animációkon keresztül próbálja meggyőzni az oldalára tévedőket, hogy a HyperStreaming egy olyan funkciócsomag, amely elengedhetetlen manapság egy chipset számára. HyperStreaming Engine gyűjtőnév alá tartoznak azok a mindennapos chipsetgyorsító kis rutinocskák, amelyek gyakorlatilag minden chipsetben megtalálhatóak, csak más gyártók ezt egyszerűen nem reklámozzák.

Katt a nagyításhoz...

A "Single Stream with Low Latency" lényege, hogy a processzorból a memóriába és onnan vissza tartó adatokat a SiS északi híd a konkurensekéhez képest gyorsabban képes küldeni és fogadni.

Katt a nagyításhoz...

A "Multiple Streams with Pipelining and Concurrent Execution" féle rutin a különböző I/O eszközök és perifériák által küldött adatok párhuzamos végrehajtásáért felel, amely a konkurens chipsetek esetében "természetesen" nem párhuzamosan történik, hanem az adatok elküldésének sorrendjében, ezzel jelentősen lelassítva a rendszert.

Katt a nagyításhoz...

A "Specific Stream with Prioritized Channel" rutin szintén a különböző I/O eszközök és perifériák által generált adatokat kezeli oly módon, hogy megállapítja a különböző adatcsomagok fontossági sorrendjét, ennek megfelelően felállítja a csomagok közötti prioritást, és ennek megfelelő sorrendben juttatja el az adatokat a kívánt helyre.

Katt a nagyításhoz...

A "Smart Flow Control & Intelligent Arbitration with Smart stream" nevéből adódóan egy olyan okos és intelligens vezérlőrutin, amely a processzorból a memóriába érkező adatok számára előre kiszámítja a megfelelő pozíciót a memóriában, és ennek megfelelően "villámgyorsan" el is helyezi azokat benne. Amikor az adatok visszafelé vándorolnak, szintén ez a rutin már előre kiszámolja, hogy mely adatokra van szükség a pufferben, és mely adatokra van szüksége a processzornak.

Katt a nagyításhoz...

Végül pedig essen szó az "Advanced Stream Forwarding Acceleration"-ról, amely a processzor és a videokártya közötti kommunikációért felelős. A rutin lényegében az adatok szabad és folytonos áramlását biztosítja.

Érdemes a flash animációt megnézni, amely megtalálható itt.

Korábban szót ejtettünk arról, hogy a SiS 655TX az Advanced HyperStreaming meglétében különbözik a SiS 655FX-től: ez az Intel-féle 875-ös PAT-hoz hasonlóan a processzor, az északi híd és a memória között egy rövidebb és gyorsabb útvonalat jelent az áramló adatok számára, ezzel meggyorsítva a memóriakezelést.

Gigabyte 8S655TX Ultra

A sokszínű termékpalettával rendelkező Gigabyte azon kevés gyártók egyike, melyek a SiS chipkészletére alaplapot mertek építeni. Szerkesztőségünkbe két Gigabyte alaplap érkezett, melyek közül a 8S655FX Ultra sejthetően a SiS 655FX, míg a 8S655TX Ultra a SiS 655TX chipkészletére épült. A két alaplap között külsőre a chipsethűtésen kívül semmilyen különbség nincs.

Gigabyte 8S655FX és 8S655TX specifikációk

A technikai paraméterek után lássuk a csomagolást:

Mindkét alaplap ugyanolyan, a Gigabyte-tól megszokott, űrhajós, csillogó-villogó és emellett "információdús" dobozban érkezett, amelyen a benne található termék szinte összes tulajdonsága fel van sorolva.

Balra a Gigabyte 8S655FX Ultra, mellette a Gigabyte 8S655TX Ultra - katt

A képeken is jól látható, hogy a két alaplap szinte olyan, mintha egymás ikertestvérei lennének. A citromsárga processzorhűtőtartó foglalat mellett található mind a négy memóriafoglalat kétszer kettes felállásban, utalva ezzel a kétcsatornás memóriaműködéshez szükséges memóriaelhelyzésre. A négy foglalatba összesen 4 GB memóriát tehetünk. A memóriafoglalatok mellett az alaplap szélén található két Parallel ATA-bővítőport, mellettük pedig a floppyport. Ezeknek az elhelyezése sokak számára bosszús perceket okozhat amennyiben a merevlemezek a számítógépházban éppen abban a magasságban helyezkednek el. A nagy tápcsatlakozó szerintünk jó helyre került, illetve az alaplapon megtalálható egy +12V-os 4 pines tápcsatlakozó is. A zöld AGP-foglalat alatt öt PCI-slot található, amelyekből egy a videokártya üzembe helyezése után gyakorlatilag azonnal használhatatlanná válik, nem mintha ez túlságosan nagy probléma lenne az alaplapon található integrált eszközök számának láttán. A kék színű nyák szabványos ATX méretű.

Katt a nagyításhoz...

A bal oldali képen látható a SiS 655FX-es deszka chipsethűtője, amely ugyan nem passzív, de a ventilátora nem túl hangos. A jobb oldali kép már a SiS 655TX-es lap chipsethűtőjét ábrázolja, amely már passzív. Érdekes, de a TX-es lapon még a chipsethűtő ventilátorkonnektora is ott van, tehát a két alaplap egyértelműen csak ennyiben különbözik.

Katt a nagyításhoz...

A Gigabyte tervezőmérnökeiben ismét nem kellett csalódnunk, az AGP-foglalat pöckös oldalán egyetlenegy kondenzátor vagy tekercs sincs, ezzel nagymértékben megkönnyítik a videokártya be- és kiszerelését. A memóriabővítés szintén könnyedén elvégezhető a videokártya kivétele nélkül, hiszen a memóriafoglalatok és a videokártya között bőven van hely.

Katt a nagyításhoz...

Az alaplap szolgáltatásainak nagy részét a nyák déli féltekén találhatjuk meg, itt helyezkedik el a déli híd, a RAID-vezérlő, az USB-kivezetések, a Texas Instrument gyártotta Firewire-vezérlő és a ledkivezetések is. Az IDE-csatlakozók elhelyezkedése csak egy nagyon hosszú nyákra épült videokártya esetében lehet problémás – ilyen például a GeForce FX 5700 Ultra/5800 Ultra és 5950 Ultra. BIOS Reset jumper sajnos nincs, bár ez is megszokott a Gigabyte alaplapokon.

Katt a nagyításhoz...

A hatcsatornás hangzásért az egyik legjobbnak számító Realtek ALC658-as hangkodek a felelős, melyet a Realtek 2.3-as AC'97-vezérlőként hirdet, és főbb tulajdonságai közé tartozik a hatcsatornás Dolby Digital hangzás, illetve az UAJ (Universal Audio Jack) támogatása. A gigabites hálózati vezérlő szerepét a Realtek RTL8110S tölti be, amely a hozzáértők szerint magas CPU-terheltségével nem tartozik a legjobb vezérlők közé, ám otthoni használatra, internetezésre és némi LAN-partizásra tökéletesen megfelel.

Katt a nagyításhoz...

A Gigabyte felsőkategóriás alaplapjainak szériatartozéka a DualBIOS is, melynek segítségével egy félresikerült BIOS-frissítést követően is van remény életet lehelni kedvenc alaplapunkba. A lapon továbbá a déli híd natív RAID-támogatásán kívül egy GigaRAID nevezetű, ITE gyártmányú RAID-vezérlővel is számolhatunk, amely képes az ATA133-as csatlakozású merevlemezek kezelésére, és a déli híddal szemben nem csak a RAID 0 és 1 módokat támogatja, hanem a 0+1-et is. Ennek segítségével az alaplap tehát összesen nyolc PATA és két SATA eszköz kezelésére képes.

A hátlapon egy-egy PS2 port található a billentyűzet és az egér számára, két soros és egy párhuzamos port, illetve négy USB port, egy RJ-45 csatlakozó és a három szokásos audio port (Line-In, Line-Out és Mic-In).

Katt a nagyításhoz...

Az alaplap mellé kapunk két leírást, egyet az alaplap üzembe helyezéséhez, egyet pedig a GigaRAID-hez, kapunk egy SiS driver CD-t, egy hátlapi burkolólemezt, két SATA-kábelt egy hozzávaló SATA-tápkábelelosztóval, három IDE-kábelt, egy floppykábelt és két hátoldali kivezetést, amelyeken...

Katt a nagyításhoz...

...további két USB port található, illetve 1-1 nagy és kis Firewire-port. A második hátoldali kivezetésen egy S/PDIF kimenet, egy RCA kimenet, és egy Rear jobb/bal, illetve egy Subcenter kimenet található.

BIOS és tuning

Mindkét Gigabyte alaplap az Award BIOS-ra épül, sőt az alaplapok BIOS-a teljes egészében megegyezik. A gép elindítása után a BIOS-ba lépést követően a CTRL+F1 billentyűkombinációval a rejtett menüpontokat is előcsalogattuk. Lássuk a bemutató szempontjából fontosabb menüpontokat:

Advanced Chipset Features / Health / Top Performance / DRAM Ratio

Katt a nagyításhoz...

Az "Advanced Chipset Features" menüben állíthatjuk be a memóriák időzítését, ezek a beállítások megegyeznek az Intel chipsetes alaplapokon látottakkal (CAS Latency, RAS-to-CAS, RAS Precharge Time, RAS Active Time). Ezen kívül – ha úgy gondoljuk – kikapcsolhatjuk a kétcsatornás memóriavezérlőt is. A "PC Health Status" menüben leellenőrizhetjük a processzor hőmérsékletét, illetve a ventilátorok fordulatszámát, de a feszültségek pontos értékét a BIOS nem írja ki, csak annyit jelez ki, hogy "OK". A "Top Performance" kapcsolóval egy amolyan turbófokozatot kapcsolhatunk be, amely a memóriaelérés gyorsítására szakosodott, segítségével az Everesttel végzett méréseink szerint 4-500 MB/s-mal megugrott a memóriaolvasás, és 2-300 MB/s-mal a memóriaírás. A tesztelés folyamán a kapcsoló bekapcsolása a rendszer instabilitását, majd később az összeomlását eredményezte, ezért a használata csak akkor javasolt, ha mindenképpen a legnagyobb sebességet kívánjuk kihajtani a rendszerből és persze übertuning memóriákkal rendelkezünk. Haladjunk tovább most már a tuningopciókat tartalmazó "Frequency/Voltage Control" menübe. Az első meglepetésként ható menüpont a "DRAM Clock (MHz)" kapcsoló, amellyel a memória frekvenciáját állíthatjuk be az FSB-től függetlenül. Bár a kapcsoló nevében ott a "MHz" jelzés, nem árt tudni, hogy ez is az FSB-hez viszonyított relatív frekvenciát jelenti. Az Intel chipsetekhez szokott szemek számára rengeteg beállítás található itt, a memóriákat akár aszinkron 670 MHz-es frekvencián is hajthatjuk. A memóriatuningot 2x512 Corsair TwinX PC4400-as, azaz DDR550-es memóriával próbáltuk ki, azonban érthetetlen módon a rendszer magasabbra állított memóriafrekvencia mellett el sem indult. Hogy ez a chipset, vagy az alaplap, esetleg a BIOS hibája-e, nem tudjuk.

AGP órajel / FSB / VCORE / VDDR / VAGP

Katt a nagyításhoz...

Az AGP órajele 60 és 100 MHz között 1 MHz-es lépésközönként fixálható, tehát a magas PCI-órajelekre érzékeny PCI-os eszközök vagy a videokártya nem szabnak a tuningnak határt. A processzor FSB-je 100 és 355 MHz között szintén 1 MHz-es lépésközönként állítható be, míg a feszültsége 0,8375 V-tól egészen 1,6 V-ig 0,0125 V-os lépésekben. A processzor feszültségének visszaskálázhatósága jól jöhet például éjszakánként, amikor a gépet letöltésre bekapcsolva hagyjuk, ilyenkor nem kell, hogy a processzor teljes sebességen járjon. A memória feszültsége +0,1 V-tal növelhető meg, míg az AGP feszültsége +0,3 V-tal.

A tuningopciók a Gigabyte-tól megszokott biztonságos tuning kategóriába sorolhatóak. Lássuk, hogy a 2,4 GHz-es processzorunkat a TX-es lap milyen mértékben volt hajlandó túlhajtani.

Katt a nagyításhoz...

A processzor feszültségének maximálisra állításával (1,6 V) a 2,4 GHz/200 MHz-es tesztprocesszorunkat 3,12 GHz-is sikerült túlhajtanunk, mindezt 260 MHz-es FSB-vel és aszinkron, 208 MHz-en járatott memóriával (2-2-2-6-os időzítések mellett). Az így elért ~5 GB/s-os memóriasávszélesség a 865PE és 875P chipkészletes alaplapok esetében mért eredményekkel összevetve kevésnek tűnik.

Mielőtt a chipkészletek sebességére térnénk, lássuk, hogy a SiS 964-es déli híd hogyan muzsikál, amikor az IDE-kezelésről van szó!

IDE-kezelés

Korábbi cikkünkben (Merevlemezek lemeztelenítve) a konkurens gyártók vezérlőinek IDE-kezelési teljesítményét már lemértük, így nem volt más dolgunk, mint a SiS esetében is elvégezni a teszteket.

A tesztkonfigurációk a következőek voltak:

Intel ICH5R konfig:

• Processzor: Intel Pentium 4 2,4 GHz "C", 200 MHz FSB, HyperThreading bekapcsolva

• Alaplap: Albatron PX865PE ProII - Springdale

• Intel INF Update 5.0.2.1003

VIA VT8237 és Silicon Image 3114 konfig:

• Processzor: AMD Athlon 64 3200+, 2000 MHz

• Alaplap: Abit KV8-MAX3 - VIA K8T800

• VIA Hyperion v4.51

NVIDIA nForce3 konfig:

• Processzor: AMD Athlon 64 3200+, 2000 MHz

• Alaplap: Chaintech ZNF3-150 - NVIDIA NFORCE3

• NVIDIA Unified Driver 2.45

SiS 964 konfig:

• Processzor: Intel Pentium 4 2,4 GHz "C", 200 MHz FSB, HyperThreading bekapcsolva

• Alaplap: Gigabyte 8S655TX Ultra - SiS 964

• SiS IDE Driver v2.04a

SiS 964 (5513) IDE-vezérlő

A konfiguráció további elemei:

Memória: 2x256 MB Corsair XMS PC3500 CL 2-3-3-6

Videokártya: GeCube ATI Radeon 9600 Pro

Rendszermerevlemez: Seagate Barracuda ATA IV 60 GB - Primary Master

Tesztmerevlemez: PATA: Maxtor 6Y080P0; SATA: Maxtor 6Y080M0

Driverek

• Windows XP SP1

• DirectX 9.0b

• ATI Catalyst 3.9 WHQL

Tesztprogramok

• FutureMark PCMark2004

• HDTach

• FC-Test

Parallel ATA-vezérlő

Elsőként a Parallel ATA-vezérlőt teszteltük le. A PCMark2004-ben a végső pontszámot tekintve ugyan azonos sebességű az Intel- és a SiS-féle déli híd, a részeredményeknél már kicsit más a helyzet, ugyanis amíg a fájlmásolás-tesztben az Intel sokkal gyorsabb a SiS megoldásánál, addig a többi tesztben a SiS kerekedik felül minden esetben. A HDTach és a Filecopy teszt eredményeiből sem vonható le más konklúzió, a négy IDE-vezérlő azonos sebességű, kisebb-nagyobb különbségek ugyan vannak, de ezek nem észrevehetőek a mindennapi használat során.

Serial ATA-vezérlő

A Serial ATA-vezérlő minden chipset esetében körülbelül azonos szinten produkál a Parallel ATA vezérlővel, azonban minden esetben egy picit lassabb. PCMark2004-ben már egy kicsit lemarad a SiS, és ezt főleg a fájlmásolás-tesztben elért alacsony sebességének köszönheti. A HDTach alatt és az FC-Test alatt szintén nagyon minimálisak a különbségek.

SiS 964 PATA és ATA-vezérlő HDTach alatt

A tesztekből kiderült, hogy a SiS 964-es déli híd a PCMark2004 fájlmásolás-tesztjén kívül minden esetben állja a sarat az Intel, a VIA és az NVIDIA chipsetek IDE-kezelési teljesítményével, ráadásul a processzorterheltség miatt sem kell aggódnunk, hiszen a 2,1 és 3,9%-os értékek az Intel déli hídéhoz hasonlóan nagyon alacsonyak (lásd itt).

Tesztkonfiguráció

Tesztkonfiguráció:

• Alaplapok:

  • Gigabyte 8S655FX Ultra BIOS rev. F7 (SiS 655FX) - CL 2-2-2-5

  • Gigabyte 8S655TX Ultra BIOS rev. F4 (SiS 655TX) - CL 2-2-2-5

  • ABIT IC7 BIOS rev. 21 - F1 beállítással (Intel 875P) - CL 2-2-2-5

  • Soltek PT880E-RL BIOS rev. P1.2RL (VIA PT880) - CL 2-2-2-6

  • Gigabyte 8PENXP (Rev. 2.0) BIOS rev. FD (Intel 865PE) - CL 2-2-2-5

   

• Processzor: Intel Pentium 4 2,4 GHz "C" - 200 MHz FSB / HTT

• Memória: 2 x 256 MB PC3500 Corsair XMS CMX256A-3500C2

• Videokártya: GeCube ATI Radeon 9800 Pro (400/350 MHz)

• Merevlemez: Hitachi Deskstar 7K250 160 GB (Parallel ATA; 7200 rpm; 8 MB cache)

• OS és szoftverek

  • Windows XP Professional Service Pack 1

  • DirectX 9.0b SE

  • SiS AGP(GART) Driver v1.17e

  • Intel Chipset Installation Utility 5.1.1.1002

  • VIA Hyperion v4.51

  • ATI Catalyst 4.1

• Tesztprogramok

  • Everest v1.10

  • Sisoftware Sandra 2004

  • WinRAR v3.3

  • 7-Zip v3.13

  • XMpeg 5.03 és DivX 5.1.1

  • Mainconcept MPEG Encoder v1.4.1

  • 3ds max6

  • Lightwave v7.5

  • Quake III Arena PR1.32

  • Wolfenstein Enemy Territory

  • Unreal Tournament 2003 v2225

  • Halo Combat Evolved v1.02

  • Futuremark 3DMark2001SE B330

Memória-sávszélesség

Sandra alatt a SiS 655TX nagyon erősnek tűnik, az F1 beállítással lemért IC7 (875P)-et is majdnem befogja, a különbség köztük mindössze ~100 MB/s. A SiS 655FX nem lényegesen, de gyengébb eredményt ér el, így a 865PE-nél gyorsabb, de a PT880-nál lassabb. Everest alatt sem változik a sorrend, csak a különbségek, mégpedig a 875P előnyére.

Tesztek I.

Tömörítés-konvertálás

A SiS 655TX megpróbálja ugyan, de nem tudja tartani a lépést egy tesztben sem az Intel 875-tel, az eredmények ennek ellenére mégis kiválóak. Az FX igazi középmezőnyt erősítő chipsetként van jelen: hol gyorsabb, hol lassabb a 865PE-nél és a PT880-nál.

Renderelés

A 3ds max és a Lightwave inkább processzorfüggő alkalmazások, de a memóriasebesség – ha csak 1-2 másodperces eltérés formájában is, de – itt is szerepet kap. A TX ismét a 875P mögött végez nagyon minimális különbséggel, míg az FX 3ds max alatt veri a PT880-at és a 865PE-t is, Lightwave alatt pedig kettejük közé szorul.

Grafikus benchmark

3DMark2001SE alatt a 655TX ismét a legerősebb Intel chipset mögé szorul, míg az FX az utolsó helyen szerepel most, azonban a különbségek továbbra sem markánsak.

Tesztek II.

Játékok

Az OpenGL-re épülő játékokban a SiS 655TX ismét csak minimálisan marad le a 875-től, míg az FX Quake III alatt az utolsó, Wolfenstein alatt a harmadik az öttagú mezőnyben.

A DirectX-es játékok alatt sem változik a helyzet, a SiS 655TX őrzi második helyét az Intel 875P mögött, a SiS 655FX pedig a VIA PT880-nal és az Intel 865PE-vel vetélkedik.

Konklúzió

A SiS lapkakészletek talán kissé későn érkeztek meg (főként Magyarországra), de úgy gondoljuk, hogy érdemes volt bemutatni őket, hiszen jobb későn, mint soha alapon a SiS olyan chipseteket alkotott, amelyek joggal vívhatják ki a vásárlók szimpátiáját. A rugalmasan fejleszthető kétcsatornás memóriavezérlő mindazon vásárlók számára vonzó választás lehet, akik nem hajlandóak a korábban drága pénzekért megvett, akár különböző típusú, akár különböző méretű memóriáikat lecserélni. Ezt egy Springdale vagy Canterwood chipsetes váltás esetén elkerülhetetlen.

A SiS 655TX sebessége az Intel 875P-hez mérhető, ami nem kevés, hiszen más chipset erre a bravúrra egyelőre nem képes. A 655FX is vonzó alternatívává válik azonnal, ahogyan meglátjuk a köré épített alaplapok árcéduláját. A 8S655FX Ultra bruttó kiskereskedelmi ára 24 000 forint körül, míg a 8S655TX Ultra bruttó kiskereskedelmi ára 28 000 forint körül alakul. Ha belegondolunk, hogy mit is kapunk ennyi pénzért, a két Gigabyte lap igazi best buy: a gigabites hálózati vezérlő, a Parallel ATA RAID-vezérlő és az integrált hangkodek/Firewire-vezérlő, mind-mind egy fullos alaplap tartozékai.

Úgy gondoljuk, hogy amennyiben valaki most szándékozik pénzét befektetni egy PAT nélküli 865PE chipkészletes alaplapra, az ne hagyja ki a számításból a SiS 655FX chipkészletet sem, sőt ha valaki nem szándékozik őrült módon tuningolni, annak erősen ajánljuk a 875P mellett a SiS 655TX chipsetes Gigabyte lapot is.

fLeSs

A Gigabyte 8S655TX Ultra és 8S655FX Ultra alaplapokat a hazai forgalmazótól, a CO-Run Kft-től kaptuk tesztelésre. Köszönjük!