Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • ddt500hu

    veterán

    válasz #65675776 #13484 üzenetére

    1. Bey a Scharnchorst kapitánya volt nem a Bismarck-é.

    2. A Nelson-osztálynak döntött övpáncélja volt amit nem a külső lemezekre erősítettek hanem azon belül volt. Ami annyit jelent, hogy még a kis kaliberű gránátok is komoly vízbetörést okozhattak hiába nem ütötték át a citadellát. Annyi hátránnyal járt, hogy többé maguk az angolok sem alkalmazták ezt a fajta páncélépítést.

    "A Nelsont már elkészültekor, sőt, már tervezése idején is súlyos kritikák érték, melyek többsége a hajó páncélzatát érte. A legfőbb kifogások a keskeny páncélöv, a gyengén védett tat, és a sehogyan sem védett orr, illetve az ugyancsak gyengén, vagy sehogyan sem védett közepes kaliberű tüzérség, és tűzvezető állások miatt érték a hajót.
    A páncélzat a hajó hosszának alig a felét védte, a vízvonal felett nagyjából két méteres magasságig. Efelett, illetve ez előtt, a csatahajók ugyanolyan védelmet kaptak, mint egy kereskedelmi hajó, vagyis semmilyent."
    1940 decemberében a Kanadából visszatérő Rodney erős viharba keveredett az Észak-Atlanti-óceánon. Ilyen körülmények között nem volt semmi szokatlan abban, ha a hajó súlyosnak tekinthető fedélzeti károkat szenvedett, vagy a hajó belsejébe behatoló víz okozott károkat, például a villamos hálózatban. A Rodney azonban a viharban léket kapott az orrán, méghozzá több helyen is. A víz több helyiséget is elárasztott, például a lánckamrát, és részben a torpedóvető csövek helyiségeit. Különösen nagy gondot jelentett, hogy a leginkább veszélyeztetett rekeszben az egyik víztelenítő szivattyú maga is víz alá került, a másik bedöglött, a harmadik pedig egymagában nem volt képes megbirkózni a bezúduló víztömeggel, még a hordozható szivattyúkkal együtt sem. A kárelhárítás végül egy ideiglenes vezetékrendszert épített ki, melyre a szomszédos rekesz egyik nagy teljesítményű szivattyúját kötötték rá. Kétnapi munkával végül így sikerült úrrá lenni a helyzeten. Az eset utáni nagyjavításon a hajó orr részének lemezelését megerősítették, ám néhány hónappal később újabb lékeket fedeztek fel, ezúttal középen és a taton."

    Ennyire volt jó a Nelson védettsége és ha vízbetörésről beszélünk valszeg nem volt olyan vízvonal közeli találat amitől ne került volna több ezer t víz a hajóba. Sőt mint látjuk ehhez elég volt egy vihar is.

    3.A King George V. páncélzata ugyan sokkal jobb volt (a Nelsonénál) de megint csak all or nothing rendszerű annak minden előnyével és hibájával együtt. A fő páncélöv 126m hosszú volt ami a hajó 56%, ergo az orra és a tatja páncélozatlan volt, valamint 12 400t volt a páncélzat súlya ami csak 32,5% a hajó összsúlyának. A Bismarcknál ez az érték 18 700t és 40%. A Prinz of Wales-t egyetlen torpedótalálat megnyomorította.

    4. Nem a Tirpitz orrát célozták? A háború előtti próbákon 2500m magasságból végeztek bombázási teszteket álló hajókra, aminek nem működött a légvédelme. A legjobb találati arányuk 4% volt. Örültek ha a hajót eltalálták nem még külön az orrát.

Új hozzászólás Aktív témák