Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Bogyó bá'

    nagyúr

    válasz Darth Sith #4 üzenetére

    Gondolom, hogy egy nagy tömegben nagyon olcsón gyárható, az adott feladatra "kitenyésztett" célhardver, a létező legkisebb méretben elkövetve, hogy egészen apró dolgokba is be lehessen építeni. Lehet, hogy a tizedébe sem kerül(ne), mint az általános célú Raspberry. Bár a fene tudja, csak tippelek...

    Galilei halott! Már Einstein sem él! ...és én is nagyon szarul érzem magam...

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Darth Sith #4 üzenetére

    Mondjuk ott kezdődik, hogy az RPi 85,6x56,5mm méretű, míg az Artik 1 mindössze 12x12, de még a legnagyobb Artik 10 is csak 29x39 mm méretű.
    Ott folytatódik, hogy az Artik 5 négy ARM A7 magot tud magában, míg az Artik 10 négy A7-est és négy A15-öst. Aztán meg az Artik-okban beépített flash (illetve a két nagyobban eMMC) háttértároló van, és még nem beszéltünk arról, hogy integrált Wifi és Blutooth van bennük.

    Szumma szummárium az Artik-ok képességei túlmutatnak az RPi-n, de a céljuk is más. Az RPi első sorban azért jött létre, hogy lehessen egy olcsó fejlesztői lapon gyakorolni a szoftveres fejlesztés lehetőségeit. Az Artik viszont kifejezetten gyártók számára készül, hogy ezeket szereljék az eszközeikbe.

    @morgyi: A 4 magos procival szerelt IoT eszköz is pénzbe kerül, meg a programozó is, aki a célhardverre VHDL-ben programoz. Hiába drágább és erőforráspazarlóbb a 4 magos eszköz, de egyszerűbben programozható, akkor a végén csak az lesz, hogy az erre épülő megoldások gyorsabban és olcsóbban megvalósíthatóak.

    Szóval megértem, hogy miért prüszkölnek erre a fejlődési irányra egyesek, de üzleti szempontból teljesen jogos és érthető döntés.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Új hozzászólás Aktív témák