Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Ijk

    nagyúr

    válasz #65675776 #38 üzenetére

    Nemhogy a britek kilépésével, de az USA belépése nélkül nem tud fordítani az antant, miután megszűnik a teljes keleti front.
    Ne felejtsd el, hogy a Német-császárság kikiáltása előtt úgy gázoltak át a poroszok Franciaországon, hogy Párizsig meg sem álltak.

    [ Szerkesztve ]

    /人◕ ‿‿ ◕人\

  • WonderCSabo

    félisten

    válasz #65675776 #38 üzenetére

    Tisza pont, hogy ellenezte a háborút, tisztában volt vele, hogy Magyarország teljesen, de még a Monarchia sem elég erős a háborúhoz.

    Te is tudod, hogy nem ez a konfliktus miatt robbant ki a háború. A németek már nagyon régóta akartak háborúzni. Ez csak casus belli volt. A II. Vilmos bizonygatta Ferenc Jóskának, hogy most lehet háborúzni, mert ennék jobb okot nem fogunk mihamarabb találni.

  • szablya

    tag

    válasz #65675776 #38 üzenetére

    Nézd, '14-15-ben az erőviszonyok nagyjából egyenlőek voltak. Keletről Oroszország jelentette a legnagyobb, sőt egyetlen fenyegetést, még Románia is csatlós volt. 16-ban az orosz forradalommal az Antant elvesztette legnagyobb ütőkártyáját. Gyakorlatilag Franciaország és Nagy-Britannia állt már csak szemben a központi hatalmakkal. Igen is Angliának szerződés volt ajánlva, hogy határai sértetlenségéért cserébe felhagy a háborúval. Franciaországgal szemben a németeknek nyilván volt területi követelése. Ha akkor aláírják azt az egyezményt, teljesen másképp alakul a történelem. Hogy miért nem írták alá? Ez sokak számára egészen nyilvánvaló. Ezután USA mondvacsinált indokkal belépett a háborúba...
    2 évvel előbb vége lehetett volna... Sok millió ember élete menekülhetett volna meg. És ami számunkra a legfontosabb: Magyarország egységes nemzetállam lenne...
    Ami pedig a románok pálfordulását illeti, szégyenletes és aljas dolognak tartom. Nem is titkoltan gyűlöltek minket, magyarokat... - ahogyan bizonyos szélsőségek gyűlölnek ma is.

    Lenry egyik kérdésére: A félreértések elkerülése végett: sosem voltam román, vagy éltem románként (nyilván te is másképpen értetted). Román állampolgár vagyok, de nemzetiségem papíron is magyar, magyar a nevem, és magyar a föld, ahol élek. Színmagyar faluban lakom (összesen 14 román - rendőrök és családjuk, 5000 magyar), városon is 70-30% a magyar-román lakosság aránya. Amíg itt egyetlen székely is él, és egyetlen hegyet is a magyar nevén fognak szólítani, nem lesz román föld - papíron lehet, de ott, belül sose.

    Madarat tolláról, embert desktopjáról. | Inni és inni adni. | Ellopták az alisok a tankot. | Az igazi tuningos Prescott kávét iszik. - all by szablya | "Igazat az igazaknak, zárják be a hazugokat!" \m/

  • proci985

    MODERÁTOR

    LOGOUT blog

    válasz #65675776 #38 üzenetére

    kiegészítenék: nem, ismétlem nem a merénylet okozta az első világháborút. az az utolsó csepp volt csak a pohárban. a meglátásod első fele hibás, nem helyi konfliktusról van szó.

    történelemlecke következik, mélyrehatóan, az első világháború előzményeiről. mielőtt még valaki tiltakozik, olvasson tovább, jót fog tenni.
    az okoknál a francia forradalomig kell visszamenni, illetve Napoleonig, illetve a Felvilágosodásig. ott jött be a nacionalimzus fogalma (nem keverendő a nácizmussal és fazismussal), amit Napoleon seregei sikeresen elterjesztettek egész Európában. ennek a lényege a nemzet összetartása. fontos észrevenni, hogy nemzetről, és nem országról beszélek!

    ennek kétféle hatása volt. egyrészt egyesítő, ennek hatására jön létre Poroszország vezérletével a Második Birodalom, valamint 2. Emmánuel vezetésével Olaszország. előtte mindegyik helyén városállamok voltak.

    másrészt viszont függetlenítő hatás is volt. Görögország 1830ban, utánna Románia, Szerbia, és végül Bulgária. ez persze nem csak a nacionalizmus miatt is volt, az Oszmán Birodalom kezdett megroppanni, a görögöknek meg eszükbe jutott, hogy se a nyelvük, se a kultúrájuk, se a betűkészletük, se a vallásuk, meg úgy általában semmijük se egyezik a törökökével, szóval végül is miért is tartoznak az oszmánok alá? nemzetközi támogatás is megvolt, Lord Byron a görög szabadságharc idején veszti életét.

    node, ugorjunk csak vissza az időben, Bécsi (második) Konferencia, 1815. Napóleon sikeresen feltúrta Európa térképét, pár helyen cserélte a királyt saját emberére, no meg felrúg(at)ta a régóta fennálló országok közötti kapcsolatokat. na szóval ez kb senkinek nem tetszett, ismétlést meg pláne nem akart senki. megoldás: Franciaországot körülvesszük erős országokkal, és ügyelünk arra, hogy az országok egyforma erősek legyenek, tehát erőegyensúlyt hozunk létre. ez meg is történt, Európában erőegyensúly van, amire mindenki a béke zálogaként tekint. (1848-49ben ezért is volt érdek a Monarchia fenntartása).

    ugrás az időben, Német Egység. Poroszország tud vezetővé válni, de Bismarck szerint a német egységet nem választás, hanem "durch Blut und Eisen", magyarul vér és vas által, tehát háborúval lehet megteremteni. már csak indok kellett. két "kisebb" háború után (jelen szempontból kevésbé érdekesek, Dánia és az Osztrák-Magyar Monarchia ellen) talál is egy indokot, a spanyol örökösödés kapcsán.

    1870-71ben járunk. Spanyolországban nincs utódja a királynak, a legközelebbi örökös egy német herceg. a franciák frászt kapnak, két oldalról a németek bekerítenék őket, az meg mégse járja. az erőegyensúly is megbomlana. szóval franciáktól megy levél 2. Vilmosnak, lényegében így:
    franciák: ígérjétek meg, hogy nem lesz német a spanyol trónon
    2. Vilmos: rendben
    franciák erre felbátorodva:
    de azt is ígérjétek meg, hogy sose lesz német a spanyol trónon.
    2. Vilmos: sajnos nem, de köszönjük az érdeklődést.
    node, ezt a levelet elkapja Bismarck. a válasz kissé átalakul, lényegében ilyenné:
    hogy tudnánk megígérni, hogy sose lesz a jövőben?
    na, franciák erre hadat üzennek, Bismarck elégedett, aztán a jól képzett porosz haderő lemegy Párizsig. a békét Versaillesben, a Tükörszobában kötik meg.

    Elzász-Lotharingia a 2. Német Birodalom részévé válik.

    1880as években járunk. Németország és Olaszország, valamint a Monarchia között titkos védelmi szerződések köttetnek: ha valamelyiket megtámadják, a másikak segítenek. a szerződések a másik oldalon is fennállnak, avagy Nagy-Britannia, Franciaország, Ororszország között. itt már lóg a levegőben a Világháború.

    1914ben járunk. Szerbiában nagy a nyugtalanság, Jugoszláv egységről álmodnak, amit Oroszország támogat, viszont Ororszország gyenge ezidőtájt, 2. Nikolaj gyenge cár (később őt végzik ki a kommunista hatalomátvételkor), és más baj is van bőven. Probléma például a jugoszláv egységben, hogy a horvátok a Monarchia területén élnek (igen ezért is fontos a nacionalizmus).

    aztán ott van Ferenc Ferdinánd, az 1914 június 28.án meggyilkolt koronaherceg. Szerelemből házasodik (na ezért nem szeretik), kissé csípős a modora (főleg nem szeretik), nem érdekli az udvar meg az állam, viszont dühkitörései vannak, és egy cseh vadászkastélyban lakik általában, mert vadászni, azt szeret. magyarul: egy nem túl populáris emberrel van dolgunk.

    1914, június 28. a szerb nemzeti ünnep. az utált Ferenc Ferdinánd viszont kitalálja, hogy akkor ő azért végigkocsikázik Szarajevón. a Fekete Kéz szerb terrorcsoport öt aktivistát küld. az első bomba későn robban, a hercegék mögötti autó alatt. egy osztrák tisztviselő megsérül. a herceg úgy dönt, hogy meglátogatja a tisztviselőt a kórházban, közben a második bombát is elkerüli egy útvonalmódosítás miatt. a kocsi nyitott, a harmadik aktivista Gavrilo Prinzip, pisztollyal. a pár halott.

    megjegyzés: Szerbia friss állam, az oroszok nyíltan támogatják őket, de azok se erősek. osztrák szemszögből Szerbia nem tűnik nagy falatnak.

    Bécsből megy az üzenet a szerbekhez, követelésekkel, többek között osztrákokkal is akarják vizsgáltatni az ügyet. a szerbek ezt nagyrészt elfogadják, viszont a követelések egy része egy autonóm állam számára egész egyszerűen elfogadhatatlan (a többit teljesítik). a Monarchia pedig hadat üzen 1914 július 28.-án, megnyitva a fekete hetet, ekkor történnek a hadüzenetek. az egy hónap reális, közben kommunikálni kellett a szövetségesekkel is, nem csak a szerb-osztrák kommunikáció volt lényeges.

    nah, kb ezek az indokok. konstruktív kritikát természetesen fogadok, esetleges kiegészítést is. tegnap voltam számonkérésen az 1900-as évekből, egy hete az 1800-as évekből, szóval eléggé friss az emlék.

    szerk: aki szerint meg a tengely 1916ra megnyerte a háborút, az nézzen már rá a térképen a nyugati frontra. nekem nem úgy néz ki, mintha ott olyan hű de komoly eredmények lettek volna, gondolok itt Ypresre meg Verdunre. Németországot körbezárták eléggé hamar, semmilyen utánpótlásuk nem volt, 15től fogyott az étel, 16tól ételjegyezés volt, hiába voltak még bőven Franciaországban a háború végén, gazdaságilag elbuktak. a franciák és angolok a kolóniákon keresztül bőven kaptak utánpótlást. szóval, 16ra kész volt a tengeri barikád, miért is kellett volna békét kötni az Antantnak, amikor gyönyörűen látszott, hogy a Tengely belebukik az állóháborúba? semmiért.

    [ Szerkesztve ]

    Don't dream it, be it. // Lagom amount.

Új hozzászólás Aktív témák