Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • orbano

    félisten

    válasz ddekany #42 üzenetére

    Én amit logikusnak tartanék:

    Első lépés: színtelen érzékelőknek szín megadása a környező színes pixelekből valami spéci mintavételezési algoritmussal
    Második lépés: hagyományos, homogén interpoláció

    Nem hinném én sem, hogy az azonos szenzorméretre eső, kihozható felbontások közti különbséget megérezén bármilyen élvezhető felbontást produkáló nagyításban.

    A vér nem válik VAZZE!™

  • BEE

    addikt

    válasz ddekany #42 üzenetére

    Ezekről csak akkor lesz értelme vitázni, ha majd látunk képet is
    ami egy ilyen érzékelővel készült.
    Gyaníthatóan olyan számítást fognak alkalmazni, ami minimum olyan
    képminőséget ad, mint a Bayer mintás.
    Ráadásul a különbség igazáből csak a sötét részeknél jön majd elő,
    hiszen itt ígérnek jobb képet a gyártók.
    Amúgy azt a lehetőséget sem hagynám ki, hogy a semleges színű
    képpontból kivonják a mellette lévő színesek értékeit és ezzel létrehoznak
    valamilyen virtuális zöld értéket.

    BEE

    Fradi volt, Fradi lesz, amíg a földön ember lesz !

  • MaUser

    addikt

    válasz ddekany #42 üzenetére

    Nagyon nem értesz, (ez elő szokott fordulni mással is, szóval no offense)

    A Bayer szőrőnél nem hiányzó értéket találsz ki, egyszerűen van négy szomszédos cellád, amelyből teljesen egyértelműen előáll egy rgb képpontod, nincs hiányzó adatod, maximum a mérésed nem annyira tökéletes, mint Foveon esetén, ahol a teljes ccd cellán megkapod a három szín értékét. Nem interpolálsz matematikai értelemben, mert nem hiányzó értéket számolsz ki, az értékeid mind adottak, egyszerűen veszed a megfelelőket a szomszédos cellákból és kész is vagy (persze nagyon leegyszerűsítve). Annyi csalás van a dologban, hogy 4 ccd cella esetén az 1/4-ére eső piros v. kék értéket elfogadod mind a 4 cellára vonatkozóan, még zöld esetén a 4 cella felére eső zöld fényt fogadod el a 4 cellára eső zöld fénynek, de ezt ne nevezzük már interpolációnak ha lehet.

    Azért írom, hogy fele lesz a felbontás a Kodak új elrendezése esetén, mert itt az eddigi logikát követve nem 4 ccd cellából számolod ki egy adott képpont értékét, hanem 8-ból (legalább is nagyon remélem) amelyből négy adná az eddigiek szerint a színt és négy a fényességet. Ezt tartanám logikusnak és ez adná a legjobb eredményt. Az elrendezések alapján ez tűnik logikusnak. Egy esetben lehetséges, hogy négy cellából számolják egy képpont értékét, ha világosság értékéből kivonják a mellette lévő két külünböző szín értékét, de ekkor meg nagyon jól kell ismerni a színszűrők karakterisztikáját és adtunk annak a valaminek egy pofont, mert ugyanott lennénk ahol a Bayer szűrővel csak a színhelyesség még rosszabb lenne.

    ''A file-cserélés öli meg a filmipart? Inkább a filmipar öli meg a file-cserélést. 2 hónapja nincsen semmi értelmes film, amit érdemes lenne letölteni...''

  • dezz

    nagyúr

    válasz ddekany #42 üzenetére

    ''Nem tudom, de elég valószínű, hogy kb úgy fogják fel a képet, mint ahogy pl. videó tömörítésnél és JPEG-nél csinálják már nagyon régóta: külön szín és külön világosság. Mint két kép: egy fekete-fehér fotó, és valami nagyon fúrcsa színes fotó, amin minden egyforma világos. Aztán ezt a két képet összekombinálod RGB-vé (matek...).''

    Csak a pontosság kedvéért: az YUV színtérnél az U és a V mesterségesen létrehozott színkülönbségi jelek/értékek, amik egyátalán nem tartalmaznak világossági információt. Ennél az új Kodak módszernél meg ugyanaz az R, G, és B, mint eddig, csak kiegészül egy világossági elemmel [asszem ez sem teljesen ugyanaz, mint a másiknál az Y, de mindegy].

    A hasonlóság inkább abban van, amit korábban írtál, hogy a színfelbontás mindkettőnél kisebb (pontosabban YUV-nél 4:2:2, 4:2:1, stb. módok esetén kisebb), mint a világossági felbontás, mert a szemnél is így van ez. (Persze ezt csak akkor indokolt alkalmazni, ha a pixelek elegendően kicsik, különben látható és zavaró lehet.)

Új hozzászólás Aktív témák