Keresés

Hirdetés

Aktív témák

  • Fiery

    veterán

    válasz Fiery #28 üzenetére

    Mielott DcsabaS megtenne, pontositom magamat, 7 fele ApolloPro133A/XDP alaplap is keszult, bar ez a tenyen nem valtoztat: alig sikerult eladni beloluk.


    Fiery

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz Fiery #27 üzenetére

    Kedves (#27) Fiery!

    Nem tudhatjuk, hogy nincs-e a K8T800-ban valami olyan korlát, vagy butítás, amiért csak max. 2 db Opteron-t tud kezelni. De azt tudhatjuk, hogy a VIA most csak a max. dual procis üzemmódról ír.

    Vélekedsz:
    ''A dual VIA K8 alaplaprol (meg ugy altalaban dual VIA alaplaprol) azert erdemes lemondani, mert hiaba is dobjak piacra, a kutya nem fogja azt megvenni.''
    Szerintem ez csak a Te költői magánvéleményed.

    Folytatod:
    ''Es nem is sokat sikerult eladni beloluk, nem veletlenul. Na nem mintha olyan ocskak lennenek, csupan a workstation/server piacon a VIA-nak zero neve van.''
    Egy másik helyen már kitárgyaltuk, hogy igenis korábban is használtak VIA chipset-es gépeket szerver célra (lásd pl. az Anandtech szerverparkot!), másrészt egyre jellemzőbb, hogy a desktop, a workstation, a server és a 3D game PC kategóriák egybecsúsznak, és ezért nagyon is várható, hogy a ''dual K8'' jellegű alaplapok iránti kereslet növekedjen.

  • Fiery

    veterán

    válasz Fiery #34 üzenetére

    Es felreertes ne essek, teljes mellszelesseggel a K8 mellett vagyok, azonban ha sajat cegemnel sajat szervereket kellene beszereznem, jelenleg (me'g en is) egyertelmuen az Intel alapu cuccok mellett tennem le a voksomat. Valami E7501 alapu cucc, dual Xeon, Intel markaju alaplap (pl. SE7501CW2), es le van tudva a gond a szerverrol.

    Amig azonban csak 1 procis gepeim vannak, AMD rulez :)


    Fiery

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz Fiery #34 üzenetére

    Kedves (#34) Fiery!

    Többfelé járok és jártam, ezért bizton mondhatom, hogy sokfelé használnak VIA chipset alapú szervereket. Az egy másik dolog, hogy bizonyos szférákban (pl. banki) erőteljesen ''elit'' kategóriákban gondolkoznak, és konzervativak. Azért az ilyen cégeknél is van változás (főleg, ha már lerohadt egyszer-egyszer a nagyon elit rendszerük).

    Írod:
    ''Hidd el, az 1 processzoros kategoria felett mar sokkal kevesbe szamit az ar es a teljesitmeny, es sokkal inkabb a nev. Pont emiatt kell nagyon kapaszkodnia az Opteronnak.''
    Egyetértünk. De szerintem ettől még az AMD igenis sikeres lehet (lásd az Opteron alapú meghirdetett szuperszámítógépek esetét), és a VIA is.

    Írod:
    ''Mellesleg pedig egy dual K8 cucchoz a legtobb vallalatnal szivesebben valasztanak AMD chipsetes alaplapot -- me'g ha az esetleg nem is olyan jo, mint a VIA vagy nVIDIA lenne.''
    Ez legfeljebb eleinte lesz így. Amint kiderül, hogy az AMD chipset-je kissé buta, kissé hibás (a többihez képest), és nem is javítják ki (mert az AMD a prociba öli a fejlesztési erőforrásait), fordul a kocka.

    Írod:
    ''Gondolom ha nem a Te penzed lenne, Intel procihoz Te is Intel chipsetes alaplapot vennel, netan me'g Intel markajut is.''
    Nem feltétlenül. Azt venném meg, amelyik
    1.) tudja az kívánt funkciókat,
    2.) az aktuális információk szerint a legjobban valósítja meg, és
    3.) elfogadható az ára.

    Pl. jelenleg SATA HDD-khez semmiképp sem vennék Inteles rendszert.

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz Fiery #35 üzenetére

    ''jelenleg (me'g en is) egyertelmuen az Intel alapu cuccok mellett tennem le a voksomat. Valami E7501 alapu cucc, dual Xeon, Intel markaju alaplap (pl. SE7501CW2), es le van tudva a gond a szerverrol.''

    A csudákat. Egy munkatársam éppen ma mesélte ebédnél, hogy egy ilyesfajta szerverük néhány naponként magától újra boot-ol! (Most képzeld el!) Lehet keresni a hibát...

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz Fiery #45 üzenetére

    ''No azert az Intel es az M$ sokkal konnyebben keresztul tudja vinni az elkepzeleseit.''
    Mostmár. Nem volt mindig így. A kisfelhasználókból gazdagodtak meg, és csak utólag nyithattak a komolyabb alkalmazók felé.


    Írod:
    ''Az idok valtoznak, de az idot alapvetoen azok valtoztatjak, akik nyeregben vannak.''
    Tévedés. Akik nyeregben vannak, azok nem szoktak változtatni. Azok változtatnak, akik jobban képesek előre látni, hogy hogyan mozdul el a piac nagyobbik része.

    Ezért az AMD, a VIA és az nVIDIA számára az a legfontosabb, hogy a vevők igényeit finomabban és gyorsabban észleljék, mint az Intel. Erre van lehetőség, példa rá az általad is idézett RDRAM kontra DDR SDRAM ''csata'' is.

    De ugyanebbe a kategóriába esik az is, hogy vajon akarnak-e az emberek 64 bit-et, akarnak-e SATA-t, akarnak-e több procis rendszereket az asztalukra, stb.

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz Fiery #47 üzenetére

    Kedves (#47) Fiery!

    Írod:
    ''Dehogyisnem, lasd Intel es az RDRAM, Intel es a PCI Express stb.''
    Ezek szerintem csak a konkurencia kinyírására születtek, nem a felhasználók igénye alapján.

    Írod:
    ''Nem sokra mennek vele, ezzel max. a desktop felhasznalokat tudjak meggyozni, az meg nem eleg.''
    De hiszen előbb pontosan a desktop felhasználókat kell meggyőzni. A piac többi része úgyis azt fogja követni (ha tetszik, ha nem).

    Írod:
    ''Az emberek egyiket sem akarjak, jo pelda erre az is, hogy a SATA vinyok me'g mindig baromi ritkak, senki sem akarja a PATA-t levaltani (mondjuk a vasarlok egy bizonyos hanyadan kivul).''
    A SATA vinyók már egyáltalán nem ritkák, szinte bárhol vehetők. Az áruk még kissé magas, de szerintem már nem sokáig. És azonnal venni fogják őket, amint tapasztalják, hogy az integrált SATA vezérlőkön használva tényleg sokkal gyorsabbak, és rugalmasabbak. (Lásd multimédiát, vagy akár csak a Windows és külöféle programok betöltődési idejét.)

    Írod:
    ''Az Intel nem sietett a SATA-val, de me'g igy is boven ido elott bekerult a chipseteibe a SATA tamogatas.''
    Az Intel csak meglehetősen csökevényes SATA támogatást épített eddigi chipset-eibe. Ahogyan az északi és a déli híd egymás közötti kommunikáció sebességét is túl alacsonyan tartották. Ezen persze nyilván változtatni fognak, de a késlekedésük a többiek számára esélyt jelent a felzárkózásra.

    Írod:
    ''Ugyanez lesz a PCI Express-szel is, azt se kene annyira eroltetni, legalabbis a videokartya piacon semmikepp... ''
    Pl. hálókártyákhoz viszont annál jobb lenne. (De még jobb 1-2 db integrált gigabites LAN vezérlő.)

    Írod:
    ''De hat valamit ujitani kell, es akkor miert ne pont az AGP-t csereljuk le, ha mar vegre ilyen jo gyors es mar kezdene ugymond kiforrni''
    Az AGP-t nem feltétlenül kell lecserélni (lehagyni) ha már egyszer van. Inkább arról van szó, hogy túl sok olyan eszköz jelent meg az elmúlt években, amelyek számára a PCI összesen 133 MByte/s-os átviteli sebessége kevés, ezért a PCI szorul módosításra. (Mondjuk én már évekkel ezelőtt a 66 MHz-es és 64 bit-es PCI-t pártoltam volna. Akkor az AGP kalandra nem is lett volna szükség, most meg elég lenne pl. 133 MHz-re emelni a frekit.)

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz Fiery #49 üzenetére

    Kedves (#49) Fiery!

    Kérdezed:
    ''Van errol benchmark is valahol? Mert eddig en me'g nem nagyon lattam olyan benchmarkot, ahol a SATA legyurte volna a PATA-t -- persze lehet, hogy csak nem neztem eleg tesztet.''
    Akad már 1-1, de hamarosan sokkal több is lesz. A korábbi SATA benchmark-okra rányomta a bélyegét az az idiótaság, hogy PCI buszra illesztett vezérlőkre, vagy egyenesen PATA portokra illesztettek...

    Intelről írod:
    ''Es me'g igy is gyorsak a chipsetjeik. A SiS meg sehol sincs a MuTIOL 1 GB/s-kel ''
    Nem mondanám. A P4 200/800 MHz-es FSB-je kiváló, de a déli hídjai igen csak el vannak fuserálva. És most éppen egy olyan korszak felé menetelünk (hála az Opteronnak (:-) ), amikor a déli hidak felértékelődnek. (A SiS egyébként gyors lenne, ha nem kellene stabilitási gondok miatt butítani.)

    Írod:
    ''Teny, hogy a PCI Express a Serial-SCSI es Gigabit Ethernet vezerlokhoz szuper lenne, de az elobbi ugysem jon a desktopra (szerverekbe se egyhamar), az utobbihoz meg mar van nyakatekert megoldas (CSA).''
    Az SCSI általában is visszaszorulóban van. (Picit a Mac-ekhez hasonlóan.) A gigabites (és még gyorsabb!) hálózati vezérlők előtt viszont nagy jövő áll. Gondolj bele, olyan gépekkel, amelyeknek van mondjuk 2-3 db integrált hálózati gigabites vezérlője, milyen gyors hálózati klasztereket lehetne összerakni könnyűszerrel!

    Írod:
    ''Egyetertunk, csakhogy a PCI Express-t epp hogy a videokartyaknal akarjak eloszor bevetni (PCI Express x16 vagy mi a rakfene), a ''normal'' PCI Express csatlakozo a Grantsdale eseten csak x1 lesz elvileg (az meg turo, falidisz).''
    Az biztos, hogy az _Intel_ arra játszik, (mint mindig), hogy az iparágot bekényszerítse a saját utcájába. De ez a meccs még ugyanúgy nincs lejátszva, mint ahogy az RDRAM-DDR SDRAM meccs sem volt akkor, amikor pedig már ki is hirdették győztesnek az RDRAM-ot!

    Írod:
    ''Abban is egyetertunk, hogy a PCI64-et ill. PCI-X-et kellene inkabb nyomni a desktopon is, de azt sajnos dragabb eloallitani, mint a hagyomanyos PCI-t vagy a PCI Express-t. Es ugye a desktopon me'g mindig az ar es a teljesitmeny szamit, es nem elsosorban a csucstechnologia.''
    Igen. Ezért gondolom, hogy mára megérett az idő arra, hogy integrálják a RAID vezérlő(ke)t, a gigabites hálózati vezérlő(ke)t, IEEE 1394-et és a többit. Egyedül a grafika integrálása a kérdéses, de mert úgyis lokális RAM-ban dolgozik, a busz fajtája nem különösebben érdekes.

    ********
    Kedves (#50) gergoke!

    Írod:
    ''szerintem csak annyit kellene észrevenni (és elfogadni) végre hogy a felhasználóknak nincs -önmaguktól jelentkező- igényük, szinte csak olyan van, amit a piac és a piacvezető cégek gerjesztenek! ''
    Szerintem van önálló (nem manipulált) igényük is, ezért még a piacvezető cégek is tudnak koppanni néha (lásd Intel, vagy nVIDIA). aztán vannak a különféle hardware site-ok is (mint a PH), ahol sajátos módon hatnak egymásra a különféle igények és nézetek. És távolról sem csak úgy, hogy csak a nagyok befolyásolják a kicsiket, és a tömeget. Valójában a gyártók emberei árgus szemekkel figyelik, hogy milyen elképzelések dúlnak az ilyen fórumokon, és amit lehet, megvalósítanak a jobbakból. (Persze csak angol nyelvterületről.)

    Kérdezed:
    ''Tessék csak arra gondolni -igaz egy más területen- hogy kinek van valós igénye egy színes kijelzős, fényképezős telefonra? mms küldésre? képüzenetek küldésére?'
    Konkrétan SMS-ezni én nem szeretek, de pl. egy olyan telefonra nagyon is valós igényem lenne, amely színes TV-ként is használható. (Mostanság már meg is jelentek az első fecskék.) A színes képek, sőt, videók készítése pedig triviálisan valós igény (videó telefon) - csak az ár ne legyen túlzottan magas.

  • Fiery

    veterán

    válasz Fiery #60 üzenetére

    Csak poenbol megneztem a digi fenykepezomnek az optikajat, es melleraktam az S55-ot. A gep ugye egy 3.2 megapixeles Olympus C3020Z, ennek az optikaja nagyobb atmeroju, mint az S55 szelessege :D Szoval valahol itt a problema (hiszen me'g a C3020Z sem egy hudenagyonjo digi fenykepezo), normalis optikat egy mobiltelefonba fizikailag keptelenseg beepiteni...


    Fiery

  • sebela

    aktív tag

    válasz Fiery #61 üzenetére

    Nem értem a vitát.
    Mobil telefonálásra való (na jó sms-re is).
    A fényképezőgépek pedig fényképezni.

    A sz@r akkor kezdődik amikor megpróbálják a 2-őt egyberakni.

    Ha követnélek egészen hazáig, megtartanál?

  • engusz

    veterán

    válasz Fiery #63 üzenetére

    Szvsz DcsabaS-nek van igaza. De majd meglátjuk, hogy mit hoz a jövő!

    Nézzék meg közelebbről! Mert minél közelebb hiszik magukat, annál kevesebbet fognak látni.

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz Fiery #60 üzenetére

    Kedves (#60) Fiery!

    Írod:
    ''Valoszinuleg ez azert nem ilyen egyszeru. Ha ez ilyen egyszeru lenne, akkor a 15 colos TV tuneres LCD monitorok nem 250 ezer+afaba kerulnenek Persze az is lehet, hogy ez csak marketing, de ugyanez a marketing fojtja akkor meg a TV tunerek telefonokba epiteset is.''
    Ahogy mondod, ott is csak marketing (és extraprofit), nem arról van szó, hogy bármiféle kihívást jelentene.

    Írod:
    ''No meg azt se felejtsd el, hogy egy felso kategorias mobiltelcsi eloallitasi koltsege kb. 25-30e Ft korul mozog, ergo a 10e Ft-os pluszkoltseg (TV tuner) szepen megdobna egyharmadaval a vetelarat...''
    Valamennyivel lehet drágább, a lényeg az, hogy olcsóbb legyen, mint a külön mobil és LCD TV együtt.

    Írod:
    ''Itt lebuktal... Latszik, hogy semmit se ertesz hozza A digitalis fenykepezogepek altal keszitett kepek minoseget nem elsosorban a CCD felbontasa hatarozza meg, hanem sokkal inkabb a CCD fizikai merete es az optika merete valamint minosege. ...''
    Lassan a testtel! (A hivatásom révén foglalkozom képfeldolgozással, tudományos szinten. Már nem emlékszel rá?!? Beszéltünk róla!)
    A digitális fényképezés minőségét számos dolog befolyásolja, én csak most megemlítettem egyet. De arról szó sincs, hogy egy mobil telefon méretébe ne férne bele egy az általános igényeknek teljesen megfelelő CCD-s kamera. A 3 Mpixelt konkrétan azért írtam, mert kb. ez az a határ, amelynél följebb nem érdemes menni, _HA_ nem álványról dolgozunk, és nem spéci az optika.

    Írod:
    ''Az elvvel magaval egyetertek, de csak akkor, ha az osszeintegralt alkatreszek minosege nem rontja egymaset. ''
    Természetesen.

    Javaslod:
    ''Mellesleg javaslom Neked, hogy probalj meg mobiltelefonon webezni ...''
    Azt én nem fogok, ugyanis ilyen célra még a laptopokat is nagyon kényelmetlennek találom. (De e-mail-re hasznos lehet.)

    Javaslod:
    ''No es azt is javaslom, hogy keszits egy fotot egy kompakt digitalis fenykepezogeppel (pl. Olympus S300), es egyet keszits egy mobiltelefonnal is -- aztan csodalkozz nagyot, a kulonbseg elkepeszto (sajnos).''
    Mielőtt félreértés lenne, én nem arról írtam, hogy szerintem nem lehet bóvli módra megvalósítani bizonyos funkciókat, hanem arról, hogy megoldható a jó is, piaci kereslet is lenne rá, és az ára is kedvező lehetne. Ezért előbb-utóbb a piac is ki fogja termelni.

    Írod:
    ''Egyetertek, de megis eleg. Mutass egy tesztet, ahol kimutatjak, hogy gyenge az Intel Hub Interface es a MuTIOL meg mennyivel jobb (es ne a SiS keszitse a benchmarkot).''
    A SiS-t én nem akarom védeni (bár szorgalmasan fejlesztenek). Az északi és a déli híd közötti relatíve kis sávszélesség hatása valójában jól látszik bizonyos esetekben, de mert ez nem 3D játék, nem szokták tesztelni. Azt elfogadom, hogy az én igényeim viszonylag speciálisak, de ha már kérdeztél:
    Képzeld el, hogy sok HDD-t használok, több gépen elosztva, és jelenleg 100 Mbit-es kártyákkal összekötve. Az egyik gépről megy a videó digitálizálás közvetlenül a többi gép HDD-ire, miközben a háttérben FTP és WEB szerverek futnak, valamint sokszor videó editálás, vagy DivX tömörítés is. Na most ez meglehetősen nagy adatforgalmat jelent. Bár belefér a 266 MByte/s-ba, de azért tudni kell, hogy mit bír a rendszer frame-dobás és hasonlók nélkül. Hamarosan átállok gigabites kártyákra, mert túl nagy időveszteséget jelent az alkalmankénti 20-40 GByte-nyi adatmozgatás. Akkor még fontosabb lesz, hogy ne maradjon a rendszerben olyan szűkület, amely mégis megakadályozza a gyorsabb működést.

    Kérdezed:
    ''Es? A vinyok me'g az ATA-66 hatarait is alig lepik at. Pl. a Seagate Barracuda 7200.7 vinyo linearis olvasasi sebessege max. 55 MB/s korul mozog. Minek ide 100 MB/s feletti csatorna?''
    Ezt is kitárgyaltuk már! Az ATA133 arra jó, hogy kisebb eredő CPU foglaltság mellett tudja lebonyolítani ugyanannyi adatnak az átvitelét!

    Írod:
    ''A SATA vezerlot majd kikupaljak az ICH6-ban, egyebirant pedig tovabbra sem hasznal szinte senki SATA-t, sz'al ... ''
    Az biztos, hogy az Intel is jól meg fogja csinálni a SATA-t, ahogyan a DDR400 támogatást is példásan megcsinálta. De nem mondhatjuk, hogy az ilyen irányú fejlesztések élén járna.
    (A SATA HDD-k elterjedésére pedig már csak kb. fél évet kell várj, becslésem szerint (:-).)

    Írod:
    ''Melyik piacon levo south bridge-ben van gigabites halozati vezerlo?''
    Jelenleg egyikben sem, ezt a VIA déli hidjánál is fogyatékosságként írtam.

    Az IEEE 1394-ről írod:
    ''Nem veletlenul Jo dolog, csak epp alig hasznalja valaki.''
    Én sem szándékszom tömegével használni, de mit csináljak, ha a DV kamerák többsége csak arról hajlandó normálisan működni? Tegyek a gépembe egy firewire kártyát? Amikor lehetne az alaplapon is?!? (Pláne a déli hídban.)

    Írod:
    ''Nem letkerdes, csupan logikus lepes lenne, hiszen a PCI mar 10 eves, es mire levaltjak, addigra lesz vagy 15. Nem kene azt eljatszani, amit az ISA-val csinaltak ''
    Az ISA-t szerintem az nyírta ki (-az Intel-), hogy ISA-PCI-AGP már tényleg sok fajtának tűnik. De ha az Intel nem vezette volna be az AGP-t, és a megbeszéltek szerint a VLB után nem a 32 bit/33 MHz PCI-t, hanem a 64 bit/66 MHz-es PCI-t hozta volna ki, akkor ma lenne ISA és PCI64, és nem is kellene más.

    A jelen helyzetben viszont nagyjából azt tartanám logikusnak, ha ''PCI + PCI-valami'', vagy ''PCI + AGP'' kombinációk lennének.


    Írod:
    ''Hiaba csinalsz pl. 640x480 felbontasu kepet a mobiltelcsivel, az is tragya minosegu lesz.''
    Dehogy is! Mint írtam, valahol 3 Mpixel körül van az a határ, ameddig érdemes elmenni egy nem álványra szerelt és pici optikával. (Ne a gagyi CMOS érzékelőkből indulj ki!)

    Videótelefon:
    Egy darabig még nyilván nem fogja boldog-boldogtalan használni, de bőven akad annyi pénzes ember a világban, hogy eltartsanak egy ilyen technológiát...

  • Fiery

    veterán

    válasz Fiery #67 üzenetére

    Mellesleg pedig a mobiltelefonba sokkal inkabb olyan funkciokat kellene integralni, amelyek minosegromlas nelkul, funkcionalisan is teljesen utanozzak a nem integralt eszkozok kepessegeit. Mondjak peldakat?

    1) Hangerosseg/zaj mero (6650-ben mar volt talan?)

    2) Homero, esetleg testfelulet homerseklet mero

    3) Zseblampa (nehany szines kijelzo mar majdnem kepes ra most is :D )

    4) Sebessegmero (nem hinnem, hogy tul nagy feladat lenne megcsinalni)

    5) MP3 lejacco (elobb-utobb minden telefonba bekerul, csak a flash memoriak miniaturizalasa korlatozza egyelore ezt a tendenciat)

    6) FM radio (ez sem ritka ma mar, de kozel sem minden telcsiben van ... me'g mindig jobban jarnank ezzel, mint a TV-vel :D )

    7) Diktafon (normalis minosegben kellene megcsinalni, a mostaniak elegge falidisz kategoriak)

    8) Mozgaserzekelo (hulyesegnek tunhet, pedig sokan latnak ebben fantaziat)


    Fiery

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz Fiery #67 üzenetére

    Kedves (#67) Fiery!

    Írod:
    ''En meg annak orulnek, ha nem hulyitened a nepet a 3 megapixeles mobiltelefonos kepcsinalo falidisz otleteiddel. Me'g a vegen valaki elhiszi, hogy ha beleeroltetnenek egy 3 megapixeles CCD-t a mobiltelefonba, akkor utolerne minosegben akar az 1.3 megapixeles fenykepezogepeket is.''
    Írtam én általánosságban ilyet?!? Ja vagy úgy, TE VAGY az, aki rendszeresen félreérti a dolgokat...

    Na mégegyszer. NEM azt írtam, hogy egy kicsiny optikájú, 3 Mpixeles, mobilba építhető CCD-s kamera (pláne CMOS-os) éppolyan jó lenne, mint egy komolyabb optikájú gép (akár kisebb pixelszámmal), hanem azt, hogy kb. 3 Mpixel-nél van az a határ, ameddig érdemes nővelni a pixelek számát (ti. javítja a minőséget), HA nem állványról fényképezünk (mint egy mobilnál feltételezhető is). (Ha állványról dolgoznánk, akkor nagyobb pixelszámnak is lenne értelme, de az állvány használata mobil készüléknél nem természetes igény.)
    Az egyébként, hogy az optika mérete kicsiny, főleg csak fényszegény környezetben jelent korlátozást, vagyis egy kicsiny optikával is lehet pazar felbontású képetket készíteni, ha elég jó a megvilágítás.

    A mobil készülékek és a web kamerák képe döntően azért rossz minőségű (főleg színre és zajra nézve), mert NEM CCD-t, hanem CMOS érzékelőt tartalmaznak.

    Írod:
    ''a mobiltelcsi az eletben nem csinal olyan kepet, mint a kulon fenykepezo, es nem is fog sosem -- hacsak nem raksz bele 40 millimeter atmeroju objektivet (ehhez pedig batar nagy telefon kellene, me'g a 7650-esbe vagy a 9210-be se ferne bele). Csupan ezt kellene megerteni ''
    A nagy átmérő csak ahhoz kell, hogy sötétben és zoom-olva is jó képeket csinálhass. Ez nem általános igény. (Immár azt hiszem legalább harmadszor kell a becses figyelmedbe ajánlanom a FIZIKA alaposabb tanulmányozását.)

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz Fiery #68 üzenetére

    A javasolt integrálási ötleteiddel egyetértek. Kiegészíteném még a vérnyomás és pulzus méréssel, amit a minap vetett fel egy érintett barátom, szerintem jogosan.

    (Nagyon sok további ötlet is lehet életképes.)

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz Fiery #71 üzenetére

    Kedves (#71) Fiery!

    Írod:
    ''Nem kell, hogy olcsobb legyen, ugyanis marketing szempontbol nagyon nagy dolog, hogy a TV-d igy mobilissa valik.''
    Szerintem mégis legyen csak olcsóbb (ha nem is nagyon sokkal), különben esetleg mégis megveszem külön-külön az egyes eszközöket (hiszen különálló eszközöknek is van haszna).

    Írod:
    ''egy mobiltelefonba integralt TV nagyon korlatozott hasznalhatosagu lenne, pont azert, ami miatt pl. webezesre is alkalmatlanok a mobiltelcsik. A pici kijelzon en szemely szerint me'g hiradot se szivesen neznek, filmekrol es rajzfilmekrol nem is beszelve.''
    A pici kijelző persze korlátot jelent, nem fog mindenkinek megfelelni. De ha az ember úton van, nagy nem lehet. (Annak nincs akadálya, hogy a jelét adott esetben át lehessen passzolni egy nagyobb megjelenítőre, pl. egy laptopéra. Távlatilag a megoldás talán egy retinára bevetítő szemüveg lehet.) Amúgy pár napja láttam egy hírt ilyen valódi TVs mobilról - de ezúttal nem keresek linket.

    Írod:
    ''Aki nem hiszi, az konvertaljon le egy filmet probakepp 240x180-hoz hasonlo felbontasba (ami me'g mindig nagyobb, mint a legtobb mobiltelefon kijelzoje), es nezegesse ''
    Történetesen a fő számítógépemen folyton megy a TV, és éppen ebben a felbontásban, a jobb alsó sarokban. Amikor valami érdekes van, akkor persze kinagyítom, de általában ez a kis felbontás is jól nézhető. Egy mobil készülék LCD-jének a felbontása pedig nyugottan lehet ennél sokkal nagyobb is (640x480 sem probléma).

    Folytatod:
    ''Ja, es a minoseget is boven le kellene venni, leven hogy a TV tuneres mobiltelefon nem muholdvevovel lesz ellatva''
    Első körben nyilván a földi sugárzású adók vétele jöhet szóba. De ha azok minősége megfelel az asztali TV-khez, akkor miért ne felelne meg a mobilba épített TV-nek?

    Írod:
    ''Maga az otlet (TV tuneres mobiltelcsi) nagyon jo, csak epp a japan buzgoembereken kivul nem sokakat erdekel jelenleg a tema, a fent vazolt problemak miatt...''
    Dehogyisnem érdekel. A probléma ott van, hogy amíg egy 28''-os CRTS asztali TV-t már vehetsz 25 eFt-ért, addig egy 3.5''-os LCDs zseb TV ára minimum 50-80 eFt. Ezért nem terjed nálunk. Ha olcsóbb lenne, az igény is láthatóvá válna, ugyanúgy, ahogy a zsebrádiók és a walkman-ek is népszerűek.

    Írod:
    ''En nem foglalkozom kepfeldolgozassal, de a nyilvanvalo fizikai torvenyszerusegekre legalabb me'g emlexem a kozepiskolabol.''
    Szerintem inkább arról van szó, hogy a SAJÁT BUTASÁGAIDAT próbálod meg, szinte reflexszerűen kivetíteni, ezért értesz félre annyi mindent.

    Kérdezed:
    ''Beleferne, de akkor meg mas nem fer be. Mellesleg, tisztaban vagy az altalanos igennyel?''
    Igen. A digitális fényképezéssel kapcsolatos általános igény az, hogy nagyjából olyan minőségű fényképeket csinálhasson vele a felhasználó, mint a hagyományossal.

    És hogy megelőzzem a félreértéseket:
    Az előbbivel nem azt írtam, hogy egy jó analóg fényképezőgéppel ne lehetne jobbat csinálni. És azt sem, hogy egy profi digitálisnak a szolgáltatásai ne lehetnének még jobbak. Nem is arról írtam, hogy az igényes fotós mit kíván. A tömegnek arról a fajta igényéről szóltam, amelyik megelégszik pl. a VHS magnó minőségével is a U-Matic-kal szemben, mert a TV minőségéhez képest neki az is megfelel.

    Írod:
    ''Azt kb. ugy lehetne definialni, hogy az elkeszult kepek 9x13 vagy 10x15-os meretben elohivhatoak anelkul, hogy valami tragyat kapj. Ehhez pedig egy normalis optika es legalabb 2 megapixeles CCD szukseges. Egyiket sem fogjak berakni mobiltelefonokba, arra merget vehetsz.''
    Épp csak abban tévedsz, hogy szerinted ezt nem fogják (tudni) beletenni mobilba. (Vagy fényképezőgépbe a mobilt.) Mint már írtam, nagy méretű optika csak a jobb fényerőhöz és a zoom-hoz kell. Egy mobilos fényképezőgép akkor is nyerő lehet, ha csak nappal, vagy vakuval képes jó képet csinálni.

    Folytatod:
    ''No es azt se feledjuk, hogy hiaba is pakolnal be egy 2-3 megapixeles CCD-t a mobiltelcsibe, annak fizikai merete kisebb lenne, mint amit a fenykepezogepekben talalsz, ''
    Az olcsóbb digitális fényképezőgépekben sem nagy CCD-t használnak (sőt, legtöbbször csak CMOS érzékelőt). De az érzékelő méretére ugyanaz igaz, ami az optika méretére. A kisebb érzékelő nagyobb fényerőt igényel (hogy ne legyen zajos), de a felbontása ugyanolyan jó lehet.

    Kérdezed:
    ''Tudnam mi a koze ehhez az allvanynak A magas kepfelbontas mindig jol johet, ha masert nem, hat az utolagos feldolgozas (kivagas, zoom, altalanos kepjavitas) miatt.''
    Az állvány úgy jön ide, hogy ha nincs remegés kompenzálás, akkor az ember kezének a mozgása miatt egy kissé elmosódott lesz a kép, és nem lesz jobb, mintha csak kb. 3 Mpixel-es lenne. Állványról átléphetnénk ezt a határt, de mint írtam, mobilnál az állványos fényképezés nem természetes igény.

    Írod:
    ''Az en gepem 3.2 megapixeles, de nem mondanam, hogy felesleges lenne feljebb menni felbontasban (sokszor jol jonne). Nem allvanyrol dolgozok altalaban, es nem speci az optikaja a gepemnek...''
    De ha dolgoznál 5-6 Mpixeles gépekkel is (mint én), akkor azt is tudnád, hogy csak állványról, vagy nagyon erős fényben és a fókuszt pontosan beállítva lehet igazán jobb képeket csinálni. (Mobilnál ezek túlzó igények.)

    Kérdezed:
    ''Nem ertelek. A mobiltelcsibe integralt fenykepezogep a fenykepezo resz minoseget erosen determinalja. Akkor egyetertesz a fenykepezogep mobiltelefonba integralasaval vagy sem?''
    Mint írtam, nem csúcsminőségű fényképezőgépet akarok a mobilban látni, hanem egy olyat, amelyik megfelel az átlagos fényképezési igényeknek. Ez lehetséges is (függetlenül attól, hogy a mostaniak milyenek).

    Írod:
    ''Ez nem hangzik rosszul, bar kivancsi lennek, vajon milyen cuccokkal csinalod mindezt No es ehhez, amit csinalsz, nem kell nagy optikai szaktudas, szoval igy mar el tudom kepzelni, hogy miert irod a sok zoldseget a fenykepezogep CCD es optika kapcsan ''
    Már megint elszálltál. Ez nem a munkám, ez csak az (egyik) hobbim.

    Írod:
    ''4% helyett 3%? Jo lenne, ha tudnal mutatni egy tesztet, ahol az ATA100 es az ATA133 kozotti difit mutatjak ki CPU terhelesben.''
    Az olyan hardver site-okon, mint pl. a Prohardver is, sokszor gőzük sincs az ilyen finomságokról, ezért aztán nem is arra hegyezik ki a tesztjeiket, amire kellene. Ezért ilyen hivatalos tesztet nem tudok mutatni Neked. De ha veszel 2 rendszert, amelyben csak ez a különbség és videót digitalizálsz (egy nem túl erős, mondjuk 600 MHz-es processzorral), akkor az eldobott frame-ek számából közvetlenül kiolvashatod a különbséget.

    Írod:
    ''No es arrol se feledkezzunk meg, hogy csak a Samsung es a ketes megbizhatosagu Maxtor vinyok tudjak az ATA133-at, ...''
    Az sajnos igaz, hogy a Seagate nem csinál ATA133-ast, de az is igaz, hogy ahová digitalizál az ember, oda nem szükséges csúcs megbízhatóságú HDD.

    Írod:
    ''Nagyon sok alaplapon van mar IEEE1394, legfeljebb nem a south bridge-ben. Ha annyira durvan nyomod a temat, akkor en a helyedben PCI-X alaplapot vennek inkabb, Dual Xeon-nal. Vagy mondjuk Opteront, az AMD-8000 is tamogatja mar a PCI-X-et.''
    Az Intelt nem szándékozom támogatni, úgyhogy valószínűleg dual-Opteron lesz belőle. (PCI-X sem kell, legyenek csak integrálva a nekem kellő dolgok.)

    Írod:
    ''Tevedsz, az ISA nagy hibaja volt a magas ara. Tul nagymeretuek voltak a csatlakozok, a PCI ilyen szempontbol (is) sokkal jobb. A VLB nagy rakfeneje is pont a merete volt, errol is mar beszeltunk.''
    Az nem kérdés, hogy a PCI jobb, mint az ISA. De ettől még elférne +1 ISA is, ha nem kellene hely inkább másra.

    Kérdezed:
    ''2 draga csatlakozo tipust akarsz hasznalni egyszerre?''
    Nem egészen. Hiszen ISA-ból elég lenne 1-2 db, PC64-ből meg 2-3 db, a többi eszköz úgyis integrálva lenne, AGP meg nem kellett volna.

    Írod:
    ''Ha olyan egyszeru lenne PCI64 vagy PCI-X csatolos alaplapot relative olcson eloallitani, akkor a szerver alaplapokon nem is lenne mas, csak PCI64 es PCI-X foglalat mar regota. Ehhez kepest nezz korul, es csodalkozz.''
    Miről beszélsz?!? Azért van a szerver alaplapokon közönséges PCI is, mert sokféle célra az is megfelel, és megvannak rá a standard kártyák.

    Írod:
    ''Hidd el, en is jobban orulnek, ha a PCI Express helyett inkabb PCI-X-re ternenk at, de sajnos a PCI-X tul draga...''
    A PCI64-gyel kapcsolatos fejtegetés egy múltbéli feltételezett helyzetre vonatkozott. A mostani és a jövőbeli helyzetről azt írtam, hogy szerintem még jó darabig nem tűnhet el sem a PCI, sem az AGP (függetlenül attól, hogy egyikkel sem vagyok elégedett), és még azt, hogy inkább látnám integrálva a sebességigényes funkciókat, minthogy egy újfajta buszra és kártyákra térjek át. Ettől persze még csinálhatnak PCI Express-es alaplapokat.

    Verőfény és vaku:
    Beltérben vakut legtöbbször lehet használni (és ez a mobilba is tehető) . Sötétben egyébként aligha tudsz majd fényképezni a jövőbeli mobil fényképeződdel. Ez egy korlát, nem vitatom, de ettől még más esetekben jól használható az eszköz.

Aktív témák