- Karácsonyfaként világíthat a Thermaltake új CPU-hűtője
- Az USA vizsgálja a RISC-V kínai terjedésének kockázatát
- Kicsit extrémre sikerült a Hyte belépője a készre szerelt vízhűtések világába
- Egészen nagy teljesítményspektrumon fedné le a mobil piacot az AMD
- Kihívás a középkategóriában: teszten a Radeon RX 7600 XT
- Modern monitorokra köthető 3dfx Voodoo kártya a fészerből
- Házimozi haladó szinten
- Egészen nagy teljesítményspektrumon fedné le a mobil piacot az AMD
- Nvidia GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- Autóhifi
- Melyik tápegységet vegyem?
- Azonnali informatikai kérdések órája
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Visszaveszi az alapértelmezett tuningot az egyik csúcslapjában az ASUS
Hirdetés
-
Agyi chipes gyártóba fektetett a kriptocég
it A Tether 200 millió dollárt fektet a Blackrock Neurotech agyi chipes vállalatba.
-
Az USA vizsgálja a RISC-V kínai terjedésének kockázatát
ph A Kereskedelmi Minisztérium egyelőre csak felméri a helyzetet, egyelőre nem látni, hogy tudnak-e bármit is tenni.
-
Samsung Univerzum: Így ismerhető meg a Galaxy AI bármilyen telefonon
ma A Try Galaxy webalkalmazás kontrollált környezetben mutatja meg, mit tud a One UI 6.1-es rendszer és a mesterséges intelligencia.
Új hozzászólás Aktív témák
-
byte-by
tag
halo coco2 !
vannak HMI gépkönyvek, ahol leirják a rezgés ellenállást, a gyorsulás ellenállást , stb.
PL. omron NS(J)-széria.("Vibration resistance ", "Shock resistance " és akkor ott: amlitúdó mm-ben, frekvencia, "acceleration" m/s2 -ben a x-y-z tengelyeknek megfelelően.))én általában omron HMI-ket használtam amiben volt CF kártya, de még sosem fordult elő,hogy 1-2 év után elfáradt vagy kiesett volna.
persze nem örök életűek , de azért elég jól bírják.olyan volt, hogy nem lapmemóriát irtak ki, hanem minden egyes új adat után frissített kiírást, és így hamarabb elfogyott a kártya élettartama, de más probléma nem történt.
ezek azért gondolom ipari körülményekre lettek gyártva.egyszer valaki még formattált windows-al egy ilyen kártyát, na az kuka.
de biztos van más is akinek volt valamilyen tapasztalata.
byte-by
[ Szerkesztve ]
-
sörösló
aktív tag
" amik állandóan berregő gépek oldalán"
Na ez a klasszikusan előforduló gépépítő idiotizmus! Gépész tervez, villanyász meg szop. Alapmegoldás, hogy a kapcsolószekrénykét le kell venni a gépről! Macera meg minden, de nincs más megoldás. Nálunk a "szuper" B&R vezérlőkkel volt ez gond. A kialakítása már egy horror önmagában is, a gép rezgése még csak rátett egy lapáttal. A másik rémálom egy tépőgép, ami csak azért nem mászik ki a csarnokból, mert sokszáz tőcsavarral van lehorgonyozva. Két napos üzemelés után megállt, a vezérlést gyakorlatilag újra kellett kötni, mert minden csavar kihullott belőle. Szekrény levesz, azóta megy.
-
byte-by
tag
halo!
érdekes kérdés.működési ciklus általában van.fontos tényező.
ha valaki vásárol egy pl. fröccsöntőgépet , kap hozzá egy gyári leírást amiben megtalálható többek között a gépre jellemző folyamatos termelési üzemidő, és még nagyon sok más dolog.
de minden gépnél más, és illik szigorúan betartani.ha valaki lízingeli a gépet akkor meg pláne.
így az a kérdésre, hogy általában mennyi egy gép folyamatos termelésben lévő ciklusideje, szerintem a tervezés és a gép ismerete nélkül korrekt módon nem meghatározható, illetve meg van határozva a gyártó által.ha úgy van megtervezve pl. egy alumínium öntő gép, akkor a melegen tartó rész külön van , a gép csak annyit használ fel az alapanyagból amennyi az aktuális öntéshez kell.
így ha a gép előre nem tervezett hibára megáll a befagyás veszélye nem áll fenn.
fröccsöntőgépnél, ha a szerszám fűtését temperáló egységről oldják meg , akkor adott esetben minden fontos egység gyorsan cserélhető hiba esetén , ami esetlegesen rövidebb állásidőt eredményezhet.esetleg hasonló felépítésű, tervezésű,hasonló termék előállítására, megmunkálására alkalmas gép utasításából lehet következtetni , illetve meghatározni a folyamatos termelési ciklus idejét.
nem számítva az általad megjelölt problémákat.azt tudom, hogy egy Tetra TBA 8 -as UHT töltőgép 30 órát mehet(ne) egyfolytában nagyjából.
szigorú utasítások vannak a gyártó részéről a TPMS -re vonatkozólag.de ez élelmiszeripari gép, más szabályok vonatkoznak rá, mint egy pl. föcsi-gépre.
üzemidő szerint működik.
de van 15-25-35 perces átvizsgálás is, ami csekély idő, és a termékváltások idejébe bőven belefér, ezek 150-250 órás ellenörzések.
de pl. a 3000 (azt hiszem, esetleg 3500 vagy 5000 már nem emlékszem pontosan ) órás TPMS 6-8 óra hosszú.ez nem csak átvizsgálás, hanem állapottól függetlenül bizonyos alkatrészek cseréjét is jelenti.szóval hasonló gépek gyári utasításában kellene keresni a választ.
egy csatlakozókat gyártó cégnél Arburg fröcsigépek működtek, ahol csak a szerszámokat cserélték, illetve a temperálókat javították, ha gond volt.
magát a gépet alig tartották karban, ha nem kellett volna szerszámcserét végrehajtani, vagy nem lett volna néha meghibásodás, ment az volna napokon keresztül is.
de talán van itt olyan aki tudja, hogy egy hasonló gép konkrétan mennyit futhat megállás nélkül.byte-by
[ Szerkesztve ]
-
Szirty
őstag
Hello coco2!
Nagyon függ a dolog a gép jellegétől és hogy mit csinál.
Van egy elméleti határ, amit a gép karbantartás igénye korlátoz (kopó elemek cseréje, hűtő, kenő folyadék csere, karbantartás, átvizsgálás stb.)
Ezt a határt technológiai körülmények is korlátozzák (pl. átállás másik termékre)
Korlátozzák továbbá a működés során fellépő működést akadályozó tényezők. Áramszünet, alapanyag hiány, meghibásodás, a soros berendezéseknél a megelőző vagy követő gépsor leállása, felakadás, torlódás, stb.Csináltam egy ábrát, ami valós. működő termelő gép üzem és állás idejét, kihasználtságát mutatja időben. Azt nem árulom el hogy pontosan milyen gép és mit csinál, de hátha így is reprezentatív lesz:
1. Két párhuzamos egyforma gépsor üzemideje az időben ábrázolva.
2. Prés gép (lágy anyaggal dolgozik) üzemideje
3. Az iménti présgép 24 órás produktuma órás bontásban. (az 1-2 órás szünet a műszakok közötti pihenő) de sokat ment a gép 3 műszakban is, amikor ilyen üzemszünet nincs)
4. Az 1-es grafikonhoz tartozó gépsor időbeni kihasználtságát mutató táblázat. Az egyes sorok az egységnyi mennyiségű termék feldolgozásához tartoznak, a feldolgozás kezdetét és az ahhoz szükséges időt is jelezve. Az utolsó oszlopban látható, hogy a feldolgozás ideje alatt milyen volt az üzemelés és állás egymáshoz viszonyított aránya.De van olyan berendezés is (Pl. kemence) amelyik 5 éve megy csaknem megállás nélkül. Csak áramszünet és gázhiány alkalmával áll meg néhányszor. A hibák kijavítása és karbantartás menet közben történik.
-
byte-by
tag
halo coco2 !
aha,ez konkrét, így érthető,hogy mi a célod.
ha jellemzően max félnapig, vagy az átállást nem számítva kis lehetőséggel max 2 napig megy a gép, és ezt Te tudod, akkor nincs probléma.Szirty egy nagyon jó grafikont adott.
ahogy látom ez a hasznos termelési idő,a gép "hasznos kihasználtsága", amit OEE-nak is szoktak hívni.(Overall Equipment Effectiveness )
kicsit irigykedem , mert gorombán ócska gépekkel dolgoztam mostanában rendszeres 20-30 max. 50%-os OEE-vel.
de 90% fölött automata gépek nem rossz.byte-by
[ Szerkesztve ]
-
Szirty
őstag
Helló coco2!
Nem nagyon kaptál választ ahogy látom. Sajnos sokszor nehéz mindenre 100%-osan alkalmazható általános érvényű szabályt alkotni.
Annyit mondhatok, hogy az iparban a galvanikus leválasztás mind a mérésnél mind a kommunikációban alapvető és tulajdonképpen kötelező.Jó lehet hogy ha a laptop RS232 portja nem leválasztott nem lesz baj ha rádugjuk a frekiváltóra pár percre amíg foglalkozunk vele, de sokkal valószínűbb, hogy lesz. Főleg ha a laptop tápegységén nincs földelés és főleg, ha abban zavarszűrő kondikat alkalmaztak amik a bejövő fázisról és nulláról vannak a belső GND-re vezetve. Ezzel 100V körüli feszültséget hozva létre a GND-n. Egy ilyen potenciálkülönbség csatlakoztatáskor röhögve agyonverheti akár az eszköz meghajtóját, akár a laptop RS232 portját.
"Ha munkagépek környezetében mindenütt nagyon erős a földelés, akkor persze ilyen probléma aligha vetődik fel"
Ez nem teljesen van így!
Hiába van 240 mm2 rézzel bekötve a betáp és így a PEN is, meg van EPH, a gépek között kiegyenlítő áramok folyhatnak ez több tíz A is lehet, ami több V-os potenciálkülönbséget hozhat létre a földpontok között.
Ez komoly zavaró jel egy analóg mérésnél vagy kommunikációs kapcsolatnál.Gyakorlatilag minden ipari PLC be és kimenete legyen az digitális vagy analóg le van választva a PLC elektronikájától.
-
sörösló
aktív tag
Csak tán nem az új Lego-ban lettél művezető? Remek dolog lesz az ha már így indul...
"Háttérben a srácok nagyon okosak, és jobb szeretném tudni, mivel vesznek ostobára."
Mostan akkor te vagyol a főni csak sajna nem értesz hozzá? Remek!!!
"Ha kicsit jobban képben lennék a lehetőségeikről és korlátaikról, tudnék játszani. Így viszont nem tudok."
Az a jó ha nem tudsz! Tanulj bele a szakmába, és akkor képben leszel a "lehetőségeikről és a korlátaikról". Ha sokat jár a pofájuk vagy nagyon nagy az arcuk akkor egy elegáns csuklómozdulattal beállítod a fröccsöntőt, és lazán odaveted félvállról: - Na gyökerek! Ennyit nem tudtok? Ezekután méltóságteljesen elvonulhatsz.
"kellene pár felvilágosítás olyan dolgokról, amik nem az én világom."
Lenyin szkazal: ucsitszja, utyitszja, ucsitszja!
A választott arcod is elgondolkodtató, egyben árulkodó is. Nem tudom szeretnék-e ilyen főnököt magamnak.
[ Szerkesztve ]
-
Szirty
őstag
Helló coco2!
Ahh értem most már hogy miért kerestél fröccsöntésben jártas szakit. A kérdésed tisztán gyártástechnológiai jellegű. Az automatizáláshoz és a PLC programozáshoz nincs közvetlenül köze. De bármilyen kérdés lehet még ami összeköti őket.
Sajnos nem értek a fröccsöntés technológiai kérdéseihez, azért rizsálok mégis, mert alapvetően segítőkészek vagyunk, de mindenki legyen tisztában azzal, hogy a "A pokolba vezető út jószándékkal van kikövezve".Én azt gondolom a kérdésről, hogy ha a "betört" és így újra felhasznált anyag jelentősen rontja a végtermék minőségét bármilyen formában, akkor az nem kívánatos és el tudom képzelni hogy erre van EU szabályozás.
Sajnos ezt valószínűleg akkor sem tudnám konkrétan megmondani, ha pontosan ismerném a részleteket.Ha van ilyen probléma akkor nyilván a gyártás során szabályozni kell vagy lehetetlenné kell tenni a "betört" anyag visszaforgatását a minőségromlás elkerülése érdekében. Ha ez a probléma nem most merül fel először (ami igen valószínű már ha ez az általam feltételezett technológiai probléma valóban létezik) akkor a rendszert felépítő gyártók (fröccs öntő gép, gyártósor stb. fejlesztői) feltehetően lehetővé tették valamilyen formában ezt a korlátozást.
Ha ez a visszaforgatás a minőségromlás mellett valakiknek (műszakban dolgozóknak pl) valamilyen közvetlen anyagi vagy egyéb előnnyel jár, akkor sajnos fel kell tételeznünk, hogy ehhez az előnyhöz tevékenyen hozzá akarnak jutni, mivel a hátrány közvetlenül őket nem sújtja.
Ilyesmi problémát látok a kérdésed mögött. (elnézést ha a fogalmazásom túlságosan nyakatekertre sikerült) -
byte-by
tag
halo coc2 !
simán ledarálják, aztán mehet vissza.
ha olyan nagy cégek, mint a ..majdnem mondtam milyen kupakgyár ledarálhatja, akkor bárki más is.
erre külön helység és masinák vannak.
eu konform.
a megrendelő is tisztában van a technológiával , amivel a kupakjait készítik, de a végeredmény minőségén kívül más nem hiszem, hogy érdekli. -
Szirty
őstag
Üdv coco2!
Kicsit olyan mint ha azt kérdezted volna hány órakor indul a vonat.
Ha erre azt írják, hogy 16:06-kor, mit kezdesz az információval?Szóval szerintem egy ilyen művelethez köthető változó paraméterek száma néhányszor tíztől néhány százig, esetleg 1-2 ezerig terjed, azt mondanám, hogy ha az illető file bináris és kizárólag a vezérlés számára hasznos információt tartalmazza, akkor egy ilyen adathalmaz mérete kb 0.5-10 kbyte-ra tehető.
-
moseras
tag
Üdv!
Szerintem a HMI szerű eszköz ne igényeljen rendszeres karbantartást. Valaki feltölti rá a vizualizációt, aztán onnantól kezdve csak nézegetni kelljen, de ha magát az eszközt még rendszeresen karbantartani is kell, az maga lenne egy rémálom. Nem nagyon értem, hogy egy ilyen eszköz miért igényelne rendszeres karbantartást.
Imi.
-
byte-by
tag
halo
ki kell találni kik/ mik a célközönség.
a mi megrendelőink olyat szeretnének amihez igazából nem kell nyúlni.
párás, hideg-meleg környezetben is működik, némi rázkódásra nem érzékeny, megbízhatóan és sokáig működik karbantartás nélkül is, viszont adott esetben gyors és egyszerűen szerkeszthető legyen a programja.akkor is működjön ha csupa mocsok, karcos, ha touch ronggyá van kopva, csatlakozók oxidálódva, stb.
ezért ha kell több pénzt is kifizetnek.szóval kérdés, hogy mi a célja a fejlesztésnek, hová szánod elsősorban.
byte
[ Szerkesztve ]
-
Szirty
őstag
Üdv coco2!
A kérdésed láttán bennem is az a kérdés fogalmazódott meg, amit moseras le is írt így nem ismétlem meg.
De hogy valamennyire azért válaszoljak a kérdésre, az kb. egybe fog vágni byte-by véleményével
A legjobb ha semmiféle törődést nem igényel. Bár valóban kérdés mi a feladat, mert egy HMI gyűjthet adatot, és az adattároló kapacitás nem végtelen, lehet időnként cserére szorul.
Egy HMI tegye a dolgát.Egyszer felprogramozzák, akkor működjön amíg él. Ne kelljen rettegni hogy mikor merül ki benne az elem és felejt el mindent, ne idegesítse a kezelőt, hogy most ezt meg azt kell csinálni, most ennek meg annak van itt az ideje...
A legtöbb HMI eszköz semmilyen törődést nem igényel sem rövid, sem pedig hosszú távon (10 évekről beszélek)....vagy nem értem a kérdést (?)
-
Watchdog
aktív tag
A HMI karbantartás egy olyan, a helyi minőségbiztosítási politikába szervesen beillesztendő szaktevékenység, amit legjobb, ha keretszerződés alapján a berendezés szállítója végez.
Évente egy alkalom pont megfelelő.
Benne foglaltatik:
- szemrevételezés (opcionális fejcsóválással);
- ujjlenyomatok eltávolítása (nem fontos, lehet állapotfüggő...);
- üzemi paraméterek ellenőrzése (tápfesz, háttérvilágítás fényereje, stb.);
- óra beállítása (mert ugye, hogy nem hálózaton szinkronizált...);
- felhasználó nevek, jelszavak, jogosultságok, paraméterek üzembehelyezéskori értékre való visszaállítása (ez viszont kötelező!);
- szoftver továbbfejlesztésének felajánlása (annak elvégzése külön szerződés alapján);
- számla kiállítása. -
Szirty
őstag
Üdv coco2!
"Ez a cucc meg tényleg nagyon gagyi, de 1 millába is alig kerülne. Annyira semmit sem számít a pénz?"
Számít. De nézzük a dolog másik oldalát.
Sokan gondolják, hogy inkább maguk csinálnak frekvenciaváltót, PLC-t mint hogy megvegyék (vagy megvetessék a megrendelővel) Százezrekért, néha milliókért, mert töredékéből kijön ha megépíti.Bizonyos esetben ez működik. De egyedül otthon áramköröket építgetve több okból is képtelenség versenyezni egy olyan céggel, ahol sok ember éves fejlesztő munkával rakja össze ugyanazt.
A gyári készülék azért drágább, mint az otthon készített kütyü, mert:
- Hosszan tesztelik, mostoha körülmények között, ezért megbízhatóak
- A fejlesztés évei alatt kijönnek a gyerekbetegségei, hibái, amiket kijavítanak
- A gyári készülékekre megvannak az engedélyek amik a forgalomba hozásához kellenek (ezek megszerzése is milliókba kerülhet)
- A készülék rendelkezik az azonnali használatba vételhez szükséges szoftveres háttérrel
- A készülék jól dokumentált
- Nem egyedi a szoftvere, hanem univerzális, hogy az eszköz több célra felhasználható legyen
- A gyártó támogatást biztosít, ha egy készülék meghibásodik, még évek múlva is tud csere darabot biztosítani, vagy kiváltó típust (erre a házi, egyedi "black box" készülékeknél nem biztosított. Ha a fejlesztő külföldre költözik, profilt vált, vagy akár csak összevész a megrendelővel, akkor nincs többé támogatás)
- Elterjedt (nem egyedi darab) máshol is lehet vele találkozni így nem botlik az ember mindig fekete doboz jellegű kütyükbe.
. Mert a viszonteladók, kereskedők, szállító cégek árrései is a készülék árát terhelik.A gyárakban nem szeretik a beépített időzített bombákat. Ami lehet egy speciális egyedi kis NYÁK, amit olcsón készített valaki de senki nem tud róla semmit, nincs róla dokumentáció, a készülék építőjéről semmit nem tudni, de működik.
Aztán ha nem működik, akkor az álló üzem óránként termeli a milliós veszteséget és így lesz a pár százezres spórolásból milliós kár. -
Szirty
őstag
Üdv coco2!
Nem akartalak lebeszélni, leírtam a véleményem.
Nyilván ha azt nyújtod amit kérnek és az ár megfelel, akkor hajrá.El lehet dönteni mekkora kockázattal jár egy ilyen alkalmazása a megrendelő részéről.
"Részemről azt remélem, hogy a termeléshez tartozó logisztika sokkal kevésbé forró probléma, mint a ténylegesen termelés. Ha nagyot tévedtem a kérdésben, egy felvilágosítást megköszönnék róla."
Ebből azt látom, hogy gyakorlati ember vagy, ahogy jómagam is. Én is ezt remélem.
És ha hiszed, ha nem, a remény halványul.
Minden helyen azt látom, hogy egyre inkább megyünk el a lényeg mellett. Egyre fontosabbak az adatok és táblázatok, mint az effektív munka és gyártás.Igazad van, ezen röhögnék én is, de velünk történik. Hogy mi az oka nem tudom, évek alatt jutottunk ide és egyre inkább errefelé megyünk. Mi már nem is gyártunk semmit szinte csak táblázatokat, adatokat és grafikonokat. A legfontosabb a trend, meetingekre járunk, tonnányi, egymásnak ellentmondó és teljesíthetetlen szabályokkal terhelnek, mindenből a legolcsóbbat veszik mert azt hiszik hogy azzal spórolnak, stb. Excel huszároké a jövő!
Üdv a klubban!
-
And
veterán
Nem annyira szerencse kérdése, bár úgy is fel lehet fogni. Ha nincs meg a forrás, csak az égethető bináris, akkor a program egyszerűsége szabja meg, hogy az ajánlott 'új' típus viszi-e a régi programot. Az említett 16C71 -> 16F716 esetén például eleve nincs olyan sok speciális regiszter, és a leglényegesebbek mindkettőnél ugyanazon a címen / lapon vannak. De például az ADC-hez tartozókra ez már abszolút nem igaz. A szabadon felhasználható RAM-címeknek is van közös átfedésük, de nem sok. Még a konfigurációs szó legfontosabb bitjei is megegyeznek, ide értve az oszcillátor típusát és a watchdog-ot. Bár ezek külön kezelése még hex-fájlok esetén is megoldott az MPLAB-ban, nem kötelező a binárisban lévő konfig-beállítások használata, azoktól el lehet térni. Tehát egy csak digitális I/O-t használó program akár mehet is az újabb típuson, de jó eséllyel problémás lesz, ráadásul nem biztos, hogy a gond azonnal előjön, mikor a kontroller elindul.
Ha adott a forrás (úgy tűnik, a kollégánál ez megvolt(?) ), akkor az SFR / RAM címek eltérésével nincs gond, mert a céltípus beállításával a fordító módosítja ezeket, hiszen ismeri az általa támogatott MCU-k memóriatérképét. Egy felülről nagyjából kompatibilis típusban pedig minden olyan FSR adott, ami az eredetiben is megvolt, legfeljebb akadnak újabbak is (a 16F716 például tartalmaz két újabb timert, egy CCP - capture/compare/pwm - modult, meg nagyobb RAM- és program tárterületet, ami a 16C71-ben nem volt). Tehát így egész kis vagy akár nulla lényegi (forrás-)programmódosítás árán migrálható a kód.
Nemrég kellett egy sok éve 16F876-ra írt kódot az ajánlott utód 16F886-ra költöztetnem, az nem ment módosítás nélkül, mivel ADC-t használt, azok konfigurációja meg némileg eltér a két típus között: az újnál szabadabb portkiosztás vehető igénybe, ezért az ADCON0/1 regiszterek felépítése nem azonos. De a gyártó itt elég konkrét dokumentációt adott a migrációhoz, összeszedte az apró eltéréseket, hogy mire kell figyelni a váltásnál. -
plutokas
csendes tag
Nagyon nehéz ezt megválaszolni. Fűgg hogy milyen anyagból van a szerszám és attól is hogy milyen anyagot nyomnak bele. Fűgg hogy milyen tűréssel kell dolgozni és milyen minőségben. Sőt sokszor nem is a szerszámot cserélik csak a betétet benne. Sokszor nem is szerszámot cserélnek csak javitanak.
Van olyan szerszám ami 10 éve megy és van ami heteket bir csak ki.
Pontos választ nem lehet erre adni. Legtöbbször a szerszámkönyvbe bekerül a várható élettartam.
Tehát sokmilliós ciklus élettartam is lehet. -
byte-by
tag
halo!
ez változó, de én pl. majdnem mindenhol ahol dolgoztam volt adatgyűjtés.
jelenleg siemens Scada energiafelügyeleti rendszer és egyéb folyamatadatok.
" jellemzően " ott van ahol igény van rá.de a problémám is ezzel kapcsolatos nagyjából , cx-supervisor adatgyűjtés szerelő sorokról.
ami csak belefér.tehát ahol lehet és érdemes eddig majdnem minden helyen ahol dolgoztunk mértek és gyűjtöttek adatokat.
nem én csináltam az adatgyűjtő rendszert és programozást, de a plc-s támogatást igen.byte
-
Szirty
őstag
Helló coco2!
Én azt tudom mondani, hogy elég változó.
Attól függ hogy mennyire új (modern) a rendszer és mennyire homogén, továbbá hogy mennyire összetett.Vannak üzemek (akár nagyobbak is) ahol önálló gépsorok vannak, amolyan sziget üzemben, ahol az egyes gépek nincsenek közvetlen technológiai kapcsolatban egymással.
Pl. műanyag üzemben, ahol van pohár préselő, meg extruder ami műanyag lemezt állít elő, meg nyomdagép ami a poharakat festi, címkéző stb.Vagy egy megmunkáló gépekkel (szerszámgépekkel) telerakott üzem ahol sok CNC van a legkülönbözőbb fajtákból összerakva. Ilyen pld a Linamar PPM.
Ezek jellemzően nem homogének. Tehát a legkülönbözőbb gyártók leghibiszkuszabb gépei vannak vegyesen az egyikben ilyen, a máikban olyan PLC-vel. Az egyikben profibus, a másikban modbus, a harmadikban ethernet, a negyedikben DeciceNet, az ötödikben CANBus, interbus, stb. Francia, német, spanyol, esetleg amerikai gyártású gépek véletlenszerű sokasága.
Az ilyen úgy alakul ki, hogy a gépeket egyenként vásárolják, mindig valamilyen gazdasági szempont alapján.
Az ilyeneknél szinte soha nincs központi adatgyűjtés, felügyeleti rendszer, SCADA stb. Ilyen rendszerre nem lehetetlen, de rémálom utólag megcsinálni.Aztán vannak "zöld mezős" beruházások, ami egy olyan gyár, ami átfogó tervek alapján épül és az eszközök tekintetében sokkal homogénebb. Pl. csak egy fajta PLC-t használnak egyforma terepi busszal, és előre kidolgozott rendszer terv van a berendezések központi összefogására.
Ilyen pl. egy autó gyár, vegyi üzem vagy erőmű.Kis hazánkban gyakori, hogy használt 10-20 éves német, francia, olasz gépeket vesznek és üzemelnek be.
Ezeknél jó ha kapcsolási rajz van nem hogy központi adatgyűjtés. Örülnek ha sikerül működésre bírni. Némelyikben olyan vezérlővel jön amit 10 éve nem gyártanak és a cég sem létezik amelyik alkotta, nem hogy a programja meglenne.
Szóval szélsőségesnek mondható a helyzet.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
(Nálunk /vegyipar/ a dolog úgy néz ki, hogy azokban az üzemrészekben, amelyekben nagy számú I/O-t kezelnek, ott eleve létezik felsőbb szintű DCS-rendszer, amely megoldja többek közt a megjelenítést a hozzá kapcsolódó terminálokon, plusz az adatgyűjtést és archiválást. Ahogy Szirty is vázolta, ez alatt van egy csomó egyedi PLC-vel rendelkező berendezés, amely önállóan is működőképes és általában saját HMI tartozik hozzájuk. Mivel ezen berendezések PLC-i nem egységesek, az adott géppel együtt jöttek, a közös felület, amellyel a fölöttes rendszer felé csatlakoznak általában modbus - többféle fizikai adatvonalon -, Profibus DP, esetleg szimpla analóg jelek csoportja. Az egyedi berendezések telepítése előtt megadták a DCS felé kommunikálandó adatok mennyiségét és típusát, a PLC-kben pedig a gyártó szépen létrehozta az ehhez szükséges adatblokkokat. Vannak olyan régebben épült egységek is, ahol nincs felsőbb folyamatirányító rendszer, ott a meglévő sziget PLC-k vagy egyszerű mérőkörök jeleinek központi adatgyűjtését utólag telepített remote I/O-k oldják meg, de természetesen lényegesen kevesebb számú jelet fogadva.)
-
Szirty
őstag
"Azoknál a vezérlőknél jól sejtem-e, hogy elég jó arányban van rajtuk egy usb port, felismerik az arra csatlakoztatott pen drive-ot, és képesek fat16 / fat32 filesystem-re log fileokat kiírni a folyamatos működésükről?"
Nem. Ezeken nem USB HOST van. Nem képesek file rendszert kezelni. Legalábbis amiről tudok.
-
Szirty
őstag
Véleményem szerint egy szakmai fórum (amilyen ez is) arra való, hogy a szakmai párbeszédek nyilvánosan történjenek, hogy bárki bekapcsolódhasson, ötletet adhasson vagy az előforduló hibát helyesbíthesse.
Tehát nem azért, hogy a nyilvánosan hozzászólók közül kipécézzen valakit akinek privátban ír, vagy arra szólítja fel a nyilvános fórum résztvevőit, hogy neki írjanak privát üzenetben. -
Szirty
őstag
Üdv coco2!
Az a téma amit feszegetsz egyre durvábban, sarkosabban fog előkerülni a jövőben.
Nem biztos hogy ez olyan válasz lesz amit várnál, de néhány gondolatot leírok.Röviden:
Az oktatás (automatizálás, ipari informatika) és a gyakorlat (gyárak, termelés) kb 15-20 éve fénysebességgel távolodnak egymástól.
Már jó ideje elértünk oda hogy köszönő viszonyban sincs a kettő egymással. A végzős szinte semmit nem tud kezdeni egy gyárban, nulláról kell feljönnie. -
byte-by
tag
halo
mindenek előtt egyetértek Szirty-vel az oktatás és az aktuális termelési rendszerek, gyártás távolodásában.
Azt azonban, hogy milyen információk alapján mondod, hogy leépítik az idősebb korosztályt az ipari gép karbantartásból és "elméleti" fiatalokkal töltik fel, nem igazán tudom elképzelni.
azt mondod itteni hozzá szólásokban is van ilyen, mondhatnál példát.ha ismered a jelenlegi karbantartó cégek humán erőforrás problémáit akkor ez a megállapítás nagyon fals.
Új hozzászólás Aktív témák
- Redmi Note 13 Pro+ - a fejlődés íve
- Hagyományos és extrém roller, kickbike, Boardy topik
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Modern monitorokra köthető 3dfx Voodoo kártya a fészerből
- LEGO klub
- Súlyos adatvédelmi botrányba kerülhet a ChatGPT az EU-ban
- Crypto Trade
- PlayStation 5
- EAFC 24
- Milyen routert?
- További aktív témák...
