Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Freddy76

    addikt

    válasz Studi #46196 üzenetére

    Én az egyik szememre szinte teljesen vakon, a másikra jelentős látáskárosodással születtem. Több helyen mondták anyámnak, hogy szokja meg a gondolatot, hogy vak gyermeke lesz, de ő addig ment kórházról kórházra (mindezt az átkosban, a '70-es évek végén), amíg el nem jutott Debrecenbe, ahol a Szemészeti Klinikán vállalták az esetet. Kábé tíz éves koromig minden nyáron heteket töltöttem a Klinikán, év közben is rendszeresen jártunk kezelésre (Békés megyéből). Több műtét után tíz évesen valami brutális szódásüveg szemüveggel küldtek utamra, de végül is láttam. Aztán egy évvel később nem volt jó a szemüveg, pánik, hogy romlik a szemem, de kiderült, hogy javult, amit még a professzor sem igazán értett. Aztán 18 éves koromra helyrejött a szemem... Most -0,5 szemüvegem van, szinte csak vezetéshez használom, meg tárgyalásokon, hogy értelmesebb fejem legyen.

    Szóval én nyertem.

    "Uram, Ön részeg." "Hölgyem, Ön pedig csúnya. De én holnapra józan leszek."

Új hozzászólás Aktív témák