Hirdetés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • sketchifun

    senior tag

    Meg volt nekem is a pecázásom, most egy időre elég volt belőle.

    Helyszín: Cibakháza, nyaraló, stéggel.

    Pénteken 1-kor kezdtem el pecázni. Összeraktam a motyót, elektromos kapásjelzők. Kaptam a születésnapomra egy 3 részes feeder botot, nagy örömmel rászereltem az orsót, és 100m 0,25-ös monofil zsinórt. Ide elég, az ideális dobótávolság olyan 35-40 méter. Egyszerű, gubancgátlós feeder kosár, 1 horog, hajszálelőkével. A másik bot egy egyszerű, teleszkópos bot, elég lágy a cucc, nevenincs orsóval. 150g ráírt dobósúllyal. 30g-os gubancgátlós etetőkosár, 1 horog, hajszálelőke. Fél 2-re kész voltam, Lantos Mix tigrismogyoró és Lantos Mix Piros Ponty etetőanyaggal. A tigrismogyórós került a feeder kosárba, tejsavas erjesztett kukoricával a horog mellett. A piros ponty a sima etetőkosárba, pálinkás kukoricával. (Mindkettő kukorica Cukk gyártmány.) 3-óráig csak a piros pontyra és a pálinkásra jöttek a törpeharcsák, de azok szüntelenül. Dobtam, húztam, mint a pergetés. 3 órakor a feeder bot majd lefordulva a rodpodról meggörbült, és visított az orsó, pedig elég szoros volt a fék. Bevágás után megszűnt a visítás, de a hal nem jött kifelé. Tekertem hármat, húzott három fordulatot a dobon. 10 perc harc után feladta, elindult a part felé. A stég régi, és valamikor hosszabb volt, de két oszlop még a vízbe maradt. Már a merítő a kezemben volt, láttam a halat, kb 5-6 kilós, tükrös ponty lehetett. A merítő láttán megijedt, az oszlop körül fordult egyet, majd egy határozott rántással el is szakította a szereléket. A kosarat azért sikerült megmenteni a merítővel. Aztán itt véget is ért a horgászat izgalma. Bár este 9-ig ugráltam, mert a törpék nem hagytak, de mást nem sikerült fogni. Éjszakára bedobtam mindkét botot, ugyan avval a csalizással. Rádiós kapásjelző aktív, de egész éjjel süket volt. Reggel hatra arra keltem, hogy visít, mint az állat. Futok a stégre, kapás a feeder boton. Könnyen kijött, egy két kilós pontyocska. Horog kiszedés és fertőtlenítés után visszanyerte szabadságát. Reggel kilencig ismét semmi. Majd kaptam egy telefont ismerőstől, hogy mi van. Elsírtam neki, hogy a törpék nem hagynak horgászni, jött az ötlet. Haltartóba velük, majd ő csinál belőle kaját. Üsse papucs. Le se tettem a telefont, kapás, törpeharcsa. Ő volt az első. Estig fogtam kb 40 db törpeharcsát, meg két kicsi dévérkeszeget. Éjszaka ismét semmi. Reggel kilenckor ébredtem, magabiztosan. Már vasárnap volt. 10-től megint jött a törpeharcsa, estig megint fogtam vagy 50db-ot. Este még beköszönt egy 1 kiló körüli kárász, ő visszanyerte szabadságát, természetesen fertőtlenítés után. Ismét egy eseménytelen éjszaka következett. Hétfőn reggel bementem a horgászboltba venni egy haltartót, mert az enyém már tele volt törpével. Hétfőn megérkezett fater is, hozta a botját is. Józsefvárosin vette, 3ezeré'. 4 méteres, vastagmintazállat, überállatbot. Hát, az orsója egészen tűrhető. Viszont nem hajlik. de annyira nem hajlik, hogy fenekező szerelékkel képtelenség vele dobni. Egyszerűen nem érzem, hogy mikor van az a bizonyos pont, amikor emeljem az ujjamat. Vagy dobok vele 30 méter-t függőlegesen, vagy 5-öt, horizontálisan. Felszereltem neki úszóra, arra jó. Ő is fogdosta a törpéket, szépen telt az új haltartó. Estére úgy döntött, bent hagyja az úszós botját. Hagyjad, mit bánom én. Az én botjaim is bent voltak természetesen. Békésen elaludtam, majd hajnal kettőkor a kapásjelző visítására ébredtem. Rohanás a stégre, új boton kapás. Remek. Bevágásra egész egyszerűen a túlsóvégen lévő hal nem reagált. Csak rohant tovább, és vészesen tekerte le a 100 méter zsinórt. A fék koppra szorításával, és a bot U alakba hajlításával sikerült megfékezni, majd partraterelni a halat. Bizony, megfogtam életem első harcsáját. Szákolás után a száját akkorára tátva, hogy a karom belefért volna, megláttam, hogy nem is az én csalim tetszett neki. Hanem az a kis dévérkeszeg, akinek az én csalim tetszett. Természetesen csórit tökig nyelte, ezért tudtam kihúzni. A mérleg 10 kiló 50 dekát mutatott, ami pont 50 dekával kevesebb, mint az eddigi rekordom. Bár az Amur volt. Eddigre faterom is felkelt. Erősködött, hogy tartsuk meg, de sporthorgász mivoltamból nem hagytam magam, és a harcsa vissza kapta szabadságát. Hatalmas élmény volt. Közben a lámpámmal elkezdte keresni az úszóját. Gyorsan ránézve, és megtekergetve a féket rájöttem ám, hogy lehet, hogy hal van a végén, azért nem látja az úszot. Talán elvitte messzire, mert a fék teljesen ki volt engedve. Hát nem tévedtem. Behúztam neki a féket, és az utasításomra bevágott a bottal. Persze az nem hajlott meg, de az úszózáshoz használt 0,35-ös zsinór állta a strapát. Mint kiderült, az orsóra tekert 300 méternyi zsinórból kb 200-at letekert neki a halacska. Ekkor már izgult, ugyanis ez volt az első horgászata, és valami nagyobb halat is megfoghat. Szerencséje lett, a mérlegen 3,11 kilót nyomó nyurgatestű ponty volt élete első nemeshala. Újracsalizás után lefeküdtünk, és reggelig nyugi volt. Fél kilenckor keltett a kapásjelző, törpeharcsa vágyott reggelire. 11-ig horgásztunk, ketten fogtunk még vagy 20 törpeharcsát, pont betelt az új haltartó is. 11-kor elkezdtünk összepakolni, és jó szokásomtól eltekintve, először a botokat szedtem ki. Faterom ragaszkodott, hogy ő még hagyja az övét. Én már a kocsiba rakodtam, amikor egyedül megmerített egy kiló alatti kárász-t. Volt öröm. Őt is fertőtlenítettük, és ment vissza élőhelyére. Békésen nyugtáztuk, hogy sikeres horgászatot zártunk. Bepakoltuk a motyót, és a halakat is a kocsiba. 1 órás kocsikázás után hazaértünk, és leadtuk a fogott zsákmányt a telefonos havernak. Mikor látta, hogy két haltartónyi törpeharcsát vittünk, jól meglepődött. Rögtön vödörbe rakta őket, és rájuk borított egy kiló sót, mert hogy frankón megpucolják egymást. Én nem értek hozzá. :DDD Ajándékba a halért cserébe kaptam tőle egy parafanyeles kis botot, ami nem tudom milyen kategóriát képvisel, de elég masszívnak tűnik. Azt mondta, megcsinálja a halat, este 8-ra legyünk a közeli presszóba. Ott is voltunk, ő már kész volt a harcsákkal. Bazi nagy lakomát csaptunk, és bár nem szeretem a halat, ennek a nyamvadt kis törpeharcsának bizony piszok finom húsa van. Mindent összevetve nagyon jól sikerült a horgászat, és tényleg, jómagam is megbizonyosodtam, hogy a büdös csali jobban megy a melegben.

    Elhasznált anyagok:
    5kg LantosMix Tigrismogyoró etetőanyag
    5kg LantosMix Piros Ponty etetőanyag
    5 flakon Polipos Aroma (250ml/flakon)
    5 flakon Szilvás Aroma (250ml/flakon)
    10 doboz konzervkukorica
    Egy kis tál főtt búza
    30 kisdoboz csontkukac
    2 üveg Cukk Pálinkás Kukorica
    2 üveg Cukk Tejsavas Erjesztett Kukorica(Ez piszkosul büdös volt, fater majd behányt tőle. :DDD)
    És emellé még egy fél kilónyi, megmaradt Cukk Mézes etetőanyag. Azért kevertem bele a többibe, hogy picit tapadósabb legyen. Érdekes cucc egyébként. A csomagolásra rá van írva, hogy 400ml vízzel lehet tökéletesre keverni. Fél kiló etetőanyag 400ml vízzel még nem tapadt rendesen, 450ml vízzel meg nagyon durván ragadt. Etetőkosárral együtt visszajött. Nem igazán tetszett, ezért maradt meg mostanra, de nagyon jól bejött, jó tapadós lett tőle az etetőanyag, nem ugrott le rögtön a kosárról.

    Összességében egy nagyon sikeres horgászatot zártunk. Cibakháza, Tiszaholtág, egyszer még biztosan visszajövök!

    Gyerekek! Az a lényeg, hogy van pénz lóvéra! © Jakab Zoltán

Új hozzászólás Aktív témák