Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • generatoros

    tag

    válasz Szalmakutya #37609 üzenetére

    Szia! beirod a googl keresőbe, hogy Bánki-sós hajtástechnika. nekem őket sikerült megtalálni ,amikor hasonló projekten dolgoztam. Az áraik nem ijesztőek.

  • pali923

    tag

    válasz Szalmakutya #40856 üzenetére

    Én nézegettem annak idején, amikor a gyalumat megvettem. Aztán lebeszéltem róla magam (némi segítséggel), leginkább talán a garancia nehézségei miatt, meg mert senki nem is látott ilyet közelről. Attól még lehet jó, de baj akkor van, amikor baj van. Mellesleg ezt a gyalut nem szállítják neked ide, azt is meg kell oldanod.
    Ennek a Metabonak az árát most eléggé levitték, ez jó gép, és a garancia sem problémás.

    A helyzet reménytelen, de nem komoly.

  • Szalmakutya

    tag

    válasz Szalmakutya #40860 üzenetére

    Hmm. Tévedés, szállítással már 120ra jön ki. Annál nem kérdés, hogy jobb garival a Metabo amit küldtél, 155ért.

  • pali923

    tag

    válasz Szalmakutya #40864 üzenetére

    Igen, van ilyen aldis körfűrészem, és használom is. Sőt, éppen most készülök körbeépíteni egy asztallal. Ami azt is jelenti, hogy új asztallapot, stellert és minden mást kap. Talán már fogalmaztam itt is úgy, hogy ennyi pénzt megér talán, de egy fillérrel sem többet.
    Azt tudomásul kell venni, hogy szó szerint mindent újra kell rajta állítgatni. Szerencse kérdése, hogy kinek mi mennyire nem derékszögű vagy párhuzamos, de ez minden hasonló kategóriájú géppel így van, sőt biztosan a drágábbakkal is. Csak azokkal talán kisebbek az eltérések.
    Az erejével nekem nincs bajom, a hangja viszont jelentős. Valamint mint minden máshoz, érdemes jobbféle lapokat venni hozzá, az sokat dob az élményen, cserében sokat vékonyít a pénztárcánkon. De hát ez szinte mindennel, még a nőkkel is így van. :D
    Azt is megírtuk itt, hogy pont ugyanilyet árulnak barkácsáruházak hasonló áron, csak kevesebb garanciával, meg néha kevesebb tartozékkal. Azokhoz képest sokkal jobb vétel ez. Aztán vannak időnként 80-90.000Ft-os árkategóriában hasonlónak kinéző, de talán jobb gépek. De csak talán, nincs tapasztalatom, érdemes-e inkább olyanba belevágni.

    [ Szerkesztve ]

    A helyzet reménytelen, de nem komoly.

  • pali923

    tag

    válasz Szalmakutya #40869 üzenetére

    Ha csak egy kicsit olvasgatsz, akkor meglátod, hogy általános vélemény szerint a Freud fűrészek a legjobbak. Természetesen vannak más jófajták is, mindenféle árkategóriában. Azért az ár és a minőség elég gyakran együtt jár ezen a piacon. Az is anyagi kérdés is, hogy veszel-e külön hossz-, keresztvágó, vagy vegyes használatú lapot.
    Az asztallap csúszásmentesített rétegelt lemez (a másik oldala kifejezetten csúszós).

    A helyzet reménytelen, de nem komoly.

  • pali923

    tag

    válasz Szalmakutya #40882 üzenetére

    Ha találsz benne olyan hibát, ami durva összeszerelési probléma, inkább vidd vissza most. Lehet, hogy sokkal jobban jársz, ha lecseréled egy másikra. Másik fórumon olvastam éppen olyanokról (más gépekről), hogy elég vegyesek az első tapasztalatok.
    A 72 órás cserét, vagy pénzvisszakérést minden esetben érdemes kihasználni, ha kell.
    A motortartó szerkezet egyébként állítható, de jól szét kell szedni, és akkor sem könnyű. Feltéve persze, hogy ez nem teljesen más konstrukció, mint az enyém. Az legalább 5 éves.

    [ Szerkesztve ]

    A helyzet reménytelen, de nem komoly.

  • pali923

    tag

    válasz Szalmakutya #40884 üzenetére

    Hát, szegény ember vízzel főz, ez ennyit tud. Én szóltam. :)

    A helyzet reménytelen, de nem komoly.

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #40884 üzenetére

    Ha marsz inkább az inzertbe nyílást, akkor is érdemes legelőször működés közben kiemelni. Egyébként meg szerintem fölösleges marni. Ha elég lassan emeled ki az első vágáshoz a pörgő korongot a teli inzertből akkor ott a zero neked is. Persze nem árt közben szemüveg, sisak, és egyéb karácsonyfadíszek - meg egy fél liter vodka, hogy meglegyen a bátorság is.
    De rossz ezt másnak mondani. Magamnak megcsináltam simán - utólag derült ki, hogy a Makita mölötö 100 lapja igen kajlán áll a helyén. De ha mással történik baj az én bíztatásomra, hát akkor nem is érdemelek bocsánatot. Szóval szerintem én jobban járok, ha előre kimarod, te meg jobban jársz, ha kiemeled a forgó lapot inkább a teli inzertből.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #40886 üzenetére

    "megtanulom rajta az alapokat, és aztán sokkal jobban fogom tudni, mi kell majd, ha kell egyáltalán jobb."

    Szerintem ez a jobbik alternatíva.

    Tapasztalatból tudom: 130-150-ből még mindig nem kapsz semmit, de az legalább már drága.
    150-ből, amikor már kitapasztaltad az egyébként is homemade asztalodat, már olyat építhetsz magadnak, amilyet félmillió alatt sehol se lehet kapni. Én elcserélném behumt szemmel a Makitámat a Bari félkész tablesaw-jára, ami pedig talán még a 100 ezres beruházást sem közelíti meg. Mondjuk munka volt vele bőven, az igaz. (Feltehetné ide a fotóit, hogy ámuldozzanak a népek! :U )

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #40887 üzenetére

    Lehet azt csinálni jól is, rosszul is.
    Ha a megvezető léceket a cél táblára teszed, akkor ne is álmodj valódi síkról. Ha mellé, erős, szépen egyengetett, jól fixált fosznideszkákból, és pontos a szán, akkor elég átlehelni a csiszológéppel, és vizsgamunka is lehet akár.
    Mégvalami kell hozzá: Porálarc még a füledre, pucádra is, és biztos kéz.

    Több fa van, mint asztalos!

  • jimy_l

    tag

    válasz Szalmakutya #40915 üzenetére

    Tessauer anya, felülről behajtva, akkor a 45 fokos része feszít. :C

    Ha szavazással, bármit ellehetne dönteni. Már betiltották volna.

  • Skillet

    addikt

    válasz Szalmakutya #40984 üzenetére

    Passz. Gondolom ferdén áll a kés/gép a talphoz képest... nem tudom.
    Viszont egy kérdés... hétfőn valamilyen módon leadom a gépet. Addig rá tudna nézni egy vállalkozó szellemű fórumtárs? Gondolok itt a hangjára, esetleg melegedésre... hogy ezeket is tudjam írni a szerviznek, már ha tényleg létező problémák.
    Meg hát bátran lehet vele marni is, és megnézni mit tud a gép. Könyökös vezetőt is meglesni, hogy tényleg 1mm-t csal... stb stb.
    Én ma még a 20. kerületben vagyok, a téglagyártó utcában, ha valaki közel lenne. Hétvégén leginkább budafokon, de ott max hang, melegedés, marni nem igazán tudunk.... de hétvégén esetleg be is tudom vinni valakinek budafok, óbuda vonalon, esetleg kis kitérővel, hogy jobban szemügyre tudja venni.
    No, van érdeklődő? :DDD

    Mess With The Best! Die Like The Rest! 8G GALANT VR4^ever

  • raidx

    őstag

    válasz Szalmakutya #41023 üzenetére

    Nézd meg a lambéria hátulját és annak analógjára pár hosszanti bemetszést alkalmazva mardhat egybe is. Ha beles fa, akkor táblásítás. De a bél maradjon ki.

    Aki nem próbálja meg a lehetetlent, az a lehetségest sem fogja elérni soha. (Goethe) RaidX

  • jimy_l

    tag

    válasz Szalmakutya #41023 üzenetére

    Vágj, vagy marj a leendő aljába hosszanti nútokat, ragassz bele akár bükköt is, rejtett marással tehetsz bele párat keresztben is. :C

    Ha szavazással, bármit ellehetne dönteni. Már betiltották volna.

  • jimy_l

    tag

    válasz Szalmakutya #41029 üzenetére

    2-3 centit elbírna.

    Ha szavazással, bármit ellehetne dönteni. Már betiltották volna.

  • thomgrande

    tag

    válasz Szalmakutya #41092 üzenetére

    "Magyarország rég nagyobb volt, De ennél nagyobb már nem lehet. Magyarország beteg nagyon, Nem szereti magát, rágja a gyűlölet. Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, Ez már Európa?"

  • Bakus

    tag

    válasz Szalmakutya #41092 üzenetére

    Felsőmaróval is meglehet oldani de nagyon idő igényes mivel élbe núttárcsás maróval meglehet csinálni, lapba pedig sima nútmaróval, de nagyon pontosan kéne őket beállítani.
    Ha van otthon flexed akkor azokhoz is kapni lamellozó adaptert.

    [ Szerkesztve ]

    "A víz örök, de a gép változik"

  • thomgrande

    tag

    válasz Szalmakutya #41100 üzenetére

    Nem tudom mi a logikus. Én a lamellózó alaplapot használom bázis felületnek az élbe maráskor. Másik esetben is ez a bázis csak akkor csavarozok ide egy kilógó plexi lapot, és ezt ütköztetem a lap széléhez.

    "Magyarország rég nagyobb volt, De ennél nagyobb már nem lehet. Magyarország beteg nagyon, Nem szereti magát, rágja a gyűlölet. Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, Ez már Európa?"

  • Bakus

    tag

    válasz Szalmakutya #41103 üzenetére

    Ha havi pár nútra kell a lamellozó akkor jók ezek a 20-30 ezer forintosak is (bár új korukban se pontosak), de komolyabb használatra mindenképp szerezz be egy normálisat.

    [ Szerkesztve ]

    "A víz örök, de a gép változik"

  • Bakus

    tag

    válasz Szalmakutya #41113 üzenetére

    Nekem a Hitachi marókkal semmi bajom. Van olyan 10-es nút maróm amivel több száz méter nútot martam fenyőbe de még mindig éles. Nem a legolcsóbb de megéri az árát.

    "A víz örök, de a gép változik"

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #41113 üzenetére

    Triton TRA001 -> Nekem nagyon bejön ez a gép.

    "- 12mm vagy 1/2 inch-es marófejekben gondolkodjak?"

    Bármelyikben. (Én biztosan a metrikust váálasztanám. Megjegyzem, bármit megkapsz itthon is, amire csak eltátod a szádat.)

    "- Ha Magyarországon veszek marófejet (vagyis 12mm), mi az a márka, ami elfogadható minőség, de nem iszony drága? Mi vált be nektek?"

    Massive tools
    Nekem nagyon bevált egy tíz éve fillérekért vásárolt Extool (Vigyázat, nem Expert!) (valami 20-30 részes készlet alu kofferban.) Azóta is iparszerűen használom sok darabját. Néha éleztetem, olykor csapágyat cserélek rajta.
    Ám tudni kell hozzá, hogy amely profilokkal kiugróan sokat marok, azokból beszereztem Dimar példányokat. Ezeknek darabja kerül annyiba, mint az Extool-tól egy soksokdarabos készlet. Vérprofi darabok.

    Több fa van, mint asztalos!

  • Soká

    senior tag

    válasz Szalmakutya #41116 üzenetére

    A Freud valóban ilyen szerszámok készítésére szakosodott cég (igaz felvásárolta a Bosch) a Hitachi meg kalapomat rá, hogy csak címkéztet.

    [ Szerkesztve ]

  • mdk01

    addikt

    válasz Szalmakutya #41113 üzenetére

    Sztem a 12mm az nem 1/2inch.

    Ha kintről(angolszász országok) rendelsz gépet akkor esélyes, hogy a patronja is az inch-es szerszámokhoz lesz igazítva amivel itthon bajban leszel. Ha itthon veszel gépet, akkor pedig a inch-es szerszámokkal leszel bajban, de mivel nincs ezzel tapasztalatom, majd mindjárt kisegítenek azok akik ezt jobban körbejárták, mivel én itthoni gépekkel dolgozom, itthoni szerszámokkal.

    Ha körbenézel a neten találsz magyar oldalakat ahol kapható 12,7mm-es, és 6,35mm-es szárral marófejek és értelemszerűen kapható 12mm, és 6mm-es is. A patronok nagyon pontosak nem hiába van 6,35mm-es és 6mm-es szárral is marófej.

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #41118 üzenetére

    "Nem tudom, ez mennyire para vagy mennyire nehez egy Tritont asztal ala szerelni ugy hogy ne vegyen el sok helyet."

    Van a Tritonnak saját spéci asztala. (opció, ami nem olcsó) Ez egy fájintos kész lemezasztal inzertekkel, stellerrel, kurblihoz a pontos lyukkal. Ami a marógépnek nem lesz rövid szár, az ennek az asztalnak se. Kérheted állvány nélkül is csak az asztallapot. Nézd meg az árait, vagy keress rá az ebay-on egy használt asztallapra.

    Egyébként nem akadt még a kezembe olyan marógép márka, ami annyira fullos asztal alá, mint a Triton marógépei. (Ezt nagyon átgondolták, és újragondolták a divloperek. Meg a gyári asztal is jól át van gondolva persze.)

    "Nade valamivel össze is kell fogni most. Ez értelemszerűen egy 1/8 inch, 1/4 vagy 1/2 vastag pogácsa (darab fa, ellipszis, stb) kell hogy legyen. De azt honnan szedjek."

    Kigyalulod, Főnököm. Vagy használsz páros tipli fúrót, Festool Domino-t, vagy lamellózót. Különben lehet kapni nútmaró profilt párban is, kontra profillal. Egyébként meg bizonyos táblavastagság felett (ez úgy 18 mm) simán táblásíthatsz csapolás nélkül is, csak úgy simán.

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

  • mdk01

    addikt

    válasz Szalmakutya #41125 üzenetére

    Nem tudom mennyibe kerülnek külföldön az ilyen inch-es szerszámok, de ha őszinte akarok lenni nem is érdekel. Akkora különbség árban nem lehet, hogy érdemes legyen vele vacakolni. Nem kell sok felsőmarószerszám egy asztalosnak, ezért ami kell abból érdemes jót venni(ez már többször elhangzott itt a fórumon és van benne igazság). A jó meg külföldön is drága.
    Ha valamiért mégis az inch-eseket szeretnéd használni és ilyen problémába ütközöl, mint amit példaként felvázoltál, akkor keresel rá megoldást, pl. amit thyebe is írt.
    Én a helyedben maradnék a milliméternél, abból nagy baj nem lehet.

  • Soká

    senior tag

    válasz Szalmakutya #41118 üzenetére

    Neked kell tudnod, hogy milyen asztalba teszed a Tritont, mennyire vastag a betét. Az biztos, hogy venned kell majd 1/4colos patront, hogy be tudd fogni. Ez patrononként kb. 5-7ezres plusz kiadás. Attól én különösebben nem tartanék, hogy a profilok méretezése colos, mert olyan nagy jelentősége nincs annak, hogy mondjuk a rádiuszmaró kereken 3mm vagy mondjuk 3,25 (a hasamra csaptam) A kontramarók is egymással kell, hogy kompatibilisek legyenek. Talán az ujjmaróknál okozhat gondot, ha te kerek számoknak megfelelő nútokat szeretnél marni. De ez is leginkább akkor, ha abba a nútba valami metrikus profil kerülne. Bár a készlet felét, harmadát lehet, hogy soha életben nem fogod használni, de akkor is megéri. A legfontosabbakat pedig úgyis meg fogod venni külön jó minőségben. Én azt mondom, hogy ha egy marót annyit használtad, hogy élezésre szorul, az már biztosan kitermelte az árát.

  • Soká

    senior tag

    válasz Szalmakutya #41135 üzenetére

    Bocs, én telefonról olvastam az előbb a hozzászólásaidat, azt hittem 8,x mm-nek megfelelő szárú az a készlet. Azért írtam negyed colos befogóról. Így hogy 12,x mm-es, le a kalappal előtte. Szerintem megéri az árát. (gondold el, egy db CMT plattoló maró kb. 30.00Ft körül van)
    Én a helyedben - de nem akarlak nagyon belevinni a bozótosba - 8mm-es aluból lézerrel vágatnám ki a lapot. Vagy a legjobb egy CNC-s megoldás lenne. Középen a lyukat akkorára kell vágatni, hogy mondjuk 1cm-rel nagyobb legyen, mint a triton talpán a lyuk. Ekkor a lemezbe kerülő szűkítő betétek szépen felfekszenek a Triton talpára, körben fél cm. Én kicsit bonyolultabban oldottam meg.

    Szerintem ezek a bolti talpak mindig kicsit alulméretezettek. Jól látom, hogy ez a Kreg is műanyagból van?
    Arra majd figyelj, hogy a Triton talpában NEM metrikus csavarok vannak! Tehát ha hosszabbat szeretnél venni, akkor azt például a Faborynál teheted meg, sima barkácsboltban nem kapsz megfelelőt.

  • Soká

    senior tag

    válasz Szalmakutya #41137 üzenetére

    Én nem akarlak lebeszélni a textilbakelitről, ha van beszerzési forrásod, ha úgy gondolod, hogy azt jobban meg tudod munkálni. De készülj rá, hogy semmi garancia arra, hogy a textilbakelit lap eleve sík lenne. Nem akarok hülyeséget mondani, de tán érzékeny a vízre... (ezt nagyon félve mondom, lehet, hogy oltári hülyeséget állítok)
    Hogy az alu megszínezi-e a fát? - erre nem tudok válaszolni, mert a körfűrészem asztala alu, de én nem tapasztaltam ilyet. Gyalunál talán más a helyzet, mert ott tényleg rápréselődik az anyag.
    Az acél nem színezi a fát, az biztos, de abból macerásabb megoldani a feladatot.

    Az én lapom acélból van (8mm) esztergált alu betétekkel. De maga az asztal is szürkeöntvény.

  • Soká

    senior tag

    válasz Szalmakutya #41140 üzenetére

    Hogy én hogy csináltattam, azt felejtsük el, mert úgy nem szabad :) Megjártam vele négy céget. Egyik helyen kivágták lézerrel, aztán láttam, hogy nem sík meg vékony, úgyhogy újra kivágták vastagabb anyagból, aztán másik helyen megmarták, harmadik helyen síkra köszörülték, negyedik helyen újra marták... aztán elvesztettem a fonalat :)
    Lényeg az, hogy egy szakinál csináltasd meg és csak a kész jó darabot vedd meg, hozd el. Aluból sokkal könnyebb megcsináltatni. Az acél lemez ahányszor kapott hőt, annyiszor vetemedett. Persze nem sokat, de engem idegesített, hogy lefektetem és billeg kicsit.

    Végtére is lehet, hogy legegyszerűbb ha készen veszed meg. :) Gyártani akkor érdemes, ha van rá kapacitás, van szakértelem.

  • Soká

    senior tag

    válasz Szalmakutya #41142 üzenetére

    Mondjuk, hogy az alutechnika.hu
    Ha hegesztesz valamit, ott a hő hatására valamilyen fokú torzulás létrejön. Nekem szimpatikusabb a szerelés.
    Közben megkérdeztem a textilbakelitet, de miután egy titkárnő válaszolt, aki körbekérdezett valakiket az irodában és nem volt túl meggyőző, szóval nem veszem készpénznek, de azt mondta, hogy dagad a víztől. Vagyis lehet, hogy nem mondtam hülyeséget. Az biztos, hogy a poliamid például vesz fel vizet.

    Valószínűleg legegyszerűbb a Kreg, más kérdés, hogy én a fémekben jobban bízom...
    A legegyszerűbb kivitelezés egyébként az lenne, ha lézerrel, vagy még inkább vízzel kivágatod mondjuk 8-as lemezből minden szükséges furattal együtt és neked vagy egy lakatosnak csak be kell süllyesztenie a csavarfejeknek a helyet. De ehhez az kell, hogy megrajzold .dwg-ben vagy dxf-ben(?) a vágandó cuccot. A rajz alapján meg tudják mondani neked, hogy mennyiért vágják ki. Ha nem akarnak átvágni, akkor olcsóbban jön ki mint a Kreg.
    A vizes vágás a drágább, de ott nincs hő, kevésbé torzul(hat) a lemez. De a vizes vágásnál nem teljesen függőleges a vágás, enyhén kónuszos lesz a vágott él. Ha ügyes a szaki, úgy tud vágni, hogy a lemezedbe a kerek betét fordítva betéve úgy ül bele, hogy nem esik át rajta. Nem tudom, érted-e?

  • Soká

    senior tag

    válasz Szalmakutya #41146 üzenetére

    A kónuszosság vágási sebesség kérdése. Ha lassabban "tolják", akkor jobban közelít a függőlegeshez, de ha fele, harmada a vágás sebessége, akkor duplája, triplája lesz a gépidő és nem fogod kifizetni. :)
    De pár fokos eltérésről van szó, lényeg, hogy nem tudsz úgy résmentesen egymás mellé tenni két vágott élt mint mondjuk lézernél vagy főleg forgácsolásnál.
    Próbáld meg ezt: amplus.hu, ők egy kisebb cég, ha van megfelelő anyaguk akkor vágnak. Ez azért nem lapszabászat, ahol egész táblát kell venned :) De nem ajánlanám a lemezmegmunkalo.hu-t mert ott már köszönésképpen le kell perkálnod 25.000Ft-ot.
    A lézeres "hőkezelés" acélra érvényes, de mi most aluról beszélgetünk. De egyébként nem fog beletörni az acélba a süllyesztőfúród. Legfeljebb x százalékkal hamarabb kopik el.

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #41146 üzenetére

    A vízsugár az párhuzamos, merőleges, tökéletes. A vízbe kevert abrazív anyag vág. Amikor ráirányítod a sugarat az anyagra, hogy lyukassza át, akkor nem pattan ki a túloldalon már a legelső abrazív (vágó/koptató) szemcse, hanem megreked, önálló - pontosabban kényszerített - pályára tér, ami már nem is a vágás iránya. Ekkor azt koptatja, aminek épp ütközik. Úgy kell ezt elképzelned, mint amikor a homokozóban játszol a slaggal. Azt vágsz ki, amit csak kitalálsz, de a vágásfelületek nem lesznek tiszta, egymással pontosan párhuzamos síkok. Nyilván, minél lassabban vágsz, annál kisebb esélyt adsz a vízsugárnak ahhoz, hogy a visszaverődő szemcsék eltérjenek.
    A lézer és az edzés:
    Magad írtad, hogy a vágás helyén edződik meg az anyag. Tán csak nem akarsz a vágás helyébe fúrni? Magyarul nem az egész táblát edzi meg az a szegény lézersugár, hanem a vágás mentén egy vékony (szinte film) réteget. És mivel nem is vízben/olajban hűtöd vissza nagy sebességgel a felhevült vasat, ez nem egy klasszikus edzés, mint általában az edzési eljárások.

    Szoktam vízzel vágatni. (A napokban is készülök oda, most épp plexit kérek vágni. De a bakelitet ugyanúgy kivágja a víz, mint a vasat.) Ne úgy képzeld el ezt a "rendellenességét" a vízzel vágásnak, hogy akkor jól gérbe fogják neked vágni. Ezt a differenciát szabad szemmel még vastag anyag vágásakor sem tudod meglátni, mi több, ha ki akarod mérni, fel kell kötnöd a gatyát, mert nem lesz elég egy subler, vagy egy digitális szögmérő. A milliméter századrészeiről beszélünk. Konkrét célra szerintem szőrszálhasogatás, és parttalan okoskodás csupán belemenni ennyire a részletekbe.

    És ha már a bakelitet is érintettem:
    Sík az, nyugi! Neked tökéletesen pontos sík. Hogy víztől bedagad? Nna, vazze, ezt se úgy képzeld el, mint a kőttestészta, vagy a PU hab dagadását, de még csak úgy sem, mint a fáét. Ismét csak az elvek, meg a tudományos részletek térítenek el a lényeglátástól. A gyakorlatban nem dagaz az a bakelit. Erre a célra teljesen megfelel. A felsőmaród talpán is bakelit van. Észrevettél valamit, hogy ködös időben a felsőmaród emelkedett emiatt több centit? Azért tettek rá bakelit borítást, mert:
    - Nagyon jól csúszik (nem úgy, mint az alumínium, ami szabályosan ragad - ezmiatt szokták eloxálni, nem a szép színek miatt).
    - Nagyon kopásálló.
    - És nem érdekelte a gyártót, hogy ez vízre dagad-e, vagy hogy egy napkitörés milyen hatással van a bakelit rácsszerkezetére.
    Ahogy a felsőmarót sem víz alatt használod még akkor sem, ha történetesen az uszodában marsz, hát a maróasztalt sem ott fogod. Gondolom, nem a slaggal fogod időnként portalanítani, mert az macerás, ugyanis ha nem szeded ki alóla a marógépet, hát az tönkremegy. De a bakelit asztalodnak még akkor sem lesz semmi baja. Nem kezd korhadni tőle, nem válik pudvássá, még csak be sem rozsdál tőle. És ezt a kurva dagadást sem úgy kell elképzelni, hogy ahányszor csak ködös az idő, mindannyiszor mégjobban bedagad. Szóval sz@rd ezt a részét le. Ha belemegy a hákettőó, hát majd kimegy belőle - csak nem fog kovalens kötéssel ragaszkodni ahhoz, hogy neki sehol máshol nem jó ezután, mert az ő igazi hazája a bakelit. A bakelit meg? Figyelmeztetni fog hetente több nyelven kiabálva, hogy szomjas vagyok, kiszáradok: Vizet! Vizet!

    Nem tapasztaltam máig meg a bakelitnél alkalmasabb anyagot olyan esetekre, amikor jól kell csúsznia a fának. A vastagológyalum asztala igen jól csúszik. Vékony, rozsdamentes acéllap, olyasmi, mint egyes vasalók talpa. Nagyon fényes, még a gyanta se szeret ráragadni. De az meg gyorsan kopik. Sok használat után ki is lyukad - láttam már ilyet. A bakelit is kopik, de az elhanyagolható mértékben. Mire elkoptatod, addigra már gazdag ember leszel, és telefonon rendelsz másikat, hogy hozzák ide neked ízibe, mer' ez elkopott.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #41156 üzenetére

    "akkor miért nem bakelitből van a vastagolód alja."

    Tök jó a kérdés - olykor többet olvasok egy kérdésből, mint hosszú magyarázatokból.

    Nos:
    - A bakelit az jó drága. Feldolgozása veszélyes az egészségre. A divloperek meg jól bemagolták ezt: Szükséges, és elégséges. Szóval egyszerűbb, és olcsóbb így, ahogy van. (Miért van a mai asztali körfűrészek karosszériája műanyagból? Miért nincs abból a régieké? Azért, mert feltalálták azt a műanyagot, ami viseli az öntöttvas minden ide előnyös tulajdonságát?)
    - Van a bakelitnek egy rossz tulajdonsága. Törik. A vastagolóban pedig igen erősen nekiszorítják az asztalhoz a fát, hogy tudjon is valamit az a gyalu. Hogy ne törjön, kellene egy nem rugalmas, de stabil valami a bakelit alá. Mondjuk, mint az öntöttvas. Na ja, de ha már csinálunk alá öntöttvas asztalt, arra meg mi a francért tegyünk még bakelitet is, mikor már önmagában is kiváló? (A többi gyalugépem asztallapja öntöttvas.)

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #41205 üzenetére

    "egy igazi asztalosnak keserű dolog az IKEA, mert nem tud vele versenyezni"

    Nem jellemző szerintem, hogy az asztalosok konkurenciaként tekintsenek az IKEA-ra. Épp itt, a fórumon, egy jókezű műbútorasztalos kolléga fogalmazott így:
    Ugyanannyiért megcsinálom a vevőnek ugyanezt, mint az IKEA. Azzal a különbséggel, hogy én nem levegőt adok el, hanem tömör fát. Ő sem dolgozott pedig olcsón. (Nem kevés IKEA terv üreges fa megoldással éri el az öblös látványt.)

    Szóval ilyen aspektusból (is) könnyen legyőzhető az IKEA.

    Több fa van, mint asztalos!

  • Soká

    senior tag

    válasz Szalmakutya #41205 üzenetére

    Azzal nyilván nincs értelme vitatkozni, hogy kinek melyik szín tetszik vagy nem tetszik. A fák színe esetében is kicsit szokásfüggű, hogy ki mit tekint jónak. Megértem, ha nem tetszik a színe, én inkább úgy vagyok vele, hogy maga a faanyag a nagyon eltérő szijács/geszt tulajdonsága miatt kissé összevissza hatást kelt.

    generátorosnak válaszolva:

    " Az akácot nem 50 vagy száz éve fedezték fel és mégsem volt elterjedve parketta formában."

    Pedig-pedig... Azt talán tudod, hogy az akác Európában invazív faj, Magyarországon az 1800-as években terjedt el, az általad kedvelt barokk bútorok idejében jószerivel nem is ismerték még. És utána is, a betelepítését annak köszönheti, hogy ezzel akarták megkötni a homokos talajt az Alföldön. Közben pedig elerjedt mert elég agresszív fafaj. Ilyen értelemben sosem volt az asztalosság kedvelt fája. Ami jó tűzifának és szőlőkarónak, azt nehéz eladni úgy, hogy ezentúl ez legyen a lakásban. Ez felhasználói oldalról szimpla előítélet, asztalos oldalról meg persze, hogy nemszeretem fa, mert eleve térgörbült törzse van, nehéz belőle ép és nagy darabokat kinyerni, ami ráadásul nem vetemedik. 100 éve nem volt divat az a nagy táblásítás mint most és nem csak azért mert nem szép vagy nem látszik jól az erezet, hanem mert a ragasztástechnika is kezdetlegesebb volt.
    Ma, amikor kevesebb tűzifa fogy mint régen, több akác marad bútorcélokra.
    És persze, megértem, ha azt mondod, hogy a tölgy mennyivel szebb és jobb bútorcélra. Ahogyan a bükk is, de a bükköt sem szeretik túl sokan, mert túl egyhangú... (meg szeret vetemedni...)
    Az akác tartós és kemény fafaj, a megfelelő formában feldolgozva szép és jó tud lenni. Szerintem.
    Mondom ezt úgy, hogy nem nagyon jutna eszembe ebből dolgozni, mert asztalos minőségű pallót kinyerni belőle elég korlátozottan lehet.
    Tavaly például napjaim mentek el azzal, hogy beszerezzek 8db 20x50mm-es profilú akác lécet 1,5m hosszúságban. Végül beletört a bicskám és feladtam. Pedig megrendeltem egy vidéki cégtől, felhozták Budapest határába, elvonatocskáztam érte, aztán kiderült, hogy olyan girbe-gurba darabok voltak, hogy otthagytam. A szomszéd kerti padját szerettem volna felújítani és elbuktam... Végül vett ugyanolyan fenyő lécet, mint amit korhadás miatt cserélni kellett...

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #41226 üzenetére

    "Azért azon beröhögtem kicsit, hogy az IKEA a nyers pénzről szól, de az Alfa Rómeónak viszont emberszaga van.."

    Elértettél. Nem azt mondtam, hogy az alfa emberszagú, hanem azt, hogy design ott valódi design. Trendet teremt, méghozzá valódi trendet. A Renault mindezt innováció közben csillantotta meg a twingo-val. Válaszul arra a feltevésre, hogy nagy sorozatban nem lehet karaktert kölcsönözni a tárgyaknak.

    Egyébként élvezettel olvastam végig a megjegyzéseidet. Nna, látod, az ilyenre tudom azt mondani, hogy emberszagú. Egyéni, van karaktere, gondolatokat ébreszt. És ahogyan tetted, még csak vitát sem kell gerjesztenie, elég letenni az asztalra - aztán mindenki kezd vele, amit akar/tud. Engem legalábbis kirázott kicsit a lágy szellők közül, és megreptetett.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #41225 üzenetére

    " jó hogy mondod hogy vetemedik."

    Az biztos, hogy léptékkel erősebb húzása van, mint a lucfenyőnek. Azért miután kiszáradt az anyag, nem jellemzi a további vetemedés. Jómagam első komolyabb bükk bútora egy íróasztal a fiamnak méhviasszal kezelve. Nem volt időm arra, hogy a biztonság kedvéért eleget pihentessem az anyagot. Éreztem is gyaluláskor, hogy ez még nem igazán légszáraz, de mert már be voltam szorulva a gépszíjba, kockáztattam. Bejött. Nem húzott el sehol, teljesen korrekt darab az én szememben. (Mondjuk sikerült 22 mm vastagságnál minden darabbal megállnom a vastagolásnál, és araszonként lapostiplikkel van táblásítva.) Egy éve van a szobában, ráadásul elég közel a radiátorhoz. És én azóta is jó érzéssel legeltetem rajta a szemeimet, és jó érzéssel taperolom a viaszos bársonyságát.
    Szóval próbálkozz csak nyugodtan. Előbb készíts a párodnak egy vérbő gyúródeszkát. Ha az nem vetemedik, akkor semmise. (Nekem az is sikerült, és én is azért csináltam a gyúródeszkát, hogy összemérjem magam a bükkfával.)

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #41231 üzenetére

    Általában minden fafaj besötétül és homogénebb színvilágot kap gőzölés után. A bükköt épp azért szeretik gőzölni, mert sokak túl világosnak találják, és világos színben mégjobban kiüt, ha tarkább kicsit a pofázmány. Ezt a gőzölés számukra is szerethetővé, lakhatóvá varázsolja, mi több, stabilabb fát kapnak egy kis gőz után.

    Az akácot sokáig kell gőzölni. Sokkal tovább, mint a tölgyet, pedig annak is kell három nap a szaunában. A bükköt meg ha bedugják csak percekre, máris finom átalakulást mutat. Van olyan kollégám, aki a fajátékaihoz mindig gőzbe teszi negyed órára. Ez még nem minősül gőzölt bükknek. Azonban már ennyi is úgy megváltoztatja a fa karakterét, hogy én bármelyik új játékára biztonsággal rámutatok a piacon, amit azelőtt pedig sosem láttam. Ez a rövid gőz a névjegye.
    Van a bükknek egy igen kényes tulajdonsága: Ha kidöntötted (szigorúan a fagyok idején), azonnal fűrészeld fel, és rakatold jó szellőzőrésekkel. Mert amint megenyhül az idő, két nap alatt úgy befülled még rönk korában, hogy azt már csak tűzifának veszik meg. Nos, a gőz ezen a fülledésen is hatalmasat segít. Túlzás, hogy eltünteti, de javarészt észrevétlenné teszi.

    Igen, jól tudod. A bükk remekül hajlítható. Próbáld ki kis darabbal kuktában. (Nyomás alatt igazán prímán működik a gőz.) Szinte az ujjadra csavarhatod a fenyőhöz képest. Nem véletlenül van a szánkó bükkből. Amit nem sikerült eddig megfejtenem, az az, hogy láttam igazán világos, szinte fehér bükk szánkókat. Hogy hajlították vajon?
    Hajlításkor mindenképp számolj azzal, ha már élesben dolgozol, hogy nem marad a bükk se a hajlítósablonon. Visszább fog rúgni. Nézd a szálirányt. Amikor nem teljesen párhuzamos az erezet az élekkel (és az igen ritka, hogy párhuzamos legyen végig), akkor nézd, hogy merre nyílik. És ellenkezőleg hajtsd.
    Egyébként ha biztosra akarsz menni, akkor nem fűrészelni kell a fát, hanem hasítani. Hasításkor kiválogatni a legpárhuzamosabbakat, és azt méretre gyalulni. Így igen komoly, szóval meredek ívek is biztonsággal hajlíthatók törés nélkül. Kisebb íveket bármikor készíthetsz úgy, hogy behumt szemmel kiválasztod a fát, és behumt szemmel rászorítod a sablont. Nem fog törni.

    Több fa van, mint asztalos!

  • Soká

    senior tag

    válasz Szalmakutya #41234 üzenetére

    A bükk sokmindenre jó, de kimondottan nem kültéri anyag. Ezzel nem érdemes kísérletezni.
    Faragni biztosan jól lehet, de én ritkán látom azt, hogy a fafaragók bükkel dolgoznának.
    A platánt meg csodálom, hogy te vörösnek látod. Amivel én dolgoztam, az kimondottan világos anyag, leginkább a bükkre hasonlít, bár nagyon függ a képe attól, hogy húr- vagy sugármetszet.
    A háttérben bükk van.

  • pali923

    tag

    válasz Szalmakutya #41231 üzenetére

    A skandináv államokban nagyon nagy hagyománya van annak, hogy a fiatal pályakezdők vesznek egy lepukkant lakást, és azt saját kezükkel felújítják, berendezik. Erre született meg az IKEA, ami pont passzolt az SK bútorépítőknek, szinte mindent a kezükbe adva, de mégis kreatívkodni lehetett vele. Így kell rá tekinteni. Amikor meg hozzánk megérkezett, sokan azt gondolták, ez a bútorművészet csúcsa, aztán csodálkoztak, hogy csak felturbózott bútorlapcsodák vannak.
    Aztán az IKEA is változott, egy része egyre gagyibb, de vannak komolyabb igényekre is alkalmas bútorai. Szerintem csak a helyén kell kezelni a céget, és ennyi.
    Ez nekem olyan, mint amikor megjelent a McDonald's. A világ boldogabb helyein ez csak egy utcai büfé. Meg lehet nézni: Bécsben már 10 évvel ezelőtt is csak olyanok dolgoztak benne, akiket ma migráncsnak nevezne a balga nép. Nálunk meg a Váci utca tőszomszédságában nyílt meg az első, és sorba álltak a bigmekkért az utcán.

    A helyzet reménytelen, de nem komoly.

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #41234 üzenetére

    A bükk nem való kültérre sehogyse. A tölgy már inkább. Van egy szakmai tévhit, hogy az megfelelő kültéri anyag. Valójában egyáltalán nem az. Kétségtelen, hogy azért a bükknél sokkal előrébb van kültéren is. Szerintem drága kintre pazarolni.
    Két igazán jó kültéri anyag az akác és a vörösfenyő. A szibériait - bár mégjobb kültérre, mint az európai, szintén az ára miatt nem tartom kintre jó választásnak. Mivel igen impozáns, jómagam azt kizárólag beltéri felhasználásra tartanám meg.
    A kőris: Eltérnek a vélemények róla még a szakmában is, ezért kényszerülök így fogalmazni: Szerintem kiváló választás kintre, bentre egyaránt. Csak ismerni köll. Bútorfrontnak is kiváló, de figyelmet igényel az összeválogatása/összeforgatása, mert igen karakteres textúrája van. (Van, aki épp ezért nem szereti. Ez ízlés, stílus kérdése.) Kiváló kültéri anyag. Külön figyelmet érdemel a rugalmassága. Régen ebből készítették a hintókat, ami ugye nem báltermi díszbútor.

    Jó úton haladsz a faanyagok megismerése útján, ha már ennyi fajjal volt szerencséd személyesen. Az sem baj, hogy szobrot faragtál a bükkből. Rendkívül jó faragni, de sehogy nem való kültérre. Így, hogy mindezt ki is próbáltad, már sokkal beljebb vagy azoknál, akik még csak a forgácslap feldolgozásában jártasak. Akkor is, ha mellényúltál dolgokban. Jó tanulópénzek. Olcsóbbak, mint egy OKJ tanfolyam, és sokkal többet érnek. Ahhoz, hogy megtudjuk, mi a jó, előbb meg kell tudnunk, mi a rossz.

    Aldis körfűrész, és a keményfa viszonya egymáshoz:
    Legelőször is a körfűrész csülkeidhez való viszonyát taglalnám. Egy jó asztalosnak szüksége van az összes ipszilon kromoszómájára. Határozottnak, tökösnek, bevállalósnak kell lennie. Első kettő a körfűrészhez is jól jön, ám a bevállalósságot itt muszáj elfelejteni, mert a nagy egó könnyen ujjpercek elvesztéséhez járul hozzá.
    Ominózus körfűrész valószínűleg már az első használatok során a profik sorába fog emelni. Meg lehet oldani vele, de ez már nem a barkácsolók zónája. Ha nem érzed, mit csinálsz, hamar kijön a füst a gépedből, és jó tudnod, hogy az látszólag árammal, a valóságban azonban füsstel megy. Ezt bizonyítja, hogy amikor az kijön belőle, megáll a gép makacsul, mint egy szamár.
    A keményfáknak jóval nagyobb húzásuk van, mint a sokak által már elég jól megtapasztalt fenyőnek. Tulajdonképpen vágásuk, forgácsolásuk könnyebb, mint a fenyőnek. (Ezt én csak elég sokára értettem jól meg - itt a fórumon a topic gazdája hívta fel a figyelmem rá, amit én nem hittem el neki. Aztán kényszerültem megkövetni, és belátni, hogy makacs buta voltam.) Mit értek én húzás alatt? Ha megfigyeled, fűrészelés közben a fa kétféleképpen működik:
    - összehúz
    - széthúz
    Van még az az eset, amikor se össze, se szét. (Ez a szerencsés.) Ekkor is összehúz, vagy széthúz, csak a mérték elhanyagolható.
    Namost, amikor összefele húz, az képes még az aldisnál sokkal komolyabb fűrészt is határozottan megállítani. Egyszerűen olyan erővel szorítja meg a fűrésztárcsát. No, amikor ez megtörténik, akkor köll észnél lenned. Akkor érted meg, hogy miért találták ki a hasítóéket, és akkor tapasztalod meg, hogy esetenként még azt is hiába. Ha most nem szeded elő a furmányodat, hát épp most fog kijönni a gépedből az az éltető füst. Amint már túlhaladtál a hasítóéken, megállítod a gépet, és beversz egy éket a résbe, ami jobban képes szétnyitni a fát. Ezután rá kell jönnöd, hogyan indíthatod ismét be a gépet úgy, hogy a saját éked maradjon.
    Látszólag könnyű dolgok ezek, mégsem sikerül mindenkinek, aki kezdi. Van, aki fel is adja itt, és visszatér a jól bevált puhafához. Amikor sikerült az első ilyen összehúzó fát teljes hosszában átvágnod, a csülkeid is stimmelnek rovancs során, és a füst is bent maradt, már joggal érezheted, hogy nem is vagy olyan kezdő. Erről egy OKJ tanfolyamon nem sok szó esik. Pedig nélkülözhetetlen tudás, ami tapasztalatot és önbizalmat ad.
    És itt kezdődik a fa illata, és valami új szerelem, ami sokáig visz mindig beljebb és beljebb.

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

  • Soká

    senior tag

    válasz Szalmakutya #41237 üzenetére

    Mindkettőnknek igaza van, mert a platán fája, talán alfajtól függően különböző színű. Van a világos és van az általad tapasztalt pirosasabb szín is. Lásd itt.
    A fotón platán és padouk párosítás látható (egy bükkfa asztalon fotózva) A kép eredetileg azt hivatott, hogy illusztrálni, hogyan lehet elrontani valamit. Ez egy óraszámlapnak indult, tehát 12 szeletből készült és bizony a repedés azt mutatja, hogy száraz időben így néz ki a "műtárgy". Nyárra, amikor helyreáll a páratartalom, akkor eltűnik a repedés. Ennyit mozog a fa :(

    A körfűrésszel kapcsolatban, csatlakoznék thiebyhez, felhívva a figyelmedet a balesetvédelemre. Fontos dolog, mert utólag okosabb az ember, de ez olyan műfaj, ahol jobb nem a saját hibából tanulni.
    A hasítóéket ne szereld le a gépről, ez szerintem legyen alap. Az, hogy a védőburkolatot használod-e az már kérdéses lehet. Nagyon útban tud lenni, megakadályoz egy csomó vágást, előbb-utóbb valószínűleg megszabadulsz tőle. Itt még lenne egy külön történet arról, hogy miért jó az, ha a hasítóék nem ér a fűrészlap magassága felé, de erre majd magadtól is rájössz. A WZ gépnél azt hiszem nem lehet állítani az ék magasságát, én később lefűrészeltem róla a felesleget, hogy tolóasztallal is tudjam használni.
    Elsőre azt javaslom, hogy táblaanyagot vágj vele, legalábbis pontos geometriájú anyagot. Vagyis ne rönköt, girbe-gurba anyagot. Mert a megszorulás a pontatlan vezetés eredménye lehet és az egy dolog, hogy leégeted a gépet, de balesetforrás.
    Ezzel nem ijesztgetni akarlak, az nem segít, ha félsz, határozott, biztos kézzel kell fűrészelni. Azt meg érezned, hallanod kell, hogy mit szeret a gép és mitől szenved. Ha nagyon leesik a fordulatszám, akkor gond van valamivel. Elvileg, egy éles lappal, lassú tolással egy kétcolos keményfát is el tudsz gond nélkül fűrészelni, probléma akkor van, ha életlen a lap, ha sűrű fogú miközben hosszvágást szeretnél, ha nagyon mozog a fa és ráfeszül a lapra, mint thieby írta. Ha füstöl a fa vágás közben, akkor tutira nem stimmel valami.
    Nagyon érdemes figyelgetni a yt-os videókat, rettentően sok van belőlük.
    Használj tolófát, amit adnak a géphez az jobb a semminél, de vannak megfelelőbb célszerszámok. Egy jó asztalos gyárt magának ilyen tolófákat.

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #41246 üzenetére

    "Ha nem egy menetben akarom felvágni, hanem először belevágok 2 centi mélyen, akkor ott nem szorít be, ugye, mert tartja a maradék fa. Utána meg kevésbé szorít be, mert el van vágva egy része. Vagy ez nem működik?"

    Ezt nem értettem elég jól.
    De ha egyre gondolunk, két menetben vágod el.
    Nos: Annyiban felkönnyíti a dolgod, hogy másodjára már kevesebbet kell vágnod. Kevésbé kell erőlködnie a gépnek, ez evidencia. Néha elég ennyi is, pont a fentiek okán. De legtöbbször nem. A fában a feszültség ugyanannyi marad.

    "Másik kérdés, mindig egyik irányból fog szorítani, és a másik irányból jó lennék, vagy összevissza tud menni a fában a feszültség? Szóval, megoldás ha nekimegyek a másik irányból? Vagyis, miért baj, ha nem szorul, hanem tágul? Rá tudja lökni a fát a fűrészlapra?"

    Haladjunk végig tételesen!

    "mindig egyik irányból fog szorítani"?
    Igen.

    "és a másik irányból jó lennék"?

    Esetenként a másik végéről kezdve sikeresebb lehet a vágás. Azért, mert a fa egyik végén erősebb a húzás, mint a másik végén.

    " vagy összevissza tud menni a fában a feszültség?"

    Tud menni összevissza is, de jellemzően vagy csak nyit, vagy csak zár. Végig.

    "Vagyis, miért baj, ha nem szorul, hanem tágul?"

    Ilyenkor nincs semmi baj. A vágás könnyű, tiszta és gyors, akadálymentes. Tolhatod bátran. Lényeg tehát, hogy ne szorítsa meg a fűrészlapot a fa.
    "Rá tudja lökni a fát a fűrészlapra?"

    Lökni nem, legfeljebb fenyő esetén a vasér.
    Történhet, hogy a steller és a fűrészlap között a görbült fa ilyenkor is belepofázik a lap oldalába. Ezért van kitalálva néhány olyan steller megoldás, hogy egy ponton rögzül csupán, és a lap kezdeténél nem is nyúlik beljebb. Így kicsit torziós is, meg ott, ahol a lap van, ő már nincs. (Precíziós vágásokhoz pedig rémálom az ilyen steller. Mégis van létjogosultsága épp a fentiek okán, fenti esetekre.)
    Amikor a fát hosszra nem pont a közepén vágjuk, és az nyit, akkor a mérték különbözik. A keskenyebb jobban görbül, a szélesebb kevésbé. Viszont a keskenyebb kevésbé, a szélesebb jobban (nagyobb erővel) szorít. Tehát, ha a szélesebb van a steller és a lap közt, az azért szerencsés, mert kevésbé görbül, így kevésbé is szorul. Amikor pedig a keskenyebb van a steller és a fűrészlap közt, az meg azért szerencsés, mert jobban görbül ugyan, de kisebb erővel.

    A gyakorlatban általában nem jelenik meg probléma olyankor, mikor a fa nyit. Többnyire a fűrészfogak elnyírják időben azt a többletet, ami a hordozó, és a lapka vastagságának a különbözete.

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #41252 üzenetére

    A keresztvágás nagyon különbözik a hosszvágástól. Ide sűrű fogú lap kell (minél több "z"). És a fa senem nyit, senem zár. Ezt csak hosszára teszi.

    Ha a vörösfenyődet kézi körfűrésszel keresztben vágtad, akkor teljesen más procedúra alapján kell végigmenni, hogy megtudd, mi lehet a baj.

    - Minden esetben meg kell tudnod, hogy miért rántott a gép! Akkor is, amikor már sikeresen túl vagy a vágáson. Mert csak így tudsz elébe menni az ismétlődésnek.
    - Ha a fa felülete nem sík, amin a fűrészt tolod, akkor már meg is van, mi ragasztotta meg. Elbillent. Ha nincs mód egyengetni (mondjuk nagy, négy méter hosszú, hatvan centi széles a fa), akkor rászorítasz egy sík rétegelt hulladék lemezdarabot a fára, amin majd a fűrész talpa szánkózhat - mostmár síkban.
    - Nincs jól vonalban, vagy síkban a feszítőék és a fűrészlap. Ismérve, hogy minden vágás megragad, nem csupán némelyik.
    - Lötyög, kotyog a fűrész talpa. Építeni kell egy csúszdát, és belecsúsztatni rajta a Balaton legmélyebb részére az egész gépet. És soha többé nem venni, pláne nem használni tecsógazdaságosat.
    - A fűrész talpa nem sík. Például, mert leejtetted, vagy ráesett egy rönk. Ha nem sík, nem használod.
    - Megfintult a fűrésztárcsa. Csúszda, Balaton! Ezúttal gép nélkül szerencsére.
    - Szabadkézi görbe tolás. Told vezetőfa mellett!
    - Nincs hasítóék. És szabadkézi a tolás. Visszatenni a hasítóéket! Ezúttal ő nem hasítani fog, hanem másik remek szerepe fog funkcionálni: Vonalon tart.

    Amikor kézi körfűrésszel keresztben vágsz, és:
    - sík a fa
    - sík a talp
    - vonalzó vezeti (Itt most gondolkozz, mi van olyankor, amikor a talp széle nem párhuzamos a fűrészlappal!)
    - jó a gép
    nem fordulhat elő megszorulás, pláne rántás.

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Szalmakutya #41254 üzenetére

    A leírásod alapján újra kellett gondolnom, hogy jót írtam-e? Mert úgy tűnik, hogy valóban a fa zárt ennyire össze keresztirányban.
    Nekem még nem volt szerencsém ilyen keresztvágáshoz. Igaz, széles anyagot nem nagyon szoktam kézi körfűrésszel vágni. De az általad elmondottak alapján akár többen is járhattak már így akár egy kihúzható gérvágóval is. Kellene, hogy valaki beszámoljon róla, aki járt már így.

    Minden esetre nyugi! Ez nem a parázás ideje most. (Az, hogy icipicit kottyan az a Bosch (csuda egy gép, hogy nem tettek rá éket :F ), nem gáz - szerintem itt más szorította meg a lapod.)

    Megmondanád, milyen széles volt az a palló anyag?
    Nem lehet, hogy egy gyanta táska tolt ki így veled?
    Égette is a fát?
    Nem vágtál át göcsöt? - lehet h erre már nem emlékszel

    A vágás szöge a világon semmit nem tesz - azon kívül, hogy nem lesz merőleges. Akár gért is lehet vágni.

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

Új hozzászólás Aktív témák