Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Soká

    senior tag

    válasz takee27 #4034 üzenetére

    Halihó!
    Hát, ha az nem csupán költői túlzás, hogy "órákon át akarod gyilkolni", akkor tényleg combos gépre lenne szükséged, ráadásul asztalba építve, mert úgy már tényleg fárasztó lehet egy 6-7 kilós gép emelgetése. Ráadásul, ha netán tényleg órákon át akarod nyomatni a melót, akkor szerintem nem felsőmaró+asztal szükségeltetne, hanem egy komplett alsómaró.
    Látni még nem láttam, tehát a minőségéről nincsenek ismereteim (nyilván nem egy finommechanikai műszer), de itt van ez:
    http://www.uni-max.hu/alsomaro-kocsival-ws-1-1-2/d/
    Ennyi pénzért nagyon olcsó, legalábbis, ha abból indulok ki, hogy a profi felsőmarók kerülnek (majdnem) ennyibe... Gondold meg, kilója nincs egy ezres! Én most csináltam egy öntvény asztalt a fent említett Freud maróhoz, a súlya csak fele ennek az unimaxosnak, de csak az öntés és megmunkálás több mint 100.000Ft volt... És egy kézi felsőmaróban mégsincs 30-as átmérőjű tengely...

    Nem tudom milyen képkeretléceket készítesz, én is szoktam, és mindig azzal szembesülök, hogy egy "normális" keretléc profilja messze meghalad(hat)ja azokat a profilokat, amit a legnagyobb 12-es szárú marókkal elérhetsz.. Szerintem ez olyasmi, mint a nyílászárók készítése: kézi felsőmaróval csak sok trükközéssel, kompromisszumokkal érheted el azokat az "egészséges" méreteket, amit alsómarón tárcsamarókkal produkálni lehet.

    De ha kézi gép mellett maradsz, akkor saját tapasztalat alapján én is ajánlom a Freudot vagy a Makitát, bár egyértelműen a Freud az olcsóbb.
    Esetleg szóba jöhet még ez:
    http://www.uni-max.hu/felsomaro-b268-2-000-w/d/
    de erre rá kellene kérdezni, hogy valóban az a Triton gép-e, ami egyes képeken szerepel (eredeti ausztrál ára jóval több), vagy csupán egy kínai koppintásról van szó?

  • Soká

    senior tag

    válasz L.Szilárd #4053 üzenetére

    Hát, fogalmam sincs arról, hogy miként képzelted el ezt a munkát, így aztán ne vedd készpénznek amit mondok, de:
    1. ilyen volumenű munka esetén (150-200nm) én biztos, hogy felhívnék néhány ragasztóanyagot forgalmazó céget, ők mit tudnak ajánlani. Az talán mégis biztosabb, mint hogy x nick mit gondol (bocsánat, ezzel nem a többieket akarom megbántani)
    2. miután nem is nagyon értem, hogy mit akarsz ragasztani a helyszínen, felmerül bennem a kérdés, hogy szereléssel nem megoldható ez a feladat? Pontosabban a szükséges méretű paneleket(?) megragasztod valami normális hőmérsékletű helyen, a helyszínen pedig csak szerelsz.

    Bocs, hogy megkerültem a kérdést.

  • Soká

    senior tag

    válasz Madmax81 #4153 üzenetére

    Ö, végre egy élő ember, aki használt már KGS 216-os gérvágót! :))

    Csak azért "lelkendezek" mert tavaly vettem én egy KGS 255-t, aztán még haza sem értem vele, megjelent a Metabónak ez az újabb gérvágó szériája, ráadásul papíron jobb képességekkel, mindezt határozottan olcsóbban. Azóta is figyelgetem, de még nem sikerült boltban találkoznom vele.
    Mik a tapasztalataid, illetve tudod-e, hogy a két gép hogyan viszonyul egymáshoz?
    A KGS 255-t még mindig lehet kapni és drágábban mint a 216-ot.
    Egy dolgot sejtek a 216 előnyéről, de érdekelne a véleményed!
    Köszi!

    [link]
    Én itt vettem a KGS 255-t br. 78-ért, most 145ezer(!?) a KGS 216 csak a fele és még egy konyhai mixergépet is adnak hozzá, csak, hogy a feleség is jól érezze magát. :)
    (amikor megjelent ez a gép, 55ezer körül volt az ára)

  • Soká

    senior tag

    válasz thyeby #4158 üzenetére

    Neked melyik típusról vannak ilyen rossz tapasztalataid?
    Én tavaly elég sokat törtem a fejemet azon hogy mit válasszak 70-80ezer körül és végül nem találtam jobbat, mint a Metabo. De nem vagyok maradéktalanul elégedett, csak amit jónak gondoltam (és ez a "gondolás" még mindig csak feltételezés) kb. kétszer annyiba került volna.
    Nekem nem napi használatra szükségeltetik, viszont pontos, precíz munkához.

  • Soká

    senior tag

    válasz Madmax81 #4173 üzenetére

    Nem, én nem vagyok igazán kolléga, csak úgymond hobbi szinten.

    Metabo gérvágó: amit én láttam határozott különbséget, az például a forgácselszívásé. Ha megnézed, a tiéddel ellentétben, a KGS 255-nek hátul fixen van az elszívó csonkja, nem pedig a körfűrész burkolatában felül. [link] Ebből az következik, hogy ha a fűrészt magam felé vonom, akkor az elszívó csonk vagy 20cm-re eltávolodik attól a nyílástól, ahol a fűrész védőburkolatából kitódul a forgács. A nagyját persze még így is elszívja, főleg a por jellegűt, de nálam kimondottan szempont lett volna, hogy minél kevésbé szemeteljek.
    Ugyanakkor a valamelyest jobban fedett "kihúzó rész" (hogy hívják?) jobban tetszik az enyémen. És szeretem is mert nagyon szépen, akadozás mentesen lehet húzni-vonni.
    Lehet, hogy van még egy pontatlansága, de előbb ellenőrzöm, mert nem akarok hülyeségeket írni.
    Mondjuk van még egy, ami engem nagyon zavar, és ha lesz időm megpróbálom korrigálni: én gyakran vágok vele apró darabkákat és nagyon zavaró, hogy az asztallapban lévő műanyag betét kb. 0,5mm-rel mélyebben van, ami kis darabok vágásánál nagyon zavaró tud lenni. Van egy kis barkács gérvágóm is, ott nincs műanyag betét csak az alu asztal a szükségesnél alig nagyobb réssel, azzal nincs ilyen gondom.

  • Soká

    senior tag

    válasz Dízeles #4183 üzenetére

    Kicsit sok víz lefolyt a Dunán, mire én válaszolok, de visszatérek még röviden a metabo gérvágóra...

    A "kaloda" tippet köszönöm, korábban már csináltam hasonlót, ezzel együtt mindenképpen szeretném szintbe hozni a gérvágó műanyag betétjét. De az sem kizárt, hogy csinálok bele egyet alumíniumból.

    Madmax,
    a KGS 255-nek van még egy nagyon kiforratlan megoldása, ez pedig az a csavar, amellyel a vágás mélységét lehet csökkenteni (ha nem akarom átvágni az anyagot, csak "marni" vele) Az ellenanyás csavar nem merőlegesen ütközik, hanem szögben, ami miatt rohadt nehéz pontosan belőni, hiszen amíg nem húzom meg az ellenanyát, addig a csavar lötyög oldalirányban. Nem tudom érthető-e amit mondok?

    thyeby,
    az a bizonyos KS 210-es gérvágó - ha jól emlékszem - a metabo legkisebb gépe volt, és emlékeim szerint mindenki szidta mint a bokrot, állítólag felcímkéztek valami noname vackot.

    Gondolkodom a 8cm-es darabok toldásán, de nincs jó megoldásom. Az lenne a legszerencsésebb, ha találnál valami funkciót ezeknek a hulladék darabkáknak. Én lehet, hogy kihagynám a tiplizést és csak simán összeragasztanék pár darabot, annyit szerintem kibírna, ami egy jól megvezetett "cél-kalodában" történő vágáshoz szükséges. Nekem legutóbb egy egészen vékony lapocskára volt szükségem és szükségből összeragasztottam 3db 6cm-es darabkát, abból vágtam, igaz ez nem kereszt- hanem hosszirányú vágás volt.
    Esetleg - de ez nem végiggondolt ötlet - készíthetnél egy állandó "nyelet", aminek a végén kiáll egy rövid facsavar, erre feltekerhetnéd a központosan előfúrt maradékaidat. Ki kellene kísérletezni, hogy mekkora legyen ez a csavar, hogyan lehet, jól rögzíteni, hogyan fúrnál elő gyorsan, pontosan a maradék munkadarabokba, stb.

  • Soká

    senior tag

    válasz Madmax81 #4224 üzenetére

    Szia,
    ahogyan elnézem, a Tiéden egyértelműen jobb a megoldás. Majd lefotózom az enyémet és meglátod, hogy milyen vacak, mintha egyszerűen elbaltázták volna a tervezőasztalon és a csavar vége nem az erre a célra kialakított mélyedés aljának ütközne, hanem az oldalának...

    (Most nézem, a képtáramból eltűntek [a gérvágó fotójai] :((

  • Soká

    senior tag

    válasz Madmax81 #4239 üzenetére

    he-he :)

    Persze, mint tudjuk a makita ősi magyar szerszámmárka, eredetileg a faipari munkamegosztás megbeszéléséből származott a név: Ma ki? Te? ](mármint dolgozik)

    ON
    ma jártam a Kisvakondban (szerszámbolt, gondolom ismeritek) és láttam végre Metabo KGS 216-ot élőben! Szemrevételezéssel csupán annyit sikerült megállapítanom, hogy nem sok köze van a KGS255-höz, minden részlete más kicsit, vagy nagyon. Nekem nem tűnt formailag úgymond "szépnek", de lehet, hogy csak a 255-höz szokott a szemem. Az egyetlen határozottan negatív élmény a vonófunkció döcögőssége. Sokkal nehézkesebben jár, mint az én gépem. Ez annak idején nálam első számú szempont volt a választásnál, aztán menet közben rájöttem, hogy amikor pörög a fűrésztárcsa és nyomom az anyagban, akkor valószínűleg igen kevéssé érződik az, hogy könnyen vagy még könnyebben fut a gép a tengelyén.

    Viszont 3.000Ft-ot fizettem a Holz-Her szalagcsiszolómban csereérett szénkefékért, ami kicsit meglepett. Mondtam is a boltos úrnak, hogy ennyi pénzért a barkács multiknál a szénkefék mellé adnak ajándékba egy gépet is...
    Lehet, hogy azért volt ilyen rohadt drága ez a szénkefe, mert most ezek a szalagcsiszolók Festool néven futnak?

  • Soká

    senior tag

    válasz Madmax81 #4241 üzenetére

    Igen, a kis-vakond.hu a Stadionok metróállomás közelében van.
    A szénkefék esetében természetesen nem az ár elviselhetetlen, inkább csak a tudat, hogy egy effektív százforintos tételből hogyan lesz többezres. Tényleg ne gondoljatok másra, mint hogy 3-4-5ezer forintért pótszénkefével ellátott gépet is lehet kapni, amiből kikövetkeztethető a valós ára...
    De mindegy, nem akarok én offolni, mindenkinek a könyökén jöhet ki, hogy olyan környezettudatos életet élünk, ahol nem a javítás hanem az eldobás "térül meg".

  • Soká

    senior tag

    Érdeklődve olvasom a csavarbehajtók rejtelmeiről szóló írásaitokat.
    Valaki elárulná nekem - de csak nagyon egyszerűen, mert villamosság ellen be vagyok oltva - hogy mi a jelentősége a különböző Volt értékeknek? Feltételezem, hogy méretben (súly) és teljesítményben adódnak eltérések.
    Engem idáig nem "hatott" meg ez a szerszám, mert közvetlenül nincs köze az "alkotáshoz", ugyanakkor belátom, hogy aki napi rendszerességgel használja, annak nagyon nem mindegy, hogy milyen a használhatósága.

    A sors úgy hozta, hogy nekem van három, közel azonos képességű noname darabom, összesen vettem őket kb. 8.000Ft-ért (újak voltak de ilyen-olyan akcióban), arra figyeltem, hogy mindegyik 18V-os legyen, összesen 5 akksival. Az a koncepcióm, hogy mindegyik mindegyikkel kompatibilis legyen csak részben teljesült, mert otthon derült ki, hogy a látszólag egyforma akksik azért szorulnak a másik gépben, ami azt hiszem csak abból ered, hogy a kínai ipar szabadon kezeli a szabványokat.
    Amilyen ritkán használom őket, nekem megfelelnek, még a tetőtéri gipszkartonozást is bírták, az egyetlen bánatom, hogy két akksit már hazavágtam azzal, hogy elfeledkeztem róluk töltés közben. :( (milyen bosszús is lennék, ha drága pénzen vettem volna őket!) Tudja esetleg valaki, hogy érdemes, lehet-e javítani őket?

  • Soká

    senior tag

    válasz Madmax81 #4264 üzenetére

    Köszi a válaszokat!

    Hogyan tettem tönkre az akksikat? A doksi szerint kb. 5 óra töltésre van szükségük. Én - tudván, hogy figyelmetlen vagyok, a töltő elé helyezett 24 órás időzítőt beállítottam úgy, hogy mondjuk 13-tól 18 óráig töltsön. Ez mind szép, csakhogy én két napig elfeledkeztem a töltőről így másnap délután újra rátöltött az a szegény időzítő. És ennyi elég volt az akksiknak, ahhoz, hogy majdnem teljesen meghalljanak. :( Nyilván egy intelligens töltő átáll csepptöltésre és nem történik nagy baj, ha úgy felejted. Legalábbis gondolom, hogy így van, nem értek hozzá.
    Ha nem éri meg a cellákkal foglalkozni, akkor tudtok olyan helyet, ahol ilyen barkács gépbe való aksit olcsón vesztegetnek? Az olcsósághoz annyit, a két utóbbi gépemet 3 illetve 2 ezer forintért vettem. ennyiért nagyon megérte. Az előbbit két aksival táskával, a másikat doboz nélkül adták. (Einhell márkabolt - Bp. X. Mázsa tér)

  • Soká

    senior tag

    válasz Madmax81 #4264 üzenetére

    A műanyag még önmagában nem sokat jelent. Nem vagyok jártas az autóiparban, de volt már a kezemben olyan (meseszép) műanyag fogaskerék, ami valami csúcs BMW-ből származott.

  • Soká

    senior tag

    válasz thyeby #4277 üzenetére

    Hát, igen, ezt magam is kikövetkeztethettem volna :))
    Régóta nem jártam náluk, ezek szerint az nem csak alkalmi jelenség, hogy olcsón vesztegetnek ilyen-olyan gépeket? Az én csavarbehajtóim egyébként vagy doboz nélküli de új (vagy nagyon újszerű), illetve egészen apró hibával rendelkező (rendetlen összeszerelés) gépek voltak. Ha arra járok, benézek.

  • Soká

    senior tag

    válasz Madmax81 #4269 üzenetére

    Szia, azt hogyan kell érteni, hogy egykezes legyen a gép? Tényleg egy kézzel mozgatod? Biztosan lehet úgy dolgozni? Mire használod közben a másik kezed? Bocs, a hülye kérdésekért :)
    Ha nem kell a fordulatszám-szabályzás, akkor gondolom nagyon egyféle munkához használnád, nagyjából ugyanazzal a késsel. Az, hogy "erős" meg 750W az kissé egymást kizáró tényezők. Persze attól függ,mert ha netán egy 80-as átmérőjű plattolót akarsz vele használni akkor kevés, egyébként elég.

  • Soká

    senior tag

    Ti egyébként mertek használtan profi gépet venni? Lehet, hogy bizalmatlan vagyok, de úgy gondolom, hogy egy jó gépet nem ad el egy szaki. Csak ha már lestrapálta vagy valami gond van vele. Itt talán nem működik az, ami a hifisták körében jellemző, meglát egy újabb kütyüt és a régit - hiába szól jól - eladja.

  • Soká

    senior tag

    válasz Madmax81 #4290 üzenetére

    Köszi a fotókat, így már értem.
    Hát, igen, az én repertoáromból hiányzik ez a "lengőmarás".
    Egyfelől mert minden felsőmaróm 12mm-es böhönc, másrészt kellően gyenge vagyok, hogy akár egy könnyű gépet is egy kézzel biztosan megtartsak, harmadrészt jószerivel csak keményfával szórakozom, ott pedig hatványozottan érvényesül az erős kéz esete.

    A fordulatszám-szabályzóról: igen, megfeledkeztem arról, hogy ebbe eleve csak 8mm-es marók valók, ott pedig tényleg nincs olyan nagy maró, ami igényelné a kis fordulatot.

    Ha már egész nap 3×3 lécet kell marni, azt érdemes lenne asztali maróval csinálni, nem?
    Ez az egykezes ügyeskedés számomra olyan alkalmi zsonglőrködésnek tűnik, amikor az ember egy külső helyszínen kénytelen kézből megoldani egy-egy műveletet.
    Tudom, nagy úr a hatékonyság, de számomra sokkal fárasztóbbnak tűnik egykézzel marni könnyű géppel, mint egy nehezet tologatni két kézzel.

    Hát, ha már leírtam a fenti mondatokat nem törlöm ki, de nehogy vitatkozzunk rajta, hiszen Te gyakorlatból mondod a magadét én meg csak "elmélkedem" rajta :) Szóval neked van igazad.

  • Soká

    senior tag

    válasz thyeby #4297 üzenetére

    "(Kezdem megszokni Tőled, h minden kérdésedet egyből helyesen meg is válaszolod. :D)"

    Nos, én csak a magam nevében válaszoltam, de úgy látom ezt más is így látja. :)

    Erről jut eszembe, a kisvakondban beszélgettem az eladóval és kérdeztem, hogy lehet-e kategorizálni a Festool vásárlóit. Annyit mondott, hogy nem elhanyagolható az a hobbista kör sem, aki doktor-doktor, felveti a pénz és minenből a legjobbat igyekszik... Azt már csak én teszem hozzá, hogy valószínűleg ők azok, akik rendszeresen használják is a gépet, rendszeresen, vagyis minden szombat délelőtt 11 és 12 között. Na, tőlük lehet, hogy én is vásárolnék! :)

  • Soká

    senior tag

    Komolyabbra fordítva a szót:
    kis dobozkákat készítettem, amihez vettem egy bizonyos merbau nevű egzótát. Egészen kis keresztmetszetű lécekre volt szükségem, amihez a 47×150mm-es gyalult deszkát fel kellett darabolnom. Először 47×35mm-es rudakra vágtam fel, eddig semmi gondom sem volt, utána viszont, amikor ezen 90fokot forgatva, 12×35-ös léceket vágtam belőle olyan hasast dobtak, hogy ihajj!
    Nem tudom illik-e, lehet-e képet beszúrni ide:

    Most én vagyok nagyon amatőr vagy kifogtam egy erre alkalmatlan alapanyagot?
    A dologban annyi az érdekes, hogy tavaly már eljátszottam ugyanezt, azzal a különbséggel, hogy az a merbau egy másik szállítmányból származott, határozottan jobb volt megmunkálni (marni) és akkor még nem én daraboltam a léceket, hanem elvittem egy asztalos üzembe. Nos, azok a lécek olyan egyenesek maradtak, mint egy vonalzó.
    ??

    [ Szerkesztve ]

  • Soká

    senior tag

    válasz thyeby #4304 üzenetére

    Jö, ez a verzió is lehetséges, de szerintem nem jellemző. Ha valakinek annyira nincs érzéke a tárgyakhoz, hogy nem érzi, mi jó és mi nem egy szerszámnak, az általában nem barkácsol, pontosabban nem márkás cuccal. Az olyan ember igénytelen.
    Magamból kiindulva, én is alkalmi "asztalos" vagyok, de a fent említett túltöltött akksikon kívül még nem nagyon amortizáltam le egyetlen gépet sem.
    Most töröm a fejemet az ellenpéldán, de tényleg nem emlékszem rá, hogy például valaha is leégettem volna valamilyen motort. Romlani romlott már el ez-az, de nem a helytelen használat miatt.

  • Soká

    senior tag

    válasz thyeby #4305 üzenetére

    Tudod, ez csak azért keserít el, mert én egyes egzótákban éppen azt szeretem, hogy hatalmas méretű fákról van szó, akár hatméteres szép egyenes pallókról, amiről azt feltételezem, hogy kevesebb benne az a szabálytalan szállefutás, ami a csavarodást elősegíti. A tavalyi merbau sokkal finomabb struktúrájú, homogénebb megjelenésű volt, az idei inkább egy tölgyre emlékeztet.
    Szerencsére kb. 12cm körüli lapocskákra kellett feldarabolnom, vagyis "eltűnt" a vetemedés, de azért rendesen szívtam mind a felfűrészelés, a profilmarás, mind a darabolás során.
    Arra jó volt, hogy ha eljutok végre oda, hogy nagyobb tételt vegyek a leendő bútorterveimhez, előtte feltétlenül hazaviszek egy kísérleti darabot, s szeletelgetem...
    Persze gyanút foghattam volna már az elején is, ugyanis a 215cm-es szál már eleve íves volt kicsit (kb. 1cm-nyi "hasa" volt) ezért is rögtön keresztben félbevágtam és csak utána gyalulgattam az élét egyenesre.

  • Soká

    senior tag

    válasz thyeby #4309 üzenetére

    Köszi, de már feldolgoztam :)
    Egyébiránt, amikor láttam, hogy mit művel, akkor kénytelen voltam a 47×35-ös rudakat újratömbösíteni (+még ragasztottam hozzá egy 10cm széles vendéganyagot is), mert csak így tudtam felszeletelni őket - a görbülő léceket azt hiszem nem tudtam volna másképpen végigfűrészelni egyenesen. Szóval szívtam rendesen. És tudod milyen rohadt kemény, ellenálló ez az anyag? a 12mm-es lécet nem bírtam leszorítani rendesen az asztalra, hogy egyenletesen tudjam marni ill. vágni.

  • Soká

    senior tag

    válasz thyeby #4310 üzenetére

    Na, lehet, hogy a szakkifejezésekkel rosszul bánok, szóval ez az anyag, hosszirányban görbült, méghozzá úgy hogy a lapja sík volt, az oldalélében volt egy kis görbület. Megnéztünk néhányat, mindegyikben volt.

  • Soká

    senior tag

    válasz Madmax81 #4312 üzenetére

    Írtam is, hogy neked van igazad! :)
    Én vagyok az, aki az első félórában kiakasztanálak a körülményeskedésemmel, ha együtt kellene dolgoznunk.
    De legalább belátom :)

  • Soká

    senior tag

    válasz thyeby #4315 üzenetére

    Hát, igen, az utolsó verziót választottam én is. A gérvágásnál akadtak inkább gondjaim, ott kellett nyomnom, mert ugyan készítettem egy rövid kis "kalodát", ami elcsalta a görbültséget, de azért nyomnom kellett...

    Na, jó éjt, ma túl sokat dumáltam!

  • Soká

    senior tag

    válasz Kombat #4399 üzenetére

    Lehet, hogy figyelmetlenül olvastalak, de a 130-as szélességű szekrénybe én mindenképpen terveznék elválasztó falat, mert egy 130cm széles polc már önsúlyától meghajlik. Sőt, én magamnak inkább két részletben csinálnék ekkora szekrényt, mert később elég problémás lesz mozgatni.

    Lehet, hogy nem vagyok eléggé asztalos szemléletű (ellenben IKEA-szemléletű ) de a szerelhető megoldás (oldható kötés) nekem sokszor szimpatikusabb, mint a csapolás, tiplizés. Gondoljátok el, egy 200×130-as szekrénnyel hogy jön le/megy fel a kolléga?

    [ Szerkesztve ]

  • Soká

    senior tag

    válasz mdk01 #4414 üzenetére

    A csavarozással kapcsolatban annyi mondandóm lenne - de ez nem vita akar lenni, mert teljesen elfogadom az álláspontodat - hogy:
    1. a stabilitás méretezés függvénye, a csavarkötések esetében is jól kell megválasztani a csavarok típusát, méretét, darabszámát.
    2. az, hogy a csavarkötés mennyire "tájidegen" az asztalosságban, az hozzáállás kérdése. A klasszikus bútorkészítéstől idegen (aminek az egyik fő oka, hogy annak idején nem voltak megfelelő bútorszerelvények, sőt valamikor a csavar is baromi drága mulatság volt), általában az olcsó vagy praktikus (lapraszerelés) ipari alkalmazás velejárója, de szerintem a csavarkötést meg lehet oldani úgy, hogy szép és jó legyen. Ennek persze akkor van értelme, amikor a bútor tervezője látható, jól értelmezhető csomópontokat szeretne megvalósítani. Ráadásul a felületkezelés számára is több lehetőséget ad az, ha a teljesen kész elemeket kell összeszerelni.
    3. A csavarozásban, jó esetben, benne van a variálhatóság, bővíthetőség lehetősége.
    4.Könnyebb szállítás, könnyebb felújítás.

    Persze, amikor én csavarozott bútorokra gondolok, akkor inkább a dizájnos, high-tech megoldások jutnak eszembe, és nem annyira az IKEA. Ezzel együtt én nem tartozom azok közé, akik lesajnálják ez utóbbit, mert nagyjából sejtem, hogy mennyi fejmunka kell ahhoz, hogy ezek a lapraszerelt cuccok valóban működjenek s ne úgy, hogy nekem kelljen otthon "befejezni" a gyártást.
    Múlt héten a párom vett egy szekrényt a gyerekek szobájába, aminek én elsőre persze nem örültem, mert hát én is meg tudnám csinálni (csak győzze valaki kivárni...) de végülis beláttam, hogy jó lesz így. Egyrészt mert a gyerekek úgyis lestrapálják, másrészt mert az anyagot nem tudtam volna megvenni ennyiért...
    http://www.ikea.com/hu/hu/catalog/products/30034188
    80.000 helyett 35.000-ért adták.
    És hát összeszerelés közben meg kellett állapítanom, hogy ugyan nagyon takarékosra van méretezve (persze még így is 80kg) de annyira hibátlan a kivitelezése, amit én itthon csak iszonyat odafigyeléssel tudok megvalósítani, a felületkezelésről már nem is beszélve. A biztonság kedvéért bekészítettem a gumikalapácsot is, de nem volt rá szükség, minden stimmelt.
    Mielőtt még ikea-ügynöknek neveznétek, tudom van ellenpélda bőven, de én azért annyit hagy mondjak, aki ott nem a legolcsóbb, legszarabb dolgot veszi meg, az többnyire megbízható, értékarányos minőséget kap.
    Az előbb linkelt szekrény például tömör fenyő, az ajtóbetétek is, egyedül a hátlap HDF. És nagyjából annyiba kerül, mint Kombat imént megrendelt szekrénye laminált forgácslapból. Persze egy sorozatterméket nem reális összevetni egy méretre készülő egyedi darabbal.

  • Soká

    senior tag

    válasz pohár #4502 üzenetére

    Pohár!

    Nem tudom, vagy-e még, de a TV asztalod egy ökonomikus változata itt található, talán számodra is elfogadható áron:
    [link]

    Ez kicsit rövidebb is, mint kívántad, igaz valamivel karcsúbb is. ha nem akarsz nagyon nehéz tv-t rátenni, akkor jó lehet. De akár még erősíteni is lehet rajta. Hossztoldott tölgy léceket (60×20×2000mm) kapsz a Bauhausban 1500Ft/db áron. Hasonló profillal de nem hossztoldottat (ám kicsit görbébbet) mintha a Zatikban láttam volna.
    Ahogy elnézem, ha ebből, illetve a tömbösített munkalapokból szeretnéd elkészíteni, akkor ott vagy, amit Vikusz is írt, 120.000körül...

  • Soká

    senior tag

    válasz pohár #4525 üzenetére

    Stabilitás szempontjából nem mindegy ám az a hátlap! És a felső lap is kevésbé hajlik meg így. Ha vannak benne hifi kütyük, nem igazán látszik, hogy van-e hátlap.
    Amit linkeltél, akkor előnyös, ha nincs a falra tolva a bútor, mert úgy könnyebb a madzagokat csereberélni.
    Meg kell kérdezni a yisk-et, van-e kiállított darab, azon ellenőrizheted a stabilitást. De én látatlanban megmondom, hogy miután baromi széles az a bútor, 20-25 kg-nál nehezebb cuccot nem tennék rá. Egy lapos tv, főleg ha ha a hátlaphoz közeli részre kerül, elmegy...

  • Soká

    senior tag

    válasz Vikusz77 #4628 üzenetére

    Vikusz, azt hiszem a Makitának tényleg nem a körfűrészek a legjobb konstrukciói...
    Nekem egy 180 körüli kézi körfűrészem van, de igazából én sem kedvelem. Persze én betudtam annak a dolgot, hogy kézből nem lehet olyan minőségben vágni, mint mondjuk egy asztali géppel. Én például - rohadt macera volt - eleve ráhagyással daraboltam vele és minden egyes vágást felsőmaróval készre dolgoztam. Gyakorlatilag egyszer követtem el azt a "merészséget", hogy bükk rétegelt lapokat táblában vettem meg (kb. 15nm) és magam daraboltam fel őket. Ma már nem vállalkoznék rá, csak ha kénytelen vagyok olyan helyen vásárolni, ahol nincs lapszabászat.
    Ez a körfűrész szerintem is inkább ácsszerszám, ott meg nem számít a vágáskép. Az én gépem talán csak 1500W de nagyon harapós, képes volt indításkor kiverni a biztosítékot. Mostanság én is nagyon ritkán használom, inkább csak kertészkedős, házkörüli tevékenységhez.

  • Soká

    senior tag

    válasz Madmax81 #4621 üzenetére

    Nekem sajnos nincs Festool gépem, hacsak nem tekintem annak a Holz-her szalagcsiszolómat, amit most Festool néven árulnak (és még más márkanév alatt is...) (és egyébként a legtöbbet javítgattam, igaz, ezt használtam a legtöbbet)
    Nyilván náluk a műszaki fejlesztés mellé odatettek egy nagyon erős marketing vonalat, ami valószínűleg be is jött nekik. Ha ők a "legjobbak", akkor megengedhetik maguknak, hogy az ár-érték arány másként alakuljon.
    Ráadásul ők egy kis cég (szerintem), legalábbis a palettájuk nem annyira szerteágazó, mint mondjuk a Makita vagy a DeWalt, amelynek a kínálata számomra már átláthatatlan.
    Sajnos DeWalt gépem sincs, amit azért sajnálok, mert régebben valahogy kívül esett a látókörömön, ugyanakkor már többször szembesültem azzal, hogy nagyon az "ízlésem" szerinti dolgokat csinálnak. Ma például a kezemben volt egy [ilyen] csavarbehajtó (csak most látom, hogy ez nem is az, hanem ütvefúró, és bizony nagyon jó érzés volt működésbe hozni. Hihetetlenül feszesen jár, élvezettel kapcsolgattam ki-be. Persze 90.000 a listaára... Az 50Nm nyomaték meg baromi soknak tűnik, főleg annak tükrében, hogy mondjuk - és ez a másik véglet - a LIDL-nél éppen ma megjelent 9000Ft-os Li-ion aksis csavarbehajtó 14Nm nyomatékú... Persze hülyeség egy csavarbehajtót egy ütvefúróhoz hasonlítani....
    Parkside]
    A másik DeWalt kis gép, ami éppen megtetszett, ez a rezgőfűrész:
    [DW331K]
    De szemezgettem egyszer egy gérvágóval is, szintén igen masszív darab volt.

  • Soká

    senior tag

    válasz Vikusz77 #4616 üzenetére

    Hadd vegyem védelmembe kicsit Vikuszt! :)
    Én teljesen megértem, hogy dilemmázik azon, vajon mekkora rádiusszal kerekítsen. Nem akarok hosszas formatani értekezésbe bonyolódni, de higgyétek el, nagyon is számít a látvány szempontjából a lekerekítés módja, mértéke. Egy tárgy látványa szempontjából döntő a formák (síkok) talalálkozásainak mikéntje. Nagyon nem mindegy, hogy milyenek a külső és belső élek. Minél inkább elkenődnek a formahatárok, annál bizonytalanabb lesz az összkép. Bocsánat, hogy ilyet mondok a hivatásos kollégáknak de éppen az asztalos szakik szoktak "nekiesni" az éleknek, mondván, hogy az így sérülékeny, úgy nehezen felületkezelhető és közben elrontják a tárgy összképét. Mert nem csak a hibákat lehet vele szépen elmosni, de az összképet is.
    Természetesen tisztelet a kivételnek!

    Mióta mindenki számára elérhető az élek marása, azóta valamelyest jobb a helyzet, mert a gép mégiscsak egzakt módon dolgozik, de amíg csiszolóvászonnal történt a lekerekítés, az általában minden volt, csak nem éppen számszerűsíthető rádiusz, inkább csak elkenés.
    Amit elmondtam, az egyébként a fémes szakmában még hatványozottabban jelentkezik, ahol a tükröződő felületek még inkább megmutatják az elkenésből eredő - bocsánat a kifejezésért - formasérüléseket. :)

    Vikusz, én azt mondom, hogy ha választhatsz, akkor a szükséges minimumot válaszd a lekerekítéseknél. Tehát, ami már nem vág, nem sért, jól kezelhető, de nem felesleges. Természetesen ennek más az értéke egy kerítésnél, más egy bútornál, és "mégmásabb" egy esztergált hangszernél.

  • Soká

    senior tag

    válasz Madmax81 #4631 üzenetére

    A kérdésedre válaszolva, bár ez az előző okoskodásomból már sejthető is, én elsősorban csak tervezek. Tárgyakat.

    Más.
    Az olcsó felsőmaró bitekkel kapcsolatban, visszatérően olvasom, hogy ütnek. Bocs, a naiv kérdésért, de ez miben mutatkozik meg? Mert az én tapasztalatom inkább csak az, hogy az olcsó marókban nagyon vékonykák a betétek, esetleg gyorsabban kopnak, de olyan érzésem nem igazán volt (egy kivételtől eltekintve), hogy ütnének. Ami még hibaként róható fel, hogy gyakran eltérnek a névleges méretüktől, ami néha bosszúság, néha meg még haszon is lehet.
    (nem kizárt, hogy az esetleges plusz rezgés azért nem tűnik fel, mert az összes felsőmaróm nagy böhönc?)

    Igazad van a Makita bevált konstrukcióival, a kb. 11 éve vett felsőmarómat még mindig lehet kapni. Ez nagy dolog, miközben az élet minden területén mindig mindent kényszeresen változtatgatnak... Mire valamiről kiderült, hogy jó, bevált konstrukció, már nem lehet kapni.

  • Soká

    senior tag

    válasz Madmax81 #4634 üzenetére

    No, majd szemügyre veszem a marókat ilyen szempont szerint, köszi!
    Az egyetlen durva problémát egy kb. 3mm átmérőjű, tehát igen vékony maró adta, amit a kínaiak nemes egyszerűséggel egylapos maróként oldottak meg, tehát abban az értelemben még probléma sem lehetett vele, hogy a két lap excentrikus lenne, viszont szinte használhatatlannak bizonyult.
    Én inkább azt vettem észre, hogy az orsó stabilitása mennyire fontos. Van egy kb.60mm munkahosszal bíró másolómaróm (vagyis jó hosszú). Ha ezt a Makita vagy Freud, stb. jó gépekbe teszem be, akkor gyönyörűen pörög, mintha állna. A szintén 12mm-es orsójú Kinzóban viszont szépen "kileng", egyszerűen az orsó nem elég merev.

  • Soká

    senior tag

    válasz Vikusz77 #4635 üzenetére

    Szerintem jó a választásod.

    Zárójelben mondom, mert mégiscsak "gagyit" ajánlok, de szerintem - főleg ha csak alkalomszerűen használod - nem érdemes kihagyni például a Praktikerben kapható Expert névre hallgató 30-40darabos marókészletet, kis alukofferben 10.000Ft-ért (nem tudom, most is ennyibe kerül-e?) Ebben van 3 különböző rádiuszú lekerekítő. A készlet jelentős részét valószínűleg soha az életben nem fogod használni, de a másik fele egészen jó szolgálatot tehet.
    Az én tapasztalatom az, hogy a legjáratosabb méretekből és típusokból, tehát amit sokat használ az ember, érdemes márkásat venni, ugyanakkor néha "életet ment" egy-egy olyan fazon, amit különben felesleges lenne drága pénzen megvenni.
    A 12-es szárú combosabb marókból meg nem nagyon van barkács kategória, hacsaknem pl. az unimaxos darabokat annak nem tekintjük az áruk alapján. (én mostanság vettem pár spéci darabot, de még nem került rá a sor, tehát csak annyit tudok mondani, hogy igényes kivitelezésűnek tűnnek)

  • Soká

    senior tag

    válasz Vikusz77 #4638 üzenetére

    thyeby ugyan megválaszolta, de annyiban pontosítanék, hogy nem 3,2 hanem 4,76.
    Ezen a századmiliméteres pontosságon pontosságon mindig jót nevetek, de nincs eszközöm, amivel ellenőrizhetném :)
    A következő méretek vannak még a készletben: 6,35; 12,7.
    Én továbbra is azt mondom, hogy megéri ez az expertes készlet, főleg ha még mindig 10.000 körül van, de természetesen tiéd a döntés.
    A kerítéselemeket, mint a többiek is javasolták, ne próbáld meg asztalon. Látatlanban van rá egy söröm, hogy van benne annyi görbeség, hogy itt-ott, hozzá sem érne a kés az anyaghoz.

  • Soká

    senior tag

    válasz thyeby #4648 üzenetére

    Meglep, hogy a Dimart ennyire magas polcra teszitek. Annak idején (kb. 12 éve), amikor az első maróimat vettem ( éppen Dimart) akkor azért ezt vettem, mert mintha olcsóbb lett volna mint a CMT. Lehet, hogy azóta változott a rangsor?
    Egyébként nekem nincsenek ilyen tapasztalataim, mint a napi 8 óra marás, mert azt hiszem, ha összeadnám az összes ebbéli tevékenységemet, az is csak párszor 8 órát tenne ki... Gyakorlatilag csak egyedi tárgyakat készítek, tehát nincs az a rutin, amivel te rendelkezel. De azért, remélem nincs félreértés, én nem a profi marók ellen szóltam, csak jeleztem, hogy 1-1 kisebb munkánál jól jöhet, amikor van a noname készletben egy éppen alkalmas darab és mondjuk nem kell egy kevésbé járatos szélességű nútot két lépésből marni.

    Egyébként Te nyilván fenyőt marsz, ha ennyire sokáig tartják az élüket azok a marók. Mert nekem az egyetlen maróm, amit idáig elvittem éleztetni, az éppen egy Dimar 14mm-es nútmaró volt. Jól emlékszem rá, két méretes könyves-szekrényt készítettem el vele és bizony a végére megkopott, igaz nagyon sokat martam vele, óvatosan, több lépésből, kissé túlbonyolítva a dolgot :) És ez bükk rétegelt lapból készült.

    Apropó, valakinek van tapasztalata az uni-maxnál árult marókkal kapcsolatban? Nem az sk névvel jelölt darabokra gondolok, hanem a "rendes" keményfémlapkásakra. Vettem a múltkoriban jó párat, de elég spéci darabokat és egyelőre még nem kerültek használatba. Általában akkor veszek marót, amikor szükségeltetik, de ezek éppen akciósak voltak, így bespájzoltam belőlük.

  • Soká

    senior tag

    válasz Dízeles #4670 üzenetére

    Biztosan nem az, aminek látszik :)
    Elég rossz ránézni. Vagy valami trükköset akart, aki készítette, és akkor még az is lehet, hogy balsafából van egy filmbéli kocsmai verekedés díszletéhez, vagy az illető nem sokat törődött a faipari kötések tanulmányozásával.
    Esetleg az ülőfelület azért látszik olyan vékonykának, mert valójában egy fordított négyoldalú "alacsony" gúlát takar és akár még valami spéci kötések is előfordulhatnak a lábaknál, bár a fotó minősége alapján ezt én kizárnám.

  • Soká

    senior tag

    válasz Vikusz77 #4776 üzenetére

    Azért az is elég relatív dolog, hogy mit tekintesz folyamatos melónak?
    Az említett fúrógép az egy kézi szerszám, ami úgymond "értelemszerű" felhasználásra javasolt. Vagyis felveszed, fúrsz vele, leteszed, jelölsz, összeszerelsz, aztán megint fúrsz, stb. De az, hogy fogsz egy végtelen hosszú keményfa gerendát és folyamatosan nyomsz bele 60mm-es furatokat tucatszámra levegővétel nélkül, az szerintem több, mint ami ehhez a géphez tervezve lett. De ezt Madmax is elismerte azzal, hogy a süket csengőnyomásához hasonlította a dolgot. :)
    Szóval az, hogy egy kézi szerszám ipari, az nem jelenti azt, hogy képes pörögni napi három műszakban folyamatosan, mint egy ventilátor. Ha egy gép melegszik, akkor a gondos gazda nem akkor teszi le, amikor már a burkolat süti a kezét. Ezt most természetesen nem célzás akart lenni senki felé, csak lássuk be, mi az amit elvárhatunk egy géptől és mi az amit nem.

    Barkácsgépről van szó (Ferm), de idevág: a napokban lamellóztam és tudtam, hogy a gép nem igazán bírja a folyamatos üzemmódot, ezért aztán a 64 marást úgy csináltam, hogy közéiktattam bizonyos jelöléseket, ellenőrzéseket is, amit tehettem volna előtte/utána külön is egymenetben, de akkor két lamelló között kevesebb lett volna a szünet és hamarabb felmelegedett volna a gép. Így végül nem főtt meg, és a munkával is elkészültem.

    Amit thyeby az "innovációról" írt, az - eltekintve a "rosszmájúságtól" - gyakorta igaz. Amikor egy cégnek sikerül egy jó gépet összehoznia, egészen biztos, hogy akad majd olyan "fejlesztő", akinek az lesz a feladata, hogy miként is tudná még költséghatékonyabbá tenni a gyártást, vagyis nem az lesz a kérdés, hogy mit lehetne még beletenni a gépbe, hanem, hogy mit lehet elvenni belőle a minőség megtartása mellett? Aztán van úgy, hogy mégiscsak a minőség kárára lesz olcsóbb az a szegény gép...

  • Soká

    senior tag

    válasz Vikusz77 #4780 üzenetére

    Hát, hosszasan lehetne mérlegelni, hogy mit is értünk folyamatos üzemmódon, én valószínűleg kevesebbet, mint te. :)
    Mindenképpen két részre osztanám a dolgot:
    1. az a folyamatos munka, amitől még nem hal meg a gép
    2. az a folyamatos munka, amit hónapokon (netán éveken) keresztül képes elviselni egy gép

    A mi profinak (iparinak) nevezett márkáink valószínűleg az első kategóriába tartoznak, vagyis bírják a folyamatos üzemet, de szerintem mégsem arra valók, hogy egy gyárban napi 8-16 órában folyamatosan hajtsák őket. Oda spéci célszerszámok valók, túlméretezett, könnyen cserélhető alkatrészekkel.

  • Soká

    senior tag

    válasz mdk01 #4828 üzenetére

    "Sose értettem miért nem lehet minden lakkra minden gyártónak odaírni hogy X gloss. "

    Mert minél pontosabban határozol meg valamit, utána annál pontosabb gyártástechnológiára kényszeríted magadat. Ha ráírod a dobozra, hogy 98, akkor biztosan akad valaki, aki bebizonyítja, hogy a legutóbbi széria csak 96 volt.

  • Soká

    senior tag

    válasz takee27 #4839 üzenetére

    Kicsit most elszégyelltem magamat, mert úgy látszik nagyon lusta lehetek, de az én életemből kimaradt ez a kézi gérvágás. Persze az is lehet, elképzelni sem tudom, hogy lehessen vele úgy dolgozni, ami egy pontos gérillesztéshez szükségeltetik.
    Ugyanakkor asztalos nagyapám annak idején olyan műhelyben dolgozott, ahol talán még áram sem volt... Vagy ha igen, akkor is csak világítottak vele.
    És most látom, hogy ez a Stanley gérvágó annyiba kerül, mint egy olcsóbb gérvágó körfűrész. Van előnye azon túl, hogy nem kell hozzá áram? Talán nagyobb anyagokat is átvág?

    Van némi kétségem, hogy mondjuk keményfánál mennyire tudnám pótolni vele a körfűrészt?

  • Soká

    senior tag

    válasz takee27 #4845 üzenetére

    Így már értem. Volt úgy, hogy én is lakáson belül dolgoztam és bizony le kellett mennem megnéznem az udvarból, hogy vajon a felettem lakó szomszéd otthon van-e, ég-e a villany, nyitva van-e az ablak, stb.
    Azt is elfogadom, hogy még a jobb gérvágó gépekkel is ügyeskedni kell, ha jót akarunk (én is sokat tökölök vele, ha jót és szépet akarok), de, hogy a kézivel pontosabban lehessen dolgozni, ez meglep.
    (mondom, sosem dolgoztam vele)

  • Soká

    senior tag

    válasz thyeby #4856 üzenetére

    Számomra egyértelmű volt, hogy használt, hiszen még felesleges darabok is voltak benne.

  • Soká

    senior tag

    válasz Madmax81 #4866 üzenetére

    Jó az az előtető!
    Mekkora csavar+dübel(tipli) tartja?

    Az a kis "figurázás" ott a merevítőn nekem mondjuk nem hiányzik, de értem, hogy szeretted volna feldobni valamivel ezt a kis építményt. Tulajdonképpen csak azért vagyok ellene, mert ingerli az embert, hogy belekapaszkodjon ott, ahol kisebb az átmérő.
    Ezt a karcsúsítást egyébként milyen eszközzel csináltad? (a méretek miatt én gondban lennék vele, azt hiszem nincs hozzá eszközöm)

  • Soká

    senior tag

    válasz Nordik #4943 üzenetére

    Neked kell tudnod (vagy a környezetedben, aki ismer) hogy mire vagy képes? Nem egyszerű dolog látni az embernek a képességeit, de ha van benned ambíció és kedv a további tanuláshoz, akkor én csak azt tudom mondani, most vágj bele, mert később sokkal kisebb lesz az ambíciód és az esélyed. Ugyanakkor az érettségi meg a diploma sem jelent kikövezett utat a boldogsághoz, sőt, inkább légy egy jó asztalos, mint egy középszerű fehérköpenyes akárki.

    Megnéztem a Falco honlapját, nos ott asztalosként nem sok jó várna rád. Szerintem.

    Egyébként mit szeretnél csinálni? - ha szabadon választhatnál...

  • Soká

    senior tag

    válasz thyeby #4950 üzenetére

    Szerintem nem művezetőt szeretnének faragni újdonsült asztalos barátunkból. :) Művezetőnek lenni, ha nem is valami fényes szakmai meló, de azt már legalább megfizetik - gondolom én...

  • Soká

    senior tag

    válasz thyeby #4952 üzenetére

    Ezt most nem értem, de mindegy is...

    Több pozdorja van, mint asztalos!
    :)

  • Soká

    senior tag

    Nordik,

    sok megfontolandó tanácsot kaphatsz itt, csak győzd megszívlelni őket! :)

    Hidd el, öregebb fejjel az ember már tudja, hogy 17-18 évesen mennyi mindent nem tudhat az ember...
    Az érettségi - túl a tanultakon - egyfajta "tartást" ad az embernek, hogy na, ezt is megcsináltam! Ráadásul rákényszerít arra, hogy ne hagyd abba a tanulást, kicsit magasabbról leszel képes rátekinteni a téged körülvevő világra. Tudom, ez most elég fárasztóan hangozhat, meg olyan atyáskodóan, de mondok egy hasonlatot: az ember nem tud repülni de vitorlázni igen. A következő életed is egy ilyen vitorlázás lesz és nem mindegy, hogy honnan indulsz egy kisebb dombról vagy egy nagyobbról vagy netán egy hegyről. Érdemes a lehető legmagasabbra felkúszni és onnan indulni. ( természetesen jogos a közbevetés, hogy a magasság önmagában még nem garancia semmire, érteni kell a szelek megfogásához is).
    A környezeted, a téged körülvevő emberek, a leendő barátok is aszerint alakulnak, hogy mire vagy képes. Hidd el, ha a leendő megrendelőid azt látják, hogy nem csupán egy átlagos szaki vagy, de még "beszélgetni is lehet veled", könnyebben juthatsz munkához. Néz be egy akármilyen "háztartási" fórumba, azt láthatod, hogy mindenki panaszkodik mert sok a megbízhatatlan rossz szakember, mindegy, hogy bútorról vagy villanyszerelésről, autójavításról van szó.

    thyeby,

    természetesen igazad van, de az, hogy ki lesz öngyilkos, az nem annyira a környezet hatása, mint a személyes hozzállás a világhoz. Azt is mondhatnám, a diploma nem jogosít fel arra, hogy ne veszítsd el a talajt a lábad alól.
    "Akinek megvan a képessége meglátni azt, h miként váltsa készpénzre a szellemi tőkéjét,"
    Ez a lényeg. Nekem is akad a fiókban pár diploma, mégsem tudom biztosan, hogy holnapután miből élek, de ez elsősorban rajtam múlik, ezért nem is panaszkodom. Annak idején én egy elég jól fizető szakmát hagytam ott (aranyműves voltam) de tanulni szerettem volna. Régi kollégáim anyagi értelemben biztosan kenterbe vertek azóta...

Új hozzászólás Aktív témák