Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • updog

    senior tag

    Sziasztok! Van egy 2.5 és egy 5 évesünk, mindkettő fiú, a kisebb most van a dackorszakban, a nagyobb pedig már kilépett belőle, át a szemét kis majom korszakba, direkt szívatja, bántja a kisebbet, fordítva se kell félteni, a kicsi harap, és kb. minden mást is visszaad.

    Alapvetően szeretik egymást, többnyire tök cukik, el is játszanak már együtthagyva, de néha meg bekattannak és egyszerűen folyamatosan ordít valamelyik (többnyire sajnos a kicsi). Apám szerint fiúknál/testvéreknél fogadjam el, nem akartam már mondani hogy jó lenne hogy ha ránknézne tesómmal, 14 éves korom óta kimerül a havi kommunikáció egy "minden OK? igen" üzenetváltással, szóval minket is jól sikerült felnevelni :N

    A nyilvánvaló ok lehet (a hideg / meleg / szél / telihold / újhold / havazás / eső / betegség / éhes / unatkozik mellett :D ) hogy jön a kistesó, anya napközben nagy pocakkal egyedül van velük otthon (most mindkettővel egész nap, mert betegek, de ovi után is amíg én nem végzek), és persze ezerszer elolvastuk az összes bartoserikát, kicsimimit, tesloffbabilont, meg minden mesét és gyerekkönyvet ami a kistestvér érkezéséről szól, minden kérdésre próbálunk válaszolni, igenmindigugyanúgyszeretünkmajd, de nekem gyanús hogy továbbra is ez állhat a háttérben.

    Milyen "tesó-csapatépítést" vagy hasonlót ajánlotok ami anyát kevésbé viseli meg nagy pocakkal, vagy én is tudom csinálni abban a 2-3 órában amit este velük tudok tölteni, és segít leszokni egymás gyilkolásáról? Vagy inkább válasszuk le őket egymásról? Nehezen de pl. megoldható valahogy hogy a gyerekszobában és a nappaliban is kialakítunk 1-1 játszósarokot (most csak a nappaliban van), aztán egyik itt másik ott, de őszintén, meg is értem feleségem hogy külön egyedül egyiket se szívesen hagyná magára szabadon játszani napközben.

    :R

    "Bocs, főnök, de én csak két emberben bízom. Az egyik én vagyok. Nem maga a másik." || "Hóhahó, mégis van graffaló!"

Új hozzászólás Aktív témák