Új hozzászólás Aktív témák

• #13014 #71562240 törölt tag ksanc #13007

  Új Válasz 2014-10-15 21:49:02 #13014

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  #71562240

  törölt tag

  válasz ksanc #13007 üzenetére

  Gigaoff on.

  Most már tényleg nagyon off a téma, és túl is beszéltük, de hogy a tájékozatlan érdeklődők ne téves információval távozzanak, és mert a kolléga eredeti kérdésfelvetése miatt is fontos, néhány helyesbítés a legfontosabbakról, amiben nincs igazad.

  - "Nem sokat tudsz ezek szerint a reklámokról és a reklámozásró"
  De, sokat tudok. Viszonylag mélyen és viszonylag sok szempontból tájékozott vagyok a marketingben, reklámjogban, már csak azért is, mert a munkámhoz is hozzátartozik. Médiamunkásként, médiakutatóként, történészként, szociológusként... is van rálátásom a témára.

  - "A demokrációban ÉS a fogyasztói társadalmakban az egyik legfontosabb dolog: a pógárnak (polgár, az istenadta Nép egy tagja) joga van ostobának, hülyének és baleknak lenni és ezt joguk van kihasználni más pógároknak. Például reklámokkal. Durva, de így van."
  Természetesen nem így van, nem is lehet így. A polgárnak joga van ahhoz, hogy ne tévesszék meg, az őt megtéveszteni akaró polgároknak (cégeknek) pedig bizony egyáltalán nincs joguk, hogy kihasználják a fogyasztó hülyeségét, tájékozatlanságát. Na de hogy is lehetne ilyen joguk?! Hogy képzeled ezt?! A demokráciában, a fogyasztói társadalmakban természetesen nem lehet bármit, bárhogyan reklámozni vagy "reklámozni", ugyanis természetesen általában is a polgári és a büntető törvénykönyv hatálya alá esik a terület, valamint szigorú fogyasztóvédelmi és reklámjogi szaktörvények külön is szólnak arról, hogy a fogyasztót megtéveszteni tilos - na de hiszen ezt te is tudod, tapasztalod, sőt, ezen jogodat fogyasztóként felhasználod! Az Unión belül kifejezetten szigorúak a reklámjogot szabályzó a törvények, de még a szabad Amerikában se szabad bármit, bárhogyan reklámozni vagy "reklámozni", sőt, bizonyos terülteken ott még szigorúbbak is a szabályok, még a cégek saját érdekében is, hogy minél inkább elkerülhessék a fogyasztók által indított pereket - lásd például dohányipari kártérítési perek, macska nem élte túl a mikrosütőben való szárítást típusú perek... Magyarországon is számtalan esetet hallottál már te is, hogy szabálytalan-törvénytelen reklámért megbüntettek cégeket. Kifejezetten részletes és a folyamatosan felmerülő újabb jelenségekhez viszonylag gyorsan igazodó szabályozással bír a reklámjog területe - "divatos" jogterület ez manapság. Az "Ön az egymilliomodik látogató..." típusú cégek is szigorú büntetést kapnak, ha utolérhetőek - sajnos általában nem utolérhetőek, de számosan kaptak már ilyenért büntetést, akiket sikerült utolérni. Mert szigorú törvények szabályozzák a reklámot, a tudatlan, tájékozatlan, konzumidióta fogyasztók védelmében. A tartósan látható megtévesztő reklámok olyan helyekről erednek, amiket nem tudnak megfogni. Nem csak erkölcsileg, hanem törvényileg sincsen senkinek se joga megtévesztő reklámokat közölni, ez szabálysértés vagy bűncselekmény - természetesen. De ezt te is tudod, ha egy kicsit utánagondolsz, akár csak a napi hírekben hallottaknak.

  - "A fentiek nem bűncselekmények és nem szabálysértések, egyszerűen csak reklámok. Hogy etikusak-e az más kérdés." De bűncselekmények - illetve szabálysértések. A megtévesztő reklám széles határok között terjed a kisebb szabálysértéstől a nagyvolumenű bűncselekményig, igencsak részletes törvényi szabályozással, a pénzbüntetéstől kezdve a kártérítési kötelezettségen át a letöltendő börtönbüntetésig a szankciók terén. Na de hogy is lehetne ez másként?!

  - "Soha, sehol, semmilyen hirdető nem felel a rajta keresztül megjelenő reklámok "törvényességéért" bármit is jelent ez szerinted. (...) "...mindig a hirdetést megrendelőé a felelősség, nem a hirdetést megjelenítő felület tulajdonosáé." Ez így ebben a formában nem igaz (számos esetben felel a törvény előtt a hirdetési felület tulajdonosa is), de van benne féligazság, ez eléggé "határterületi" téma, és mostanában sokat változik a szabályozása. Amikor arra utaltam, hogy a Play felelősséggel tartozik a róla letöltött appokban megjelenő reklámok törvényességéért, akkor elsősorban arra utaltam, hogy a Play, mint márka, mint goodwill-t hordozó brand nem engedheti meg magának, hogy ezen a téren ne védje a fogyasztót, különösképpen az Apple és a Microsoft hasonló célú szolgáltatásaival folytatott versenyben, amikor a másik kettő folyton azzal támadja a Play-t, hogy az veszélyes hely. Ezért utaltam arra, hogy a Google nem engedi meg ugyanazt a Playen, amit általában megenged a Google AdWords szolgáltatásban. A Playnek őriznie kell a megbízhatóságáról, biztonságosságáról szóló jóhírnevét (goodwill), ezért (a saját érdekében) viszonylag szigorúan fellép a törvénytelen szándékú reklámok ellen, - lásd amit a kolléga példaként említett, kérdezett. Ezért is van értelme a Playnél is eljárni amiatt, ha a kolléga olyan reklámbannert talál az appjában, ami megtévesztésre, csalásra épít - és emelett még számos szerv is foglalkozik az ilyen reklámok szankcionálásával, az általam említett szigorú törvényi háttér mellett. Bizonyos esetekben a szervek a Playt is büntethetik, nem csak a hirdető céget. Bizonyos esetekben az általad említett hirdetési újságot is büntethetik a szervek, nem csak az autó hirdetőjét - a bizonyos eset természetesen nem az az eset, amikor a magánhirdető jobb színben tünteti fel az eladni kívánt autóját, de ezen példád nem is illik a témánkhoz.

  Gigaoff off.

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák