- Philips LCD és LED TV-k
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Gaming notebook topik
- 5.1, 7.1 és gamer fejhallgatók
- Multimédiás / PC-s hangfalszettek (2.0, 2.1, 5.1)
- Projektor topic
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Retró játékgépet csinál egy applikáció az Apple TV-ből
- Fujifilm X
- AMD Navi Radeon™ RX 6xxx sorozat
Hirdetés
-
Megkérték az Apple beszállítóját, hogy ne használjon annyi áramot
it A Foxconn is azon cégek között van, amelyet megkértek Vietnámban, hogy jelentősen csökkentse az áramfogyasztását.
-
Retro Kocka Kuckó 2024
lo Megint eltelt egy esztendő, ezért mögyünk retrokockulni Vásárhelyre! Gyere velünk gyereknapon!
-
Ismét elhalasztották a Life by You korai kiadásának megjelenését
gp Jövő hónapban indult volna az early access, jelenleg azonban nem tudni hogy mikor debütál a játék.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
"Mennyire bonyolult ezt használni egy elektromossághoz nem értőnek?"
Az autó vezetéséhez milyen szinten kell érteni az autókhoz![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
? Pár alapfogalommal nem árt barátságot kötni, mint például a töltőáram és a kapacitás, a töltési módok használata, de ezeket úgyis leírja a manual.
"Ezzel az a baj, ha félig van az akku, akkor is 16 órát tölt."
Sokkal inkább az a baj, hogy egyáltalán beteszed a 'félig' töltött akkut tölteni, ez pedig töltő- és akkutípustól (mod: mármint NiMH-n belül értve), valamint töltőáramtól függetlenül nem túl szerencsés dolog.
"Ez így jó párosítás lenne?"
Az eneloop nagyon jó akku, igazából bármelyik korrekt töltővel párosítva nagyon megfelel. Az IPC-1L pedig korrekt töltő. Természetesen nem ez az egyetlen, amelyikről ez elmondható, de ár / érték arányban nagyon jó.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"A vaku nem jelzi ki mennyi feszkó van benne, a töltő szintén nem."
Azt hiába is jelezné, mivel az akkumulátor feszültsége és töltöttségi szintje között (a szélső értékeket kivéve) nincs egyértelmű függvénykapcsolat. Éppen ezért ajánlott olyan töltőt szerezni, amely képes a cellát feltöltés előtt teljesen lemeríteni és onnan indítani a töltést. Ha ezt tudja, mindegy, hogy milyen állapotban teszed bele az akkukat: mindig a teljes - annyi, amennyi, de nem erősen lecsökkent - kapacitásuk rendelkezésre fog állni töltés után, de legalábbis nem fognak örökké memóriahatástól szenvedni, és 'hirtelen' lemerülni a legrosszabb pillanatban. -
And
veterán
válasz
akela91
#6521
üzenetére
Először is, a töltő nem fogja tudni, hogy mekkora a maradék töltöttség egy akkun, amit beleteszel. Ezért nem tartom sokra ezeknek a 'pálcikás' kijelzésű töltőknek a módszerét, mert még egyesek azt hiszik, hogy komolyan is lehet venni. Pedig arra egyszerűen nincs módszer, hogy egy töltő a behelyezés pillanatában indikálja egy akkuról, hogy mennyi töltés van még benne. Ezt csakis úgy lehet megtudni, hogy az akkut kisütöd egy töltésmennyiség indikálására képes töltővel.
Tehát az bizonyára igaz, hogy abban az egy példányban van még benne töltöttség, de ez a "2/3" nem túl hihető. Egyértelműen a kapacitásbeli eltérés az oka, egy pakkban sosincs két teljesen egyforma akku. Úgyhogy igen, célszerű minden egyes töltés előtt kisütést végezni, hogy a cellákat azonos (nulla töltöttségű) szintre hozzad, különben a maradéktöltéssel rendelkező példányra folyamatosan rátöltesz, ráadásul ha nem egyszerre merülnek le a pakk egyes cellái, akkor a leghamarabb lemerültek mélykisülésbe mehetnek vagy akár át is polarizálódhatnak. -
And
veterán
Adatlap szerint az eneloop gyorstöltése 0..40°C között lehetséges, de más töltők sem nagyon kapcsolnak le 50°C alatt (ha jól rémlik, az IPC-1(L) is 53°C-os celláknál avatkozik be).
"Kicsit molyol vele, teszteli ( piros-zöld led villog pár mp-ig) majd tölti."
Az adatlap szerint (Bár csak a kijelző nélküli, A1-es verzióról találtam) a piros-zöld villogás nem 'tesztelést' jelent, hanem egyfajta frissítést, időben gyorsan váltakozó töltést-kisütést. Tehát hivatalosan kisütni nem tud, csak ezt a programot ismeri, amelynek része a kisütés, de egész másra való. Hát ez van, ha a töltő megpróbálja kitalálni helyetted, hogy a celláknak mi a jó.
Nekem Tronic KH-980-as típusom van, az a manualja szerint tud kisütni (amit ráadásul ugyanilyen villogással jelez, mint a TLG-1000-es a 'frissítést', de az adatlapok határozottan különbséget tesznek a két típus esetén), a kisütés maximális időtartama viszont mindössze 10 perc lehet, aminek ebben a formában nincs túl sok értelme. -
And
veterán
A töltő élettartama? Ez olyan, mintha megkérdeznéd valakitől, hogy szerinte te vajon hány évig fogsz élni.. Egy töltőnek nincs határozott élettartama. Biztos erre is lehet definiálni egy MTBF-értéket vagy hasonlót, de ez csak statisztika. Van, akinek másfél ét után hibásodik, és valószínű olyanok is lesznek, akiket egész életükben kiszolgál (persze attól is függ, ki mennyit használja).
Akkukra is ugyanez igaz: a NiMH-akkuk még ritka használat mellett sem halnak meg csak úgy. Ha időnként fel vannak töltve, nem hagyjuk mélykisülni, nem töltjük túl, akkor az élettartamot sokkal inkább a megélt töltés-kisütés ciklusok száma határozza meg, nem a gyártás óta eltelt időtartam. Az adatlapok is ciklusszámot közölnek, nem éveket.
"ui: az Aldiban/Lidl-ben kapható akku töltők remélem a jövőben okosabbak lesznek és lesz bennük kisütő/frissítő mód is
"
Hát nem tudom: amíg ilyen vadító áramokkal dolgoznak (1A-es töltés AA/ceruzaméretnél), és ilyen kevés beállítási lehetőséget adnak, addig mindegy is. Ha meg okosabbak lennének, rögvest nem ennyibe kerülnének, mint manapság, és hirtelen valamelyik konkurens termék árkategóriájában lennének. -
And
veterán
Nincs olyan, hogy 'ideális' kisütési idő. A kisütés jó esetben nem időre megy (sajnos némelyik Tronic esetén mégis, de az annyit is ér), hanem feszültségre. Ha a cella eléri az 1V-os feszültséget, akkor ki van sütve. Éppen ezért tisztességes töltő 0,9..1V-ig merít minden egyes NiMH-akkut. Nem verseny, a szükséges idő attól függ, hogy mennyi töltés maradt az akkukban. Ha éppen semennyi, mint egy ideális - az akkuban lévő töltést teljesen kihasználni képes - terhelés esetén, akkor a kisütés pontosan nulla idő alatt végez. Nekem például pont olyan fogyasztóim vannak, amelyek a jobbfajta akkukban nem hagynak töltést, szóval ez: "[..] egy teljesen lemerült NIHM akkut kb 5percig merített. Gondolom ettől azért itt is több kellene" nem feltétlenül igaz.
-
And
veterán
Ehhez csak annyit, hogy helyes is lenne a dolog, ha el tudnád vonatkoztatni a feszültséget az energiától! Ugyanis a feszültségnek egy akkuban tárolt energiához van ugyan köze, de nem úgy, ahogy azt sejtetni engeded. Az akkuban tárolható energiamennyiség: E= U*C [Wh], ahol U az akku névleges feszültsége voltban, C pedig a névleges kapacitása amperórában. Ez a wattórában számítható mennyiség ekvivalens a Joule-lal, vissza is számolható abba (1 wattszekundum = 1 J). A feszültség viszont egyáltalán nem arányos a töltöttséggel, azaz az akkuban megmaradó energiamennyiséggel. Azért is hívjuk névleges feszültségnek a cella feszültségét, mert azt nagyon hosszú időn keresztül tartja, ez Ni-xx akkumulátoroknál ugye 1,2V. Ehhez képest ha egy NiMH-cellán 1V-ot mérünk, akkor az a cella ki van sütve! Szóval "maradt benne" 1 volt, de ehhez képest az akkuban ezen a ponton tárolt maradék energia- és töltésmennyiség a nullával egyenlő. Ezért hívjuk ezt a feszültséget kisütési végfeszültségnek. Ha ez alá visszük a cellát, akkor pedig már nem normál, hanem mélykisütésről beszélünk, ami nem egészséges.
Mod. @ PHM: de lassú vagyok..
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Volt valami közvetlen előzménye a hibának, vagy egyszer csak ilyen lett? A bekarikázott ellenállások a két középső töltőrekesz soros áramfigyelő illetve kisütéskor terhelő ellenállásai. Ha az eset előzmény nélküli, ráadásul nem is a középső rekeszekbe tetted az akku(ka)t, akkor könnyen lehet, hogy a kontroller - a fekete műgyanta védőréteg alatt - hibásodott meg, azzal meg nem tudsz mit kezdeni. A kijelző hibája nem túl valószínű, ha eddig még nem szedted szét a töltőt.
-
And
veterán
válasz
Dluinet
#6621
üzenetére
Így van! Plusz VRLA-t használnak még szinte minden - akár házi - riasztóközpontban és önálló áramforrással ellátott, szabotázsvédelemmel rendelkező kültéri hang-fényjelzőkben. Olcsó, viszonylag igénytelen és tölteni is viszonylag egyszerűen lehet.
Mod: DECT-telefonokba a helyhiány okán inkább a Li-ion / polimer javasolt. Persze ha gyári berendezés, akkor ez sajnos nem kívánságműsor, olyat kell bele tenni, amilyet támogat.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
kaliber
#6624
üzenetére
(Felesleges bonyolításnak tűnik, több okból is. Az első, hogy a célkészülék maga is törpefeszültségű DC-ellátást kíván, a második pedig a szünetmentes táp ára. A legegyszerűbb UPS, amiben ugyanolyan és ugyanannyi - egyetlen darab, néhány amperórás - akku van, mint amennyit egy kis riasztóközpontba szokás rakni, magával a központtal összemérhető összegbe kerül.)
-
And
veterán
válasz
Oldmobil
#6753
üzenetére
Nagyjából igen, melegedési hajlam a belső ellenállás függvénye. Az meg valóban sok tényezőtől függ, mint aktuális töltöttségi fok, megélt ciklusok száma, cella hőmérséklete, de mégis alapjában határozza meg a belső ellenállást a cella típusa és gyártmánya. Az jó minőségű LSD-akkuk ezért is lógnak ki a sorból, mert a jóféle típusok belső ellenállása nagyon alacsony (AA-méretű eneloop-é nagyságrendileg 40..50mΩ de például az egyik olcsóbb Tronic-fajtánál ennek a két-háromszorosa jött ki).
-
And
veterán
válasz
regula38
#6756
üzenetére
A kapacitásbeli eltérésnek (azonos méretű, kémiájú és névleges feszültségű) akkuk esetén nincs jelentősége, de te itt valamit egész biztosan elírtál! Ilyen alacsony kapacitású, <10 mAh-s akkuk ugyanis egyszerűen nem léteznek, még a pici gombelemek is nagyobb kapacitásúak. Amperórának meg túlságosan nagy érték lenne ez a 7,2..7,4-es tartomány a szokásos cellaméreteknél. Tehát: biztos, hogy kapacitásokról van egyáltalán szó??
-
And
veterán
válasz
Chrystall
#6810
üzenetére
A kérdés ebben a formában nem megválaszolható, mert a lehetséges töltőáram (tartomány) a cella kapacitásától is függ. Nincs értelme arról beszélni, hogy egy bizonyos áramérték jó-e minden akkuhoz. Egy LSD ceruzaakkuhoz 1A minden gond nélkül megfelel, egy AAA-méretűhöz vagy kisebb kapacitású, eleve nagy belső ellenállású példányhoz már sok, egy autóakkunak meg kevés.
Ja, és egymillió + huszadszor is: a mAh nem áram! Az áram mértékegysége az amper illetve törtrészei, az amperóra és törtrészei viszont az akku kapacitásának mértékegysége. -
And
veterán
válasz
Chrystall
#6812
üzenetére
Az egy dolog, hogy a keletkező hőt elvezeted-e vagy sem (esetleg túlmelegedésnél elveszed a töltőáramot, mint a normálisabb töltők teszik), de akkor sincs olyan, hogy univerzális töltőáram, amely minden körülmények között, mindenféle méretű és kapacitású cellához jó lenne. Még egy bizonyos mérethez sem, ide az AA- (ceruza-) méret jó példa: egy gagyibb akku elég egészségtelenül melegedhet tőle, míg egy nevesebb alacsony önkisülésű típusnak meg sem fog kottyanni. Nem véletlen, hogy tisztességes töltők esetén van lehetőségünk a töltőáram beállítására.
-
And
veterán
válasz
Chrystall
#6817
üzenetére
"Lehet csak kamu, de papíron ez van, most ragaszkodjunk ehhez."
Nem hinném, hogy kamu, és épp ez az egyik baj..
"Ezt most hagyjuk, hogy minden akkufajta egyedi [..]"
Átestél a ló túlsó oldalára, csakhogy onnan indult a kérdésed, hogy lehet-e 1A-rel bármilyen akksit tölteni. Egyáltalán nem kell mindet egyedileg tesztelni és kezelni, de legyen már mégis néhány kategória!
"Sanyo, GP, Energizer akkukat1000 mA töltőárammal tönkrevágja vagy sem?"
Ezzel pont semmit sem tisztáztunk le, hiszen mindhárom cég sokszáz féle akkut gyárt. Legalább annyit tegyünk meg, hogy leírjuk: AA-méretű NiMH-akkukról van szó, valószínűleg az a töltő - aminek a típusát sem említetted idáig - amúgy csak az AA-rekeszekbe tett cellákra tol ekkora áramot. De még ez a méretbeli megegyezés sem jelent sokat, ugyanis mindegyik gyártó készít nagyobb kapacitású (>2,3Ah), hagyományos cellákat, és (AA-méret esetén) 2Ah körüli alacsony önkisülésű (LSD) típusokat is.
Ez lehet, hogy számodra szőrszálhasogatásnak tűnik, de pl. Energizer-ből láttam olyan meglehetősen gagyinak tűnő 2500mAh-s ceruzát, amely legfeljebb 500mA-es töltést viselt el jelentős melegedés nélkül, 700mA-nél meg szinte felforrt. Egy Sanyo Eneloop meg egy amper feletti töltőárammal is vígan elvan, némelyik gyári töltője közel 1,7A-rel tölti. Ennyit a kategóriákról.
"A hővel kapcsolatban meg azért írtam, amit, mert vannak töltők, amiben túlmelegedésre van ventillátor."
Általános töltőkben ilyet nem nagyon láttam, csak a 'szupergyors', 'negyedórás' töltők esetén, melyek jellemzően sok ampert tolnak az akkukba, és ezeknél muszáj kényszerhűtést alkalmazni. A szokványos (legfeljebb 1C nagyságrendű árammal működő) töltőkben nincs ventilátor.
"Érdemes óvni a túlmelegedéstől az aksikat, vagy ez csak kamu, hogy az károsítja őket?"
Érdemes óvni, és nagyon nem kamu, hogy az erős melegedés ártalmas. Csakhogy a normál áramú töltők általában hőszenzorral és lekapcsolással védekeznek a túlmelegedés ellen, nem kényszerhűtéssel. Én azon a véleményen vagyok, hogy ha kényszerített hűtést kell alkalmazni töltéskor, az már régen rossz. A cella belsejét intenzív hőfejlődés esetén nem tudod lehűteni (elvégre az ilyen akkukon nincs jó hőleadó felület), és a belső hőmérsékletük így is jóval a káros érték fölé melegedhet, ez pedig már nem túl hosszú távon sem egészséges. A ventilátor nem lehet mindenre megoldás.
Összefoglalva: vannak olyan AA-méretűek (mindegy milyen gyártmány, de főleg az alacsonyabb belső ellenállású LSD-típusok), amelyek jól bírják az 1A-es töltést, és vannak olyanok is (szintén gyártófüggetlenül), amelyek rohadtul melegednek tőle. -
#6851
And
veterán
Real_Necro
#6845
And
veterán
válasz
Real_Necro
#6845
üzenetére
"Ha egy ember egy másiktól kérdez valamit, akkor miért egy harmadik válaszolja meg?"
Függetlenül attól, hogy egyetértünk-e a stílusával, azért ne essünk már át a ló túloldalára! Valóban nem szép dolog - esetenként ugye privátban is - nyomulni, meg szórni a közhelyeket, esetleg hülyeségeket (ilyenekért jogos a leoltás), de ez egy nyilvános szakmai topik. Nehogy már probléma legyen az, hogy valaki más is válaszol a kérdés feltevőjének! -
And
veterán
Valóban mosfet lehet, és nem dual, hanem szimpla kivitel, mivel négy lába közösített. Pontos típust a jelölőkód alapján nem találtam, de valami ilyesmi lehet, tokra és bekötésre is: [link]. Ha van még alatta trutyi, akkor leforrasztanám, megtisztítanám alatta a nyákot és utána visszatenném. A töltő- és kisütő áramokat a megfelelő ellenállásokon mért feszültséggel tudod ellenőrizni: [link], és bár egy sima digitális multiméter is jól kiátlagolja az eredményt, azért itt szerencsés lenne oszcilloszkópot használni, azzal a fet meghajtása (a gate-elektródán) és helyes működése is kiderülne.
-
And
veterán
Még véletlenül sem az a lába tört le, amiből van neki vagy négy (talán a drain)
.
Ha valóban N-csatornás mosfet, akkor olyan típus lehet, amelynek kellően alacsony a bekapcsolt állapotban mérhető csatorna-ellenállása (Rds_on < 0,1Ω), és megfelelően kis értékű a nyitófeszültsége ("logic level" kivitelű). Ilyet linkeltem az előző hsz-emben, de hogy hol lehet beszerezni, az más kérdés. A 3-lábú verzió lehet például IRLML2502 vagy TSM2302, mindkettő elérhető pl. a Lomex-ben (bár raktáron csak az első van). Ha kíváncsi vagy rá és pótolni szeretnéd azt az alkatrészt, néhány méréssel le tudom tisztázni, hogy valóban ilyen mosfet-ről van-e szó. -
And
veterán
Ha nem is mindennapos, de előfordulhat az ilyesmi, ha a töltő valamiért nem tudja megfelelően detektálni a teljes feltöltést. Ha 1,4..1,5x-ös szorzóval számolunk, a 800 mAh-s cellába bevitt töltésmennyiség simán lehet 1,1..1,2 Ah, a már feleslegesen bevitt energiát - körülbelül 3 tizedwatt teljesítménnyel - pedig gond nélkül elfűtötte az akku, a hőszenzor ingerküszöbét legalábbis nem érte el a hőfejlődés mértéke. Ha kisütéskor visszakapod belőlük a minimálisan elvárható kapacitást, nincs miért aggódnod.
Mod: Ja, és elsőre lehetőleg nem tölteni kezdünk - ismeretlen állapotú - akkukat, hanem inkább kisütést indítunk azokra, amely folyamat végén a IPC automatikusan töltésre vált.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Igazából normál használat, töltés vagy kisütés-töltés során sosem fogod megtudni a valós (kisüthető) kapacitást a töltővel. A teszt mód valóban jó erre (és a refresh is, csak az sokáig tart), viszont a teszttel vigyázni kell, mert az rögtön töltéssel indít, vagyis csak teljesen lemerült akkukat illik bepakolni tesztre.
A kisütéssel kezdést meg csak azért említettem, mert nem volt világos, hogy így jártál el. Ha igen, akkor semmi gond, jól tetted. A következő töltés előtt is érdemes kisütést csinálni, és megfigyelni, hogy az egyes cellarekeszek üzemmódja mikor vált át töltésre, és mennyi töltés maradt még bennük. Ha pakkban használod a négy akkut, és nagyjából egyszerre váltanak a kisütésről töltésre az IPC-ben, akkor az induló kapacitásuknak is közel azonosnak kellett lenniük, tehát nem lehet gond a két, korábban gyanúsan sokáig töltött példánnyal. Ha viszont túl nagy különbség adódik a csomag egyes celláinak maradék töltése között, akkor érdemes mindegyikre egy frissítést indítani. -
And
veterán
válasz
peter889
#6962
üzenetére
"Ha jól veszem ki, túltöltés elleni védelem a töltőkben is és az általam linkelt akksiféleségben is van. "
Nem teljesen pontos megállapítás, ugyanis a töltő "védelme" önmagából a töltési módszerből következik egy Li-ion töltő esetén, vagyis abból, hogy áramgenerátoros, majd a töltési csúcsfeszültség elérésekor feszültséggenerátoros módban (utóbbi esetben 4,2V-on) működik. A töltőáram érdekesebb dolog, mert azt a kapacitás és az akku típusa meghatározza. Az, hogy 18650, még nem jelöl konkrét típust, csak egy méretet, mintha azt mondanánk, hogy AA- vagy ceruzaakku. Ebben a méretben is rengeteg típust gyártanak, elég csak megnézni ennek a topiknak az első hozzászólásában közölt linket: [link], konkrétan ezt: [link]. Léteznek védelemmel ellátott (protected) 18650-esek, és védelem nélküliek is. Az is látható abból a táblázatból, hogy a megengedett töltőáram-értékek eléggé nagy tartományban szórnak, van, amelyiknél mindössze legfeljebb C/3 áramot ajánlanak, és olyan típus is akad, amelynél a kapacitás háromszorosának megfelelő áram is megengedett.
Mod. még valami: az általad az eBay-ről linkelt cella a megadott kapacitása alapján semmi jót nem ígér, valószínűleg gagyi hamisítvány. Az előbbi tesztek szerint 4 Ah kapacitás egy 18650-es méretű cella esetén szinte bizonyosan kizárható, mivel egyiké sem éri el a 3 Ah-t. Ezek a "Sony AA 4800 mAh"-hoz hasonló nagyságrendű túlzások, az ilyenekben nem szabad megbízni.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
jozsi252
#7014
üzenetére
Visszakérdezek: mennyire van értelme, hogy pontosan ismerd az "akkuban lévő" feszültséget? Mi az az információ, amit ebből ki lehet következtetni, ha az akku feszültsége a cella névleges értéke körül alakul akár terhelve, akár terheletlenül? A két utóbbi értékből (üresjárási és terhelés alatt mérhető akkufeszültség) egyedül a belső ellenállás számítható ki, de ehhez sem elegendő önmagában a terheléskor mérhető feszültség, a terhelőáramot is ismerni kell hozzá, ami ráadásul nem is lehet túlságosan alacsony, mivel úgy nagyon kicsi lesz a mért feszültségesés (mondjuk 50 mΩ belső ellenállás annyit jelent, hogy 1A-es terhelés /vagy terhelés növekedés/ hatására a cella feszültsége 50 mV-ot csökken).
A következő jellemzőket ellenben nem fogod megtudni a cellafeszültség egyszerű mérésével: töltöttségi állapot (kivéve 1V alatt, amikor tudjuk, hogy teljesen le van merülve a Ni-xx akku), kapacitás, általános állapot (esetleg kialakult memóriahatás, megélt ciklusok száma), önkisülés sebessége, belső ellenállás (az előbbiek értelmében ehhez ismert terhelőáram mellett bekövetkező feszültségcsökkenést kell mérni).
Tehát az, hogy a cella feszültsége pillanatnyilag például 1,226 V, ebben a formában nagyon kevés hasznos információt hordoz az akkuról. -
And
veterán
válasz
jozsi252
#7018
üzenetére
De hát épp az a probléma, hogy egy jó állapotban lévő és alacsony belső ellenállású akkunál ebből nem fogod tudni, hogy szüksége van-e töltésre (inkább kisütés + újratöltésre), vagy nem. Megnézed például az eneloop adatlapját, és C/5 (400 mA-es) áramnál azt látod, hogy a kapacitásának a 95%-át már leadta, és még mindig 1,2V felett van a kapocsfeszültsége. Akkor mihez kezdesz ezzel a >1,2V-os adattal?
A Li-ion cellák más lapra tartoznak, azoknál a feszültségcsökkenésből (ismert kisütőáramnál) sokkal jobban lehet következtetni a töltöttségi állapotra: 4,2V-ról indulunk (kis áramnál, nagyobbnál a terhelés megkezdése után nem sokkal már eleve alacsonyabb szintről), és 0,5..0,6 V-tal alacsonyabb kapocsfeszültségnél tudjuk, hogy már nem sok töltés maradt vissza a cellában. Vagyis a Li-ion kisütési karakterisztikája messze nem olyan 'lapos', mint egy jobb LSD NiMH-típusé.
Mod: Ahogy Kernel kolléga is említette, ha az azonos típusú cellákat állandóan pakkban és ugyanabban a készülékben használod, akkor esetleg (sok mérés és megfigyelés után) kialakulhat egy összkép, amely alapján tudod majd az akkuk állapotát. De az így felvett 'karakterisztika' teljesen egyedi, csak az adott típusra és terhelésre / terhelőáramra vonatkozóan lesz releváns, más cellákra és körülményekre nem. Ráadásul az idő múlásával ez is változhat, ahogy az akkuk öregszenek. A pakkon belül az egyes cellák összehasonlításán túl ez a módszer a gyakorlatban nem igazán járható, ennél egy töltésmennyiség közelítő mérésére és egyéb finomságokra is képes töltő beszerzése sokkal járhatóbb útnak tűnik.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
jozsi252
#7021
üzenetére
A mélykisülés és átpolarizálódás veszélye sajnos teljesen valós olyan terheléseknél, amelyek még nagyon alacsony telepfeszültségnél is működőképesek. Szárazelemek esetén ez ugye inkább előny, mint hátrány, de akkuk esetén pont ellenkezőleg. Nekem van ilyen készülékem, nem is egy, és tudom, hogy oda kell erre figyelni. De feszültségméréssel nem szoktam játszani, mert nem sok értelmét látom: azonos korú, kapacitású és típusú cellák vannak bennük, amelyek minden alkalommal nulláról (kisütést követően) töltődnek, ezért a valós kapacitásuk közötti különbség minimális. Természetesen tökéletesen egyformák ezek sem lehetnek, de nagyon keskeny lenne az a töltöttségi tartomány, amelyben fel lehetne fedezni feszültségméréssel, hogy az egyik akku már lemerültnek tekinthető, a többi pedig még nem. Úgyhogy csak a merülést követő minél gyorsabb újratöltéssel tudok ez ellen védekezni, ill. az egyik (ledes lámpa) esetén nagyjából tudom, hogy mekkora az a fényerő, amelynél már illik kicserélni vagy újratölteni benne az akkukat.
-
And
veterán
válasz
jozsi252
#7023
üzenetére
"Na most az IPC kisütés - töltés módba kijelzi hogy mennyit tudott kisütni az adott akksiból?"
Kiírja, de nagy hátrány, hogy csak addig számítja a kisütött töltésmennyiséget, ameddig maga a kisütés tart. Ahogy átvált töltésre 0,9V-nál, a töltésszámláló nullázódik, és ezután már a bevitt töltést mutatja. Ettől függetlenül érdemes odafigyelni erre, mert azonos cellák esetén nem szabad nagy különbségnek lennie a maradó kapacitásértékek között, tehát már a töltéskor bevitt töltésmennyiségek különbsége is árulkodó lehet, ha azonos a töltőáram az egyes rekeszekre (mivel ha egyszerre váltanak töltésre, az azonos árammal bevitt töltések is egyformák). A kisütés kezdő időpontjának megjegyzésével is kiszámolható utólag az eredetileg maradt töltés mennyisége (ha még a töltés nem ért véget, a bevitt töltés és a töltőáram hányadosaként visszakapható a ténylegesen töltési idő, amiből a kezdőpont ismeretében visszaszámolható a kisütési időtartam és ezzel a kisütött kapacitás is), de ez már eléggé macerás módszer.
Mod: "Gondolom az akkuk nem nagyon szeretik a mélykisütést, tönkre gondolom nem mennek [..]"
De, tönkre is mehetnek! Viszont tudomásom szerint a végleges károsodás mértéke nagyban függ a kisütés 'mélységétől', vagyis hogy konkrétan mekkora végfeszültségig lett kisütve az akku, átpolarizálódott-e (ez utóbbi a sokkal rosszabb eset), illetve attól is, hogy mennyi időn keresztül hagyjuk az akkut ebben az egészségtelen állapotában.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"létezik az hogy ettől az állástól tönkrement?"
Ha tönkre nem is ment, de hogy mélyen kisült, az egész biztos, ami nem is csoda egy hagyományos NiMH esetén.
"hiába nyomok neki refresh-t pillanatok alatt kisüti 0,9V-ra mindkettőt"
Amilyen állapotban voltak, annál jobban már nem lehet kisütni azokat..
"és utána órákig tölti már a névleges kapacitás többszörösével"
Ezt hogy? 800 mA-nél nagyobb árammal tolod (ha nem IPC-1L-ed van)? Vagy a kapacitásához képest többszörös töltésmennyiség 'ment bele'?
"de még mindig nem éri el az 1,5x V-ot ahol átváltson fullra"
Az IPC töltéskor nem 1,5V felett fog FULL-ra váltani, mivel nincs fix töltési feszültség limitérték. Én mostanában nem szoktam a kijelzőn >=1,5V-ot látni, igaz, manapság kizárólag LSD-típusokat töltök vele. Régebben, alacsony kapacitású NiMH- vagy NiCd AAA-méretű akkukkal nálam is előfordult már, hogy nem állt le a töltés, mert az IPC nem detektálta megfelelően a folyamat végét, de (200 mA-es töltésnél) nem lett bajuk a celláknak.
"vagy csináljak még pár frissítést kisebb esetleg 350/700-mA-on?"
A hagyományos AAA NiMH-akkukat nem szokás közel 1*C árammal kínozni, főleg nem olyan példányokat, amelyek gyengélkednek, és előzőleg egy évig fiókban pihentek. A lehető legkisebb árammal végezd a frissítést.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Igaz, nem AAA, de Tronic, erről már többen is írtunk, én pl. az #5109-ben.
Cordless telefonba meg szinte mindegy, melyiket teszed, mert a használat és a töltés módja (viszonylag rövid időtartamú kisütések és állandó készenléti töltés) abszolút nem NiMH-akkuknak való, előbb-utóbb mindegyik memóriahatástól fog szenvedni, és a töltőfészekből kivéve nem fogja sokáig bírni. Úgyhogy pont nem számít, hogy az IPC mennyi töltést tud belőlük kiszedni, mivel ezt a cellák egy ilyen állandó készenlétben lévő DECT-telefonban sosem fogják biztosítani. (Úgy tapasztaltam, hogy hosszabb távon még a memóriaeffektusra elvileg érzéketlen Li-ion akkuk sem szeretik ezt a fajta bánásmódot, legfeljebb a hatás nem lesz annyira hamar észrevehető, mint Ni-xx cellák esetén). -
And
veterán
válasz
jozsi252
#7053
üzenetére
AAA-méretű cellákat 'csak' 500 mA-rel tölt, tehát inkább közel 2 óra lesz. Persze ez a C/2-nél nagyobb áram sem olyan túl kíméletes..
Mod. #7055 TeeJay: "de mivel 2012/10 gyártásúak és volt IPC-be rakva még mindig 1,25V feszültség volt benne .. szerintem az is elég jónak számít így 5-6hónap után."
Szerintem meg nem számít se jónak, se rossznak, mert ebből semmi nem következik. Ahhoz még normál NiMH akkunál is nagyon hosszú idő kell, hogy magától, állásban mélyen kisüljön, új példánynál főleg.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
tomazin
#7209
üzenetére
"Elvileg a technoline bc700 az elvileg ugyanaz ugye?"
Igen.
Az alsó gombsor valóban lötyög kissé, de ez sose zavart (nem esik ki, és a nyomáspont is határozott). A hardver / szoftver gombnyomásokat kezelő képessége nem ezért olyan hírhedten vacak az IPC-1L esetén, amilyen.. -
And
veterán
"Szóval, a ha full-ra megy a töltés és átváltok mAh nézetre, akkor az ott olvasható szám adja meg a tényleges kapacitást?"
Nem! A töltéskor bevitt töltésmennyiséget látod (láthattad volna) a töltés mód végén, az pedig nem egyenlő a kapacitással. Az akku névleges kapacitása a kisüthető töltésmennyiséget takarja, töltésnél ennél - NiMH esetén 10..40%-kal - többet kell bevinni.
"A test mód mit is csinál pontosan?"
Teszt: feltölt, kisüt (az ekkor mért töltésmennyiséget, vagyis a kapacitást megjegyzi, és ezt is írja ki a program végén), majd újra feltölt. A teszt mód is megfelelhet neked, de két probléma van vele: 1.) töltéssel indít, ami egy ismeretlen állapotú akku esetén nem szerencsés, és 2.) régen használt akkuk esetén ez nem hoz valós eredményt, mivel többszöri kisütés-újratöltés ciklussal az egyszeri feltöltés után mérhetőnél nagyobb kapacitás is kinyerhető belőlük. Ezért régen használt, sokáig raktározott akkuk esetén a refresh-mód sokkal célszerűbb választás, mint a teszt vagy a sima feltöltés: sokáig tart ugyan, de kondicionálja a cellákat, amennyire lehet, és a kapacitásukról is valós képet alkothatsz a végén. Sajnos a belső ellenállásukról, önkisülési hajlamukról nem kapsz infót, ezekről majd a gyakorlati használat során bizonyosodhatsz meg.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"Tehát viszonylag pontosabb infót, akkor kaphatok, ha refreshelek - merítek - és utána nyomok egy tesztet nem?"
Nem kell ennyire bonyolítani: refresh-program végén is az utolsó kisütött kapacitást látod, nem a betöltöttet (utóbbit csak sima feltöltés vagy kisütés - utóbbi ugye kisütés plusz feltöltés egyben - végén mutatja). Tehát refresh és kész, utána nem kell semmi.
"Most a refresh közben az egyik akksi full-ra töltés után 1496mA-t mutatta, ami jobb esetben is 1350 mAh-t jelent, egy 2650-es akksi esetében ez kuka.
Jól értem a dolgokat?"
Nem. Refresh-nél mindig a legutolsó kisütéskor mért töltésmennyiség jelenik meg, akár a program közben nézed, akár a végén. Először várd ki a végét! A frissítésnek pont az a lényege, hogy sok ciklust csinál, az első után látott kapacitáseredmény nem igazán releváns. A vége az. -
And
veterán
(Azért ne essünk túlzásokba
! Teljesen fölösleges több körös frissítést csinálni, főleg ha csak +10 mAh-t nyerhetünk vele. Ennyi a gyakorlatban már elhanyagolható egy >2Ah-s akkunál, ráadásul a célkészülék, ami majd az akkukat használja, ennél sokkal több töltést is benne hagyhat a cellákban, tehát ennek a nem igazán létező többletnek a kihasználhatósága is kérdéses. A ráfordított idő tekintetében egyszerűen nincs jelentősége. Mod: Ráadásul a megélt ciklusok számával a kapacitás csökken, tehát minden egyes plusz feltöltés-kisütés hosszú távon egyre csak a kapacitás ellen dolgozik. Ami rövid távon frissítés, az felesleges plusz körönként már pont a kívánt eredmény ellen hat. Nyilván típusfüggő ez a hatás, de hagyományos cellákra - a korábban linkelt tesztek alapján - fokozottabban igaz, mint LSD-kivitelűekre. Ha nagyon ritkán használjuk csak a cellákat, akkor ez a hosszútávú degradálódás nem játszik, de a refresh-program eleve nem fix mennyiségű ciklust csinál, hanem addig tart, amíg érdemi javulás mérhető az előző ciklusban mért kapacitáshoz képest. Nyilván van egy maximuma is a frissítéskor végrehajtható ciklusszámnak, de azon túl nem hiszem, hogy bármi értelme volna tovább folytatni a dolgot.)[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Bizonyára igazad van, ha te már láttál ilyet, de továbbra is kérdéses, hogy az így nyert 'többlet' a gyakorlatban kihasználható-e, vagy a célkészülékből merültként kivéve egyszerűen több lesz benne a maradék töltés. Sokszor frissítettem már öreg / ócska cellákat, de még sosem vettem észre, hogy a két utolsó kisütött töltésmennyiség között érdemi különbség lett volna.
-
And
veterán
válasz
Dluinet
#7380
üzenetére
(Ezzel csak annyi a baj, hogy az akkuk állapota nem két szélső értéket vehet fel, mármint hogy 'hibás' meg 'jó'. A felhasználók jelentős része olcsó és vacak töltőt, meg hasonló cellákat használ, és gyakran rácsodálkozik, hogy miért merült le a telep a huszadik kép elkészítése után. Majd megint vesz egy új, de ugyanolyan minőségű cellákból álló csomagot, és ugyanazzal a - cellák állapotáról szinte semmit el nem áruló - töltővel fogja tölteni továbbra is. A Tronic töltő nem egy túl kifinomult darab, nekem is van olyan
, de azért sokat ne várjon tőle az ember. Hiába rágod szájba, hogy ne normál kivitelű akkukkal használják, mert a töltőárama túl nagy, a kisütési képessége pedig elég limitált /az a típus, amelyiket én vettem, időkörlátozott/, sajnos azzal fogják.. Aki eljut odáig, hogy jó minőségű akkukat vegyen, az előbb utóbb egy töltőre sem fogja sajnálni a pénzt, már ha rendszeresen használatban vannak nála azok az akkuk. Az persze konkrétan az én bajom, hogy nem szeretem azokat a "plug & play" töltőket, amelyek megpróbálják kitalálni, hogy mi a teendő a behelyezett cellákkal, és egyben el is hitetik a felhasználókkal, hogy ez így maga a tökély. Hát sajnos nem az.) -
And
veterán
válasz
Viktoár
#7406
üzenetére
Ég és föld: a P500-as típus leginkább valamelyik Tronic-hoz hasonló. Az előnye (IPC-1L-hez képest) a C-, D- és a 9V-os blokkméretű akkuk töltése, és jár hozzá szivargyújtó-adapter is. A töltőárama szokásos fix 1000 / 500mA (AA / AAA mérethez). A cellákat egyedileg kezeli és kisütni is tud, de nem lehet az egyes cellafészkekre külön kisütést indítani, ha jól látom. A státuszkijelzés a nem túl sokat eláruló 'négypálcás' megjelenítésre korlátozódik.
-
-
And
veterán
Úgy néhány havonta szoktam belinkelni
, de tessék: eneloop adatlap. Amúgy a kapacitásnak nem egyértelműen feleltethető meg a kapocsfeszültség, tehát nem egyszerű függvényről van szó. Ezért is látsz több, különböző árammal felvett kisütési, vagy eltérő hőmérsékletek mellett regisztrált töltési görbét. -
And
veterán
Nem hallottam még ilyen kategóriáról sosem, hogy 'borotva akku'. Én akkus hajnyírókat használok, de azok kifejezetten lassan töltődtek, amíg működtek akkuról, de pár év után már kizárólag tápról mennek, akkuról lényegében nullára csökkent az üzemidő.
Amúgy ebben a topikban (is) számtalanszor lett már említve, hogy nincs éles határvonal normál- és gyors(ított) töltés között, illetve a rendszer minden elemétől (akku és töltő) függ, hogy mekkora töltőáram megengedett: töltős topik, NiMH topik. -
And
veterán
A 45 perces gyorstöltés lítium-ion akku esetén 4/3*C (1,33*C) áramot jelent. Ha megnézed például ezt a 18650-es méretű Li-ion cellákról szóló összehasonlító oldalt: [link], akkor láthatod, hogy 1*C árammal elég sok típus tölthető hivatalosan, van, amelyikre már 1,5*C töltés megengedett, meg olyan nagyáramú (kis belső ellenállású) fajta is akad, amely közel 3*C árammal tölthető. A felsorolt típusok 80%-a egyébként is rendelkezik olyan belső védőáramkörrel, amelyik mint a túlmelegedést, mind a túláramot (töltő- és kisütőáramot is) korlátozza, ezek a 'protected' típusok végképp nehezen tudnak durranni.
-
And
veterán
"Értem én hogy van benne védelem meg stb, de azért valjuk be jobb lassan tölteni "
Ennek nincs se alapja, se értelme. Ha hivatalosan tölthető annyival, akkor lényegében nem nyersz azzal, ha a megengedettnek csak a töredékével töltöd. Oda kell figyelni a megfelelő feltételek betartására (maximális áram és hőmérséklet), de egy védett Li-ion esetén ezt megteszi helyetted a védőáramkör, ugyanis a határértékek túllépésekor egyszerűen lekapcsolja a belső cellát a külső érintkezőről. Ennél jobb védelem egyszerűen nem kell, a hátránya is csak a belső félvezetős kapcsoló (mosfet) miatt picit megnövekedett belső ellenállásban nyilvánul meg. Innentől az, hogy "valljuk be, jobb lassan tölteni", nem értelmezhető. Autópályán is lehet 40 km/h sebességgel menni, csak épp a többiek nem fogják szeretni, meg is büntethetnek érte. -
And
veterán
"Ha nem eneloop, akkor jobb mint a gyári, jó a hamisitvány."
Ez igencsak naiv gondolat, már ne haragudj. Egy csomó olyan akkut tudunk mutatni, amelynek az IPC által - relatív alacsony és állandó értékű kisütőáramnál - mért kapacitása ennyivel nagyobb, mint egy jó LSD-típusé, mégis a hajadra kenheted ezt az eredményt, mert egy nagyobb áramú fogyasztó képtelen kihasználni. Tény, hogy legyen bármi az oka, ezek igencsak érdekes adatok, és normál eneloop-hoz képest túlságosan szépek (továbbá én sem használtam még az életben a teszt-módot). -
And
veterán
-
And
veterán
Elemeket továbbra se akarj tölteni
.
A hőmérséklet érzékelését nem igazán a teletöltöttség megállapítására építették be: ez egy retesz, ami túlmelegedés estén elveszi a töltőáramot. Az elsődleges töltésvég-detektálás továbbra is a töltési karakterisztika (állandó áram mellett mért feszültséggörbe) kiértékelésén alapul. A nagyobb méretű akkuk egyébként is általában nagyobb kapacitásúak, mint az AA- és AAA-példányok, így túlhevíteni is nehezebb azokat.
@ #7638: VTEC 3000mAh NiMH AA. -
And
veterán
válasz
Xerxész
#7666
üzenetére
Ja, ahogy írták, ezek Li-ion akkuk (nem feltétlenül Li-polimer, mivel Li-ionból is van 3,6 és 3,7 voltos verzió is). A töltési végfeszültség a névleges feszültség + 0,5V, ez lehet az egyetlen gond töltéskor, mivel a 3,6V-osat elvileg nem szabad 4,2V-ig tölteni. A fényképezőt nem károsíthatják, a nagyobb kapacitás (amperóra-) érték sem jelent semmi gonoszat (tovább tart a feltöltése, de cserébe a gép is tovább működik vele), a Wh pedig egyszerűen az akkuban tárolható energiatartalmat jelenti, a névleges feszültség és a kapacitás szorzata. Tehát a névleg 3,6V-os utángyártott biztosan megfelelnek a gyári töltőnek, a fényképezőgépnek pedig mindegy, annak nem számít 0,1V plusz.
Mod. #7670: a 3,6 / 3,7 volt nem a lemerüléskori állapotot takarja (a Li-ion akkuknál 2,75V körül van a kisütési végfeszültség), hanem éppen úgy névleges feszültség, mint Ni-xx akkuknál az 1,2V. Tehát ez egy működéskor (kisütés folyamán) jellemző átlagos, jellemző feszültség.[ Szerkesztve ]
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
? Pár alapfogalommal nem árt barátságot kötni, mint például a töltőáram és a kapacitás, a töltési módok használata, de ezeket úgyis leírja a manual.
"
, de tessék: 
Új hozzászólás Aktív témák
- Philips LCD és LED TV-k
- Linux kezdőknek
- Politika
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Xiaomi Mi 9 - egy híján
- SkyShowtime
- Kávé kezdőknek - amatőr koffeinisták anonim klubja
- Google Pixel 6/7/8 topik
- Xiaomi 14 Ultra - Leica hercegnő
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest