Hirdetés
-
Kíváncsi az EU, milyen online védelmet adnak a pornóplatformok a kiskorúaknak
it Az EB felkereste a nagy pornóplatformokat, hogy megtudja, milyen intézkedéseket tettek.
-
Elindult a Valorant konzolos zárt tesztelése
gp Bár a készítők bétáról beszélnek, a játékban aktívak a trófea és achievement rendszerek, lényegében a teljes kiadást kaptuk meg.
-
Lőn világosság: megérkezett új fénymérőnk
ma A márka és a metódus maradt, gyorsan pótoltuk a Honor 200 Pro méréseit.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz
Fredo78
#12618
üzenetére
Ha nem használod ki a töltőt maximálisan, vagyis a lehetségesnél kevesebb számú cellát teszel bele és nem a legnagyobb töltőáramot állítod be rajta, akkor nem lesz gond. Egyébként kérdéses, hogy az eredeti tápegység 2 amperes terhelhetőségét mennyire közelítette meg a töltő (melyik típus?) által felvett áram, ha mindent a maximumra pakoltál rajta, illetve az is, hogy az 'új' táp hogyan reagál a túlterhelésre, másfél amperesnél nagyobb terhelőáramra (van-e túláramvédelme, vagy egyszerűen csak tönkremegy). Érdekes lehet még a tápok csatlakozója is - polaritás, furatméret -, de ezek ellenőrzése remélhetőleg már megvolt.
-
And
veterán
válasz
Ciccuka
#12663
üzenetére
"Soshine S7-el töltöttem és ment még bele még 1217mAh. "
Nem releváns, hogy mennyi ment bele. Elsősorban azért nem, mert egy NiMH-akku töltésekor bevitt töltésmennyiség mindig - akár lényegesen - több, mint a belőle kisüthető (alias akkukapacitás). Ráadásul ha jól értem, egy majdnem teletöltött akkura indítottál újra töltést, ami kár volt. NiMH esetén ez az eljárás a memóriaeffektus kialakulásának melegágya, és attól az Eneloop sem lehet teljesen mentes.
#12667: "Kíváncsi leszek, hogy mennyivel lesz jobb, mint a Lidl Tronic ReadyTo Use akkuk:"
Nem egy kategória a kettő: a jobb minőségű típus előnye általában a jóval kisebb kapacitásbeli szórásban és a sokkal alacsonyabb belső ellenállásban (ami ugyanakkora áramterhelésre sokkal kisebb feszültségesést eredményez) nyilvánul meg. -
And
veterán
válasz
llaszlo
#12703
üzenetére
Igazából bármilyen normális - értsd: túltöltésvédelemmel ellátott - töltő jó hozzájuk, nem kell sem túlzásokba esni, sem túlmisztifikálni ezt a kérdéskört.
"Viszont úgy tudom, hogy ezeket az akkukat a töltés végén ki kellene venni vagy a töltőnek kellene kikapcsolni, mert a túltöltés nem tesz nekik jót."
A túltöltés és a csepptöltés nem ugyanaz. A NiMH-akkukat csepptöltéssel (vagyis a normál töltőáramnál nagyságrenddel kisebb árammal) nem lehet túltölteni vagy tönkretenni akkor sem, ha LSD-kivitelűek. Nyugodtan használhatod a BM100-ast, a közkedvelt BC- / IPC- és egyéb típusok is adnak csepptöltést a fő töltési folyamat befejezése után. A BM100 konkrét csepptöltési áramértékéről nem találtam infót, de nem hinném, hogy óriási értékű lenne. NiMH esetén - Li-ionnal vagy -polimerrel ellentétben - ez nem probléma, a cella elfűti ezt a kicsiny teljesítményt, hővédelem meg amúgy is van a töltődben. -
And
veterán
válasz
llaszlo
#12705
üzenetére
Annyi kiderül a linkelt oldalról, hogy a nagyobb áramú (1 és 1,8 amperes) fő töltések után a BM100-as viszonylag magas áramú csepptöltést ad (90 ill. 120 mA), de a jóval életszerűbb alacsonyabb fő töltőáramok esetén, 500 vagy 700 mA-nél nincs meg ez az infó. A meglévő adatokból néhányszor 10 mA-es nagyságrendre lehet következtetni, ami - a többi csepptöltést is adó töltőkészülékhez hasonlóan - bőven kevés ahhoz, hogy kárt tegyen az akkukban. Rövid, néhány órás időtávon még az extrém töltőáramok utáni, 100mA-hez közeli csepptöltés sem okozhat gondot, annak töredéke pedig végképp nem.
Egyébiránt ha a csepptöltés egy alacsony önkisülésű / LSD-cellának problémás lenne, akkor az egy normál kivitelűre nézve is igaz lenne, mivel a csepptöltő áram értéke mindenféle AA-méretű akkunál legalább egy nagyságrenddel nagyobb annál, mint ami az önkisülés miatti töltésvesztés hosszútávú kompenzálására elegendő lenne (ez utóbbi áramérték az önkisülési rátákból számítva nagyságrendileg 0,1...1 mA-es). -
And
veterán
Szélsőséges eseteket - például cellazárlat vagy hosszú ideig mélykisült állapotban tartás - kivéve a töltő nem fog hibát jelezni. Ha a töltőáram ki tud alakulni és a cella feszültsége a hihető tartományban van, az a töltő számára normális állapot. Egy elöregedett akkumulátor változatos jelenségeket produkálhat: nagyon gyors önkisülés, az eredeti gyári érték töredékére csökkent kapacitás, erősen megnövekedett belső ellenállás illetve ezek kombinációja. Ha egy akku teljes töltés után pár nappal használhatatlan, feltűnően rövid ideig működik vele a táplált berendezés vagy épp töltés közben a korábban megszokott áram mellett is erősen melegszik, akkor valószínű, hogy eljárt felette az idő. Egy normálisabb töltő ezekről adatokkal is szolgál, de nem feltétlenül hibajelzéssel. A lecsökkent kapacitásérték az eredeti vagy korábbi normális értékkel összehasonlítva lehet figyelmeztetés számodra, de mondjuk a felforrósodó cella - hőszenzorral ellátott töltő esetén - már konkrét hibajelzést eredményezhet a töltés megszakítása mellett.
-
And
veterán
"Amúgy van egy kicsit kézi mérőm is, ami mutatja mennyi van az elemekben, majd azzal megnézem egy újjal, hogy meddig megy ki a mutató."
Egy ilyen elem- / akkuteszter jó esetben sem több, mint egy áramterhelés melletti feszültségindikátor. Vagyis nem fogja megmutatni, hogy 'mennyi van' az elemekben vagy akkukban (mármint a maradék töltésmennyiségükre, kapacitásukra nem utal az eredmény), csak egy pillanatfelvételt mutat az adott állapotról, amit a cella üresjárási feszültsége és belső ellenállása együtt szab meg. A belső ellenállás növekedése a korábbiak szerint utalhat elöregedésre, csakhogy ez a jellemző némelyik - főleg hagyományos, nem LSD-kivitelű NiMH - típusnál eleve nem a legjobb, és önmagában nem következtethető ki belőle az erősen lecsökkent kapacitás vagy más egyéb probléma.
#12725 nyikszi: "Azta, kell ilyen nekem
"
Dehát az IPC-1L-ben is vannak hőszenzorok a cellák túlmelegedésének ellenőrzéséhez, igaz csak párosával 1-1 darab. -
-
And
veterán
Én meg konkrétan az akkumulátorokat ("tölthető elemeket") érzem túlzásnak ezen alkalmazásokhoz, különösen azokhoz, amelyek alacsony készenléti fogyasztásuk okán évekig elvannak egy készlet tartós szárazelemmel: (LCD-s) falióra, távkapcsoló. Ezekbe szvsz. nem való akku, mert sosem hozza be az árát, illetve rövidebb működési időre lehet számítani NiMH-akkukkal (még akkor is, ha alacsony önkisülésűek), mint normálisabb elemekkel. Ha viszonylag gyakran - max. néhány havonta - kell cserélni benne elemet (pl. kontroller esetén), akkor megéri akkumulátort tenni bele. Ha jó ár/érték arányút szeretnél, akkor például az Ikeás Ladda megfelelő lehet, mert a tulajdonságai alapján lényegében Eneloop, és < 500 forintért adják darabját.
-
And
veterán
válasz
llaszlo
#12770
üzenetére
Teljesen kisütött állapotból kezdted a töltést? Mekkora volt a töltőáram? A BM100-assal elvileg nem lehet gond 3,5 Ah-ig, -dV módszerrel figyeli a töltés végét. Utóbbi detektálása viszont relatív alacsony áramnál problémás lehet (néha másfajta töltővel is az).
"Úgy tudom, hogy kb 30 százalék a veszteség."
Ez nem valami kőbe vésett érték, inkább soktényezős függvény. Amúgy normál 2 Ah-s eneloop-oknál 500...700 mA-es töltés mellett én úgy tapasztaltam, hogy a töltési többletbevitel szinte minden esetben < 10%-ra adódott. Jó minőségű, alacsony belső ellenállású, LSD akkukra inkább kisebb értékek jellemzőek. -
And
veterán
válasz
sandró60
#12813
üzenetére
Bár a bemozdult fotón nem látszódik minden részlet, eléggé egyedi csatlakozónak néz ki. A gép adatlapja nem említi a külső AC-adapterről történő töltési lehetőséget, és ez amúgy több okból nem szokás azokon a gépeken sem, amelyek egyébként tartalmaznak DC-bemenetet. Ezen okok: a fényképező nem tartalmaz töltésvezérlőt, sem visszajelzést a töltési állapotról, de ha ezek benne is volnának, a külső tápegység terhelhetőségét nem arra tervezik, hogy egyszerre működtesse a kamerát és töltse az (egyébként Li-ion) akkumulátort. A lehetséges hőtermelődés sem utolsó szempont. Erre a célra muszáj a saját tartozék töltőjét használni.
-
#12822
And
veterán
SunMount3r
#12821
And
veterán
válasz
SunMount3r
#12821
üzenetére
Vannak erős korlátai: a tesztek szerint az árama 200 / 100 mA (AA- / AAA-mérethez), és hiába ígér -dV lekapcsolást, ezt nem teljesíti. Vagyis nem egy drága szerkezet, cserébe nulla intelligencia szorult belé. Na jó, van egy biztonsági időzítője, ami közel 12 órás, ez limitálja a töltést.
-
#12829
And
veterán
SunMount3r
#12827
And
veterán
válasz
SunMount3r
#12827
üzenetére
Szerintem ezeket az Ikeá-s töltőket nem érdemes erőltetni - ahogy régebben az eneloop-ok gyári töltői sem voltak túl kifinomultak. A másik Ikea-típusnak, amit itt linkeltél az egyetlen előnye, hogy 12 rekeszes. A töltőárama alig nagyobb az előzőénél, AA-mérethez 250 mA-es, vagyis ezzel is 8..12 órás lehet a teljes töltési idő. Ehhez képest nem olcsó. A Lii-500 ugyan csak négycellás, de jóval sokoldalúbb darab nagyobb töltőárammal és Li-ion támogatással. Banggood-ról rengeteg dolgot rendeltem már, sosem volt gond (persze - ettől a töltőtől függetlenül - tudni kell a filléres vacakokról, hogy annyi pénzért mit várhat az ember).
blattida: A 'Vinninge' esetén az elvi -dV-támogatás valószínűleg tényleg adott, de a NiMH-kémiára amúgy is elég kicsi -dV érték (< 2mV) jellemző, ez pedig alacsony töltőáram és főleg kicsi belső ellenállású LSD-cella esetén simán el is maradhat. Ezért nem jó önmagában erre bízni a töltés végének detektálását, bár ennyire nyamvadt, C/10 körüli áramnál (meg biztonsági időzítő mellett) végülis majdnem mindegy. A Storhögen-töltő leírása pl. külön kiemeli a -dV mellett a 0dV / zero-delta detektálást is. -
And
veterán
válasz
Szoles
#12837
üzenetére
Erre több okból sem lehet egyértelmű választ adni. Egy akku és egy akármilyen szuperkapacitás által tárolható energiamennyiség nagyságrendekkel eltér - az akkumulátor javára. A kamerád akkuja: 3,7V * 0,18 Ah= 0,67 Wh-s, Az Amazon-ról linkelt kapacitás (2x 5F, 2,7V) pedig 4,2V-ra töltve 22 J energiamennyiséget tud tárolni, ami 0,006 Wh-val egyenlő. Egy kapacitás kisütési görbéje sem úgy néz ki, mint egy akkumulátoré, előbbién nincs egy relatív hosszú ideig tartó állandó feszültségű szakasz. Nem szakember számára mellesleg eléggé megtévesztő az Amazon-on a termék megnevezése, miszerint a kamera napokig működhet vele, miközben ez ebben a formában természetesen nem igaz. A leírásban tisztázzák is, hogy csak a valósidejű óra (RTC) megtartására való.
Tehát azt, hogy egy adott kamera, amit eredetileg nem terveztek kapacitással való (igen rövid idejű, az utolsó felvétel utolsó adatcsomagjának kártyára kiírásának erejéig tartó) működésre, képes lenne-e azzal hibamentesen menni, a következő tényezők függvénye:
- A fő tápforrás eltűnésekor mennyi egyéb 'nagyfogyasztó' (kijelző, kamera, GPS-modul, stb.) marad még bekapcsolva.
- A kamera belső töltőáramköre miképpen reagálja le, hogy egy óriási kapacitást (ami kisütve elvileg rövidzárlat, bár ezeknek azért jelentős belső ellenállásuk van) kötsz az akku helyére, bár egy Li-ion cella eleve áramgenerátoros / áramlimitált töltést igényel.
- Ténylegesen mekkora a 'lekapcsolt' állapothoz tartozó áramfelvétele, mert ha nem elég kicsi, akkor az eredeti feladatát, vagyis az óra megtartását sem képes értelmes ideig ellátni.
Ha a végeredmény az, hogy az kapacitásban tárolt energia (a kamera adott alsó kikapcsolási feszültséghatáráig) elegendő ahhoz, hogy a szükséges tevékenységeket el tudja végezni a kamera, mielőtt lekapcsol, akkor működhet. De erre semmi garancia nincs egy akkuhoz tervezett típusnál. Az eredeti akku teljes energiatároló képességének kiváltása kapacitásokkal továbbra is műszaki nonszensz. -
And
veterán
válasz
Szoles
#12839
üzenetére
Ha az eredeti - 180 mAh-s - akku kétvezetékes, nem tartalmaz egyéb reteszt (pl. újabb kivezetés egy cellán belüli hőszenzorhoz, mint a mobiltelefonok akkujainál szokás, és aminek híján a célkészülék nem feltétlenül hajlandó bekapcsolni), akkor valóban nincs műszaki akadálya. A teljes feltöltéshez tartozó idő az új / eredeti kapacitások arányában meg fog növekedni, tehát akár a 15..20-szorosára, az önálló akkus működési idő cserébe hasonlóképpen hosszabb lesz. Ha a kamera belső töltőáramköre nem alkalmaz biztonsági időzítést (töltési időlimitálást), akkor nem lesz ebből gond. Már csak azért sem lehet akkora probléma, mert egy 18650-es méretű Li-ion cella külső foglalatba is beköthető, és különálló töltővel is feltölthető. Persze ha töltéshez kiveszed az akkut a foglalatból, akkor a kamera elfelejtheti a dátumot / időt, egyéb beállításokat, azt a külső kapacitást meg épp ennek a kivédésére találták ki..
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Szoles
#12841
üzenetére
"A kicsi akku nem maradhat a kamerában, nem lehet a külső akkut úgy rákötni?"
Teljesen párhuzamosan nem szabad kötni a két akkut, viszont kapható olyan tápcsatlakozó aljzat (pl. a szokásos 5,5mm-es hengeres kivitelű dugaszhoz), amelyik le tudja kapcsolni a belső táp vagy akku egyik vezetékét, ha a külső csatlakozódugó a helyén van. Így szét lehet választani a külső / belső táplálást. -
And
veterán
válasz
VMatteo
#12851
üzenetére
Ezt általában nem méréssel szoktuk megállapítani, hanem a készülék jelzése (alacsony akkufesz) vagy működésképtelensége alapján. A multiméteres mérés hátránya amúgy is az, hogy a DMM feszültségmérője nagyon nagy impedanciás, vagyis nem terheli le az akkut, míg a célkészülék, amiben használod, az meg igen. Tehát hiába van a Ni-xx akkukra névlegesen 1,0 voltos kisütési határ megadva, és hiába is tartja be ezt egy intelligens terhelés, ha te kiveszed a cellát, és rámérsz DMM-mel, akkor ennél az értéknél bőven nagyobbat fogsz mérni. Ennek az az oka, hogy már nincs terhelőáram (a belső ellenálláson nem esik feszültség), illetve a cella egy kicsit 'magához tér' a terhelés megszűntével. Normál működés közben a feszültség hosszú időn keresztül a névleges 1,2 V közelében marad, ezért szimpla műszerrel nem igazán fogod megállapítani, hogy kell-e tölteni. Ha a rádió lekapcsol, merült telepet jelez, akkor töltsd. Az ilyen bizonytalanságok elkerülésére és a memóriahatás csökkentésére találták ki az akkuk töltés előtti kisütését, de ahogy látom, a töltőd ilyesmit nem támogat.
-
And
veterán
válasz
llaszlo
#12853
üzenetére
A Tronic-töltőknél bármi csak jobb lehet a megcélzott akkuhoz, ezek a Lidl-s töltők ugyanis kizárólag Ni-xx cellákhoz valók (illetve akad típus, amelyik egyedi foglalatban tud Li-ion akkut is tölteni, de csak 4,2V-os, egy cellás kivitelben, a 9V-os fészekben semmiképp). Ezért kénytelen leszel olyan töltőt használni, amely kifejezetten ezekhez a 8,4V-os (két cellás) Li-ionokhoz való. Ez például támogatja mind a Ni-xx, mind a Li-ion "9V-os" akkukat: [link].
Mod: olyan kategória sem létezik, hogy 'telefonos töltő'. A mai telefonok USB-tápot, 5V-ot igényelnek, ezen tápok pedig nem nem 'töltők', a töltésvezérlés a telefonok feladata. Mellesleg a telefonok szokásosan egyetlen cellát tartalmaznak, vagyis névleg 3,7 (maximum 4,2) voltosak, az a "9V-os" Li-ion pedig két sorba kötött cellát tartalmaz, névlegesen 7,4V-os.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
llaszlo
#12859
üzenetére
Ez csak úgy lehetséges, ha az adott készülék belsőleg DC-konvertert tartalmaz. Ezzel nincs is semmi baj, viszont a 9V-os kimenet (megspékelve az adott, khmm. 'márkanévvel'), nem túl bizalomgerjesztő. A legótvarabb hamisítványokat szokta kihozni Li-ionból a Trustfire, de ez itt és most tényleg csak mellékszál. A lényeg, hogy a Li-ion és -polimer akkuk töltése alapvetően tér el a Ni-xx akkuk töltésétől, de előbbieknél biztosan nem mehet 8,4V fölé egy kétcellás akku végfeszültsége.
-
And
veterán
válasz
vampire17
#12872
üzenetére
Itt találsz tesztet a 2800 mWh-s verzióról: [link]. Vannak vitathatatlan előnyei, de azért néhány hátulütője is: nem hozza egy NiMH kapacitását sem (a mWh-ban megadott energiatartalom szokatlan, és a célja valószínűleg annyi, hogy ne tűnjön fel elsőre a valós kapacitása, de még a névleges értéket sem tudja), áramlimit (2A feletti terhelést nem bírja), a stabil kimenete - ami egyébként előny - okán az alacsony töltöttségjelzés sem működik egy átlag fogyasztóban. Mire kijelzi, hogy 'fogy az elem', már alig pár százalék maradt csak benne. Saját, lényegében Li-ion töltő kell hozzá, de a legfőbb probléma vele az ára.
#12870: "Termosztathoz, AA es AAA meretben. (az 1.2-est nem szereti, panaszkodik a Low voltage-ra)"
Azt egyébként érdekes lenne közelebbről is megvizsgálni, hogy a gyakorlatban ez mivel jár. Ha valóban túl rövid ideig működik NiMH-val, az a rosszabbik eset, de mi van akkor, ha csak 'túl hamar' panaszkodik az alacsony feszültségre, viszont ennek ellenére képes leszívni a NiMH-akkuban tárolt közel teljes töltésmennyiséget? Ezt kipróbáltad? Mert az alkáli elem kisütési végfeszültsége is 1.0V körüli, megy a NiMH-é is. Csak a low voltage visszajelzés ténye zavar, vagy valóban nem használható ki benne egy NiMH akku? Egy termosztát tipikusan nem egy nagyfogyasztó. -
And
veterán
válasz
vampire17
#12874
üzenetére
Csak az alacsony feszültség kijelzés miatt biztos nem akarnám bonyolítani az életem, de ez persze egyéni szoc. probléma
. Ezzel a Li-ion alapú akkuval pont az ellenkezőjét fogod tapasztalni, mint NiMH-val (akkor sem fogja jelezni, hogy cserélni / tölteni kellene, mikor már tényleg szükség lenne rá), ráadásul az alacsonyabb kapacitás és egy NiMH LSD-hez képest vélhetően nagyobb önkisülés okán a működési idő is rövidebb lesz ezzel a másfél voltos kivitellel. Ha az Ali-n feleannyi, mint nálunk, még akkor is sokkal drágább, mint egy minőségi NiMH LSD pakk.
Külső Li-ion töltőt mechanikai okok miatt nem tudsz hozzá használni. Ha megnézed ezt a Kentli akkut pl. az előbbi lygte-info.dk-s linken, a pozitív (1,5 V-os) érintkező mellett van egy érintkező gyűrű, azt kell töltésnél használni, és a saját töltője is ennek megfelelően van kialakítva. -
And
veterán
válasz
pibácsi
#12939
üzenetére
Nagyjából 2,7 ... 2,85 Ah a legnagyobb valós NiMH kapacitás AA-méretben jelenleg. A 3000 mAh-s és e feletti kapacitásadatok valótlanok, megspékelve azzal, hogy egy csomó ultragagyi típusnak (amelyekre sok ezer mAh kapacitás van írva) a tömege már kézbe véve is érezhetően kicsi, lévén azok pillesúlyú vacakok. Amúgy a jó minőségű / LSD-akkukra nem a csúcs kapacitásértékek a jellemzőek, mégis sokkal használhatóbbak a gyakorlatban.
"vettem pl. a Lidl árúházból 2500mAh-sat, de meg sem közelíti. Vettem VARTA-t is, azokat is csak a felére lehet feltölteni [..]"
A töltéskor bevitt töltésmennyiség nem a kapacitást jelenti. Amúgy mivel és hogyan mértél kapacitást, mekkora volt a kisütőáram, és a feltöltés előtt volt-e teljes kisütés?
Ezen infók nélkül nem sokat jelent, hogy felére lehet tölteni, vagy hogy a gyári töltés kiment belőle. Mértem már Varta-t és Lidl-s alacsony önkisülésűt is, mindkettő fajta hozta a névleges kapacitást, nem túl nagy terhelőáram mellett. Viszont a fogyasztó készülék egy csomó töltésmennyiséget hagyott a normál kivitelű akkucsomagban, mikor merültnek minősítette azt (ami persze nem csak az akku hibája). -
And
veterán
válasz
Golyobis
#12951
üzenetére
Alapesetben igen. Viszont nem mindegy, hogy milyen jellegű az a készülék, illetve az ahhoz köthető használati szokások. Az akku / szárazelem közötti választás szempontjai:
1.) Jobban megéri az akkumulátoros üzem, ha a berendezést viszonylag sokat és gyakran használod, tehát különben zabálná az elemet, és a fogyasztó relatív nagy áramot vesz fel. Plusz előny, ha már amúgy is rendelkezel normális töltővel és akkumulátorokkal.
2.) A szárazelemes működtetés akkor javasolt, ha a berendezésed kifejezetten alacsony fogyasztású (vagy nem, de csak ritkán, alkalmanként használod, és teljesen ki tudod kapcsolni). Esetleg akkor, ha háklis a NiMH / NiCd akkuk alacsonyabb névleges feszültségére, ami hat darab soros cella esetén 7,2V (akku) vs. 9V (elem). Az elemek nagyobb névleges feszültsége egyébként nem sokáig jelent előnyt, főleg nagyobb áramterhelésnél.
Ha egy készlet elemet legfeljebb 1-2 hónap alatt újra kell cserélni, és a készüléket nem zavarja a (kezdetben) alacsonyabb tápfeszültség, akkor egyértelműen akku. Ha csak évente kell cserélni, és nincs otthon felesleges akku + töltő, akkor inkább elem.
Egyébként ha akku, akkor abból mindenképp jó minőségű ajánlott, ami manapság az alacsony önkisülésű, LSD-kivitelű NiMH formájában érhető el. -
And
veterán
"Tehát az én akkuim szempontjából lenne előnye a CC-2-nek?"
- Nagyobb töltő- / kisütőáramok 1A / 500mA-ig,
- 12V-os tápfeszültség (szivargyújtóról egyszerűbb táplálni).
Ami pedig egyéb előny, de a celláiddal nem fogod kihasználni:
- többféle cellaméret megy bele,
- Li-ion támogatás,
- USB táp (5V / 1A). -
And
veterán
válasz
ledgeri
#12976
üzenetére
A legfontosabb a kapacitás, azt sokféle intelligens töltő tudja mérni. Az is igaz, hogy a kapacitásmérés néha kissé félrevezető lehet, mert a legtöbbször a mérés eléggé szintetikus, állandó és sok töltő esetén csak meglehetősen alacsony kisütőáram mellett történik (azaz hiába kapod meg tesztnél a névlegeshez közeli kapacitást, ami ugyan az adott áram mellett egy valós érték, ha adott - nagyobb áramú - készülék azt nem képes teljesen kihasználni).
A belső ellenállás mérése sem lenne hasztalan, de több okból is a helyén kell kezelni: az értéke egyrészt eléggé függ a pillanatnyi töltöttségtől (kisütéshez közeli állapotban magasabb), a hőmérséklettől, de a megélt töltés-kisütés ciklusok számától - extrém magas számoktól eltekintve - sokkal kevésbé. A dolog másik oldala, hogy belső ellenállásra nincs 'jó' / 'rossz' határérték, mert azon túl, hogy a fentiek értelmében nem egy stabil érték, még a relatív magas belső ellenállású cellák is gond nélkül használhatóak például alacsony fogyasztású készülékekben, amelyeknél az Rb értéke nem igazán számít. Ráadásként a belső ellenállást egy csomó töltő hihetetlenül sz@rul méri, használhatatlan eredményeket produkálva. Értsd: egymás után többször mérve ugyanazt a cellát akár többszörös eltérések is lehetnek az 'eredményekben' (tipikus példa: Liitokala-töltők).
Vannak olyan paraméterek is, amelyek nem állapíthatók meg egy töltővel, vagy csak közvetve, nagyon hosszú idő állásidő után. Ilyenekre példa a megélt ciklusok száma, vagy az önkisülés sebessége.
Vagyis egy okos töltő ugyan nagy segítség lehet, de a saját hosszú távú tapasztalataidat is figyelembe kell venned. Egy töltő nem fogja tudni eldönteni helyetted, hogy adott alkalmazásban egy akku(pakk) neked megfelelő-e vagy sem. -
And
veterán
válasz
nerozol
#12980
üzenetére
Szia,
Ennek a töltőnek a legfőbb erénye, hogy 8 cellát tud egymástól függetlenül tölteni, ezen felül semmi extrát nem tud felmutatni, így meg nem tűnik olyan jó vételnek. Csak akkor ajánlom, ha szükséged van ennyi akku egyidejű töltésére (egy dupla ekkora - ami jó minőségű LSD akkuk esetén még bőven elfogadható értékű - árammal tölteni képes készülék fele annyi idő alatt végez a töltéssel, mint ez, úgy a nyolc akku kezelése sem jelent feltétlenül előnyt egy 4-cellás töltőhöz képest).
Olyan töltő nincs, ami kizárólag egyetlen NiMH-altípusra lenne 'optimalizálva', jelentsen ez akármit. A töltő nem tudja, milyen akkukat helyezel bele (elemeket meg nem szabad tölteni). -
And
veterán
Túl nagy jelentőséget tulajdonítasz annak a töltés végi 1,39 V-nak, szerintem nem kellene. Korrelációt keresni ezen érték és a várható működési idő között szintén nem túl szerencsés. Nagyobb áramú fő töltés után hosszabb-rövidebb pihentetés - vagy csepptöltés - beiktatásával teljesen normális értéknek tűnik ez a nyugalmi feszültség, ami a töltőáram megszűnte után visszaesik, és nincs közvetlen kapcsolatban a tárolható töltéssel.
A következő adatok lehetnek érdekesek: 1.) a refresh során kapott valós kapacitás, frissítésnél amúgy is ezt írja mAh-értékként. 2.) A cellában 'bent maradt' kapacitás, mikor kiszeded azt a lejátszóból (ez pl. az IPC-1x töltőkkel kisütés programot indítva meghatározható, bár figyelni kell, mert a kisütött kapacitásadat csak a töltés automatikus megkezdéséig látható). Ha a kapacitásérték megfelelő, közelíti vagy enyhén meghaladja a névlegest, akkor a probléma nem az akkuval van.
Amúgy Ladda == átcímkézett Eneloop (a fehér Ladda az Eneloop Pro-nak felel meg), ez sosem volt titok. -
And
veterán
"Eleinte tudta a 2.4 Ah-t, és egy jó darabig még 2 Ah felett volt a sima "charge" után is, de aztán szépen lassan aláment."
Várjunk csak, ezalatt azt érted, hogy sima töltés program után is csak annyi volt a kijelzőn látható [mAh] töltésmennyiség, vagy azt, hogy töltés után mértél valahogyan valós kapacitást, aminek ennyi lett az eredménye? Mert ha az előbbi, akkor szimplán kevés töltés kerül az akkuba, hiszen pl. egy 2,4 Ah-s cellába annál minimum 5..10 %-kal többet (legalább 2,5...2,6 Ah-t) kellene betölteni, hogy a névleges kapacitása elérhető legyen kisütéskor. Korábban azt említetted, hogy az IPC-1 töltéskor elmegy a maximális 3,7 Ah-ig. -
And
veterán
"A "sima" töltés programban bevitt töltés mennyisége azért eléggé mérvadó szerintem [..]"
Ez teljesen helytálló, mivel ha a töltéskor bevitt mAh mennyiség x, akkor a kisüthető töltés (avagy hasznos kapacitás) mindenképpen kisebb lesz x-nél. Persze ehhez hozzájön még a töltés indításakor a cellában meglévő maradéktöltés is, ezért célszerű töltés program helyett úgy általánosságban is kisütéssel indítani a folyamatot.
Így viszont még mindig nem egyértelmű a kiindulási hiba oka. A hibaforrás lehet akár a töltő: valamiért nem megfelelően érzékeli a töltési folyamat végét, vagy egyszerűen nem tartja a töltőáramot. Mindenesetre az nem frankó, hogy 3700 mAh elvileg bevitt töltésnél sem éri el a cella az elvárható kapacitását. De lehet a cella is hibás, bár annak talán kisebb a valószínűsége. Ezt valóban csak egy másik töltővel lehet tisztázni. -
And
veterán
"így saját töltőre nem lehet tenni (mondjuk refresh céljából)"
Mondjuk egy Li-ionnak olyanra nem is igen van szüksége.
Kérdés-1: Valamennyit biztos ront a kihasználható ciklusszámon, ha a Li-akku teljes töltés-kisütés módban van használva, de érzésem szerint a dolog túl van misztifikálva. El kell dönteni, hogy - ki tudja, pontosan mennyivel - 'hosszabb' élettartamot, vagy hosszabb működési időt akarunk. Én nem szórakoznék ilyennel, mivel egy 18650 méretű akku könnyen beszerezhető normális minőségben, nem ugyanaz a kategória, mint egy notebook vagy drága telefon (sokszor házilag cserélhetetlen) akkuja. Ha az eredeti 'elfogy', rendelsz másikat, maximum küzdesz egy kicsit a cseréjével, és meg van oldva. A Li-ion töltők különben sosem működnek 'állandó töltéssel' még akkor sem, ha a töltő tápegysége (vagy 'töltő' kábel) állandóan rá van dugva a készülékre. A Li-ion és -polimer akkuk töltését szinten tartani nem ugyanazt jelenti, mint egy NiMH-akkuét, vagyis egy valamirevaló Li-töltésvezérlő a végfeszültség elérésekor teljesen lekapcsolja a töltőáramot, és csak egy adott alacsonyabb kapocsfeszültség értéken kapcsolja vissza. Így a Li-ionokat apró ciklusokban lehet szinten tartani, nem kell attól félni, hogy a töltőáram örökké rajtuk marad (ez ugyanis kifejezetten tiltott). Nyilván erről is sokaknak van saját pro-kontra tapasztalatuk, az én céges notebook-jaim eddig is szinte folyamatosan töltőn voltak, és a heti néhány alkalommal végzett terepi használat során nem vettem észre erős akku degradálódást, meglehetősen idős korában volt szükség csak az akkucsomag cseréjére.
Kérdés-2: ha igaz a Li-ionra, akkor a 18650-re is (mivel ez csak egy méretjelölés, nem típust takar). Szerintem nem éri meg ezzel vacakolni. -
And
veterán
válasz
Predator2
#13058
üzenetére
Nem tudod. Kapacitásmérés: állandó áramú ('áramgenerátoros') kisütés + időmérés + feszültségmérés. Utóbbi a kisütési végfeszültség meghatározásához kell. Egy DMM ezt így együtt, önállóan nem képes megoldani, ráadásul a feladat időigényes. Egy kapacitás mérését támogató töltőnél erre nincs jobb megoldás. Amúgy mire alapozod, hogy szerinted hülyeségeket irkál? Ez lehet valós megfigyelés, de azért érdemes utánajárni. Multiméterrel annyit tehetsz, hogy ellenőrzöd, a töltő kisütés üzemmódban avagy kapacitás mérésekor hihető alapadatokat (áram és feszültség) mér-e a cellán. Az árammérés egyébként macerás, hisz ahhoz a műszert vagy sorba kell kötni az egyik vizsgált cellával, vagy a töltőt szétszedve az adott akkufészek áramfigyelő ellenállásán kell feszültséget mérni és abból visszaszámolni a kisütőáramot.
-
And
veterán
válasz
Piftuka
#13073
üzenetére
"[..] a kapacitását, és/vagy az energiatárolási képességét is rontja az aksiknak a gyorstöltés?"
Rontja, de hogy mennyivel, az erősen kérdéses. A telefonokban manapság ugye különben sem a NiMH jellemző. Volt már szó korábban is ilyen hosszútávú, sok ciklusú tesztekről, amelyek a kapacitást vizsgálták, például: [link]. Ebben 'csak' 100 cikluson keresztül kínoztak 2A-es töltő- és 1A-es kisütőárammal kétféle akkut, köztük egy - valószínűleg még első generációs - eneloop-ot. Utóbbinál a teszt végén az induló értékhez képest 7%-os kapacitáscsökkenést tapasztaltak. Ez sajna túlságosan is szintetikus teszt volt, amihez a való életben egy csomó ismeretlen tényező társul, és azok lehet, hogy sokkal jobban meghatározzák az általános teljesítőképesség romlását: az időtáv sok év is lehet, előfordulhat túlmerítés / mélykisütés, nagyban változó kisütőáram, környezeti hőmérséklet. Tehát a várható eredményre nincs egységes recept, egy átlagos felhasználó szokásait figyelembe véve nem feltétlenül a gyorstöltés fogja limitálni egy akkucsomag élettartamát. -
And
veterán
válasz
kkgabor
#13081
üzenetére
Szia,
"Speciális töltővel rendelkező ismerősöm nincs a közelbe, hogy a Laddákra egyenként ránézzen."
Pedig jó lenne megejteni valamilyen töltésmennyiség ellenőrzést az akkukon és esetleg műszeres méréseket a Kvarts töltőn is, mert máshogy nem fogsz használható információkhoz jutni.
"Töltőből nagyon határozottan "lassú töltőt" szeretnék! "
A lassú töltés egyedül üdvözítő volta egy prekoncepció részedről, amit több helyen is említesz, és akár az itteni tapasztalatok, akár más tesztek alapján nem sok alapja van. Főleg úgy, hogy fogalmunk nincs, mi lehet a jelen probléma eredete. Nem mellesleg a Kvarts egy nem túlságosan elbonyolított töltő, és egyáltalán nem számít óriási sebességűnek a maga 4 / 8 órás - behelyezett darabszámtól függő - töltési időtartamával (bár rossz szokás szerint a letölthető adatlap sem szolgál egyértelmű adatokkal, AA-mérethez csak egyetlen, 330 mA-es áramértéket ír, aminek 1-2 darabnál valószínűleg a duplája igaz).
Ha egy töltő hibás, akkor akár a 'lassú' töltés is károsíthatja a cellákat. Az első generációs 2000 mA-s eneloop akkujaimat 10+ éve 700 mA-rel töltöm, és az alig mérhető kapacitásvesztésen kívül semmi bajuk sincs.
"Az Ikeában a szürke 2450mAh Laddákon már Made in Sweden felirat van. Gondolom ez már nem azt produkálja, amit használtam. "
Erről az újabb kékesszürkéről (505.046.92) nem találtam még alaposabb tesztet, de az én kb. két hónappal ezelőtt szerzett példányaimon "Made in Japan" felirat van. A nagyobb kapacitásnak a valamivel nagyobb önkisülési ráta lehet a hátránya, bár ezen teszt szerint ez sem olyan vészes: [link] (igaz, ez a teszt még a korábbi fehér 2450 mAh-s Ladda-val készült).
"Most a zseblámpáimmal merítem le a Laddákat [..]"
Kifejezetten rossz ötlet, mivel totális kontroll (értsd: állandó odafigyelés) hiányában a zseblámpás merítés a mélykisütés, több soros cella esetén az átpolarizálódás melegágya, ami tényleg végzetesen károsíthatja az akkukat. Ha sűrűn használod az akkumulátorokat és szeretnél többet tudni az állapotukról, akkor mindenképp egy kisütésre és kapacitásmérésre képes töltőt kellene szerezned. -
And
veterán
válasz
flash-
#13152
üzenetére
1.) Egy akkunak nincs olyan paramétere, hogy mennyire jó: [link].
2.) Egyikből sem. A legtöbbet eláruló adat a valós kapacitás, de önmagában az sem ad teljes képest az akku állapotáról, és töltés után pont nem látható a kijelzőn (csak teljes feltöltés utáni kisütést vagy refresh-programot követően.)
3.) Sehogy. Olyan mérési módszer nem létezik, ami képes egy cella pillanatnyi töltöttségének megállapítására. Ha a valós kapacitásra vagy kíváncsi, akkor lásd az előző pontot: teljes feltöltés, majd kisütés (vagy refresh, ami ugyanez, de több ciklusban).
"
"
.)
