Új hozzászólás Aktív témák

• #2022 And veterán ottkar #2020

  Új Válasz 2009-09-02 22:17:45 #2022

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  And

  veterán

  válasz ottkar #2020 üzenetére

  Igen, magyarázni kell, mert szerintem ke kifordítottad a dolog értelmezését. Amiről írsz: "az amperigény leejti a feszültséget", az nem a mélykisütéssel áll kapcsolatban, hanem azzal, hogy az akkuban mennyi 'normál' töltés (vagyis a kapacitás jelentős hányada) marad vissza, amely az adott feszültséghatárig még simán kisüthető lenne. Így még a szokásos lemerülés sem következik be, nemhogy a mélykisütés. A normális lemerítésnek nyilván az az elsődleges feltétele, hogy a készüléket úgy tervezzék meg, hogy pl. 2 darab ceruzaméretű NiMH-akkumulátorral úgy 2V-ig működőképes maradjon. Ha a fényképező már 2,35V-nál lekapcsol az alacsony tápra hivatkozva, akkor bizony jelentős maradéktöltést hagyhat az akkukban (itt jöhet a képbe a kisütési karakterisztika és a belső ellenállás). Ez tekinthető tervezési hiányosságnak is egy olyan készüléknél, amelyet az esetek nagy részében NiMH-akkukról szokás használni.
  A mélykisütés ellenben független attól, hogy mennyi áramot vesz fel a berendezés, hiszen pl. egy kisáramú rizsszem-izzó éppen úgy képes az azt tápláló akkuk mélykisütésére, mint egy brutál halogén, csak az előbbit használva tovább fog tartani. Míg mondjuk két cellát egy zöld led + soros ellenállásból kialakított pár mA-es terhelés nehezen tud mélykisütni. Extrém kicsi áramú készülékhez (egy lcd-s kvarcóra tipikusan ilyen) meg már az önkisülés miatt sem érdemes akkut tenni, annyira azért nem alacsony az, hogy esetenként évekig működjön, mint egy elemmel.
  #2021: "Gondoltam ebből megtudom mennyi töltés lehet még benne."
  Nincs összefüggés. A rövidzárási áramot a forrásfeszültség (terheletlen kapocsfeszültség) és a belső ellenállás határozza meg. A kapocsfeszültség a kisütési folyamat idejének legnagyobb részén állandó (a névleges 1,2V körül mérhető), a belső ellenállás pedig ugyan változik valamelyest, de mint említettem, jó esetben nagyságrendekkel kisebb, mint a vele sorbakötött multiméter és a mérővezetékek ellenállása, így jó esetben csak utóbbiak szabják meg a rövidzárási áramot, nem a töltöttség állapota. Annak megmérésére ugyanis nincs gyors módszer, a cellát szépen (lehetőleg állandó árammal) ki kell sütni, ami órákig tart.
  "Én ezért mértem meg, most már én is kiváncsi vagyok más miért tette meg."
  Mostmár ők is sejtik .

Új hozzászólás Aktív témák