Kína uralja a világ akkumulátorgyártását a nyersanyag feldolgozástól kezdve az anód és a katód gyártásán át a cellák és a nagyobb pakkok összecsomagolásáig, és az elképesztő infrastrukturális befektetések mellett a kutatás-fejlesztésre és a szabadalmakra is óriási figyelem jut. Nem véletlen, hogy van Kínában normál méretű okostelefon 10 000 mAh teleppel, ahogy az sem, hogy elérhető szupergyors töltés a villanyautókban.
A távoli jövő egyértelműen a szilárd elektrolitos akkumulátoroké, ezek tömeges térnyerése ugyanakkor úgy tolódik mindig kifelé, mint a grafénalapú termékeké vagy a fúziós reaktoroké, és erősen szkeptikus a szakma a Donut Lab friss csodamegoldása kapcsán. Ám szerencsére energiasűrűségben, tartósságban és gyorstöltésben maradt potenciál a folyékony elektrolitos akkumulátorokban, és kézzelfoghatók a fejlesztések eredményei.
Hirdetés
A világ legnagyobb akkumulátorgyártójaként a Contemporary Amperex Technology Co. Limited, ismertebb nevén a CATL kapacitásban és innovációban is ez élen jár, a mesterséges intelligenciát is segítségül hívva a cellatervezéstől kezdve az ügyfelek igényei szerint történő beépítésig, és nem minden kutatása a nagy energiasűrűségre vagy a gyorstöltésre megy rá: a költségcsökkentés és az élettartam-növelés oldalán is vannak eredményei.
Évek óta kutatja, sőt: már kísérleti gyártósorra küldte sodium-ion akkumulátorait, ahol az anód és a katód között nem drágább, ritkább és könnyebb lítiumionok, hanem nehezebb, de olcsóbb nátriumionok szállítják a töltést. A sodium beszédes: ebből van a só szavunk, és a bőségesen hozzáférhető sóból tömegesen lehet akkumulátortisztaságú nátriumionokat előállítani.
Bár az ilyen akkumulátorok komoly áldozatokat hoznak az energiasűrűség oltárán, 1-2 ezer töltésciklus helyett a CATL szerint 10 ezer vagy még több teljes töltést bírnak, mivel a kémiailag stabilabb nátriumionok kevesebb dendritet, vagyis kristályszerű mellékanyagot halmoznak fel az anód és a katód falán, amely a telep elhasználódásáért és végső soron a rövidzárlat veszélyért felel.
A nátriumionok sűrű szénalapú anóddal ráadásul sokkal jobban bírják a hideget, és a CATL most tömeggyártásra küldött, 45 kWh-s pakkja -40 fokban is képes megtartani töltöttsége 90%-át úgy, hogy -30 foktól kezdve kockázatok nélkül tölthető. Ezzel szemben a mai, lítiumionos villanyautó akkumulátorok elveszítik a kapacitásuk akár felét is ilyen hideg időben, és csak előmelegítés után szabad őket tölteni, máskülönben drasztikusan csökken az élettartamuk.
Az első tömeggyártásra küldött nátriumionos pakkokat a CATL a Tectrans II szérián belül, Tanxing II néven kisméretű haszongépjárművekbe, teherautókba és munkagépekbe szánja, és ez a változat kifejezetten a hideg időjárást célozza meg – bőven vannak Kínának magas hegyei és északi, kemény teles régiói.
A személygépjárművekbe szánt és mindenféle teszteken átesett akkumulátorok pedig Naxtra néven nem sokkal később kerülhetnek tömeggyártásra, így 2026-ban, lassan megindul a nátriumion térnyerése a lítiumion ellenében. Ha pedig működik a matek, gyorsan rárepülhet a többi szereplő, és itt is kérdéses, hogy a nyugat, kiváltképp Európa mekkora fejlesztési és kapacitási hátrányban van – a jellemző válasz az, hogy nagyban.
