A cég friss tanulmányát úgy vezeti be, hogy az emberek technológiához való hozzáállása és használata folyamatosan változik, így ezt szem előtt tartva készítette el a Samsung Magyarországon is a Techonomic Index elnevezésű reprezentatív felmérését. A kutatás nemcsak arra derített fényt, hogy a különböző elektronikai eszközök használatával mennyi időt töltünk, de arra is, hogy ez mennyiben befolyásolja a társas kapcsolatainkat.

Hirdetés

A felmérés kiemelt megállapításai:

• munkaidőn kívül a válaszadók átlagosan 10-11 órát használják a különböző háztartási és szórakoztató elektronikai készülékeket
• egy átlagos háztartásban 15 elektronikai készülék található, amelyekre átlagosan 55 194 forintot költöttek az elmúlt negyedévben a válaszadók
• a megkérdezettek csaknem kétharmada úgy gondolja, hogy a technológiai újdonságok (mobiltelefon, közösségi média, e-mail stb.) közelebb hozta őket családjukhoz
• a válaszadók több mint fele szerint a mobil technológiának (pl. mobiltelefon, táblagép stb.) köszönhetően sokkal többet beszél a közvetlen családjával, és ezáltal jobban meg is értik egymást
• a válaszadók kicsit több, mint egyharmada (36%) két tévével rendelkezik, minden ötödik embernek pedig három tévé található otthonában
• a válaszadók között a mobiltelefon és a táblagép a legnépszerűbb, 10-ből 2 ember a következő három hónapban tervezi is egy új készülék beszerzését
• a táblagépet vásárlók 15%-a, a digitális fényképezőgépet vásárlók 12%-a pedig azért vásárolt új készüléket, mert kisebb, könnyebb kütyüre vágyott
• a legtöbben (32%) azért szeretnének táblagépet venni, mert látták azt egy ismerősüknél, míg a digitális kameránál az új funkciók vagy egy nagyobb személyes esemény közeledte adja az apropót
• a válaszadók 23%-a több mint egy órát tölt tévézéssel, film nézéssel naponta (22%-a eközben kevesebb mint 15 percet). A mobiltelefont és táblagépet használók ennél jóval több időt (1 órát, vagy annál is többet) töltenek különböző játékokkal, szórakoztató alkalmazásokkal

Közel vagy távol – a családi kötelékek ugyanolyan erősek maradhatnak

„A hazai trendek követik a nyugat-európai országokban tapasztaltakat. Az eredmények alapján pedig egyértelműen kijelenthetjük, hogy a család és a családi kapcsolatok még mindig első helyen szerepelnek a magyar emberek életében” – nyilatkozta a kutatást kommentáló Hammer Ferenc, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének szociológusa. A megkérdezett felnőttek több mint fele legalább napi szinten tartja a kapcsolatot a szüleivel, a testvérek esetén ez már két-három naponta tapasztalható, míg a nagyszülőkkel már csak hetente beszélnek.

A családi kapcsolatok továbbra is szorosnak nevezhetőek, még annak ellenére is, hogy a válaszadók közel kétharmada (64%) nem él ugyanabban a városban, községben, mint a többi családtag. A családi kapcsolatok tekintetében eltérés figyelhető meg a különböző európai nemzetiségek között: az olaszok és a spanyolok sokkal jobban kötődnek szüleikhez, egyharmaduk (38% és 36%) ugyanis naponta többször is beszél velük. Ugyanez itthon csak a magyarok 31%-ára jellemző.

A szülők és a társak alakítják a digitális kapcsolattartás formáit

Hammer Ferenc, aki a mindennapi élet formáit, gyakorlatait kutatja elmondta, hogy nem meglepőek a kutatási eredmények: „Magyarországon a telefonálás a családi élet egyik legfontosabb kommunikációs csatornája, hiszen a partnerek, házastársak között ez a legegyszerűbb kommunikációs forma. Ugyanakkor az egyes kapcsolati formák gyakran más-más kommunikációs formákhoz köthetőek. Míg a telefonálás a partnerek, házastársak között történik a leggyakrabban (Európában ezzel ellentétben a szülőkkel telefonálnak a legtöbbet), sms-sel már inkább csak a barátokkal kommunikálunk. Sőt elmondható, hogy a barátokkal való kommunikáció a telefon mellett immár jellemző módon e-mailen és a különböző közösségi csatornákon keresztül történik.”

A kutatás ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a kapcsolatok fenntartásában a közösségi média, vagyis a minél több ember elérése is egyre inkább felértékelődik. A válaszadók negyede közösségi csatornákon keresztül kommunikál partnerével, házastársával. „Ugyanakkor a közösségi média kapcsolatintegrációs szerepének megítélése gyökeresen más Magyarországon, mint Európában. Elmondható, hogy míg Magyarországon a megkérdezettek túlnyomó része (78%) véli úgy, hogy a közösségi média (azaz Magyarországon a Facebook) révén jobban megérteti magát családtagjaival, ez a részarány Európa-szerte mindössze 28%” - tette hozzá Hammer Ferenc.

Érdekesség, hogy a technológiát nemcsak kapcsolatteremtés, de sajnos a kapcsolat lezárásában is igénybe veszik az emberek, 14-ből egy (7%) ugyanis sms-ben szakít partnerével.

A nagy kérdés: közelebb hoz vagy eltávolít?

Miközben a technológiai újdonságokat sokszor a közvetlen kommunikáció megrontójának bélyegzik, addig a Samsung Techonomic Index felmérése éppen az ellenkezőjét állítja. Annak ellenére, hogy egy átlagos háztartásban 15 elektronikai készülék található, a tévé például képes összehozni a családot, a válaszadók közel fele ugyanis mindennap közösen tévézik. Ráadásul minden ötödik ember videojátékozik is a gyermekével.

„A kapcsolattartás fontos esete, amikor nem csupán praktikus ügyintézés, hanem a személyes jelenlét helyettesítése történik infokommunikáció révén. Erre jó példa, hogy hazánkban a megkérdezettek több mint fele szokott lefekvéskor a személyes jelenlétet pótló telefonhívással jó éjszakát kívánni szeretteinek (ez az EU-ban 44%), és nálunk a videohívás és a Skype is ugyanúgy ezt a célt szolgálja a családi életben” – emlékeztetett Hammer Ferenc.